Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-21 / 144. szám
1996. június 21., péntek SZÍNES OLDALAK Gondolatok Gaburek Károly festőművész életművéről Az idén lenne hatvan éves Gaburek Károly, s már tíz esztendeje elhagyta e földi tereket. A számára kijelölt rövid életút Békéscsabához kötötte, itt született 1936-ban. Már 1951-től a legendássá vált Mokos József pedagógusfestő szabadiskolájába jár, aki tanítványait — a nagybányai iskola módszertanával — nemcsak oktatta, hanem nevelte is. E stúdiumok birtokában 1955-ben felvették az Iparművészeti Főiskola díszítő-festő szakára, Mihátz Pál és Hincz Gyula növendékeként. A klasszikus reneszánsz technikák elsajátítása — archaikus volta miatt —, alapos mesterségbeli tudást adott, de kevésbé volt használható a gyakorlatban, hiszen a hatvanas évekre a korszak nagy szocialista-realista megbízatásainak az ideje már véget ért. A képzés befejezését követően visszatér szülővárosába, s — rövid szentendrei periódus kivételével —, élete végéig Csaba városához, a békési tájhoz kötődik alkotópályája. Gaburek Károly „alföldi festő”. Akinek jelent valamit ez a fogalom, az a Gaburek- képek ismerete nélkül is be tudja határolni emberi és művészi paramétereit. A hitelesség bizonyossága, hogy Gaburek nemcsak kívülről, de belülről is ismerte ábrázolásának alanyát és tárgyát. A helyi jellegben, a plebejus-kisvárosi életforma kitermelte szigorú, de vonzó mindennapiságában nem kényszerűséget, hanem ihlető otthonosságot érzett. Művészete három korszakra bontható, megállapítva, hogy a torzóban maradt életpálya belső folytonosságát az emberrel összenőtt természet együttélése adja meg. Az első korszak munkáiban tetten érhető a mesterek stílusszemléleti hatása. Természetfestésre rendelt hajlamaival itt még részletezően, anyagszerű pontossággal ábrázolta benyomásait. A változás korszakhatára a hetvenes évek kezdetére tehető. Szellemkörébe vonja Ruzicskay György biofestészetét. A témaválasztásban megjelennek a balladisztikus tömörségű sorsszimbólumok, s a kompozíciók drámai színellentétekre épülve jelenítik meg egy már süllyedő életforma motívumait. A táji elem csak indíték. Ennek a korszaknak jelkép erdejét elhagyva Gabureket megérinti Kohán murái is szemlélete, de a tér- és tömegszervezés arányait nehezen építi be a képtérbe, az elrajzolások visszafogják dinamikus erejét. A szocialistának mondott társadalmi formáció kezdődő válságát, a távlathiányt, a hivatalos eszmények tarthatatlanságát fel nem oldható ellentmondásként élte meg. Felismerte: a békési tanyák, szántóföldek, a Körösök ártereinek világában feszülő lehetőségek és lehetetlenségek között kell és lehet boldognak lenni! Gaburek Károly kifejezésmódja és festett nyelvezete tartalmilag rokonul a vásárhelyi festészet törekvéseivel, de annak mítoszteremtése távol áll tőle! A harmadik korszak bevezető időszakának festészetében gyengül a kifejezőkészség expresszív hevülete, megszűnőben a széles ecsetkezelés, elfordul az otthonos, meghitt tartalmaktól, és nem kísért már a naiv népi formavilág ártatlansága. Az expresszio- nizmussal dúsított alföldi pik- túrát, a táj szemlélet posztimpresszionizmusa oldja fel. A nyolcvanas évek kezdetétől uralkodóvá válik — a Körö- sök-völgyének — a harmóniát kereső ember és természet viszonyának lírai vallomása. Az 1984-ben liberalizálódott műkereskedelmi gyakorlat „kihívására” klasszicizáló, akadémikus szemléletű munkákat készített — ilyet is tudott — szakmai megbízhatósággal, aminek finom naturalizmusa jelentős keresletet elégített ki. A párkák ollója 1986-ban elvágta az élet fonalát. Gaburek Károly festésmódjára mindig is hatottak a képzőművészeti múlt stílusjegyei, és ezeket a hatásokat „csak” legkiemelkedőbb alkotásain tudta karakteresre lényegíteni. Tudta, hogy korának „leszálló” képzőművészeti irányzatát képviseli, mégsem (vagy éppen ezért nem) tudott, nem akart a magyar piktúra hivatalos élvonalába kerülni. Országos tárlatokon alig-alig szerepelt — még a vásárhelyi lehetőségekkel sem élt. Ezzel műveit bezárta a korlátozott nyilvánosság helyi „ketrecébe”, s a széles közönség (a szűk szakma) nemigen ismerhette meg átfogóan festészetét! Szilágyi András MESZLENYI ES TARSA BT. Békéscsaba, Kazinczy u. 1—3. Telefon: (66) 445-133, (66) 446-368 RENAULT tLMÉNY VHE ÉLNI Ml ÚJSÁG RENAULT? A IVIOL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. Igazgatóságának hirdetménye az 1996. évi osztalékfizetés rendjéről A MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. 1996. május 29-én megtartott közgyűlése az 1995. üzleti év tekintetében részvényenként 9 Ft osztalék kifizetéséről határozott a MÓL Rt. ,,A’ sorozatú, névre szóló törzsrészvényeire. Az osztalék kifizetésének kezdő napja: 1996. július 1-je, hétfő'. 1. A részvények után járó osztalék kifizetésének feltétele, hogy a részvényes részvénytulajdona ne sértse a MÓL Rt. Alapszabályának rendelkezéseit. További feltétele az osztalék kifizetésének, hogy a részvényes a MÓL Rt. részvénykönyvében a részvények tulajdonosaként be legyen jegyezve. Kérjük azon részvényeseinket, akik még nem kérték bejegyzésüket a részvénykönyvbe akár személyesen, akár letétkezelőjük útján, bejegyzés iránti kérelmüket legkésőbb 1996. 06. 24-ig tegyék meg személyesen a MÓL Rt. részvényirodáján, a kiemelt címen ügyfélfogadási időben vagy letétkezelőjüknél. 2. A MÓL Rt. a KELER Rt. vonatkozó szabályzata szerint, a KELER Rt.-nél elhelyezett részvényekre az osztalékfizetés kezdő napjára a KELER Rt.-től tulajdonosi megfeleltetést kér. Felhívjuk tisztelt részvényeseink figyelmét, hogy a KELER Rt. vonatkozó szabályzata szerint részükre osztalékfizetésre csak abban az esetben kerül sor, ha felhatalmazzák letétkezelőjüket, hogy a tulajdonosi megfeleltetést a KELER Rt.-nél végezzék el. 3. Az osztalék kifizetésének módja: 3.1. A fizikailag birtokolt részvények esetében Budapest Bank Rt. kijelölt (és ezen közlemény után felsorolt) fiókjaiban 1996. 07. 01-tól 1996. 12. 31-ig a részvény bemutatása, a részvényes azonosítása és a részvénykönyv ellenőrzése mellett az osztalékszelvény levágása után kerül sor az osztalék kifizetésére. Ezen időpont után a MÓL Rt. részvényirodáján lehet az osztalékfelvétel ügyében eljárni. 3.2. Letétkezelő útján, de a KELER Rt.-nél letétben levő részvények esetén a KELER Rt. által a MÓL Rt.-nek megküldött, a részvényes azonosítására alkalmas adatok, illetve az osztalékszelvények beérkezése után a MÓL Rt. az osztalékot a KELER Rt.- nek utalja át, aki azt a letétkezelő útján fizeti ki a részvényeseknek. 3.3. A társasággal 1996. 07. 01-jén főállású munkaviszonyban álló részvényesek számára a MÓL munkavállalói és vezetői részvénykibocsátásban vásárolt részvények után a társaság az osztalékot a júliusban esedékes munkabérfizetés időpontjában a munkabérrel együtt fizeti ki, amennyiben a Creditanstalt Értékpapír Rt.-nél letétben elhelyezett részvények levágott osztalékszelvénye átadásra kerül. A nem a MÓL munkavállalói és. vezetői részvényjegyzésben vásárolt részvények esetében az 1. vagy 2. pontbanjeírtak szerint történik az osztalékfizetés. 3.4. A GDR-tulajdonosokra a 3.2. pont vonatkozik. 3.5. A kifizető fogalma alatt az adózás rendjéről szóló törvényben ilyenként meghatározottak értendők, azzal, hogy az osztalék kifizetőjének azt kell tekinteni, aki ezeket a jövedelmeket ténylegesen kifizeti. (Az osztalék felvételének módjától függően a 3.1. pont esetében Budapest Bank Rt. a 3.2. pont esetében a letéteményes értékpapírforgalmazó, a 3.3. pont esetében a MÓL Rt.) A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatálya alá tartozó magánszemélyektől a kifizetendő osztalék 10%-át kitevő (forrás)adót, továbbá a külföldi részvényestől a kifizetéskor érvényben levő jogszabályok — ideértve a kettős adóztatást kizáró államközi egyezményeket is — szerinti adót a társaság a kifizetőhelyek útján vonja le, és erről igazolást állít ki. Nem kell az adót levonnia az osztalékot kifizetőnek, ha az évi 1000 forintot meg nem haladó osztalékot a nyugdíjban részesülő magánszemély részére fizeti, feltéve, hogy a magánszemély nyilatkozatot ad a kifizetőnek arról, hogy az említett osztalékjövedelmen kívül más osztalékjövedelme az adóévben nem keletkezik. Amennyiben a magánszemélynek nyilatkozata ellenére az adott évben 1000 forintot meghaladó összegű osztalékjövedelme keletkezik, akkor az adót (ha adólevonás is történt, akkor a le nem vont adóra vonatkozó különbözetet) a bevallásával egyidejűleg a magánszemélynek meg kell fizetnie. 4. Az osztalékot meghatalmazott képviselő útján is fel lehet venni, a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni és az osztalékfizetéskor az eredeti okiratot át kell adni. 5. A Budapest Bank Rt. osztalékfizetésre kijelölt fiókjai: 5600 Békéscsaba, Hunyadi tér 10., 5700 Gyula, Városház tér 23., 5400 Mezó'tűr, Dózsa Gy. u. 42—44., 6720 Szeged, Klauzál tér 4., 5002 Szolnok, Hősök tere 1. Egyben értesítjük részvényeseinket, hogy a MÓL Magyar Olaj- és Gázipari Rt. a társaság 1996. 05. 29-i évi rendes közgyűlése által jóváhagyott anyavállalatai és konszolidált 1995. évi részleges mérleg- és eredményadatai, valamint annak kiegészítő mellékletei, illetve az 1995. év üzleti jelentése teljes terjedelmében megtekinthető a MÓL Rt. Részvényirodáján 1996. 06. 13-tól a következő címen és időben: Cím: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 14. Ügyfélfogadási idó': hétfó'tól csütörtökig 9—14, pénteken 9—13 óráig. Ebédidő: 12—12.30 óráig.
