Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)
1996-06-08-09 / 133. szám
1996. június 8-9., szombat-vasárnap 9- BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP világpolitikai átrendeződés megy végbe, s a Magyarország létére törő félelmetes hatalmak sorában ekkortájt a bizánci birodalom kerül az első helyre. Komnenos Mánuel bizánci császár irányításával Bizánc most már nyíltan, nem csupán titkos diver- zióval, de közvetlen beavatkozással, katonai erőhatalommal is Magyarország meghódítására, gyarmatosítására tör. Hanyatlik a magyarság hajdani (IX—X. századi) hatalma, félelmetes erők nőnek a süllyedő magyar hatalom fölé; felemelkedik a Német—római Birodalom, megnő Bizánc hatalma, hatalommá növekszik köröskörül minden; belül is meggyengül a központi királyi hatalom, ezzel szemben nő a torzsalkodó főurak hatalma, félelmetes hatalom összpontosul a főpapok, a római katolikus egyház kezében, a klérus a világi hatalom fölé helyezi magát, külön testté, külön állammá válik az állam testében, amely valójában csak a pápa főségét ismeri el; az egyházi főméltóságok, azon a jogcímen, hogy ők isten szolgái, valójában fölébe helyezik magukat a királynak, a királyi hatalomnak, attól függetlenedni akarnak, kötöttségeit lerázni, s a lelkek urai, kormányosai, gondozóiként, a lelket a test elé helyezve (mintha elválasztható volna ez a kettő) gyakran megtagadják az „evilági hatalomnak” az engedelmességet; nép és király fölött állónak hívén magukat, rendelkezni akartak nép és király fölött. A központi királyi hatalom fölötti klerikális hatalom gyakorlati megvalósítása érdekében a főpapság szükségszerűen eljutott a szembenállásig, a nyílt és titkos eszközök pártfogásáig és alkalmazásáigLukács esztergomi érsek a legvehemesebb klerikusok közé tartozott, s mint ilyen, három egymást követő király (III. István, II. László és IV. István) sorsának alakulásában játszott szerepet. E három király sorsa annyira összegabalyodott, hogy alig különíthető el. Háromkirályaink közül a királyok sorrendjében, trónra lépésük sorrendje szerint III. István áll az első helyen: ő Árpád-királyaink közül a tizenharmadik király, őt követi a tizennegyedik helyen II. László, őt meg tizenötödikként IV: István. Haláluk sorrendje azonban nem ez: III. Istvánt a halálban két nagybátyja megelőzi, s így nekünk, királyaink halálkörülményeit fürkészvén ezt a sorrendet kell követnünk. (A szöveg Grandpiere K. Endre: Király gyilkosságok című könyve alapján készült.) A magyar háromkirályok éppen nem boldog királyok, gyászcsillag mutat nekik a vak úttalanságban utat; a magyar háromkirályok fején szent körláng, fénygyűrű helyett aranykorona fénylik, szemük fénylő opál, szakálluk éppen csak serked, előttük, mögöttük irdatlan szakadékok, köröskörül vérmező. Gyászcsillag lebeg fölöttük, gyászcsillag után mennek, végzetük csillaga után, koronás fejüket pedig — akár udvaroncok a kalpagot — a hónuk alatt hozzák, válluk fölött középen gyútatlan piros lángként himbálódzik gigájuk, testük méregtől ráng, szívük tőrhegyen reszket; nem is a csillag után mennek: sírjukat keresik vak csillagok alatt három ifjú királyok. Elöl Hl. István jön, alig huszonöt évesen roskadt a sírba, mögötte n. László harminc esztendejével, végül IV. István harminckét éves holtként. Siralmas háromkirályok: Árpád utódai; csekély idő adatott nekik örömre, küzdelemre: hárman együttvéve is csak annyi évig országoltak, amennyi hónap fér egy kerek esztendőbe: tizenkét évig csupán. IV. István, a fél évig uralkodó ellenkirály, III. István nagybátyja Királyi éveik nem oszlottak meg egyenlően. Valójában III. István tizenegy esztendeig, kilenc hónapig és három napig uralkodott, két rokona — nagybátyjai — II. László és IV. István pedig e szűkre szabott időn belül ellenkirályként lépett fel az 1162—1163. esztendőben és fél-fél évig uralkodott. Nem egészen tizenkét év alatt tehát három magyar királlyal suhamlott el a végzet. Lássuk hát, mi történt velük? Mi szabta ily kurtára földi futásukat? Ez idő tájt részleges Királygyilkosságok Magyarországon (11.) Háromkirályok (III. István, II. László és IV. István) y^ffifBffehéren Bizony, mondom nektek Meg kellene hívni ide a megyébe a Hóm Gyulát! Bizony, mondom barátaim, meg. Jöjjön el, nézzen meg minket. Sírjuk el magunkat szapora könnyekkel, rakjuk elé az asztalra, mekkora nagy bajban vagyunk itt a végeken. Bizonyítsuk be, ha nem jön segítség, elmos bennünket az ár (nem is túloznánk), éhen halunk, elpusztulunk, a kutyák falnak fel bennünket, vagyonunk, házaink ebek harmincadjára pusztulnak. Mondom én nektek, barátaim, ez a Hóm Gyula segíteni fog nekünk. Mert ő olyan. Mint Mátyás, csak nem álruhában utazik. A múltkor is, amikor Nógrádban járt, segített. Szerencsétlen vidék az is, tele nyomorult emberrel, meg munkanélkülivel. Sírtak egy jót a Horn Gyulának, hogy mi lesz velük, ha fizetni kell az autópályáért, s aminiszterelnök máris beígérte, nem kell fizetni. A kormány átvállalja a díjat addig, amíg Füzesabonyig el nem készül az M3-as. Hogy miért nem Miskolcig vagy Záhonyig, ki tudja? Szóval Füzesabonyig. Időben 1998 szeptemberéig. A cehhet a kormány állja addig. A mi pénzünkből, az adófizetőkéből. A minap megint útra kelt a kormányfő tele tarisznyával. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemet látogatta meg. Jó hely, a régiek is odajártak, még a Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is kitüntették az intézményt annak idején, a diktatúra időszakában. Hanem most bajban van az ELTE, tartozik az államnak félmilli- árddal. Hívták is a miniszterelnököt azonnal, oltsa már el a tüzet. Lett is eredménye a látogatásnak. Nem hitelt adott, nem figyelmeztetett, hanem fizetett. (Beígérte államtitkára útján.) Természetesen ezúttal is a mi pénzünkből, az adófizetőkéből. Ezek után úgy néz ki a dolog, hülyék ülnek a közgázon, a „kossuthlajoson” Debrecenben, meg a „józsefattilán” Szegeden, merthogy náluk nincs hiány. Oda nem is megy a Hóm, pénzt se visz nekik. Hát így állunk, barátaim. Bizony, mondom nektek, meg kellene hívni ide a Hóm Gyulát! Árpási Zoltán —UMYlEífeÁ'.í, -------------K fU8|UMgL¥l RE»ZVÍNrTÁRaA&AG//if Szenzációs betonacélvásár az Univerzálnál! (A. míg a készlet tartI) 8-as átmérőjű betonacél 83 Ft/kg. 10—12—14—16—22 átmérőjű betonacél 77 Ft/kg. Horganyzott lemez 165 Ft/kg. 50 tábla feletti vásárlásnál 5% engedmény. 100 tábla feletti vásárlásnál 10% engedmény. 110 mm tokos PVC lefolyócső 312 Ft. Araink az áfát tartalmazzák. Keresse üzleteinket Békéscsabán; FERRÓ Vas-Színesfém Udvar, Berényi út 139. szám. Telefon: (66) 453-453. Gyulán; Vas-Színesfémbolt, a Vasipari Szövetkezet udvara, a = Dobozi út 42. szám alatt. Telefon: (66) 463-966/19. | A porban heverünk esélyeinket elvesztegetve A trianoni diktátum 76. évfordulóján mondott beszédet a DATE szarvasi főiskolai karának előadótermében dr. Pozsgay Imre. A vastapssal jutalmazott beszéd után kértünk interjút a volt Nemzeti Demokrata Szövetség volt elnökétől. —Professzor úr! Ön nemrég bejelentette a Nemzeti Demokrata Szövetség feloszlatását. Indoklását el is fogadhatjuk. Nagyon sértő a feltételezés, ha azt mondom: egy tévedését korrigálta? — Nem sértő egy emberről feltételezni, hogy tévedhet. Én is tévedtem eleget. Az NDSZ megalakítása maga nem volt tévedés. A helyzetfelmérésben voltak zavarok. Az még a demokrácia kezdeti élményei közé tartozott, hinni abban, hogy nem zárult be a parlamenti pártok köre, és léteznek olyan igazságok, melyekkel újra el lehet jutni aközvéleményhez. A keserves tapasztalat az NDSZ történetében az, hogy én ma is hiába vállalom azt aprogra- mot, amit kidolgoztunk. Állítom, hogy a heiyzetnekjobban megfelelő pártprogramot nemigen találnék most sem. — Azon a szinten, ahol ön jár és ön mozog, nem lehetett érezni, hogy az emberek nem túl sokat törődnek a pártok ideológiájával? — Ezt én sejtettem, ezért nem is ideologizáltuk túl a programunkat. Úgy vélem ma is, hogy a modern politizálásban a világnézeti kérdéseknek elhanyagolható a szerepük. Viszont amit hittem, ma is hiszem, de kicsit reménytelenebbnek tartom az ügyet: hogy a magyar politikai életnek két dimenziója van. Az egyik a nemzeti színtéren való összefogás lehetősége, a másik; a pártok tagolódása. A pártokból azok maradjanak jelen a politikai életben, amelyek egyúttal a nemzeti dimenziót is vállalni tudják. Azt még hozzáteszem, hogy megrögzötten híve vagyok a nemzeti egységnek, azért emlegetek nemzeti dimenziót, mert meggyőződésem, látva a sikeres demokráciákat, csak ott igazi a demokrácia, ahol előbb egy nemzeti egység létrejött. Sose felejtem el Kekkonnen egykori finn elnök szavait: „Amikor kivívtuk Oroszországgal szemben a függetlenségünket, amíg nemzetünk lábra nem állt, meg nem szilárdult, minden vita hazaárulásnak számított. Azután jöttek a viták, miután talpra álltunk.” Itt meg a vitákkal kezdtük, mielőtt még talpra állhattunk volna, és Pozsgay: „Én is tévedtem eleget” most ott heverünk a porban esélyeinket elvesztegetve. —Pozsgay Imrét mindig úgy ismertük, hogy nagyon markáns egyéniség és nagyon markáns nézetei vannak. Éppen az NDSZ kátyúba jutása óta meglepő fordulatai vannak, és olyan személyekkel jelentkezik együtt, akikkel azelőtt soha nem jelent volna meg. —Akiknek nem tetszenek az én politikai gondolataim, azok igyekeznek valami olyan csokorba belekötni, ami — úgymond — bűzlik. Ne higgyenek az ilyen szándékoknak! Aki tudja, hogy milyen volt a politikai pályám, és azt is, hogy tisztességesen korrigáltam a tévedéseimet, az azt is pontosan tudja, hogy az értékes, az értékelhető és tisztességes politizálás híve vagyok. Azt viszont nem vagyok hajlandó elfogadni, már Kádártól sem fogadtam el, első konfliktusaim ezért voltak vele, hogy más mondja meg, kivel állhatok szóba. Vagyok oly szuverén személyisége a magyar pol itikai életnek, hogy mérlegelni tudom, mikor minek van helye és ideje, a tévedés lehetőségeit is fönntartva. —Óriási szerepet játszott a rendszer- váltás előkészítésében. Most, mint politikus, nincs azon a helyen, amely ebből következne. Sértett ember lett? Sértett politikus? — Nem, sértett ember nem vagyok, bár a sértésekre én is ugyanúgy reagálok, mint minden normális ember a világon. Hivatásom van, sikerrel gyakorolom, családom van, szeretetben élünk, e tekintetben minden jót elmondhatok magamról. A politikai életben meg: a hála nem politikai kategória. Ilyet nem is vártam sohasem, legföljebb megjegyzem, hogy a hálátlanság jellemhiba azoknál, akik gyakorolják. Nem akarok patetikus lenni, de: szolgálatra mindig kész vagyok, ha a hazám úgy kívánja. Viszont: pozíció nem érdekel, ezért én nem ugrálok annyit, mint némelyek. Az Isten nem teremtett akkora posztot, amelyért én olyan mélységekbe lealacsonyodnék, mint némely pályatársam. A bohócsipkát pedig nem fogom feltenni sohasem. —Nagyon hatásosan zárta beszédét: ,A XX. században magyarnak lenni nem „ istencsapása, hanem óriási lehetőség.” Ezt hogy értelmezi? —Úgy, hogy azokból a tapasztalatokból kiindulva, amelyet az ezer év mutat, látok egy óriási tehetségű népet, amelynek képességei veszteglésre vannak ítélve. Ha ezeket a veszteglő, tétlenségre ítélt képességeket meg tudnánk mozgatni, akkor a világ figyelme megint ránk irányulna, és ismét érdemes lenne magyarnak lenni. Minden önsorsrontó cselekede- tünkellenéreeztaképességet itt látom. Kutas Ferenc