Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-20-21 / 169. szám

IMLf­MEGYEI KÖRKÉP 1996. julius 20-21., szombat-vasarnap 4> Olcsóbb a dinnye, mégis drágább. Míg tavaly júliusban a görögdinnye kilónkénti ára 45—50 forint volt, és az árusok naponta 6—8 mázsa dinnyét értékesítettek, az ára 30—35 forintra esett vissza, és napi 5—6 mázsát tudnak értékesíteni — sorolták a „dinnyések” a békéscsabai piacon, ahol felvételünk készült. Itt egyébként az idén új helyet jelöltek ki az árusoknak. Négyzetméterenként 280 forint a taksa, és minimum hat négyzetmétert kell bérelniük. Ráadásul a dinnye termesztése mintegy 30—40 százalékkal drágult, vagyis az idén jóval olcsóbban juthatunk hozzá e finom, lédús gyümölcshöz, mégis a legtöbb ember csak érdeklődik, és inkább a kisebbeket keresi fotó: lehoczky Péter A Medika nem zajosabb a többi presszónál Műszaki hiba. (y) Tegnap délelőtt Békéscsabán elnémul­tak azok a telefonok, melyek te­lefonszáma négyessel kezdő­dik. A műszaki hibát központ­megállás okozta. A szakembe­reknek sikerült rövid időn belül újraéleszteniük a vonalakat, és biztosítani a szolgáltatás zavar­talanságát. Hármait pályáztak, (i) Körösnagyharsányban a szociá­lis földhöz vezető szilárd burko­latú út megépítésére pályázatot írt ki az önkormányzat. A felhí­vásra három pályamunka érke­zett. Az azok elbírálására felkért háromtagú bizottság végül a Magyar Aszfalt Kft. ajánlatát fo­gadta el, így a kivitelezői mun­kálatokra ezzel a céggel kötnek szerződést. Várakoznak, (i) A kertész­szigeti önkormányzat csakis megfelelő áron adja el a birtoká­ban lévő TITÁSZ- és DÉ- MASZ-részvényeket, — dön­tött legutóbbi ülésén a helyi képviselő-testület. A várakozó álláspontra azért nyílt lehetőség, mert a 12 hektár önkormányzati földterületen idén megtermelt búza sokat segít az önkormány­zaton. Hasznosan. (1) Mezőko- vácsházán a tervek szerint — egy új vállalkozás segítségével — hamarosan szelektív hulla­dékgyűjtéssel kezelik a város­ban összegyűjtött műanyag PÉT palackokat. A szemétkezelőt je­lenleg bérlő vállalkozó telephe­lyén felállítanak egy zsugorító gépet, amely porrá zúzza az egyébként le nem bomló mű­anyag palackokat. A zúzalékból térburkoló elemeket készítenek, valamint autópályákhoz hang­tompító fal építésére hasznosít­ják. Súlyos baleset, (t) Tegnap Gyomaendrőd belterületén egy személygépkocsi nem adott el­sőbbséget a kiemelt útvonalon ha­ladó segédmotorkerékpárosnak, ezért összeütköztek. A segédmoto­ros súlyosan megsérült. Leégett a libaól. (t) Gyo­maendrőd külterületén tegnap délelőtt kigyulladt egy 70x8 méte­res alapterületű ól födémszerke­zete. Az ól leégett, 50 liba elpusz­tult. A kár mintegy egymillió fo­rint. Vendéglátós vagyok, mindig szem előtt tartottam azt is, hogy az üzlet környékén lakók is jól érezzék magukat. A pincérek vi­gyáznak arra, hogy a teraszon ne legyen hangoskodás. Hozzánk nem járnak felnyírt hajú fiatalok, nem randalíroznak ilyenek a Me­dika környékén—mondta Aszta­los György vállalkozó, aki a mi­nap kereste meg szerkesz­tőségünket, hogy reagáljon arra a bűnesetre és annak sajtóvissz­hangjára, ami hétfőn történt Oros­—Igaz volt viszont az az eset, amikor más egységek vendéglá­tósai lármáztak itt. Egyébként soha nem kellett a hangoskodók miatt kihívni a rendőrséget. Ak­kor éjjel sem volt semmi rendkí­vüli az üzletben, hiszen fél kettő táján benéztem, a sértett egy asz­talnál ült ismerőseivel. Akkor ment el a Könd utcán a járőrautó is, még egy kávét is megittak ná­lunk a rendőrök. Szeretném azt is kihangsúlyozni, a lövöldözés nem a presszóban történt. Akik bent ültek, nem is hallották a kint történteket, csak a kiabálásra fi­gyeltek fel. Természetes, hogy egy ilyen eset után az emberek megijednek, beszélnek mindent, ami nem szerencsés dolog. A tör­téntek után is állítom: a Medika semmivel se hangosabb hely, mint bármelyik orosházi vendég­látóegység. Olyan gond a jö­vőben se lesz, hogy be kellene zárni. A lakók érdekét továbbra is tiszteletben tartom, ha észrevéte­lük van, nyugodtan keressenek meg —javasolta beszélgetésünk végén az üzletvezető. cs. i. házán. A pártatlan újságírás támogatói A Magyarországi Független Médiaközpontot a New York-i székhelyű Független Újságíró Alapítvány hozta létre. Mind­két szervezet célja, hogy támo­gassa az etikus magatartáson alapuló pártatlan, tényfeltáró újságírást, és szakmai konfe­renciákat, továbbképzéseket szervezzen. Az alapítvány és a médiaközpont képviseletében érkezett Békéscsabára, a Csaba Televízió meghívására Tho­mas L. Goodgame, a Westing­house Brodcasting nyugal­mazott elnöke és Andrea Lauer, a Független Média- központ igazgatója. Szudár László, a Csaba Tv ügyvezető igazgatója el­mondta, hogy a találkozó ak­tualitását a szeptember 11- étől — szerkesztő riporterek­nek és operatőröknek— in­duló hírműsor-szerkesztő kurzus adta. A továbbképzés­nek a Csaba Tv ad otthont, és a hazai stáb mellett az oroshá­zi, szegedi, hódmezővásárhelyi és debreceni városi televíziók egy-egy stábja vesz majd részt. A képzés elméleti részére, előzetes bejelentkezés után, bárki jelentkezhet, aki érdek­lődik a televíziózás iránt. Thomas L. Goodgame veze­tésével, a médiaközpont és a Csaba Tv szervezésében az idén a helyi médiumok vezetői és reklámszakemberei részére is tervezik egy továbbképzés beindítását. K. A. Kerékpárosok fekete napjai Még nyomdában volt az a lap­számunk, ami a mezőberényi halálos kerékpáros balesetről szólt, amikor megtörtént a kö­vetkező tragédia is: szerda éj­szaka Kondoros és Békéscsaba között a Fiala csárdánál elütöt­tek egy, az út szélén álldogáló 29 éves fiatalembert, aki a helyszí­nen meghalt. Az ügynek van egy fontos tanulsága: a gépjárművet vezető F. A. mezőberényi fiatal­ember— amellett, hogy a kelle­ténél is gyorsabban hajtott — még egy általánosnak tekinthető hibát ejtett: egy idegen teherau­tót kezdett előzni, miközben tompított fényre váltott, így ép­pen az előzés pillanataiban „va­kon” vezetett, és nem láthatta az út szélén álló embert. Érdemes tehát előzéskor egy pillanatra rá­villantani arra a sávra, melyre ráhajtunk! Amúgy sem hagyták nagyon pihenni az elmúlt napokban a helyszínelő rendőreinket: csak a kerékpárosokkal összefüggő esetek számát tekintve is szo­morú rekordot döntöttek. A ki­lenc eset nagy része kis odafi­gyeléssel megelőzhető lett vol­na. Megtörtént például, hogy Békéscsabán a Békési út—Re­ményi utca kereszteződésben egy fiatalember körbe-körbe ka­nyargó«, egészen addig, amíg neki nem szédült egy arrajáró mentőautónak, és súlyos sérü­lést nem szenvedett.De lássunk még néhány rossz példát: a Berényi út—Mokry utca kereszteződésében körültekin­tés és az elsőbbség megadása nélkül, ráadásul erősen ittas ál­lapotban haladt át nemrégiben Sz. V. békéscsabai esztergályos. A következmény: súlyos sérü­lés. Nem sokkal ezután az eset után B. P. 1928-ban született bé­késcsabai lakos a Berényi út— Békési út kereszteződésén a lámpa piros jelzése ellenére, minden meggondolás nélkül át­haladt, miközben nekihajtott egy szabályosan közlekedő La­dának. A sérülése szintén sú­lyos, koponyatörés. Ugyancsak kerékpáros halasztott el elsőbb­séget adni ugyanaznap Mezőbe- rényben: ezúttal egy másik ke­rékpárost borított fel. A sérülé­sek itt is súlyosak. De a gyerekek sem maradhat­tak ki a szomorú listáról: szintén Mezőberényben egy 14 éves fiú kanyarodott neki figyelmetlenül egy motorkerékpárosnak: a gye­rek agyrázkódást és kulcscsont­törést, a motoros szintén agyráz­kódást és arccsonttörést szenve­dett. Itt a nyár, a jó idő, a kerékpá­rosok szezonja — vigyázzunk jobban egymásra! A. Gy. / Érvágás a sarkadiak élelmiszerellátásán A sarkadi Szabadság téri ABC az egyik legfőbb élelmiszerellá­tó helye a tizenegyezres város­nak. Tavaly április 18-a óta a Csemege Julius Meinl Rt. üze­melteti. Hamarosan a sarkadiak kedvenc bevásárlóhelyévé vált az üzlet, mivel az alapvető élel­miszereket diszkontáron vásá­rolhatják meg az idejárok. Né­hány napja a vásárlók megdöb­benve tapasztalták, hogy a bejá­rati ajtón kinn függ a tábla: az üzlet utolsó nyitvatartási napja július 26-a. A „mi történt?” kérdésre Vincze Imréné, az ABC veze­tője a következőket mondta: — Sajnos mi sem tudunk részleteket. A tulajdonostól azt az utasítást kaptuk, hogy 26-án be kell zárnunk az üzletet, mert a Julius Meinl nem tudott meg­egyezni a bérbeadóval a bérleti szerződésről. Talán a jövő héten mi is többet tudunk, hiszen a vásárlók mellett 14 dolgozót is érint az üzlet bezárása... Megpróbáltuk telefonon utolérni a Julius Meinl értékesí­tési igazgatóságának vezetőjét, hogy e kérdésben tájékozód­junk, azonban vidéki útja miatt — mint kollégái mondták — csak a jövő héten érhető utol. —ria „ANNYIT ÉRÜNK, AMENNYIT TUDUNK... ISMERE­TEK HÍJÁN ÚTTALAN A VILÁG.” (Grácián) Kenyértéma-szeletelő Kereskedelmi egységek kenyérárai a megyében Üzlet neve Félbarna Békés, gabonaipari szaküzlet, Kossuth u. Békés, Elésker, Széchenyi tér Békéscsaba, 100-as ABC Barna 70dkg-os78Ft 70dkg-os91,50Ft Fehér 78—87Ft/kg 85,50—88 Ft rozskenyér 70 dkg-os 76 Ft 80—87 Ft/kg Békéscsaba, C + C diszkont, Ipari út Csabai barna 75 dkg-os 68 Ft Gyomaendrőd, Afész-bolt, Bajcsy-Zs. u. 119. Gyula, Áfész, Almássy téri ABC 85 Ft/kg Gyula, Élésker Szupermarket, Kossuth tér Mezőberény, C + C Jééé diszkont Mezőkovácsháza, Mozaik ABC Orosháza, Elésker, Dózsa u. ABC Szarvas, Elésker, dr. Melich u. ABC Szeghalom, Delta ABC Tótkomlós, Áfész, Széchenyi u. ABC 85 Ft/kg 88 Ft/kg 85 Ft/kg 88 Ft/kg 87 Ft/kg 95 Ft/kg 50 dkg-os 50 Ft Csabafitt 50 dkg-os 108 Ft korpás 80 dkg-os 78 Ft magos, 0,5 kg-os 109 Ft 76—99,50 Ft/kg 79 Ft/kg 70 dkg-os 75 Ft 85 Ft/kg 73—94—95 Ft/kg (Folytatás az 1. oldalról) ára; mibe kerül manapság egy kiló kenyérliszt, mi a helyzet a félbarna kenyérrel; hogyan kal­kulálta ki a minisztérium a 75 és 95 forintot; s végül hol mennyi­ért vehetünk ma Békés megyé­ben egy kiló fehér és barna (fél­barna) kenyeret? Ezekre keres­tük a héten a válaszokat, ame­lyeket most közreadunk. A lisztellátásban meghatáro­zó megyénkben az Agrimill Rt. Siági László kereskedelmi főosztályvezetőtől a lisztárakat kérdeztük. A szakember el­mondta: pillanatnyilag a BL 80- as kenyérliszt 50 kilogrammos zsákokban kiszerelve kilónként 39 forint plusz áfa. A félbarna kenyér kétféle lisztből készül — ha készül, de a megyében ez nem jellemző —; a BL 112-es búzalisztből és az RL 90-es rozslisztből. Az előbbi kilón­ként 38,50 plusz áfa, a rozsliszt kilója 31 forint plusz áfa, még­pedig 50 kilós zsákos kiszere­lésben. A békéscsabai Sütőker Rt. vezérigazgatója, Árendás Béla a gyakorlati tapasztalatait foglalja össze: — Ami a félbarna kenyeret illeti, a megyében a legtöbb helyen tudomásom szerint nem is gyártják, nincs rá igény. Ezt még akkor találták ki, amikor a fehér kenyér ható­sági áras volt. —Jelenleg mennyiért adják a fehér kenyeret a kereskedelem­nek? — Az úgynevezett átadói ár, áfa nélkül pillanatnyilag 57 fo­rint 04 fillér kilogrammonként. Saját üzleteinkben a fogyasztói ára kilónként 72 forint. A kiske­reskedelem pedig maga dönti el, milyen árrést alkalmaz. — Félbarnát nem, de barna kenyereket készít a Sütó'ker. — Igen, de ezek mind ter­mészetazonos, rendszerint nyu­gati adalékanyagokkal dúsított, ezért jóval költségesebb termé­kek. Ä 70 dekagrammos barna rozsos kenyeret például 55 fo­rint 56 filléres átadói áron szál­lítjuk. — Mikor emelt árat legutóbb az rt. ? —T avaly októberben. — Mennyi liszt kell egy kiló fehér kenyérhez? — Hetvenhat dekagramm ke­nyérliszt. De nyomban hozzá kell tenni, hogy a kenyér árában nem csupán a lisztár a meghatá­rozó, hanem a közterhek, az adó, a járulék, a költség, ami 50-60 százalékát teszi ki. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy kemence öt éve 2 millióba ke­rült, most meg 20 millió forint; hogy a vízdíj a háromszorosára emelkedett, az élesztő úgy­szintén, sőt! Ehhez jön még a szállítás; valamikor egy Bar­kas 300 ezer forintba került, ma egy nyugati kisteherkocsi a tízszerese. Az emelés tehát elkerülhetetlen. — Mikor és mennyit tervez­nek emelni? — Nem tisztázott az időpont, de jelenleg minden kiló kenyér­re ráfizetünk. Az emelés mérté­ke 10-15 százalék közötti lehet. De ha a kereskedelem a mi aján­lati árainkat fogadja el, még mindig alatta marad a 90-nek, 86-88 forint között lesz a fehér kenyér kilója. — Tartható Ön szerint az idén a 95 forint? — Nem rajtunk múlik, két és fél éve nem volt nálunk bér­emelés és a nyereség 0, kar­bantartásra, fejlesztésre nem képződik pénz, így tudunk nullára kijönni. Gyulán és környékén a ke­nyérellátásban meghatározó a GYULAKENYÉR Kft. Száva Károlyné^ a cég ügyvezető igaz­gatója. Ok már áremelés után vannak — bocsátja előre, majd kérdésünkre elmondja: nem süt­nek félbarna kenyeret. A fehér kenyér átadási ára náluk most 64 forint 40 fillér kilónként plusz 12 százalék áfa. Ezt a saját bolt­jaikban diszkontáron, 79 forin­tért adják. Három tételt, a liszt­árat, a bért és az általános költsé­geket emeli ki, mint az árat alapvetően befolyásoló ténye­zőt, hozzáfűzve: az idén bérfej­lesztés nem történt a cégnél. A fehér kenyér mellett náluk ké­szül az úgynevezett gödöllői ro­zsos, 70 dekagrammos és az át­adási ára 55 forint plusz áfa; a Graham-kenyér, ami 75 dekás, és 80 forint 60 fillér plusz áfa az átadási ára; végül pedig a mosoni barna kenyér — ez 75 dekás, és 63 forint plusz áfával adják át a kereskedelemnek. Ezekre nincs nagy kereslet, in­kább a fehér, az erdélyi margari- nos és a házi kenyeret rendelik a kereskedők. Kíváncsiak voltunk termé­szetesen arra is, hogy min ala­pulnak a számítások, amelyek szerint 75 és 95 forint lenne a felső határ. A Földművelésügyi Minisztériumban a miniszter titkárságvezetőjével, Lázár Lászlóval beszéltünk tegnap. — Ilyen anyag külön nem készült — mondta a miniszter úr —, a malmok, a pékek, az érintettek számításait figye­lembe véve kalkulálta ki azo­kat az értékeket. — A különbség húsz forint, holott a félbarna és a fehér ke­nyérhez szükséges lisztárak kö­zött nem ilyen nagyarányú az eltérés. — Ez is mutatja, hogy alap-' vetően nem a liszt ára dönti el a kenyérárat. — Vajon tartható lesz az idén a 95forint? — Mivel szabadáras termék, ki tudja, lesz-e még változás az elkövetkező időszakban. —Köszönöm. De alapvetően azt szerettem volna megtudni, milyen számítás alapján jött ki a két érték. — A miniszter úr maga szá­molta ki magának, semmiféle anyagban nem szerepel. Tóth Ibolya

Next

/
Oldalképek
Tartalom