Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

ÍRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. július 15., hétfő Ki állít ki? A cég neve: Körös-Trade Az újvidéki vásáron a kiállító Békés megyei cégek egyike volt a ConAvis Rt. Pannonliver Baromfifeldolgozó Gyára, Mezőkovácsháza Jelezvén hovatartozását, a „Körös” nevet viseli a cég, amely 1993 óta működik, mint önálló kft. békéscsabai székhellyel. Tagjai magán- és jogi személyek, és fó' tevé­kenysége külföldi, I. kategó­riás, Magyarország szem­pontjából kiemelt kiállítások szervezése. A Körös-Trade Kereskedelmi és Kiállítás- szervező' Kft. — mert arról van szó —, mint minősített kiállításszervező jogosult rendre pályázni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett külföldi kiállítások magyarországi résztvevőinek szervezésére. Legutóbb, a májusi Újvidéki Vásárra például heten pá­lyáztak — és a „Körös-Tra­de” nyert. Nővé Zoltán a kft. ügyvezető igazgatója. — Mit jelent egy-egy ilyen megbízatás, feladat? — Generálkivitelezést. A pályázat elnyerésétől kezdve Magyarország a cégen keresz­tül vesz részt a rendezvényen, a kiállítók a támogatást a Kö- rös-Trade-n keresztül kapják. A magyar kiállítókat mi szer­vezzük, a standot kulcsátadá­sig mi építjük fel, feladatunk az áru kiszállításától a szállá­son át a reklámig minden — sorolja Nóvé Zoltán. — Milyen volt az előző két év, merre dolgoztak? — Tavalyelőtt Romániá­ban, Nagyváradon és Temes­váron, ahol mi teremtettük meg a magyar kiállítások alap­jait. Volt megbízatásunk Szlo­véniába is, itt Magyar Nemzeti Kiállítást rendeztünk. Tavaly Németországban, Koblenz, Wachtersach, Wittenberg vá­rosában regionális, illetve a testvérkamara felkérése nyo­mán szerveztünk kiállítást. Az idén a 63. Újvidéki Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Vásáron a szervezésünkben 31 magyar cég mutatkozott be, közöttük négyen Békés me­gyéből. — A második félévre is jut feladat? — Kettő is. Cégünket érte a megtiszteltetés, hogy az IKM által az I. kategóriás, támoga­tott kiállítások közé sorolt, nagy hagyományokkal rendel­kező 61. Thesszaloniki Nem­zetközi Vásáron a magyar ki­állítók megjelenését szervez­hetjük. Az idén a magyar kol­lektív stand 160 négyzetméte­res, a kiállítás tematikája álta­lános, így valamennyi export­képes magyar termék megje­lenhet az egyik legnagyobb európai kiállításnak számító bemutatón. Itt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány is megjelenik, a Békés megyei cégek náluk érdek­lődhetnek, ha kedvezőbb fel­tételekkel szeretnének részt venni a vásáron. Az időpont: szeptember 7—16. A másik a Pozsonyi Magyar Napok októ­ber 14—17 között, amely szin­tén a minisztérium által támo­gatott kiállítás, ahol szintén bekapcsolódik a kamara és az alapítvány. Magyarország a szlovák külkereskedelemben az utóbbi években a 6. helyet foglalja el. A magyar behoza­tal kétszerese a kivitelnek, fontos tehát a jelentős passzí­vum csökkentése — több exportösztönző rendezvény, így a Pozsonyi Magyar Napok is ezt hivatott szolgálni. — Üzletember-találkozók szervezésével is foglalkoznak. Lesz-e ilyen rendezvényük az idén ? — Novemberben Békés­csabán lesz nemzetközi üzlet­ember-találkozó a szervezé­sünkben. Tóth Ibolya Sárréti aratás A szeghalmi székhelyű Sár­réti Mezőgazdasági Szövet­kezet az idén 402 hektáron termelt repcét, s a termés be­takarításával a közelmúltban végeztek — tudtuk meg Kohut Tibortól, a szövetke­zet igazgatóságának elnö­kétől. — Kalászos gabonát (búzát) 1409 hektáron vetet­tek, melyek aratását a múlt héten kezdték meg, s azt vár­hatóan július 25-éig be is fe­jezik. Hektáronként négytonnás termésátlagot tervezett a szö­vetkezet, ám az első napok tapasztalatai nem a legkedvezőbbek. Úgy tűnik. a ténylegesen betakarított termés valamivel a tervezett alatt lesz. A búza értékesítésére idén áprilisban elfogadható áron exportértékesítési szerződést kötöttek egy megbízható céggel, így a szövetkezet 50 millió árbevételt realizálhat. Az összeg a tavalyi bevétel­hez képest 60 százalékos nö­vekedést jelent. Ez nem nettó érték, ugyanis a bevétel mel­lett a kiadás is nőtt. Ám a Sárréti Mezőgazdasági Szö­vetkezet idei jövedelmének 16 százaléka így is a gaboná­ból származik majd. (Magyari) Piaci körkép — Füzesgyarmat Sárgadinnye már harmincért Nem volt nagy tolongás a legutóbbi hetipiacon Füzes­gyarmaton, holott a termelők gazdag kínálattal várták a vevőket. — Itt mindenki szinte mindent megtermel, a fiata­labbakat meg a szülők segí­tik, azért ilyen kevés a vevő. Pedig higgye el, nagyon kedvezőek itt az árak. Én is mindent olcsón adok. Hasz­nom szinte nincs is rajta, de még mindig jobb, mintha a tövén hagyom megrohadni a termést — sorolja egy idős asszony. A karfiol és a káposzta ki­lóját egyaránt 70-80 forintért mérték a termelők. A paradi­csom kilójáért 80-110 forint közti összeget kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagy­ságtól függően — 6 és 12 forint között mozgott. Az új­burgonya kilója 30-35 fo­rintba került. Az őszibarack kilójáért 80-100 forintot, a kajsziért 90-110-et kértek. Görögdinnyét általában 40- 45, sárgát 40 forintért lehe­tett venni. Az egyik árus meglepően olcsón, 30 forin­tos kilónkénti áron kínálta sárgadinnyéjét. — Én úgy gondolom, in­kább a füzesgyarmati embe­reket segítem, mint a keres­kedőket. A mútkor, amikor a pesti nagybani piacon adtam le a dinnyét, a kereskedő 100 százalékos haszonnal adta to­vább. Márpedig rajtam ne gazdagodjon meg egy keres­kedő sem — tárta fel a titkát a termelő. Magyari Barna Az OMV-é a Q8. Az OMV a Mól és a Shell után a har­madik a magyarországi olaj- forgalmazók sorában, mi­után a cégcsoport a napok­ban megvásárolta a kuvaiti tulajdonban volt Q8 márka­jelű benzinkúthálózatot. Az OMV Hungária eddig 35 töltőállomással rendelke­zett. Ezeket földrajzilag is jól kiegészíti a most megvá­sárolt 31 Q8 benzinkút. Németek a Balatonon. A külföldiek ingatlanszerzését lehetővé tevő kormányren­delet megjelenése óta So­mogy megyében mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Az első fél évben összesen 456 ingatlanvásárlásra vo­natkozó kérelmet nyújtottak be a megyei közigazgatási hivatalhoz. A kérelmezők fele német, 25 százalékuk osztrák. A legtöbben a Bala- ton-parton, vagy annak húsz kilométeres körzetében sze­retnének ingatlanhoz jutni. Vadászok-Fegyverek. Miskolcon, a millecentená- riumi rendezvények része­ként megnyílt a Vadá­szok-Fegyverek című rep­rezentatív kiállítás. A kö­zép-európai múzeumok ösz- szefogásával létrejött, egye­dülálló vadászati dokumen­tációk és képanyagok ezreit felvonultató tárlat részlete­sen taglalja a Kárpát-me­dence több mint ezeréves vadászati hagyományait. Nyilvánosságra eddig még nem került fényképek ta­núskodnak például Ferenc József és Kádár János va­dászszenvedélyéről, az álta­luk elejtett trófeákról. A de­cember végéig nyitva tartó kiállítás iránt máris óriási a nemzetközi érdeklődés. A törvény a magánbirtokot csak korlátozott tulajdonként ismeri el Szigorúan ellenőrzött erdők Az új erdőtörvény megalkotására nemcsak a tulajdonviszo­nyok átrendeződése miatt volt szükség, hanem azért is, mert a nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az OECD, az EBESZ, valamint az EU is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetbarát, az ökológiai szempontoknak és a biológiai sok­féleség megőrzésének elsőbbséget adó erdőgazdálkodásra. így informálta lapunkat a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának illetékes szakembere az 1997 január el­sejével életbe lépő, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, illetve annak készülő végrehajtási rendelete kapcsán. A korábban kizárólag állami tulajdonban lévő 1,7 millió hek­tárnyi erdőből a kárpótlás, a részaránytulajdon kialakítása s a privatizáció során 600 ezren jutottak erdőbirtokhoz. Az el­múlt években végbement tulaj­donosváltozások nyomán az erdőterület mintegy negyven százaléka magánkézbe került, a többi, az ország erdeinek vala­mivel több mint a fele az államé maradt. Az új jogszabály szektorsem­leges, azaz tulajdonviszonyok­tól függetlenül szabályozza a szakszerű erdőgazdálkodás kö­vetelményeit. A magán-erdő- birtoklást a társadalmi és öko­lógiai funkciókra tekintettel csak korlátozott tulajdonnak ismeri el. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok kizárólag szigo­rúan ellenőrzött keretek között tevékenykedhetnek. A törvény kimondja a többi között, hogy csak tíz évre érvé­nyes erdőterv szerint szabad gazdálkodni, s ennek megtartá­sát az erdőfelügyelőségek el­lenőrzik. A jogszabály kötele­zően írja elő, hogy a 300 hek­tárnál nagyobb erdőbirtokokon legalább egy képzett szakem­bert is foglalkoztatni kell. Az ennél kisebb területen gazdálkodóknak össze kell fogniuk, s valamilyen gazda­sági társasági formát - közös képviselet, szövetkezet, rész­vénytársaság, erdőbirtokossági társulás stb. - kell alakítaniuk, amelynek keretében erdészt foglalkoztatnak. Újvári Feketevásárlás - fényes haszon A rejtett gazdaság méretei a kiskereskedelemben és a lakossági szolgáltatások területén is figyelemre méltóvá nőttek az elmúlt évek során. Ennek okát a szakemberek nem is annyira a piac- gazdaság kialakulásában, mint inkább az infláció növekedésé­ben és a túladóztatásban látják. A Kopint-Datorg Konjunk­túra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. munkatársai e két területen vizsgálták a feketegazdaság helyzetét. A kutatók a felmérések ered­ményeinek alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a kiskereskedelemben és a lakos­sági szolgáltatásokban az ár­nyékgazdaság mérete megha­ladja a gazdaság egészére jel­lemző becsült arányt. Ez azzal is magyarázható, hogy a^feketén megtermelt jö­vedelem legkönnyebben a szolgáltatásokban tehető legá­lissá. Mivel a vásárlások során eladó és vevő egyaránt érdekelt az „adómentes” fizetésben, ér­demleges változásra a jövőben sem lehet számítani. A nem regisztrált - azaz „nyom nélküli” - vásárlások aránya a zöldség-gyümölcs ese­tében a legnagyobb, 60 száza­lékos. Ez a viszonyszám azért is ilyen magas, mert a piaci zöldség- és gyümölcskínálat je­lentős részét őstermelők adják. A szeszes italt, a cigarettát és a húsárut 15,8 és 13,4 száza­lékban vásárolják feketén az emberek. A dohányáruknál 8-10, a szeszes italoknál 6-8 milliárd forintra becsülik az adókiesést a szakemberek. A zöldség-gyümölcs piacon sokkoló hatású volt tavaly má­jusban a népélelmezési termék­nek számító krumpli és az alma árának rohamos növekedése. A következmények velejárója, hogy elszakadt egymástól a termelői és a fogyasztói ár. A kereskedők megkeresik az ille­gális beszerzési és értékesítési csatornákat. Ezek egyike pél­dául a teherautókról lebonyolí­tott utcai árusítás. A húspiacon a becslések sze­rint a kolbász, a szalámi 40, a baromfifélék 80 százaléka nem regisztrált csatornákon kerül a pultokra, ám ez az árakban al ig­áiig mutatkozik meg. A haszon a kereskedők zsebébe vándorol. (bozsó) ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Wall Street-i utóhatások Betesz az amerikai kamatláb? A múlt hét eleji, váratlan áremelkedések után szinte minden meghatározó papír árfolyama csökkenésnek indult a Budapesti Érték­tőzsde részvényszekció já- ban. A Wall Street előző pénteki megingásának hatása alól csak rövid ideig tudta kivonni magát a magyarországi érték­papírpiac. Szakértők szerint az esetle­ges amerikai kamatlábemelés csökkentheti a nyugati befek­tetők érdeklődését a kelet-eu­rópai - köztük a hazai - rész­vények iránt. A tőzsdei sztárpapírok közé sorolható Egis a hétfői 9100 forintról 8900 forintra csökkent. A másik két gyógyszeripari részvény közül a Richter Ge­deon 6900 forinton, a Humán pedig 1850 forinton zárta a hetet. A hét eleji erősödésben el­sősorban a pénzintézeti papí­rok játszották a főszerepet. Az OTP hétfőn egy 2910 forintos kötés során például elérte tőzsdetörténetének maximu­mát. Nem panaszkodhattak az InterEurópa Bank tulajdono­sai sem: a részvény árfolyama elérte a 39 000 forintot. A csúcsokat azonban vesszőfu­tás követte: a hét végére az előbbi 2200 forintot, az utóbbi papír pedig 38 000 fo­rintot ért. A mindig nagy érdeklődést kiváltó BorsodChem-rész­vény kereskedelme ezúttal ugyancsak nagyfokú érdekte­lenség közepette zajlott. Az alacsony forgalom következ­ményeként a 2815 forintos hét eleji kezdőár fokozatosan csökkenve péntekre leszánká­zott a 2740 forintos szintre. Úgy, hogy hétközi forgalom­ban „megkóstolta” a 2700 fo­rintot is. A többi papírhoz képest stabilan tartotta magát a Mól Rt. és a Danubius részvénye. Az olajipari óriás papírja 1650 forint körül, a szálloda­cégé 2550 forint körüli érté­ken mozgott. A csökkenő árfolyamú részvények táborához csatla­kozott az elmúlt héten a Pick papírja is, pénteki 6100 forin­tos záróárával. A kárpótlási jegy árfo­lyama a múlt heti mélypontról fokozatosan visszatornázta magát 33 százalék közelébe. Ezt az árfolyamot azonban nem sokáig tudta tartani, és pénteken már újra csak 30 százalékot ért. Az OTC-piacon a Démász- részvényért 35 százalékot, a Matávén 180 százalékot és a Budapest Bank papírjáért 64 százalékot adtak a brókercé­gek a múlt héten. A diszkont kincstárjegy múlt heti aukcióin nagy volt a túljegyzés, ám a hozamok egymástól eltérő irányban változtak. Az egy hónapos papír ho­zama 23,86 százalékra nőtt, a három hónaposé érdekes mó­don ugyancsak 23,86 száza­lékra, viszont a hat hónapos dkj hozama 24,43 százalékra csökkent. Králik István Cashline Broker Kft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom