Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-15 / 164. szám
ÍRÉKÉSMEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. július 15., hétfő Ki állít ki? A cég neve: Körös-Trade Az újvidéki vásáron a kiállító Békés megyei cégek egyike volt a ConAvis Rt. Pannonliver Baromfifeldolgozó Gyára, Mezőkovácsháza Jelezvén hovatartozását, a „Körös” nevet viseli a cég, amely 1993 óta működik, mint önálló kft. békéscsabai székhellyel. Tagjai magán- és jogi személyek, és fó' tevékenysége külföldi, I. kategóriás, Magyarország szempontjából kiemelt kiállítások szervezése. A Körös-Trade Kereskedelmi és Kiállítás- szervező' Kft. — mert arról van szó —, mint minősített kiállításszervező jogosult rendre pályázni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett külföldi kiállítások magyarországi résztvevőinek szervezésére. Legutóbb, a májusi Újvidéki Vásárra például heten pályáztak — és a „Körös-Trade” nyert. Nővé Zoltán a kft. ügyvezető igazgatója. — Mit jelent egy-egy ilyen megbízatás, feladat? — Generálkivitelezést. A pályázat elnyerésétől kezdve Magyarország a cégen keresztül vesz részt a rendezvényen, a kiállítók a támogatást a Kö- rös-Trade-n keresztül kapják. A magyar kiállítókat mi szervezzük, a standot kulcsátadásig mi építjük fel, feladatunk az áru kiszállításától a szálláson át a reklámig minden — sorolja Nóvé Zoltán. — Milyen volt az előző két év, merre dolgoztak? — Tavalyelőtt Romániában, Nagyváradon és Temesváron, ahol mi teremtettük meg a magyar kiállítások alapjait. Volt megbízatásunk Szlovéniába is, itt Magyar Nemzeti Kiállítást rendeztünk. Tavaly Németországban, Koblenz, Wachtersach, Wittenberg városában regionális, illetve a testvérkamara felkérése nyomán szerveztünk kiállítást. Az idén a 63. Újvidéki Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Vásáron a szervezésünkben 31 magyar cég mutatkozott be, közöttük négyen Békés megyéből. — A második félévre is jut feladat? — Kettő is. Cégünket érte a megtiszteltetés, hogy az IKM által az I. kategóriás, támogatott kiállítások közé sorolt, nagy hagyományokkal rendelkező 61. Thesszaloniki Nemzetközi Vásáron a magyar kiállítók megjelenését szervezhetjük. Az idén a magyar kollektív stand 160 négyzetméteres, a kiállítás tematikája általános, így valamennyi exportképes magyar termék megjelenhet az egyik legnagyobb európai kiállításnak számító bemutatón. Itt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány is megjelenik, a Békés megyei cégek náluk érdeklődhetnek, ha kedvezőbb feltételekkel szeretnének részt venni a vásáron. Az időpont: szeptember 7—16. A másik a Pozsonyi Magyar Napok október 14—17 között, amely szintén a minisztérium által támogatott kiállítás, ahol szintén bekapcsolódik a kamara és az alapítvány. Magyarország a szlovák külkereskedelemben az utóbbi években a 6. helyet foglalja el. A magyar behozatal kétszerese a kivitelnek, fontos tehát a jelentős passzívum csökkentése — több exportösztönző rendezvény, így a Pozsonyi Magyar Napok is ezt hivatott szolgálni. — Üzletember-találkozók szervezésével is foglalkoznak. Lesz-e ilyen rendezvényük az idén ? — Novemberben Békéscsabán lesz nemzetközi üzletember-találkozó a szervezésünkben. Tóth Ibolya Sárréti aratás A szeghalmi székhelyű Sárréti Mezőgazdasági Szövetkezet az idén 402 hektáron termelt repcét, s a termés betakarításával a közelmúltban végeztek — tudtuk meg Kohut Tibortól, a szövetkezet igazgatóságának elnökétől. — Kalászos gabonát (búzát) 1409 hektáron vetettek, melyek aratását a múlt héten kezdték meg, s azt várhatóan július 25-éig be is fejezik. Hektáronként négytonnás termésátlagot tervezett a szövetkezet, ám az első napok tapasztalatai nem a legkedvezőbbek. Úgy tűnik. a ténylegesen betakarított termés valamivel a tervezett alatt lesz. A búza értékesítésére idén áprilisban elfogadható áron exportértékesítési szerződést kötöttek egy megbízható céggel, így a szövetkezet 50 millió árbevételt realizálhat. Az összeg a tavalyi bevételhez képest 60 százalékos növekedést jelent. Ez nem nettó érték, ugyanis a bevétel mellett a kiadás is nőtt. Ám a Sárréti Mezőgazdasági Szövetkezet idei jövedelmének 16 százaléka így is a gabonából származik majd. (Magyari) Piaci körkép — Füzesgyarmat Sárgadinnye már harmincért Nem volt nagy tolongás a legutóbbi hetipiacon Füzesgyarmaton, holott a termelők gazdag kínálattal várták a vevőket. — Itt mindenki szinte mindent megtermel, a fiatalabbakat meg a szülők segítik, azért ilyen kevés a vevő. Pedig higgye el, nagyon kedvezőek itt az árak. Én is mindent olcsón adok. Hasznom szinte nincs is rajta, de még mindig jobb, mintha a tövén hagyom megrohadni a termést — sorolja egy idős asszony. A karfiol és a káposzta kilóját egyaránt 70-80 forintért mérték a termelők. A paradicsom kilójáért 80-110 forint közti összeget kértek. A zöldpaprikák darabonkénti ára — minőségtől és nagyságtól függően — 6 és 12 forint között mozgott. Az újburgonya kilója 30-35 forintba került. Az őszibarack kilójáért 80-100 forintot, a kajsziért 90-110-et kértek. Görögdinnyét általában 40- 45, sárgát 40 forintért lehetett venni. Az egyik árus meglepően olcsón, 30 forintos kilónkénti áron kínálta sárgadinnyéjét. — Én úgy gondolom, inkább a füzesgyarmati embereket segítem, mint a kereskedőket. A mútkor, amikor a pesti nagybani piacon adtam le a dinnyét, a kereskedő 100 százalékos haszonnal adta tovább. Márpedig rajtam ne gazdagodjon meg egy kereskedő sem — tárta fel a titkát a termelő. Magyari Barna Az OMV-é a Q8. Az OMV a Mól és a Shell után a harmadik a magyarországi olaj- forgalmazók sorában, miután a cégcsoport a napokban megvásárolta a kuvaiti tulajdonban volt Q8 márkajelű benzinkúthálózatot. Az OMV Hungária eddig 35 töltőállomással rendelkezett. Ezeket földrajzilag is jól kiegészíti a most megvásárolt 31 Q8 benzinkút. Németek a Balatonon. A külföldiek ingatlanszerzését lehetővé tevő kormányrendelet megjelenése óta Somogy megyében mutatkozik a legnagyobb érdeklődés. Az első fél évben összesen 456 ingatlanvásárlásra vonatkozó kérelmet nyújtottak be a megyei közigazgatási hivatalhoz. A kérelmezők fele német, 25 százalékuk osztrák. A legtöbben a Bala- ton-parton, vagy annak húsz kilométeres körzetében szeretnének ingatlanhoz jutni. Vadászok-Fegyverek. Miskolcon, a millecentená- riumi rendezvények részeként megnyílt a Vadászok-Fegyverek című reprezentatív kiállítás. A közép-európai múzeumok ösz- szefogásával létrejött, egyedülálló vadászati dokumentációk és képanyagok ezreit felvonultató tárlat részletesen taglalja a Kárpát-medence több mint ezeréves vadászati hagyományait. Nyilvánosságra eddig még nem került fényképek tanúskodnak például Ferenc József és Kádár János vadászszenvedélyéről, az általuk elejtett trófeákról. A december végéig nyitva tartó kiállítás iránt máris óriási a nemzetközi érdeklődés. A törvény a magánbirtokot csak korlátozott tulajdonként ismeri el Szigorúan ellenőrzött erdők Az új erdőtörvény megalkotására nemcsak a tulajdonviszonyok átrendeződése miatt volt szükség, hanem azért is, mert a nagy nemzetközi szervezetek, mint az ENSZ, az OECD, az EBESZ, valamint az EU is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a környezetbarát, az ökológiai szempontoknak és a biológiai sokféleség megőrzésének elsőbbséget adó erdőgazdálkodásra. így informálta lapunkat a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti Hivatalának illetékes szakembere az 1997 január elsejével életbe lépő, az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény, illetve annak készülő végrehajtási rendelete kapcsán. A korábban kizárólag állami tulajdonban lévő 1,7 millió hektárnyi erdőből a kárpótlás, a részaránytulajdon kialakítása s a privatizáció során 600 ezren jutottak erdőbirtokhoz. Az elmúlt években végbement tulajdonosváltozások nyomán az erdőterület mintegy negyven százaléka magánkézbe került, a többi, az ország erdeinek valamivel több mint a fele az államé maradt. Az új jogszabály szektorsemleges, azaz tulajdonviszonyoktól függetlenül szabályozza a szakszerű erdőgazdálkodás követelményeit. A magán-erdő- birtoklást a társadalmi és ökológiai funkciókra tekintettel csak korlátozott tulajdonnak ismeri el. Ez azt jelenti, hogy a tulajdonosok kizárólag szigorúan ellenőrzött keretek között tevékenykedhetnek. A törvény kimondja a többi között, hogy csak tíz évre érvényes erdőterv szerint szabad gazdálkodni, s ennek megtartását az erdőfelügyelőségek ellenőrzik. A jogszabály kötelezően írja elő, hogy a 300 hektárnál nagyobb erdőbirtokokon legalább egy képzett szakembert is foglalkoztatni kell. Az ennél kisebb területen gazdálkodóknak össze kell fogniuk, s valamilyen gazdasági társasági formát - közös képviselet, szövetkezet, részvénytársaság, erdőbirtokossági társulás stb. - kell alakítaniuk, amelynek keretében erdészt foglalkoztatnak. Újvári Feketevásárlás - fényes haszon A rejtett gazdaság méretei a kiskereskedelemben és a lakossági szolgáltatások területén is figyelemre méltóvá nőttek az elmúlt évek során. Ennek okát a szakemberek nem is annyira a piac- gazdaság kialakulásában, mint inkább az infláció növekedésében és a túladóztatásban látják. A Kopint-Datorg Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. munkatársai e két területen vizsgálták a feketegazdaság helyzetét. A kutatók a felmérések eredményeinek alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kiskereskedelemben és a lakossági szolgáltatásokban az árnyékgazdaság mérete meghaladja a gazdaság egészére jellemző becsült arányt. Ez azzal is magyarázható, hogy a^feketén megtermelt jövedelem legkönnyebben a szolgáltatásokban tehető legálissá. Mivel a vásárlások során eladó és vevő egyaránt érdekelt az „adómentes” fizetésben, érdemleges változásra a jövőben sem lehet számítani. A nem regisztrált - azaz „nyom nélküli” - vásárlások aránya a zöldség-gyümölcs esetében a legnagyobb, 60 százalékos. Ez a viszonyszám azért is ilyen magas, mert a piaci zöldség- és gyümölcskínálat jelentős részét őstermelők adják. A szeszes italt, a cigarettát és a húsárut 15,8 és 13,4 százalékban vásárolják feketén az emberek. A dohányáruknál 8-10, a szeszes italoknál 6-8 milliárd forintra becsülik az adókiesést a szakemberek. A zöldség-gyümölcs piacon sokkoló hatású volt tavaly májusban a népélelmezési terméknek számító krumpli és az alma árának rohamos növekedése. A következmények velejárója, hogy elszakadt egymástól a termelői és a fogyasztói ár. A kereskedők megkeresik az illegális beszerzési és értékesítési csatornákat. Ezek egyike például a teherautókról lebonyolított utcai árusítás. A húspiacon a becslések szerint a kolbász, a szalámi 40, a baromfifélék 80 százaléka nem regisztrált csatornákon kerül a pultokra, ám ez az árakban al igáiig mutatkozik meg. A haszon a kereskedők zsebébe vándorol. (bozsó) ÉRTÉK - PAPÍR - TŐZSDE Wall Street-i utóhatások Betesz az amerikai kamatláb? A múlt hét eleji, váratlan áremelkedések után szinte minden meghatározó papír árfolyama csökkenésnek indult a Budapesti Értéktőzsde részvényszekció já- ban. A Wall Street előző pénteki megingásának hatása alól csak rövid ideig tudta kivonni magát a magyarországi értékpapírpiac. Szakértők szerint az esetleges amerikai kamatlábemelés csökkentheti a nyugati befektetők érdeklődését a kelet-európai - köztük a hazai - részvények iránt. A tőzsdei sztárpapírok közé sorolható Egis a hétfői 9100 forintról 8900 forintra csökkent. A másik két gyógyszeripari részvény közül a Richter Gedeon 6900 forinton, a Humán pedig 1850 forinton zárta a hetet. A hét eleji erősödésben elsősorban a pénzintézeti papírok játszották a főszerepet. Az OTP hétfőn egy 2910 forintos kötés során például elérte tőzsdetörténetének maximumát. Nem panaszkodhattak az InterEurópa Bank tulajdonosai sem: a részvény árfolyama elérte a 39 000 forintot. A csúcsokat azonban vesszőfutás követte: a hét végére az előbbi 2200 forintot, az utóbbi papír pedig 38 000 forintot ért. A mindig nagy érdeklődést kiváltó BorsodChem-részvény kereskedelme ezúttal ugyancsak nagyfokú érdektelenség közepette zajlott. Az alacsony forgalom következményeként a 2815 forintos hét eleji kezdőár fokozatosan csökkenve péntekre leszánkázott a 2740 forintos szintre. Úgy, hogy hétközi forgalomban „megkóstolta” a 2700 forintot is. A többi papírhoz képest stabilan tartotta magát a Mól Rt. és a Danubius részvénye. Az olajipari óriás papírja 1650 forint körül, a szállodacégé 2550 forint körüli értéken mozgott. A csökkenő árfolyamú részvények táborához csatlakozott az elmúlt héten a Pick papírja is, pénteki 6100 forintos záróárával. A kárpótlási jegy árfolyama a múlt heti mélypontról fokozatosan visszatornázta magát 33 százalék közelébe. Ezt az árfolyamot azonban nem sokáig tudta tartani, és pénteken már újra csak 30 százalékot ért. Az OTC-piacon a Démász- részvényért 35 százalékot, a Matávén 180 százalékot és a Budapest Bank papírjáért 64 százalékot adtak a brókercégek a múlt héten. A diszkont kincstárjegy múlt heti aukcióin nagy volt a túljegyzés, ám a hozamok egymástól eltérő irányban változtak. Az egy hónapos papír hozama 23,86 százalékra nőtt, a három hónaposé érdekes módon ugyancsak 23,86 százalékra, viszont a hat hónapos dkj hozama 24,43 százalékra csökkent. Králik István Cashline Broker Kft.