Békés Megyei Hírlap, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

1996. július 2., kedd HAZAI TÜKÖR Béremelés: csak ígéret? A tisztviselők akár sztrájkolni is készek A tegnapi naptól, azaz július elsejétől már az eddiginél 10 százalékkal magasabb Fizetést kellene kapnia csaknem 14 ezer köztisztviselőnek és köz- alkalmazottnak - legalább is a kormány és a szakszervezet között év eleji megállapodása alapján. A területi közigazgatás felső­fokú végzettségű dolgozóit érintő fizetésjavítás azonban egyelőre várat magára. Nemrégiben a pénzügyi tárca illetékese azt közölte, hogy a bérkorrekcióhoz szükséges ki­lencszázmillió forintra a költ­ségvetésben nincs is fedezet. Már csak azért sincs, mert a közigazgatási reformot - s en­nek keretében a létszámcsök­kentést - mind a mai napig nem hajtották végre. A Köztisztviselők és Közal­kalmazottak Szakszervezete szerint azonban béremelés és a reformról szóló megállapodás nincs ilyen egyenes összefüg­gésben egymással. Az érdekképviselet vezetése demonstrációt, sőt akár sztráj­kot is kilátásba helyezett arra az esetre, ha érintett tagjai - akik zömmel a Munkaügyi Hivatal­nál, a Központi Statisztikai Hi­vatalnál és az APEH-nál dol­goznak - az ősszel sem kapják meg az ígéret szerinti 10 száza­lékos többletet. A PDSZ elfogadhatatlannak tartja az óraszámemelést • • Összekuszált javaslat A pedagógusok kötelező óra­számemelése bevezetésének határidejéért sem a kormány, sem a parlament nem vállalta a felelősséget. Ezt bizonyítja a parlament elé került javaslat, miszerint 1997. augusztus 1-jétől válik kötele­zővé mindenütt az óraszám- emelés, de az önkormányza­toknak lehetőségük van arra is, hogy akár már idén szeptember 1-jétől vagy a jövő év feb­ruár 1 -jétől vezessék be az eme­lést. Minderről Szakács Péter, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének szóvivője beszélt tegnapi sajtótájékozta­tójukon. A PDSZ szerint az említett javaslat káoszt szül a közokta­tásban, és kétségessé teszi azt is, hogy az óraszámemeléshez megfelelő központi források állnak-e majd rendelkezésre. Az önkormányzatok vélhetően „sakkozni fognak” a kötelező bérkompenzáció, az elbocsátá­sok és az iskolabezárások idő­pontjának kiválasztásával. A szóvivő úgy vélekedett, sok vitatható pontja ellenére is egységes közoktatási törvény- módosítási javaslat került az Országgyűlés elé, amelyet azonban a parlamenten kívüli és belüli - szakmai érveket nél­külöző - alkuk teljesen össze­kuszáltak. A tájékoztatón elmondták azt is, hogy a szakszervezetek és a pártok kezelésében lévő ingat­lanok tulajdonjogának rendezé­séről készülő törvénytervezetet elfogadhatatlannak tartják. Semmelweis-napi kitüntetések A társadalmi átalakulástól függetlenül voltak és vannak olyan értékek, amelyek min­den korban vitathatatlanok. Ezek: az etika és a minőségi munka - hangsúlyozta Szabó György népjóléti miniszter hétfőn, a Népjóléti Miniszté­riumban tartott Semmelweis- napi ünnepségen. Az anyák megmentőjének szü­letésnapja hagyományosan az egészségügyi dolgozók ünnepe. A Népjóléti Minisztériumban tartott rendezvényen állami ki­tüntetéseket, szakmai elismeré­seket adtak át. A tárca vezetőjének javasla­tára Göncz Árpád államfő a Magyar Köztársasági Érdem­rend Kiskeresztjével tüntette ki Székely Tamás kandidátust, a kistarcsai Flór Ferenc Kórház nyugalmazott osztályvezető fő­orvosát. Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet kapott Kalmár László, a Segítő Jobb Egészségügyi Humanitárius Alapítvány orvos-igazgatója. Az idei Honthy Hanna-díj- ban Nagy Kálmán kandidátus, a Borsod Megyéi Kórház I. számú gyermekosztályának osztályvezető főorvosa része­sült, aki az elsők között végzett hazánkban gyermeknél csont­velő-átültetést. A színmű­vésznő végakarata szerint a Honthy-hagyaték éves kamatát az a kutató vagy egészségügyi szakember kaphatja, aki tevé­kenységével növeli a gyógyító munka hatásosságát. Tízen vehették át a Bat- thyány-Strattman László-díjat az egészségügyi, szociális, va­lamint gyermek- és ifjúságvé­delmi ellátás terén végzett ki­magasló munkájukért. Horn szerint létfontosságú a nemzet erőinek összefogása Tiszteletbeli konzulok Budapesten A hiteles Magyarország-kép kialakításának, a kapcsolatok elmélyítésének támogatására, a magyar állampolgárok ér­dekeinek segítőkész képviseletére kérte Horn Gyula hazánk tiszteletbeli konzuljait. A 42 országból érkezett 67 személyi­ség konferenciája tegnap kezdődött Budapesten. A miniszterelnök az ország helyzetéről szólva kijelentette: a privatizáció döntő szakasza már lezárult, s 1997-ben vár­hatóan a teljes folyamat befe­jeződik. Hazánk az egyetlen a régióban, ahol a lakosság számára is sikerült megterem­teni a nemzeti valuta konver­tibilitását. A továbblépéshez azonban növekedés- és ex­portorientált gazdaságpoliti­kára van szükség - hangsú­lyozta. Hóm síkraszállt a szomszédos országok és ha­zánk közötti vitás kérdések tárgyalásos megoldása mel­lett. Hozzátette ugyanakkor: az ott élő magyarok jogos ér­dekeit mind a nemzetközi fó­rumokon. mind a kétoldalú megbeszéléseken messzeme­nően képviseli a kormány. Hóm Gyula az alkotmányo­zással kapcsolatos szavazásra utalva elmondta: a szocialisták nem értettek egyet a beterjesz­tett javaslat számos pontjával. Kifogásolták például, hogy hi­ányzik a koncepcióból a szo­ciális jogállam fogalma, az ér­dekegyeztetés, és a köztársa­sági elnök közvetlen választá­sának rendezése. Ellenezték azt is, hogy a nem Magyaror­szágon élő magyar állampol­gárok szavazati jogot kapja­nak az országgyűlési választá­sokon. Az ellenzék és a koalí­ció közötti vitás kérdésekre azonban politikai megoldást kell keresni - mondta -, mert létfontosságú a nemzet erői­nek összefogása. Kovács László külügymi­niszter előadásában egyebek között azt húzta alá, hogy a magyar külpolitika 1994 óta mindent megtett, amit az or­szág érdeke megkívánt, s a nemzetközi feltételrendszer megengedett. De ami ennél is több, el is ért mindent, amivel reálisan számolni lehetett. Ünnepélyes avatás. Kétszázhuszonhat rendőrtisztet avattak fel tegnap a Budavári Pa­lotában. Kuncze Gábor belügyminiszter köszöntötte a végzősöket, akik ha nem is pótolják az állományból hiányzó több száz diplomást, némileg enyhítik a gondokat. fotó: feb/diósiImre Újakat veszünk, mert jó, hajó a hajó Évente másfél millió dollárt hoznak tengerjáróink A kormány hozzájárult ahhoz, hogy két éven belül öt hajót vásároljon a magyar tengerhajózás - az orosz államadósság terhére. Az e célra felvett hiteleket az új hajók üzemeltetésé­ből eredő többletnyereségből törlesztik majd. Mizik Károly, a Mahaszt Seat- rade Tengerhajózási Szállít­mányozási Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogy hazánk milyen vízi- jármű-parkkal bonyolítja le a tengeri szállításokat.- Kilenc hajónk járja a világ tengereit. A három legna­gyobb, 11-15 ezer tonna hord- képességű. A Vörösmarty je­lenleg úton van Baltimore felé; a Csokonay Rotterdamból indult nyílt vizekre; a Radnóti a Szuezi-csatomában Bombay felé tart.- Hajóinkon összesen kö­rülbelül 250 főnyi legénység teljesít szolgálatot. Állíthat­juk, tengerészeinket minden­hol szívesen fogadják, mert - bár nincs tengerünk - kiváló szakembereknek ismeri őket a hajósok világa.- Valamennyi tengerjárón­kat külföldi szállítmányozási vállalat bérli. Gondoskodnak arról, hogy a hajótér jól legyen kihasználva, fedezik az üzem­anyag költségeit és a kikötői díjakat is. Egészében hasznos üzletág ez: minden évben nye­reséget hozott számunkra. Ta­valy például másfél millió dollárt.- Ezért is gond, hogy míg egy-egy hajót általában 20 éves korában kell nyugdíjazni, flottánk tagjai átlagosan már 18 esztendősek. Jókor jött a kormány döntése arról, hogy öt új vízi járművet lehet besze­rezni. Ez azt jelenti, hogy a magyar tengerhajózás - noha szerény mértékben - továbbra is jelen lehet a végtelen vi­zeken. Koós Tamás Tárgyalások. Hóm Gyula kormányfő és Angelo Acerbi apostoli nuncius tegnapi meg­beszélései után a Miniszterel­nöki Hivatal államtitkára beje­lentette: szeptemberben a kor­mány, a katolikus egyház és a Szentszék tárgyalásokat kezd az egyház finanszírozási rend­szeréről, ingatlanai helyzetének rendezéséről, valamint oktatási és szociális intézményeinek működtetéséről. Közvetítenek. Hétfőn meg­kezdte működését az új mun­kaügyi közvetítő és döntőbírói szolgálat, amelyet munkaügyi vitába keveredett felek kérhet­nek fel közreműködésre. A munkaadók és a munkavállalói képviseletek listáról választ­hatnak közvetítőt vagy döntőbí­rót. A szolgálat képviselői a konfliktus okainak tanulmá­nyozása után, a felekkel egyet­értésben alakítják ki az eljárás alapvető szabályait. Más elképzelés. Az lenne a célszerű, ha nem önálló rendőri szervként alakulna meg a ter­vezett központi bűnüldözési igazgatóság, hanem a már meg­lévő bűnügyi főigazgatóság ré­szeként tevékenykedne. Az új testületnek ugyanis munkája közben a vidéki rendőrkapi­tányságokkal is együtt kell mű­ködnie - hangsúlyozta Kuncze Gábor belügyminiszter. Jogi béklyó. Az Alkotmány- bíróság több ponton is alkot­mánysértőnek minősítette a Fővárosi Önkormányzatnak azt a rendeletét, amelynek alapján hónapok óta kerékbilincset raknak fel a parkolóhelyeken nem fizető, illetve az előírtnál kevesebbet fizető autósok jár­műveire. Erről tegnap tájékoz­tatták a törvénytelenséget ész­lelő budapesti közigazgatási hivatalt. A taláros testület sze­rint a gépjármű várakozásával összefüggő tartozások behajtá­sára csak a polgári jog szabá­lyai szerint van lehetőség. Ünnepélyes búcsú. Hétfőn el­indult Ercsiből az okucani kül­detésből hazatért IFOR-kato- nákat felváltó műszaki zászló­alj második csoportja. A 78 ka­tona búcsúztatására rendezett állománygyűlésen többen ki­tüntetést kaptak, előléptetésben részesültek az elmúlt hónapok­ban tanúsított helytállásért. Közben járnak. A KDNP képviselői hétfőn a Magyar író- szövetség vezetőivel találkoz­tak. Az eszmecsere eredmé­nyeként a párt frakciója szor­galmazni fogja, hogy az írók érdekeinek megfelelően módo­sítsák a médiatörvényt. A jelen­legi paragrafusok ugyanis lehe­tővé teszik, hogy a kábeltévék szerzői jogi kötelezettségek nélkül vegyenek át műsorokat a közszolgálati tévéktől. Tízévesek. Tegnap ünnepelte 10. születésnapját a Hungária Biztosító Rt. Ebből az alka­lomból kiderítették: 411 hasonló korú gyermek van az országban. Közülük 333-an jelentkez­tek a biztosító születésnapi bulijára, s vették át Halász Jutka hangulatos műsora után a Hun­gária ajándékát, a 100-100 ezer forintos Família Életbiztosítást. fotó: feb/diósi imre PILLANTÁS A TÁRGYALÓTEREMBE Haszonélvezet fél házra A végrendelet nélkül elhunyt apa hagyatékát az első házassá­gából született két fia örökölte. A kertes családi házra a köz­jegyző a második törvényes felesége javára özvegyi haszonél­vezeti jogot jegyzett be, és ebből adódtak a gondok. Az idősebbik fiú bírósághoz fordult. Keresetében leírta, sze­rinte a haszonélvezeti jog nem illeti meg az asszonyt, mert közte és édesapja között a ha­lálesetkor a házastársi életkö­zösség nem állt fenn. Töröljék hát a közjegyzői bejegyzést. A bíróság széles körű bizo­nyítási eljárás után megállapí­totta, hogy valóban, az apáról - a jog szavaival: az örökhagyó­ról - már öt esztendeje részben az idősebbik fiú, részben a ma­gyar állam gondoskodott, szo­ciális segélyei révén. Egyvalaki bizonyosan nem: a második fe­leség, aki külön élt, saját lakás­sal is rendelkezett. Az is kide­rült, hogy nem is tervezte egyi­kük sem a házasság helyreállí­tását. A városi bíróság ezért el­rendelte a haszonélvezeti jog törlését az ingatlan-nyilvántar­tásból. A feleség fellebbezett, még­hozzá nagyon sajátos indokkal. Arra hivatkozva, hogy csak az idősebbik fiúval állt perben, kérte, hogy a másik fiú örökré­szére - kereset hiányában - a bíróság ne törölje, illetve állítsa vissza az özvegyi haszonélve­zeti jogot. A másodfokon eljárt megyei bíróság nagyon aprólékosan ki­fejtette, hogy a törvény alapján nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha „az öröklés meg­nyílásakor” a házasfelek között az életközösség nem állott fenn. Mégis, az elsőfokon eljárt bíró­ság az „öröklésből való kiesést” csak a perben álló felek egymás közti viszonyában mondhatta volna ki. Szó ami szó, a megyei bíró­ság az ítéletét megváltoztatta. Az özvegyi haszonélvezeti jo­got csak a hagyaték felénél - a pert indított idősebbik fiú ré­széről - törölte. Mivel a kiseb­bik fiú nem indított pert az asz- szony ellen, így ránézve a köz­jegyzői végzés jogerőre emel­kedett. Dr. Lajer Erika

Next

/
Oldalképek
Tartalom