Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-20-21 / 169. szám
1996. július 20-21., szombat-vasárnap «iss #BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP unkácsy Várkonyi János sikeres luxemburgi kiállítása nyomában, Colpachban Várkonyi János mély érzelmi töltésű, romantikus képei nagy sikert arattak nemrégiben Luxemburgban. Európa állítólag leggazdagabb államának azonos nevű fővárosa közelében, Mondorf Les Bains-ban június 21-től 26-áig mutatta be munkáit és ott töltött egy hetet a békéscsabai festőművész. A meghívás előzménye az volt, hogy Guy Trommerúr tavaly itt járt Békéscsabán, találkozott Várkonyival, megtetszettek a képei. Nagyvonalúan megszervezte és finanszírozta a mostani látogatást. A luxemburgi vendéglátó felfogása Filmjelenet (olaj, 80x50) szerint fontos, hogy „a kisországok kisemberei megismerkedjenek egymással, összefogjanak, együttműködjenek”. Véleménye szerint az ilyen kapcsolatok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Magyar- ország minél előbb bekerüljön az Európai Közösségbe. — Meghatóan szívélyes fogadtatásban részesültem Luxemburgban — mondta útjáról Várkonyi János. — Azt a lírai, meseszerű álomvilágot, ami a képeimet jellemzi, érdekesnek találta a közönség, mivel ott nagyjából kétféle gondolkodás, irányzat érvényesül: vagy az abszolút naturalisztikus, vagy az avantgarde ábrázolásmód jellemzi a képzőművészeti alkotásokat. Romantikus képeimet újszerűnek találták, a húsz festményt bemutató tárlat egy hét alatt sok látogatót vonzott. A galériában, amely otthont adott a képeimnek, egyszerre két kiállítást rendeztek, egy fiatal francia avantgarde festő tárlatát is láthatta a közönség. A kiállítás helyszíne is festői, romantikus, éppen a Várkonyi-képekhez illő. Néhány éve, egy nemzetközi színjátszó találkozón volt szerencsém megcsodálni a hangulatos üvegpalotát Bad Mondorf szívében, egy gyönyörű park kellős közepén, körbe fák, bokrok, virágok, tavak, szökőkutak. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Kiss Tibor magyar nagykövet és a luxemburgi kulturális miniszter, Erna Hennicot-Schoepges. Beszédet mondott Jean-Pierre Sinner moseli kantonfőnök, aki a HC Berchem futballklubjának elnökeként a kiállítás mostani szervezőjével, Guy Sinner úrral közösen éppen 15 évvel ezelőtt vette fel a kapcsolatot Békéscsabával. A saar-i kézilabdacsapat később „került a képbe”. A német nyelvű Saarbrücker Zeitung nagy terjedelmű cikkben számolt be Várkonyi János, „az új magyar festőiskola képviselőjének” mondorfi kiállításáról. „A megfestett álmok — a fény és a színek játékával — egy lenyűgöző mesevilágba csábítják el az embert” — írja a tudósító, majd bemutatja Várkonyi életútját, tanulmányait, szól Csontváry és Munkácsy hatásáról. Azt írja: „Egészen egyéni és összetéveszthetetlen ez a stílus, álmokat és félelmeket érdekes, első pillantásra szokatlan fényeffektusokkal és tündéri alakokkal arra használ a festő, hogy a nézőt elvezesse saját mesevilágába. Várkonyi János mindig humanista meggyőződésből, a kisemberhez vonzódva, a hatalomtól elhatárolódva alkotott, a társadalmi berendezkedéstől független tudott maradni és hűséges erkölcsi mércéjéhez, ars poeticájához.” Külföldi útja során Várkonyi János felkereste a colpachi kastélyt, ahol a nagy előd, a példakép. Munkácsy Mihály élt luxemburgi feleségével a két világháború között. Colpach akkoriban igazi nemzetközi kulturális központ volt, ismert filozófusok, költők, írók, művészek találkozóhelye. Olyan embereké, akik abban az időben hiába fáradoztak a franciák és a németek közeledése érdekében... Niedzielsky Katalin A film eredeti címe: Két zsémbes öreg ember, Jack Lemmon és Walther Matthau Még zöldebb a szomszéd nője Ha Lemmon és Matthau együtt, az a nyár filmje! Több közös sikerfilm után (Páratlan páros, Szenzáció!, Sógorom, a zugügyvéd) újra együtt játszik a mozi két legendás sztárja, Jack Lemmon és Walter Matthau. Két öreg, folyton marakodó barátot (ellenséget?) alakítanak, társaságukban a szintén világhírű művésznő, Sophia Loren. Ennyi nagy név már önmagában garancia a jó szórakozásra. Ráadásul a történet is éppen aktuális, igazi nyári kikapcsolódást ígér. Arról mesél a film, hogy Minnesotába beköszöntött a nyár. Wabasha város horgászszenvedélyükről ismert lakói a folyó jegén felállított kunyhók helyett immár kenuikban lesik a kapást. A két mogorva, öreg szomszéd, John és Max között is felengedett a fagyos viszony, úgy tűnik, véget ért az évtizedek óta tartó háborúskodás, a versengés, hogy vajon ki tud több borsot tömi a másik orra alá. A frissen nősült John és felesége, Ariel (Ann-Margaret) boldogsága teljes, de Max szenved az unalomtól, hiszen harcias ellenfél nélkül maradt. Ekkor érkezik a városba O... A néhai Chuck legendás horgászboltját egy elbűvölő nő, Maria Ragetti (Sophia Loren) veszi meg, és az a szentségtörő ötlete támad, hogy semmibe véve a horgászhagyományokat és a vidéki életmódot, olasz éttermet rendez be. John és Max együtt akar fellépni a közös ellenség ellen, csakhogy Mariát nem abból a fából faragták, hogy meghátrálna. Nem csak győz, még Max szívét is meghódítja. És ezzel nincs vége a bonyodalmak sorozatának... „Hogy mitől olyan tökéletes ez a két fickó?—kérdezi John Davis producer. — Attól, hogy Jack Lemmon és Walter Matthau keltette életre őket. Ez a két színész annyira jó, különösen együtt, hogy teljesen mindegy, agysebészekről, zsidó boltosokról, vagy wabashai horgászokról szól a film.” „Általában össze tudom szedni magam és képes vagyok Walterrel dolgozni — jegyzi meg Jack Lemmon. — Időnként azonban nem birok uralkodni magamon. Csak ránézek a gyűrött, világtérképhez hasonló ábrázatára, és rögtön kész vagyok! És ez az évek múlásával csak egyre rosszabb lesz...” Matthau másképp magyarázza a duó sikerét: ..Külsőre egyáltalán nem hasonlítunk. O alacsony és csúnya, én magas és jóképű vagyok. Komolyra fordítva a szót, mindig megkönnyíti a munkát, ha a partner a tehetsége mellett intelligens és megközelíthető is...” (n) Vers és zene a Kárpát-medencében A történelmi várfalak között megrendezett magyar lírafesztiválok, az ötágú síp hagyományát követve, a magyar dráma, az opera, a tánc, az operett és a jazz után szombaton este a költészet a főszereplő a Gyulai Várszínházban. Balassi Bálint, Radnóti Miklós, Babits Mihály, Illyés Gyula, Reményik Sándor, Dsida Jenő, Tompa Mihály és sok más kortárs költő verseit tolmácsolják, a magyar irodalom legszebb alkotásaiból válogatnak a hazai és a határainkon túli előadóművészek és együttesek. Az egyetemes magyar vers- és énekkultúrából adnak ízelítőt a versmondók, az énekesek, a népdalok és a népballadák előadói. A várszínpadon fellép Dinnyés József, a nagy- kanizsai Bedő Csaba, a mosonmagyaróvári Kátai Zoltán, a marosvásárhelyi Kővirág együttes, a kolozsvári Sebesi Karen Attila, a brassói Márk Attila, az érsekújvári Kürthy Lajos, Berényi Margit, az udvardi Kor-Zár, az ungvári Credo együttes, a zentai Krnács Erika és a Zyntharew együttes. Művészeti vezető Dinnyés József zeneszerő, előadóművész. N. K. Kőtárból galéria Dunaföldvár olyasmire vállalkozott, ami a mai nehéz gazdasági helyzetben szenzációnak számít, saját és pályázati pénzekből megépített egy 250 négyzetméter alapterületű kiállítócsamo- kot, hogy ott a magyar népi iparművészetnek biztosítson méltó helyet a bemutatkozásra. A kezdeményezés azért is fontos, mert ez az első ilyen méretű, időszakos kiállításokat fogadó intézmény az országban. Néhány éve a Várkertben felépült egy kőtár, amelyben a Dunából kiemelt római kori régészeti leleteket szándékoztak bemutatni. Mire a kőtár elkészült, a szomszéd település elvitte a köveket. Nándori Klára építész segítségével átalakították a kiállítási csarnokot, amely a népi építészetet idézi formájában, belső kiképzésében. A Fafaragó Galéria a fafaragás művészeinek és mestereinek, naiv szobrászainak és a népi kismesterségek művelőinek nyújt bemutatkozási lehetőséget, mától várja a látogatókat három kiállítással. A fa művészei ’96 kiállításon az egész ország fafaragó művészei mutatkoznak be. A népművészeti körkép pályázatok díjnyertes alkotásaiból nyújt válogatást. A harmadik a Csepeli István népi iparművész —, tőle származik a galéria ötlete — Dunaföldvár neves fafaragójának gyűjteményes tárlata. (n) Pályázati felhívás velmiiagüzrm-vezetni munkakörre. ■ Az Öntözési Kutató Intézet termelési főosztályának részlegei 1996. augusztus 1-jétől közhasznú társasági formában fognak üzemelni. Ezzel egy időben összevonásra kerül a hőközpont és a vetőmagüzem. A vetőmagüzem-vezető fő feladatai: • a vetőmagüzemi munkák (a különböző vetőmagvak szárítása, morzsolása, tisztítása, frakcionálása, csávázása, fémzárolása, tárolása, járműre rakása) szakmai irányítása • a munkavégzés feltételeinek a biztosítása • a tűz- és vagyonvédelem • a készletkezelés • a vállalási szerződések előkészítése • az egység eredményes gazdálkodása. Üzemvezetői feladatát dr. Vrbovszki Mihály főosztályvezető közvetlen irányításával látja el. Pályázhatnak azok a szakemberek, akik — szakirányú főiskolai vagy egyetemi végzettséggel, szakmai gyakorlattal, a vezetői feladatok ellátásához kellő rátermettséggel rendelkeznek. A pályázathoz mellékelni kell: — a pályázó szakmai életútját bemutató önéletrajzát — szakmai, vezetői elképzelésének rövid leírását — a szakképzettségét igazoló okiratok másolatát — a bérezéssel kapcsolatos elképzeléseit. A pályázatot dr. Lelkes János igazgató (OKI, 5540 Szarvas, Szabadság út 2.) címére írásban, 1996. július 26-áig kell benyújtani. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad (a fenti címen, illetve a 312-088-as telefonon) dr. Vrbovszki Mihály főosztályvezető. Bérezés a vonatkozó jogszabályok keretein belül, megegyezéssel.
