Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-29-30 / 151. szám

Emlékezés, (s) A holocaust ötvenkét évvel ezelőtt elhurcolt csaknem háromezer békéscsabai áldozatára emlékeznek holnap délelőtt tíz órakor Békéscsabán, a Ligeti izraelita temetőben. Nyugdíjasoknak, (h) In­gyenes jogi tanácsadást tart Boross Erzsébet dr. július 1-jén, hétfőn 16 órától a békéscsabai nyugdíjas egyesületben (Luther u. 6/1.)- A szolgáltatást minden nyugdíjas igénybe veheti. Tüdőgondozó, (d) A gyu­lai tüdőgondozóban átépítési munkálatok miatt júliusban szü­netel a szakorvosi rendelés. Ez idő alatt asszisztensi ügyeletet tartanak. A sürgősségi ellátásra szoruló betegeket a tüdőkórház osztályai fogadják. A tüdőszűrő vizsgálatok az eredeti terv sze­rint zajlanak. Vízdíj. (1) Nagybánhegyes képviselő-testülete legutóbbi ülésén módosította a vízdíjren­deletét, amely szerint az 50 fo­rintos lakossági befizetési köte­lezettséget 7 forint köbméteren­kénti önkormányzati támogatás­sal egészítette ki. Ezúttal beépí­tették a szankciókat is a nem- fizetőkkel szemben. Kirándulás, (d) A Légúti Allergiás Betegek Békés Megyei Egyesülete július 6-án kirándu­lást szervez tagjainak Eger- szalókra, ahol megismerkednek a környékkel, és kitapasztalják egy gyógyforrás hatásait. Kábeltévé. (1) A helyi kábel­tévé díját havonta 200 forintban határozta meg Medgyesegy- házán a képviselő-testület. Ez a díjtétel a felmérések szerint jóval alacsonyabb, mint a környező te­lepülések bármelyikén. Emellett határoztak arról is, hogy aki július 31-ig egy összegben befizeti a tárgyévet, az félhavi díjkedvez­ményben részesül. * A Luminál üzemelteti, (i) Szeghalmon a gyógyszertár bér­beadás útján történő hasznosítá­sára pályázatot írt ki az önkor­mányzat. A felhívásra három (két helyi és egy szegedi) pálya­munka érkezett. A képviselő- testület — hangot adva azon szándékának, hogy elsősorban a helyi vállalkozókat kívánja tá­mogatni — végül a Luminál Bt. ajánlatát találta a legjobbnak. „HA A GAZDAG GAZ­EMBER RÁSZORUL A SZEGÉNYRE, A SZE­GÉNY OLYAN ÁRAT SZABHAT, AMILYET AKAR.” (Shakespeare) Csökkentették az adót Nagyszénáson rendkívüli testü­leti ülésen — melynek vendégei voltak a romániai testvérközség, Illyefalva polgármestere és al­polgármestere — tárgyalták a mezőgazdasági vállalkozások helyi iparűzési adózásának mó­dosítását. Tekintettel a mező- gazdasági tevékenységet vég­zők, különösen az állattenyész­tők nehéz helyzetére, könnyíté­seket léptettek életbe: 8 ezrelék helyett a növénytermesztésből származó nettó árbevétel után az adó mértéke az adóalap 4 ezrelé­ke, az állattenyésztésben pedig 2 ezrelék. Ez a rendelkezés visszamenőleg, január 1 -jétől érvényes. Más módosítás is tör­tént: ’97 január 1-jétől csak az vállalkozási tevékenység adó­köteles, amelynek nettó árbevé­tele meghaladja az évi 50 ezer forintot. (h) MEGYEI KÖRKÉP 1996. június 29-30., szombat-vasárnap / Opusztaszer a megyékre voksolt Az európai régiók az egységesítés elhivatottságával találkoztak A csongrádi települések, 19 megye közgyűlése — vala­mennyi határozatképes lét­számban —, illetve Európa há­romszáz régiójának képviselője gyülekezett tegnap az Ópusz­taszeri Nemzeti Történeti Em­lékparkban, hogy megemlékez­zenek a Honfoglalás Napjáról. Anonymus szerint ezen a he­lyen fejezték be a honfoglalást, itt ejtették szerét az ország dol­gának, száz évvel ezelőtt em­lékművet emeltek az elődök tiszteletére, s a millecentená- riumra készülve az emlékpark­ban nemrégiben végleges ott­honra talált Feszty Árpád kör­képe, A magyarok bejövetele. A megyék nem véletlenül randevúznak rendszeresen Ár­pád emlékműve körül; három éve tartották a Megyék I. Orszá­gos Gyűlését, most, a második alkalommal figyelemfelhívó nyilatkozattal pecsételték meg a megyék megerősítését A Csongrádi megyei zászló ezentúl viseli a Megyék II. Országos Gyűlésének szalagját, amely a kifejező szándékot. Dr. Balogh megyerendszer megerősítésének szándékát is kifejezi. A száz éve emelt ópusztaszeri emlékmű László, a Megyei Önkormány- előtt a zászlóvivők és a Tűzoltóság Központi Zenekara FOTÓ: such tamás zatok Országos Szövetségének elnöke rámutatott, a megyék­nek 1990-ben a bűnbak szere­pét szánták. Egyes politikai erők a közigazgatás korszerűsí­tése címén a kis megyék meg­szüntetését, máshol szétdara- bolását tervezik. Aláhúzta, hogy a magyar megyék teljes mértékben megfelelnek az eu­rópai régiók kritériumainak. A megyék gyűlése különö­sen jó a folytonosság kifejezé­sére — mondta a gyűlés dísz­vendége, dr. Gál Zoltán, az or­szággyűlés elnöke. — Amikor a megyék a megújulás útját ke­resik, azoknak az elveknek az érvényesítése jegyében tegyék, amelyek az egész ország meg­újulását szolgálják. Európa megtisztelte figyelmé­vel a népképviselők ünnepét az Európai Régiók Gyűlésének el­nöksége jelenlétével. Kimond­va—kimondatlanul megfogal­mazódott annak elismerése, hogy a magyar megyék elhivatottak Európa egységesítésében. A megyék végül közös nyi­latkozatot írtak alá, amit átadtak Gál Zoltánnak, majd felavatták a millecentenáriumi emlékhe­lyet, és megkoszorúzták az Ár­pád-emlékművet. -1 p Városi címmel nagyobb esély A Belügyminisztérium telepü­lésfejlesztési és lakásügyi fő­osztályára az ország 17 nagy­községéből érkezett pályázati kérelem a városi cím elnyerésé­ért. A köztársasági elnök hat nagyközséget, közöttük Eleket is július 1-jével várossá nyilvá­nította. Ezzel az országban 206 várost tartanak nyilván. Az eleki polgármesteri hivatalban Varga Ferenc jegyzőt kértük meg néhány kérdés megvála­szolására. — A képviselő-testület mi­lyen alapvető célkitűzéssel pá­lyázta meg a városi címet? — Először is el szeretném mondani, hogy ez a kezdemé­nyezés nem új keletű a testület részéről — mondta elöljáróban a jegyző úr. — Az előző már hasonlóval próbálkozott, akkor viszont negatív előjellel kap­tunk választ. Az azóta eltelt időszakban a kisebb beruházá­sok mellett két nagyobbra ke­rült sor, korszerűsítettük a köz­megvilágítást, valamint kiépí­tettük a gázrendszert. Az alapvető célkitűzésünk természetesen anyagi jellegű volt azzal, hogy a városi címből semmiféle hátrány nem származik. A presztízskérdés sem jelentéktelen momentum, a rang nagyobb esélyt ad az infrastrukturális pályázatok­nál. — A belügyminisztériumi közleménye szerint a most vá­rosi címet kapó nagyközségek több, mint a felében nincs tűz­oltóság, kórház... — A döntés meghozatalá­hoz szükséges a város minő­ségileg magasabb szintjét be­mutató okirat, a térségi szerepe és a városias megjelenés egy­értelmű értékelése. A pályázat­ban benyújtott tényeket aztán a kisvárosi mutatókkal egyezte­tik, természetesen a hiányzó intézményekre, hiányosságok- ranem adnak pontot. Aközmű- hálózat és a kialakult intéz­ményrendszer, valamint a szel­lemi vonzás, a kulturális szín­vonal olyan súllyal esett latba, amely méltóvá tette Eleket a városi címre. — A városi címmel milyen változások várhatók az önkor­mányzat, illetve a lakosság éle­tében? — A várossá nyilvánítás egy folyamat eredménye, amely ösztönzést adhat a további dina­mikus fejlődéshez, minőségi változásokhoz. Az eleki állam­polgárok július 1-jétől városla­kók, ami természetesen nem azt jelenti, hogy egy csapásra min­den megváltozik, de ha az em­berek lélekben is „városlakók” lesznek, ez ösztönözheti arra, hogy összefogva még többet tegyenek a településért. Akkor minden bizonnyal a kitűzött cé­lokat, feladatokat is sikereseb­ben tudjuk megoldani, és ez alapja lehet a minőségibb élet­nek —mondta V arga Ferenc. (b) Górcső alatt a Körös—Maros vidéke Ma ér véget Szarvason a Kö­rös—Maros-vidék földtani, ter­mészetvédelmi, környezetvé­delmi és hidrogeológiai kérdé­seivel foglalkozó tanácskozás. — A találkozó több szem­pontból is hasznos. Az elhang­zottakat a különböző tudomány- területen dolgozók szakmailag kamatoztathatják, meríthetnek egymás kutatási eredményeiből. Ugyanakkor a térség természeti problémáit átfogó előadások az ősszel felavatandó Körös-Ma­ros nemzeti park kutatási irány- volát is megszabják — foglalta össze a tanácskozás lényegét a házigazdák nevében dr. Tirják László, a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság igazgatója. Pap Sándor, a társrendező Magyarhoni Földtani Társulat Alföldi Területi Szervezetének elnöke azt az előadást emelte ki, amely a nagyszénási hármas fú­ráskor megismert nagynyomású gőz hasznosításával foglalko­zik. Az energiaforrás több­lépcsős hasznosítására geológu­saik tanulmánytervet dolgoztak ki, amelyet most ismertettek Szarvason. A földtani társulat szeretné, ha a geológia oktatásá­nak már az általános iskolai programokban is helye lenne. Egeresi Julianna előadásában a földtani oktatás lehetőségeire és problémáira hívta fel a figyel­met. A szakemberek szombaton elhagyják az előadótermet és te­repbejárásra indulnak. —r— Sarkad egészségügyéért Sarkadon a Semmelweis em­lékére rendezett ünnepségen tegnap három egészségügyi dolgozó vehette át az 1994- ben alapított „Sarkad Egész­ségügyéért” kitüntetést. Bálintné dr. Bagyinka Zsu­zsanna, a Központi Orvosi Rendelő vezetője a tanulmá­nyai befejezése óta dolgozik a városban, kezdetben körzeti orvosként, majd vezető orvos­ként. Munkáját már régóta nagyra becsüli a lakosság, a most átadott kitüntetéssel a város vezetése is elismerésben részesítette. A másik kitüntetett Szabó Lászlóné, a sarkadi bölcsődék vezetője, aki 1965 óta dolgozik Sarkadon. Munkáját három évti­zeden keresztül példamutatóan, a település vezetése és a lakos­ság megelégedésével végezte. A harmadik kitüntetett Karácsony Sándomé, a sarkadi tüdő­gondozó intézet vezető asszisz­tense. Munkáját kiemelkedő hi­vatástudattal látta el nemcsak a városban, hanem a csatolt köz­ségek betegellátását is segítve. Aktívan közreműködik az ifjú­ság egészségének védelmében, az egészséges életmódra neve­lésben — mondták róla a kitün­tetés átadásakor. __r;a H iányzó erős világi gimnázium A gyulai Erkel Ferenc Gimnázi­um 1991-ben alakult Baráti Kö­rének tegnapi összejövetelén részt vett Janecskó János nyu­galmazott igazgató, dr. Keres- kényi Miklós, az iskola jelenlegi igazgatója, Szabó Jenő építész, az új épület tervezője ésdr.Albel Andor alpolgármester — képvi­selve a nagy múltú iskola múlt­ját, jelenét, s jövőjét. Janecskó János akkor töltött 11 évet a gimnázium vezetői posztján, amikor az itt működő egészségügyi szakközépiskolá­val együtt 30 osztályos volt az iskola. Békés évek voltak ezek — bár a pénz mindig kevés volt —, de csak az intézményre jellemző nevelési elképzelése­ken dolgozhatott eredményesen az 57 személyes tantestület. Kö­vetelmény volt az egészséges erőfeszítés... A rendszerváltás után másmilyen erőfeszítés várt az iskolára: a történelmi gimná­ziumi épületrészt visszakapta az egyház, s mint Janecskó János mondta, olyan évfolyam végzett már a megmaradt Erkelben, amely tornatermet csak kívülről látott. Nem tagadta, hibáztatja a várost azért, hogy nem nézte gyermekei érdekét, nem tette rendbe iskoláit, például az egészségügyi szakközépiskolát azóta is szüntelenül költözteti. Dr. Albel Andor elmondta, az iskolahelyzet Gyulán most is bonyolult, de a címzett állami támogatás elnyerésével tisztá­zódni látszanak az oktatás mű­ködésének körülményei. Az Er­kel ebben az évben valóban épülni kezd, a július 15-i képviselő-testületi ülés határo­zatai szabják az irányt. Sz. M. Tábor után, kiállítás ősszel Pénteken tábori Ki mit tud?-dal és szalonnasütéssel zárult Szanazugban a Békés Megyei Művelődési Központ idei, tizen­egyedik képzőművészeti tábora. Az egyhetes alkotótáborban Slezák Lajos festőművész irá­nyításával közel ötven gyerek ismerkedett a festés, agyagozás, linometszés, korongozás rejtel­meivel. Dombi Ildikó, a tábor veze­tője elmondta, hogy a gyerekek a bábjátszás, bábkészítés, báb­színház és a repülés témáival foglalkoztak, és készítettek pasztellrajzokat, festményeket, linómetszeteket. A „bábos” al­kotásokat a nemzetközi báb- fesztiválhoz kapcsolódva július elsejétől Békéscsabán a Jókai Színházban állítják ki. A repülés témakörében született alkotáso­kat, a táborban készült vala­mennyi művet ősszel a megyei könyvtárban kiállításon mutat­ják be. Ekkor látható majd a képzőművészeti tábor legna­gyobb közös alkotása (egy mé­terszer négy méteres), az a fest­mény, melyet a repülés ihletett. Az idei tábort a Megyei Művelődési Központ, a Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány és a Művészeti és Szabadművelődési Alapítvány támogatta. A résztvevő gyere­kek ősztől a megyei művelődési központ gyermek képzőművé­szeti stúdiójában gyakorolhat­nak tovább. K.A. Slezák Lajosfestőművész irányította az alkotó munkát FOTÓ: SUCH TAMÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom