Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-13-14 / 163. szám

«st^BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP

1996. július 13-14., szombat-vasárnap

Imre király halálának rejtélye

Király gyilkosságok Magyarországon 16.

Harmadik Béla halála után nagyobbik fia, Imre (1196—1204) kerül húszévesen a magyar trónra. Eszményi királynak ígérkezik, ékes a legfőbb királyi erényekkel, fiatalsága ellenére megfontolt, erélyes és határozott, s ami tán már hibájául róható fel: nyíltszívű, nemeslelkű és végtelenül jóhiszemű, valósággal példaképe lehetne a magyar jóhiszeműségnek, könnyenhívésnek s a titkos erőkkel szembeni sajátos vakságnak és védtelenségnek.

Eszményi uralkodónak ígérkezett, húszévesen került a trónra és nyolc esztendeig birtokolta azt Imre király

Rövid, alig nyolcévi országlását jószeri vei az öccsével, Endrével való hatalmi harc tölti ki. A viszály oka: Endre a megszállottak makacsságával bátyja trónjának megdöntésére, koronájának megszerzésére tör. Az ádáz testvérharc rejtélyes előzménye: Harmadik Béla 1196-ban bekövetkezett halála előtt a halálos ágyán megesketi kisebbik fiát, Endrét, hogy halálát követően haladéktalanul sereget gyűjt és Jeruzsálembe vonul a Szent sír felszabadítására, s hogy fia ezt akadályozatlanul teljesíthesse, ráhagyja kincseit. Endre leteszi az esküt haldokló apja kezébe, és Harmadik Béla megnyugodva hal meg. Endre azonban apja halála után megszegi esküjét: az örökölt kincseken valóban hadsereget toboroz ugyan, de azt nem a Szent sír felszabadítására, hanem bátyja uralmának megdöntésére használja fel. Felmered a kérdés: valóban ennyire sóvár megszállottja volt a hatalmi vágynak a későbbi Második Endre, valóban ilyen, minden erkölcsisé- gen átgázoló démoni figurája volt a

magyar történelemnek? A viselt dolgairól, életéről ránk maradt tudósítások merőben más, ezzel ellentétes képet festenek róla: jámbor, gyönge akaratú, már-már tunya, pipogya királynak festik, akit felesége kormányoz. Gertrudis az — miként ezt későbbi cselekedetei tanúsítják —, illetve az általa képviselt, hazánk leigázására törő germán hatalom, akinek tetteit a féktelen hatalomvágy irányítja, Endre az ő befolyásolása alatt cselekszik. Gertrudis mindenáron királyné akar lenni. Szüntelen belvil- longások közepette viharzanak el Imre király rövid uralkodásának évei. Nem két testvér, két ellenséges hatalom viaskodik egymással: egyfelől a nyílt, tényleges királyi hatalom, másfelől a sokrétűen álcázott, a titkos erőket mintegy magába foglaló ámyékhatalom. Imre 1199-ben a somogyi ütközetben szétveri öccse hadait, és Endre Gertru- disszal együtt Ausztriába menekül. Később, visszatérésük után a király Gertrudist, mint minden baj okát ki- zsuppoltatja az országból. 1203 őszén,

egy évvel Imre halála előtt újabb véres összecsapás készül. Két egyenlőtlen erő áll egymással szemben. A pártütők serege óriási túlerővel rendelkezik, Imre mellett csekély számú híve tart ki. Ebben a reménytelennek látszó helyzetben Imre döntő elhatározásra jut és egymaga oldja meg a megoldhatatlannak tetsző feladatot, s a biztos vereséget vakmerő, mesébe illő személyes fellépésével győzelemmé változtatja át. Átsétál egymaga, fegyvertelenül „egy szál vesszőver — királyi pálcával — kezében a lázadók táborába, öccsét kezénél megragadva kivezeti sátrából és az elképedt katonák sorfala közt fogolyként átviszi a maga táborába, hogy aztán fogságra vesse. Imre a hajdani Varasd megyében fekvő Keve várába záratja összeférhetetlennek bizonyult öccsét. Nemsokkal ezután a vasegészségű király váratlanul megbetegszik. Mi volt Imre király betegsége? Nem tudni. Tény: Imre király betegsége sodró erejű pusztító kór volt, hiszen rövid pár hét alatt végzett vele. És ekkor Imre király — érthetetlenül — olyan cselekvésre szánja rá magát, ami ismét ebbe az irányba hat: kiengedi Keve várából áruló öccsét. Ezek után pedig Imre király újabb, végzetes hibát követ el, amely ellentmond egyéniségének és Gertrudis-Endréről szerzett eddigi keserves tapasztalatainak: betegségének súlyosodását érezve — áruló öccsére (és Gertrudisra) bízza egyetlen fiának, az alig ötesztendős, nemrég megkoronázott Lászlónak az életét, sorsát, koronáját: Endrét teszi meg fia gyámjául, és fia kiskorúságának időtartamára kinevezi őt az ország kormányzójává. Miként juthatott Imre erre a katasztrofális döntésre? Lehetséges-e más magyarázat a király e végzetes és teljesen érthetetlen, öngyilkos lépésére, minthogy hamis tanácsadói — az ellenpárt beépített emberei — bírták rá szóval vagy erőszakkal a királyt erre az elhatározásra? A tény, való tény az, hogy Endrének és Gertudisnak immár két király állt útjában: míg ezek élnek, ők nem kerülhetnek trónra. Egyetlen lehetőség marad hát: a különleges út, a rendhagyó lehetőség — és Imre az ifjú király meghal; Endre herceg lesz az ország kormányzója és az új király, Gyermek László gyámja; Gyermek vagy Harmadik László király öt és fél éves korában fél évi uralkodás után meghal. Megnyílik az út a hercegi pár előtt, és 1205. május 29-én Endrét Második Endre néven királlyá koronázzák.

(A szöveg Grandpierre K. Endre: Királygyilkosságok című könyve alapján készült.)

Fekete

fehéren

Kenyér a százon

Éljen a kormány! Végre mindenki láthatja, ez a mi kormányunk a népé. Értünk fáradozik, értünk aggódik, értünk nem engedi 100 forint fölé emelni a kenyér árát. Hiába no, azért nem felejtették el még a fiúk, amit a Kádár-rendszerben tanultak: ha kenyér van, minden van. Ha jóllakhat a magyar, akkor még elégedett is lehet a kormányával, a pártjával. Ami a cseheknek a sör, az nekünk a kenyér. így vagyunk mi itthon Európában, már ezeregyszáz éve.

Szóval, ez a kenyeres történet olyan szép, hogy szinte már nem is igaz. Gondoljuk csak végig! Valaki vagy valakik spekulálnak a gabonával, emiatt a csillagos égig emelkedik a kenyérár. Pontosabban emelkedne, ám a kormány a helyén áll, kioszt egy-két pofont, seggre-pacsit, talán még be is hoz egy-kétszáz vagon olcsó búzát, vagyis letöri a spekulációt és marad a kenyér ára 100 forint alatt. Lehet, hogy erről van szó, ám akkor fel kell tenni a kérdést, miért hagyta a kormány, hogy egyesek spekulálhassanak a gabonával, épp a kenyérnek való gabonával?

Meglehet persze, hogy másról van szó. Arról, hogy nem lehet száznál olcsóbban kenyeret sütni. Miért is lehetne, miért is kerülhetné el az infláció épp a kenyeret? Különben is, a gépeknek, a vegyszereknek, az üzemanyagnak nyugati ára van, csak a munkaerőé magyar. Mitől kerül hát harmadannyiba a hazai kenyér, mint a nyugati? Talán a támogatástól. Ha attól, akkor tényleg csak döntés kérdése, mennyiért kínálják a kenyeret. Ha többért, akkor jól jár a termelő, de szidják a kormányt. Ha ugyanennyiért, akkor rosszul jár a termelő, de népszerű a kormány. Miközben jól átvágtak bennünket. Mert a végén csak a mi pénzünkből támogatják meg a gazdákat, hogy jövőre megint termeljenek búzát.

Eszembe jut, volt itt egyszer egy taxisblokád. A benzináremelés miatt. A kormány visszavonta az intézkedést, a blokád befejeződött, aztán két hét múlva megemelték a benzin árát. Azóta is egyfolytában emelik. Nehogy így járjunk ezzel a kenyérrel is.

Árpási Zoltán

MAGYARORSZÁG LEGNAGYOBB ÉLETBIZTOSÍTÓ TÁRSASÁGA AZ ÁB-AEGON

TERÜLETI KÉPVISELŐKET

keres Békéscsaba város körzetébe, valamint Gyula város és körzetébe tartozó településeken.

Dinamikus, üzleti szemléletű munkatársak jelentkezését várjuk, akik legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek.

Magas teljesítmény — kiemelt jövedelem! Költségelszámolási lehetőség. Ingyenes oktatás.

Kérjük, hogy pályázatát (önéletrajz, igazolványkép) az alábbi címre juttassa el:

ÁB-AEGON Rt. Békéscsabai Fiókja, 5601 Békéscsaba, Pf. 74.

ÁB-AEGON Rt. Gyulai Körzeti Fiókja, 5701 Gyula, Pf. 18.

Trianonról - egy könyv, amely igazságot szolgáltat és reményt is ébreszt

Második Trianon címmel jelent meg Haas György könyve, amely a szerző szándéka szerint azért íródott, „...hogy a magyar béketörekvések harcosainak emléket állítson, és az utókornak tanulságul szolgáljon”. Beszélgetésünk során a kötetről, s annak kapcsán a témáról fejti ki véleményét dr. Kötetes Lajos, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola főigazgatója.

—Haas György könyve alapvetően azt a heroikus küzdelmet tükrözi, amellyel egy Kelet és Nyugat által egyaránt becsapott, magára hagyott nép legjobbjai megkísérelték a lehetetlent — meggyőzni a világot egy igazságos béke létrehozásának lehetőségéről és szükségességéről. Ma már tudjuk, hogy ez a harc eleve kilátástalan volt.

—Sorra venné az okait?

— Röviden nyolc pontban foglalható össze: mindenekelőtt azért, mert a későbbi győztes szövetségesek stratégiai és politikai döntései már 1943—44- ben meghatározták a Duna menti országok sorsát. Például: az USA vezérkara már 1943-ban letett a Balkán megszállásáról — átengedte ezt a szovjeteknek; Churchill és Sztálin százalékai a befolyási arányokról; Magyarország 80—20 %- ban Oroszország befolyási övezete.

A második ok: Nyugat elfogadta Ke- let-Európa szovjet befolyási övezetté válását a nagyhatalmak világméretű alkudozásainak egyik tétjeként. A brit békedelegáció egykori főtitkára, Pierson Dixon elismerte: „Keményebb felépés- sel kicsikarhattak volna bizonyos engedményeket az oroszoktól Németország

keleti felében és a csatlós országokban. Ehhez azonban nekik is engedményeket kellett volna tenniük a Közel-Keleten.

—Megérte volna?

— Nem. Harmadszor: Magyarország erkölcsi megítélése rendkívül rossz volt — a győztes hatalmak Európa bajkeverőjének tartották, de nem gondolkodtak el azon, hogy mi az oka a magyar revizionizmusnak, mi az ő felelősségük ebben. Negyedszer: Magyarország az oroszok ellenőrizte SZEB hatalma alatt lényegében fokozatosan elveszítette szuverenitását — elszigetelődött és cselekvésképtelenné vált. Ötödször: a vele érdekellentétben lévő szomszédos országok rendkívül kedvező helyzetben (Csehszlovákia, Jugoszlávia) voltak. Hatodszor: Románia szovjethez kapcsolódása (pl.: Groza kormánya) javította Románia pozícióit is. Hetedszer: ebből is következően két ellentétes elképzelés volt a magyar koalíciós kormányban.

—Nevezetesen?

— A SZU fenntartás nélküli támogatásával próbálkozni és ennek fejében várni az ő támogatásukat (kommunista párt); az USA demokratikus rendezési

elképzeléseire és befolyására építeni (FKP és mások) abban reménykedve, hogy a háború után egy új, hosszú távra érvényes nemzetközi rendezés jön létre.

—Nyolcadszor?

— Á magyar béketörekvések hatékonyságát alapvetően meghatározta, hogy a gyökeresen eltérő ideológiai-politikai célok miatt a hatalmon lévő magyar koalíció nem tudott megegyezni a békecélokban, a stratégiában sem — az önhibájukon kívül eddig kormányzati tapasztalatokkal nem rendelkező pártok taktikai harcai szétzüllesztették a magyar külpolitikát.

— Hogyan alakult eszerint a békejavaslatok sorsa?

— Egy: úgy hisszük, hogy a magyar békejavaslatok születésük alkalmával még nem voltak illúziók. Az Atlanti Charta és a felszabadított Európáról szóló szövetségi nyilatkozatok erkölcsi alapelveikkel összhangban voltak.

Kettő: a megbékélést szolgáló konstruktív javaslatok (pl. a kelet-európai térség regionális gazdasági újraszervezése, szabad dunai hajózás, a Duna nemzetközi ellenőrzésének visszaállítása, a határok „spiritualizálása”, a nemzeti kisebbségek védelme stb.) mind a népek önrendelkezésén és együttműködésén alapuló új Európa kialakítását szolgálták.

Három: időközben azonban gyökeres változások mentek végbe a világpolitika

színterén. Kialakult és az egész világra kiterjedt az a küzdelem, amely Nyugat és Kelet között folyt a hatalmi befolyásért és amely kettéosztotta a világot.

Négy: ebben a küzdelemben a Nyugat hátrányos helyzetbe került Európában:

— nem jött létre közös politikai szándék és érdek egy új európai rendezésben;

— a gyorsan végrehajtott amerikai katonai kivonulás miatt—ami az elhibázott háborús stratégia és a politika eredménye — nem volt jelentős katonai ellensúly a Szovjetunióval szemben.

Öt: a békeszerződés emiatt egyik fő színterévé vált a szovjet befolyás kiterjesztése és korlátozása körül kirobbantott harcoknak.

Hat: mivel Nyugatnak nem voltak lét- fontosságú vagy egyéb érdekei Kelet- Európában, viszonylag könnyen lemondtak itteni befolyásukról — úgy is, hogy gyakorlatilag nem reagáltak érdemben a magyar javaslatokra.

Az említett okok miatt a magyar békejavaslatok egy idő után valóban időszerűtlenekké, illúziókká váltak—az általános rendezés helyett elfogadottá vált, hogy a rendezés alapvetően a fegyverszüneti megállapodások sebtében összetákolt rendezési megoldásait szentesítse — a Nyugat elismerte Európa felosztását, a vasfüggöny kialakítását. Felelőssége az azután bekövetkező félelmetes kelet-európai eseményekben tagadhatatlan.

— Mindent egybevetve, miért lehet időszerű a téma napjainkban, mit üzen a könyv a mának?

— Haas György könyvének — miként az előző példából is kiderül — számos üzenete van a mához, hiszen máig sem jött létre a Trianon okozta fájó problémák enyhítését vagy megoldást szolgáló új, demokratikus európai együttműködési rendszer, amelyben talán meghaladhatok lennének a nemzetállami keretekben megoldhatatlan kisebbségi problémák; nincsenek olyan stratégiai jellegű nemzeti célok, amelyek pártállástól függetlenül mindenki számára elfogadhatók —és a sort folytathatnám.

Haas György könyve igazságot szolgáltat, egy nemzetnek — a magyarságnak a szomszédos országokkal kialakítható békés, alkotó együttműködésének lehetőségeiről és konkrét elképzeléseiről vall egy olyan korábbi világban, amelyben a nemzeti és a kommunista diktatúrák hatalmi céljai váltak meghatározóvá Kelet-Európábán.

A könyv egyben reményt is ébreszt— hátha az új világhelyzet alakulása aktuálissá teszi a népek együttműködésén alapuló új Európa létrehozását, az illúziók valósággá válását.

—Kiknek ajánlja a kötetet?

— A könyvet elsősorban az ifjúságnak ajánlom és azoknak, akik mindenfajta elfogultságtól mentesen képesek magyarok és európaiak lenni. T. I.