Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-16 / 165. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1996. julius 16., kedd o Kitüntetések, (t) A Nemzetközi Szövetkezeti Nap alkalmából a Magyar Iparszövetség elismerő oklevéllel tüntette ki Gonda Károlyt, a Gyoma- endrődi Bútoripari Szövetkezet elnökét; Berta Imre, az Orosházi Vas-, Műanyagipari Szövetkezet elnöke pedig az ipari és kereskedelmi miniszter elismerő oklevelét vehette át munkásságáért. Zilahi-kiállítás, (t) Expo Mobila ’96 címmel bútorkiállítást szervez július 17—20-a között Zilah városában a Szilágy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A rendezvényen üzletembertalálkozót is tartanak, amelyre a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében Békés megyei cégek képviselői, üzletemberek utaznak ki július 17-én. Tengerpart Békéscsabán, (k) Az Eurotours szervezésében a Jókai utcai Csabacenter-építkezés- sel átellenben lévő, széles járda- szakaszát néhány napra feltöltik homokkal. Csütörtökön, pénteken és szombaton a nyugágyas, napemyős „strandot” sütkérező, zuhanyozó lányok és fiúk lepik el. A járókelők útifilmeket nézhetnek, tengerből származó árukat, fürdőruhákat vásárolhatnak, nyári kozmetikai tanácsokat „gyűjthetnek be”. A „pálmafák” alatt ráadásul akciós árú utakat is ajánlanak majd. Képkiállítás, (b) A kétegy- házi művelődési házban július 15-én nyílt meg a gyulai Gurzó László fotókiállítása. Az egy hónapig megtekinthető képek a moldovai kolostorokat ábrázolják. Új fogorvos, (gh) A battonyai önkormányzatnak viszonylag rövid idő alatt sikerült betöltenie a dr. Dancsik Zoltán távozásával megüresedett második fogorvosi állást. A képviselő- testület döntése értelmében Dancsik doktor utódja dr. Gyarmat Andreafogorvos lett, aki július 1 -jétől határozatlan időre szóló kinevezést kapott. Belső ellenőr. $ Dr. Pénzely Erika jegyzőnő a szeghalmi polgármesteri hivatal hatósági tevékenységéről számolt be a helyi képviselő-testület legutóbbi ülésén. A képviselők a hivatal tevékenységével elégedettek voltak, ám ugyanakkor (létszámbővítés nélkül) kezdeményezték egy belső ellenőr munkába állítását. „...SAJÁTSÁGA AZ EMBERI TERMÉSZETNEK, HOGY OKOSAN GONDOLKODUNK, ÉS OSTOBÁN CSELEKSZÜNK.” (Anatole France) Több, kiemelkedő millecentenáriumi rendezvényt szerveznek Leletmentés Vésztő-Mágoron A Szent László-szobrot a tervek szerint augusztus 31 -én, az ünnepi megyegyűlésen leplezik le Vésztő-Mágoron. Az alkotás talapzatának helyén folytatott ásatást a közelmúltban Juhász Irén (felvételünkön balról) fotó: lehoczkypéter Az idei nyáron megtört Vésztő- Mágor csendje, hiszen e történelmi helyszínre több, kiemelkedő millecentenáriumi rendezvényt szerveznek a közeljövőben. Az előkészületek a jelzőtáblák kihelyezésével, az utak aszfaltozásával, rendbehozásával, szélesítésével megkezdődtek. A múlt héten pedig a leendő Szent László- szobor talapzatának helyén végzett feltárást Juhász kén régész, a szarvasi Tessedik múzem vezetője. A leletmentés — mint lapunknak elmondta — ilyen esetekben kötelező, ráadásul védett régészeti területről van szó. A feltárás során ezúttal említésre méltó leletet nem találtak. Juhász Irén számára egyébként nem ismeretlen a hely, hiszen annak idején az ő irányításával végezték a vésztő-mágori ásatásokat. (e) Táboroznak a népművészet őrei Négy erdélyi motívummal díszített szépség ékesíti a környéket Megnyitotta kapuit július 14- én Békéscsabán a VI. Békés Megyei Népművészeti Tábor a Megyei Művelődési Központ és Kézműves Szakiskola gondozásában. Több, mint 250 gyermek és felnőtt, 5-től 80 éves korig vesz részt a tizenkét szakág foglalkozásain. Főként megyénkből érkeztek és mindnyájan elkötelezettjei a népművészetnek. Ez a tábor ad otthont többek között a in. Nemzetközi Fafaragó Találkozónak és a II. Országos Kosárfonó Tábornak. A nagy tábor vezetője, Pál Miklósné elmondta, hogy minden szakágnak meghatározott tematikája van, ennek alapján folyik a képzés, a továbbképzés. Egyetlen kivétel a fafaragóké, ahol az alkotáson van a hangsúly. Péterffy László szobrász- művész, aki az ország fafaragóit irányítja a táborban, egy új gondolatot ötlött ki három évvel ezelőtt. Megpróbálja visszahozni azoknak a kapuknak szépségét, hagyományait, amelyek megtalálhatóak voltak századunk során a Kárpát-medencében. Eddig négy, elsősorban erdélyi motívummal díszített szépség ékesíti az ifjúsági tábor környékét. A mostani egy hét során felvidéki magyar és szlovák jellegű hagyományőrző darabokat készítenek. Július 20-án a záróest fénypontjaként ezeket az elkészült műveket fogják felállítani és felavatni. A népművészeti tábor berkein belül működik a VI. szlovák citeratábor, a magyarországi és a békéscsabai szlovákok szövetségének közös támogatásával. Ocsovszki Ildikó, a gyermekciterások csoportvezetője arról tájékoztatott bennünket, hogy a táborban nem csak Magyarországról, hanem határainkon túlról, Ukrajnából és Szlovákiából is érkeztek magyar gyerekek. A tábor célja a jó kapcsolat, a barátság kialakítása és megteremtése, amit a szlovák népdalok közös éneklése, elsajátítása és a citerázás hangulata teremt meg. A körülbelül 60 fős táborban délelőtt szervezik a foglalkozásokat, ahol együtt, majd kis csoportban ismerkednek meg a helyi szlovák népdalokkal. Délutánonként lehetőség nyílik a szabadidős tevékenységekre: játékra, sportra és egyben a város megismerésére is. Az egyhetes tábor műsorral zárul július 20-án, ahol a népművészek mellett a citerások is előrukkolnak az itt tanult dalokkal szüleiknek és az érdeklődőknek. Sz. L. — F. A. Lövöldözések, szurkálások Orosházán (Folytatás az 1. oldalról) kinéztünk a konyha ablakán, felnyírt hajú fiatalokat láttunk (ők egyébként mindennapos vendégei a Medicának). A sokaság elindult a lakótelep bokros része felé, ahonnan ismét olyan hangokat hallottunk, mintha ott is történt volna valami. A „virrasztóktól” azt is megtudtuk, hogy a jelenség nem új számukra, hiszen a nonstop Medica presszóban az élet éjfélkor kezdődik. Akkor gyülekeznek itt a fiatalok és őrjöngenek, hangosan trágárkodnak, nem ritkán verekszenek is. Ami most történt, valójában benne volt a levegőben — mondták. Más szemtanúk állításai szerint ezúttal nem a törzsközönség szolgáltatta a borzalmakat: az áldozatként kiszemelt fiatalemberre valakik vártak, kilesték és a kórháznak a szakrendelő oldalán lévő kerítése tövéből eresztettek rá egy tárral (meglehetősen bokros, búvóhelynek alkalmas az a rész), valamint a szomszédos óvoda felöl is lőttek rá. Esti információink szerint a fiatalemberből egy golyót eltávolítottak, túl van az életveszélyen. S hogy mi is történt valójában? A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közleménye: „1996. július 15-én 02.50 perckor Orosházán a Könd utcán a „Medica” presszó eló'tt ismeretlen tettes több lövést adott le G. László 28 éves helyi lakosra. Az eddigi megállapítások szerint a tettes egy 7,65 mm-es kaliberű ló'fegyvert használt. G. László a bűncselekmény következtében súlyos sérüléseket szenvedett. A Békés Megyei Rendó'r-főkapitányság Bűnügyi Osztálya emberölés kísérlete bűntett alapos gyanúja miatt indított eljárást az ismeretlen tettes ellen. A rendőrség kéri, hogy aki a lövöldözéssel kapcsolatban érdemleges információval bír, jelezze azt a megyei főkapitányság 66/ 444-833-as vagy az Orosházi Rendőrkapitányság 68/311-344-es telefonszámán, vagy pedig személyesen. A rendőrség a bejelentő személyét bizalmasan kezeli. A nyomozás szakértők bevonásával folyamatban van. Ugyancsak Orosházán július 12-én 16 óra körüli időben a Sarok presszó előtt 3 férfi szóváltásba keveredett egymással. Ennek során egyikük, F. József 47 éves helyi lakos a nála lévő késsel a másik két férit, H. Lajos 41 éves és G. Tibor 38 éves helyi lakosokat több alkalommal megszúrta, a két sértett életveszélyes sérüléseket szenvedett. A megyei főkapitányság vizsgálati osztálya F. Józsefet őrizetbe vette, ellene az eljárás életveszélyt okozó testi sértés alapos gyanúja miatt folyamatban van. ” A tét: egymilliárd forint Békés megyének (Folytatás az 1. oldalról) számára. Nem csak állami pénzekre gondolnak, hanem arra is, hogy ne menjen ki a megyéből minden tőke, tehát az itt keletkezett források visszaforgathatok legyenek. A Békés megyei látogatást szervezők nem tudták tájékoztatni Hóm Gyulát arról, hogy Békés, Nógrád és Szabolcs megye programja túl van a tárcaközi egyeztetésen — folytatta Simon Imre. — Létezik tehát olyan projekt, amit a miniszterelnök szorgalmazott, s úgy tűnt, a helyben szerzett információt „jól vette” a kormányfő. A kormányhatározat tervezett szövegéből a képviselő kiemelte a közép-békési vállalkozói övezet megvalósításának ötletét, az orosházi ipari park létrehozását (amit az elkerülő út és a vasút közti szabad területre szeretnének telepíteni). A tervezet kérésként fogalmazza meg a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Társaság alaptőkeemelését. Kiemelt helyen szerepel a 44-es főút Kecskemét—Gyula közti szakaszának korszerűsítése, gyorsítása, beleértve a tiszaugi híd felújítását is. A megye segítséget kér a magyar—román határmenti együttműködés keretében megjelölt helyi terhek központi pénzekből való finanszírozásához —az Európai Unió 75 százalékot visel, a további 25 százalékot kell helyben biztosítani —, ugyanúgy, mint ahogyan Győr megyében támogatta az állam a határmenti kapcsolatokat. A tervezet tartalmazza többek között az előző kormányhatározat alapján megkezdett beruházások befejezését, a békéscsabai repülőtér fejlesztését is. A kormányfő először látogatott el megyei területfejlesztési tanácsi ülésre. Ennek kapcsán a képviselők a sajtóbeszélgetésen elmondták, hogy a tanács az idén 600 millió forint körüli összeget kap, míg Győr-Moson- Sopron megye csak 54 milliót, Fejér megye is nagyságrendekkel kevesebbet, ezen a téren érzékelhető tehát az elmaradott térségek támogatásának szándéka. Ami pedig a kormányhatározat tervezetét illeti, a vendéglátók úgy érzik, a miniszterelnököt megnyerték a támogatók sorába. L.E. Vérfürdő a Fekete-tenger partján (Folytatás az 1. oldalról) elindultak a tervezett úticél felé. Kisebb-nagyobb pihenőkkel, három napig tartó utazás során érkeztek meg, a Konstanca és Mangália között található, Vénusz nevezetű üdülőközpontba. Az ejső benyomások a három évvel korábbi kinttartózkodás szép élményeire emékeztették a magyar fiatalokat. Ezen felbátorodva úgy vélték: ismét nyugodtan felkereshetik azt a helyi Palas Disco-t, melyben évekkel korábban is megfordultak. A számtalan külföldi turista mellett, a diszkóban ma már állandó jelleggel felbukkannak helyi román dokkmunkások is. Am a diszkó üzemeltetőjének magyar volta és a néhány ott dolgozó székely pincér a hazánkból érkezett párok számára bátorítást jelentett. Ezért minden előítélet és gyanakvás nélkül léptek be a Palas Disco-ba. Éjjel tizenegy óra körüljárhatott az idő, amikor a két fiatal pár kérésére, s a diszkóban jelenlévő többi magyar örömére, a lemezlovas egy-két szám erejéig magyar együttesek és énekesek dalait kezdte bejátszani. A dokkmunkások fülét zavarta a magyar szó, ezért többször is meg-meglökték azokat, akik láthatóan örültek a magyar zenének. Aztán stílust váltottak: úgy vélték, magyar zenéhez, magyar lány passzol, ezért táncra kérték H. Y.-t. A hölgy az ismeretlen, kétes külsejű egyénekkel nem volt hajlandó táncba menni, barátjával viszont folytatta a táncolást. Á dokkmunkások ekkor sem estek kétségbe: hadicselhez folyamodtak. Az egyik munkás meglökte H. Y.-t, aki elesett. Ekkor a lökést kivitelező személyt egy másik munkás kergetni kezdte. A hatalmas diszkóteremben tartózkodók figyelme így a két egymást hajkurászó férfire irányult. Ezt kihasználva a többiek körbevették B. A.-t (H. Y. barátját), és ütlegelni kezdték. Néhány ütés után a magyar fiatal a földre esett, ekkor legalább öten az egész testét rugdosni kezdték, s a valahonnan előkerülő sörösüveggel néhányat a fejére vertek. A társát menteni próbáló H. Y. pedig egy hatalmas pofonnal lett „gazdagabb”. Erre már a Békés megyei pár is felfigyelt, s segítségükre sietett. M. T. rávetette magát az egyik támadóra. A dokkmunkás elesett, ám abban a pillanatban hirtelen ketten fogták le M. T.-t, egy másik munkás pedig sörösüveggel ütlegelni kezdte a fejét. Majd az üveg széttörése után újabb sörösüveggel ájulásig verték M. T.-t. Ezt követően minden dokkmunkás visszament B. A.-t rugdosni, majd megfogták és kivitték az udvarra. Közben az egyik munkás úgy döntött: oda sétál az eszméletlenül fekvő M. T.-hez, s még egy sörösüveget szétver annak fején. Ám, amikor az első ütés megtörtént, annak hatására M. T. hirtelen magához tért. Ekkor M. T. (mivel ismerte a nyelvet) románul szólalt meg. Erre az ütlegelő a döbbenettől azonnal elszaladt. A több sebből súlyosan vérző magyar fiatalember kiment az udvarra, ahol azt látta, hogy a szintén jócskán vérző B. A.-t továbbra is rugdossák. Ekkor azokra a támadókra is románul kiabált, akik erre szintén futásnak eredtek. A hatalmas zajra előkerült a helyiség magyar üzemeltetője, aki azonnal bezáratta a szórakozóhelyet, a két sérült magyar állampolgárságú férfit pedig egy mangáliai román férfi (aki készségesen, emberi együttérzésből segített) személyautójával az orvosi ügyeletre küldte. Az ügyeletén nem várt, s az orvosi hivatásához méltatlan tortúra kezdődött. A román orvos előbb a rendőrségre telefonált, mondván: „Két magyar a diszkóban megverte a románokat, s most volt képük idejönni, hogy sérüléseiket ellássuk. Mit tegyünk ? ” A rendőrök tömör válasza csak az volt: „Már tudunk az esetről”. Ekkor az orvos újabb tiltakozással állt elő. Elkezdte mesélni, hogy őt, amikor Magyarországon járt, a rendőrök megbüntették. — Tehát ebből is látszik, hogy a magyarok nem szeretik a románokat— mondta. Márpedig akkor most ő, hogy vállalja fel az ellenségek ápolását? — tette fel az orvosi esküt megtagadó kérdést. Ám végül a mellette tevékenykedő gyakorló orvos- tanhallgató lány rábeszélésére, bevarrta a csúnyán vérző sebeket. Igaz az érzéstelenítő szert „ellenségeitől” megspórolta, s a kötést is úgy fabrikálta, hogy azon szivárgott a vér. A rendőrség (habár az orvosnak azt jelezték, tudnak az esetről) másnap sem ment ki jegyzőkönyvezni a történteket. Csupán egy ott nyaraló, és erdélyi nagyvárosba való román rendőrtiszt (akinek felesége magyar anyanyelvű) ígért segítséget. Ám a két fiatal pár úgy gondolta: erre már nincs szükségük. A horrorba illő történet másnapjának estéjén bepakoltak személygépkocsijukba, s az előre kifizetett szobákat otthagyva, mind a nényen elindultak a több száz kilométerre lévő magyar határ felé. Sajnos, egy életre szóló élménnyel tértek haza. Magyari Barna
