Békés Megyei Hírlap, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-14 / 138. szám

a 1996. junius 14., pentek MEGYEIKÖRKÉP C »BÉKÉS MEGYEI HÍM Kelet-európai ismeretek a főiskolán A főiskola tanácsa a legutóbbi ülésen megtárgyalta és elfo­gadta a kelet-európai nyelvek és kultúrák tanszékének kon­cepcióját a kelet-európai is­meretek nevet viselő tantrágyról, melyet mindkét karának felsőbb évfolyamain fakultatív jeleggel az ősztől kezdődő új tanévben vezetné­nek be. A modernizáció, a piac- gazdaság, az országok közti kölcsönös kapcsolatok és az Európához való felzárkózás új szemléletű humán és köz­gazdász értelmiséget követel. Ezen új tárgy fő célja épp a régiószemlélet előtérbe he­lyezése. A fenti tanszék szak­emberei rendelkeznek azzal a (pl. román, szlovák, orosz és általános regionális) szakmai és terepismeretekkel, közéleti tapasztalatokkal, amelyek a tantárgy oktatásához elenged­hetetlenek. A tantárgy szerve­sen illeszkedik a regionális főiskola koncepciójához. Be­vezetésével részt vállalunk a régió intellektuális szükségle­teinek kielégítésében és elő kívánjuk segíteni a Kárpát­medence népeinek együttmű­ködését, miként azt az intéz­mény főigazgatója már több alkalommal és a megfelelő fó­rumokon szóvá tett és tesz. Az ilyen — a közgazdászoknak és a pedagógusoknak egya­ránt fontos — integratív és re­gionális megközelítéssel, re­ményeink szerint a főiskola további korszerűsítését moz­dítjuk elő. A tanszék örömmel vállal­ja a nyitást Békéscsaba és a régió értelmisége felé, azaz foglalkozásainkon szívesen látunk mindenkit és üdvözöl­jük, ha bárhonnan együttmű­ködési szándékkal jelentkez­nek. Munkánkba szeretnénk külső erőket is bekapcsolni te­hát, ahogy szándékunkban áll az is, hogy az érintett orszá­gokkal is tovább erősítsük a tudományos, az oktatási és a közéleti kapcsolatokat. K.J. Visszatérő gazdasági elemzések Születésnap, (cs) A Nagy- családosok Országos Egyesüle­tének Orosházi Csoportja a na­pokban ünnepelte fennállásának 5. évfordulóját. A megalakulás­kor mindössze 30-an voltak, mára ez a szám 290 családra emelkedett. Az ifjúsági házban tartott születésnapi ünnepségén közel 200 gyermek vett részt szüleivel. Az érdeklődés nem csak a jubileumnak szólt, hanem annak a rajzpályázatnak is, ami­re a nagycsaládosok csemetéi nevezhettek. Le kellett rajzolni­uk a gyerekeknek, milyennek látják az egyesületet, a helyi cso­port életét. A születésnapi torta mellett játékok, ajándékok lel­tek gazdára. Közbiztonság, (i) Bihar- ugrán élet- és vagyonbiztonság­ban, valamint békességben él­nek az emberek—derül ki abból a beszámolóból, melyet Tokai György rendőr alezredes, a Sarkadi Rendőrkapitányság vezetője készített a legutóbbi testületi ülésre. A biharugrai bűnelkövetők száma évente tíz alatt van, a rendőrség bűneset miatt alig 2-3 családdal kerül kapcsolatba. Csendrendelet, (i) Körös- ladányban a Sörkerti diszkó to­vábbra is hangos, s ezzel a pi­henni vágyó polgárokat zavarja. A legutóbbi testületi ülésen az egyik képviselő felvetette: a Kö­rös-gáton túl található magtár ta­lán megoldást jelenthetne. Ha a diszkó ott üzemelne, az már ke­vésbé zavarná a falu lakóit. Vé­gül az a döntés született: a helyi csendrendelet betartatásával kell a problémát megoldani. A legutóbbi eleki testületi ülé­sén állampolgári kezdeménye­zésre került napirendi pontra a gazdasági helyzet elemzése. A polgármester által készített előterjesztésből egyebek mellett megtudható, hogy az önkor­mányzat költségvetése forráshi­ányos, emiatt súlyos likviditási gondokkal kell szembesülnie. A Margit nap elmúlt, de gondol­junk a Jolánokra, ők is szeretik a virágot. Bizonyára sokan a piac­ról szeretnék beszerezni a kö­szöntéshez szükséges csokrot. Orosházán a csütörtöki heti pia­con megnéztük, a termelők és a kereskedők mennyit kémek az illatos csodákért. A rózsáért — amiből bájos mini csokor köthető — 40 forintot kellett fi­zetni. A gerbera és a kardvirág szála 100 forint, a liliom 140. Szegfűt már 25 forintért vásárol­Az önkormányzat hitelfelvétel­re kényszerült. Hogy miért ke­rült ilyen nehéz helyzetbe az ön- kormányzat? Mert feladatai bővültek, de ehhez hiányzik az anyagi fedezet. Mivel a bevételeket növelni, illetve a kiadásokat a továbbiak­ban nem lehet csökkenteni, ezért ésszerűsíteni kell az intézményi hattak. A nénikék az otthon összekötött csokraikért 40 és 60 forintot kértek. A zöldségek és a gyümölcsök bősége jellemezte a piacot. Nézelődő is akadt, a komoly vá­sárlók viszont előbb alapos te­repszemlét tartottak az árak frontján. 200 forintért volt már zöldbab, az uborka kilójáért 70—80 forintot kértek, a paradi­csom még mindig 170 és 190 forint között mozgott. Az édes paprikát (nagyságtól függően) struktúrát. Ezt a folyamatot egyébként az önkormányzat már tavaly az év elején elkezdte. A településen élők viszont nehez­ményezik az intézmény esetle­ges bezárását vagy alapvető át­alakítását. Kivezető utat a to­vábbi ésszerűsítés, illetve a külső források bevonása jelent­heti. (b) 20, 25, 30 forintét kínálták. Na­gyon szép sárgarépa- és fehér gyökérkínálattal találkoztunk csütörtökön. Csomóját 50, 80 forintért adták. A meggy általá­ban 100 forint volt, de a szeren­csésebbek 60-ért is meg tudták venni. A cseresznye kilójáért 150 forintot is elkértek. A karfi­olból is egyre többet láttunk a piacon, kilója 80 forint volt. A szép zsenge uborkát 80 forintért mérték. Az új hagymacsomója 20—25 forint volt. cs. i. Piaci körkép — Orosháza Gyümölcs-, zöldségbőség Olvasói levél „...a város és vezetése törvénytisztelő” A címben szereplő kijelentés múlt év decemberében a Szarvasi Nyugdíjas Érdekvédelmi Egyesület egyik összejövetelén hangzott el válaszul arra a kérdésre, hogy az önkormányzat miért szüntette meg a helyi KGST-piacot. Volt okunk annak feltételezésére, hogy a városháza környékén a törvények alkalmazása, és a helyi rendeletek és döntések terén minden a legnagyobb rendben van. Utóbb úgy tűnik, hogy valami mégsincs rendben, mert sorra jönnek felszínre olyan ügyek, melyek eredete a korábbi önkormányzati ciklusra,esik, de a közvélemény csak most szerez ezekről tudomást. Emlékezzünk arra, hogy a földügyben egy magánembernek, majd néhány képviselőnek szinte pressziót kellett gyakorolni a képviselő- testületre, hogy a város érdekében pert indítson, vagyis egy nyilván­valóan kétesélyes ügyben képviseljék a város érdekeit. Aztán itt van a termálfűtés ügye. Ennek kapcsán két országos szerv is megállapítot­ta, hogy az önkormányzat nem tett eleget az 1990. évi LXXXVII. tvr. előírásainak, mert nem alkotott rendeletet a lakossági távfűtés­szolgáltatás árának megállapításáról. Ezt a szolgáltató cégek sem kérték. A hatósági ár hiánya miatt a lakossági fogyasztókkal kötött szerződés — az árak vonatkozásában — kezdettől fogva törvényte­len! Ezért fel kell vetni — visszamenőleges hatállyal — a korábbi árak törvényből adódó korrekciójának szükségességét; az új árak nem lehetnek magasabbak, mint a mindenkori gázárból számított hődíj 90 százaléka. A fogyasztók ugyanis azért szerződtek, hogy fűtésük a korábbiakhoz képest viszonylagosan kevesebbe kerüljön. Az Állami Számvevőszék korábbi vizsgálata óta eltelt fél év is kevés volt arra, hogy az önkormányzat a távfűtés díját, mint hatóság megállapítsa. A hatósági árak bevezetésében a szolgáltató cégek nem érdekel­tek, mert minden valószínűség szerint csökkentené árbevételüket. Ez különösen nehéz helyzetbe hozná az önkormányzat M-Thermál Kft.- jét, amely a múlt évet így is másfél milliós veszteséggel zárta. Az ügyben érdekelt másik cég, a budapesti Porció Kft. még arra sem volt hajlandó, hogy az ármegállapításhoz szükséges adatokat meg­adja az önkormányzat részére. Az adatszolgáltatást különböző okokra hivatkozva lényegében megtagadta. Ezen sem kell meglepődni, hiszen a Porció Kft. — önkormányzat viszonylatában az utóbbi kezdettől fogva alárendelt szerepet játszik. Ne legyenek kétségeink, itt Szarvason ez a kft. diktálta a szerződés feltételeit. így történhetett meg, hogy az önkormányzat a profitérde­keltségű magánvállalkozás beruházásához szükséges hitelfelvétel bank által megkövetelt hitelfedezetét valamennyiünk vagyonából biztosította. Ennek megfelelően a termálkutunkat 31 millió 200 ezer forint jelzálog terheli. Ez pedig azt jelenti, ha a cég netán csődbe kerülne, a fennálló hitelük erejéig e vagyonúnkkal az Agrobank Rt., illetve a Mezőbank rendelkezne. Ezek után bárkiben felmerülhet a kérdés: ha a város rendelkezett a hitelfelvételhez szükséges hitelfe­dezettel, akkor mi szükség volt arra, hogy ezt a beruházást a Porció Kft. valósítsa meg? Miért nem a város vette fel a hitelt, ha ez—mint állították—, „üzletnek is jó"!? Sajnálattal kell megállapítani, hogy a város vezetése halogatja a hatósági ár megállapítását. Megkérdőjelezik azt, hogy a cégek valóban a távhőszolgáltatás kategóriájához sorolt tevékenységet végzik-e. Ugyanis a hatósági ár alkalmazása csak ez esetben kötelező. Érvként nem elég két főhatóság megállapítása és a törvény előírása, miszerint a távhőszolgáltatás kategóriájába esik a 129/ 1991. (X. 15.) korm. sz. rendelet alapján. A termálügy végét várja a lakosság, de elsősorban a város 210 lakásában lakók, akik közvetle­nül érdekeltek abban, hogy a város vezetése szerezzen érvényt a törvény előírásainak. Józsa Lajos, Szarvas Az ellentmondások világrésze: Dél-Amerika 4. Az istenek városa Cuzcót, az inkafővárost Sacsayhuaman erődje védte Agnes Calientes helység „Gringo Bilis” nevű szállójából indultunk a szakirodalomból jól ismert Machu Picchuba. Először busszal jutottunk egyre feljebb, majd a hegyomlás miatt elzáró­dott út az inkák ösvényére kény- szerített bennünket. Nagyon ke­mény fizikai megpróbáltatás után a hegyekkel, fallal körül­vett romváros megpillantásakor úgy éreztük, mindent érdemes volt megtennünk, hisz megjöt­tünk a csodák birodalmába! Az inka építészet fellegvára a ten­gerszint feletti 2000 m körüli magasságban terül el, egy hegy­gerinc tetején, két különböző méretű hegycsúcs között. A ki­sebbiket Huayna Picchunak (fi­atal csúcs), s amit a fotókon leg­többször láthatunk, a nagyob­bat, Machu Picchu-nak (öreg csúcs) nevezik. Lenn, a mélyben dübörög az Urubamba, fenn, a környező hegyek csúcsai felhőbe burkolóznak, a város pe­dig —ritka kivétel! — egész ott- tartózkodásunk idején napfény­ben fürdik. Leírhatatlan a lát­vány, bármerre tekintünk vagy járunk. Hiram Bingham professzor, a Yale egyetem szervezte expedí­ció alkalmával fedezte fel 1911. július 27-én Machu Picchut. Az igazi cél Vilcabamba, az inka leszármazottak központjának megtalálása volt. Az értékes ro­mokra egy helybéli paraszt hívta fel az expedíció figyelmét. A város két nagyobb részből — agrárszektor és városi terület — áll, melyeket utcák, illetve terek választanak el egymástól. A vizet mérnöki pontossággal szerkesztett csatornarendszer szállította. Jól szemügyre vehető a parasztházak részlege, a teraszos ültetvények helye, a kutak lépcsője, a hercegnői pa­lota, a szüzek háza, az inka palo­tája, a „három ablak temploma”, a főtemplom, a szent sziklák temploma (mai néven a Pacha Mama templom), az úgyneve­zett intellektuális negyed, a bör­tön..., s mindezek körbejárása közben érezhetővé válik az inka kultúra fejlettsége, nagyszerű­sége, az istenek városa szimbó­lummá vált. Cuzcóba újra visszatérvén, még sokáig nem tudtunk az átélt élményektől szabadulni, s míg Lima felé repültünk, újra és újra Napisten gyermekeire gondol­tunk. A szegénység és a mérhetet­len gazdagság, a fény és árnyék városa Lima. Hatalmas tereivel, széles utcáival, gigantikus felhőkarcolóival, vendéglőivel nagyvárosi élettempót diktál. Az ősi kultúrák és mai emlékei­nek megismerése után — pihe­nésként — Limától 150 kilomé­terre, a Csendes-óceán partján fekvő, a peruiak által kedvelt Ancon nevű üdülőhelyre is ellá­togattunk. Nem bántuk meg! A tengerparton nemcsak fürdő­helyek, csónak- és hajókikötők találhatók, hanem a tenger gyü­mölcseinek nagy kirakodó­vására is: a halászok tömegesen már reggel az óceán vizéről megérkeznek a friss zsák­mánnyal. A kagylók, rákok, többféle halak — lepényhal, cápa, kardhal — közül még a legínyencebbek is megtalálhat­ják csemegéiket. Aki még az el­készítéssel sem akar bajlódni, annak rendelkezésére állnak a mólón a hangulatos halsütödék. A kérges kezű és szélfútta arcú halászoknál illik egy jó hangu­latú alkudozást provokálni... Megkóstoltunk mindent, s mind nagyobb bátorságot mutattunk: a nyers kagylók, halak elfo­gyasztásától sem zárkóztunk el. Micsoda ízek! Ecuador az Egyenlítő orszá­ga. Ennek „látható” nyomát, az obeliszket csaknem minden tu­rista felkeresi. A fő attrakció itt egyik lábbal az egyik, másik láb­bal a másik féltekén állni Föl­dünknek, sőt végighaladni e ne­vezetes szélességi kör egy rövid — felfestett szakaszán, ami nem is olyan egyszerű feladat, hisz a nagyszámú látogató egymást kerülgetve csetlik-botlik rajta. Talán, ha mindenki tudná, hogy az Egyenlítő valós helyzete pár száz méterre, ettől délre húzó­dik... Hiába volt a tökéletes fel- készültség, a nagy igyekezet. 1886-ban Charles Condamine a kor legmodernebb műszereivel végzett méréseit mára a műhol­dak felülbírálták. Mivel útba esett, mi is elidőztünk néhány percig e „kötelező megállónál”, emlé­keztetve magunkat arra, hogy hol is vagyunk, ha már a sok pulóveres, kabátos alak nem ezt sugallta. Egyikőnk meg is je­gyezte: „...régen fáztam ennyit, mint itt az Egyenlítőnél! ” Ecuador hazánknál három­szor nagyobb területen fekszik, lakossága körülbelül azonos a miénkkel. Az Andok hegyláncai és az általuk közbezárt 2400—3000 m magasságban fekvő széles völgyek alkotják az ország ten­gelyét. A hegyláncon túl az Amazo- nas-medencéje kezdődik. Alig feltárt, infrastruktúrát nélkülöző síkság ez, trópusi klímával, no­mád indián törzsekkel. Az indiá­nok élelmük előteremtése érde­kében zsákmányoló-gyűjtö- gető-vadászó életmódot folytat­nak. A suarák középmagas, erős csontozatú és izomzatú embe­rek. Egyenes, hosszú, fekete ha­jukat varkocsba fonják, rajta gyakran trófeák lógnak. A nőkjó alakúak, szép arcúak. Szembe­tűnő öltözetük egy vörösre fes­tett köpeny (tarácsi), melyet úgy kötnek magukra, hogy az egyik mellük fedetlenül marad. Ked­velik az ékszereket, amit színes növényi magvakból, toliakból, állati csontokból, fogakból, bo­gárszárnyakból maguk készíte­nek. Nagycsaládi közösségben, többnejűségben élnek. A csalá­dok lakóhelyét jelentő hea-k (pálmakunyhók) egymástól sok kilométerre vannak. (Folytatjuk) Dr. E. Szabó Zoltán— Kucsera Emil—Kovács Géza Utunkat támogatták: Agrimill Rt., Békéscsaba; Agroker Rt., Békéscsa­ba; Duna Holding, Békéscsaba; He­tes Kft., Békéscsaba; Medicor Kft., Makó; Ofotért, Békéscsaba; Sanopharma Gyógyszerkereske­delmi Vállalat, Békéscsaba; Provi­dencia, Békéscsaba; Sikér Gmk., Gyomaendró'd; Unbescheiden & Nemectron Hungária, Budapest; Pietro Lencsési úti ABC, Békéscsa­ba, Kó'rösi Csorna Sándor Főiskola, Békéscsaba; KSP Kft., Békéscsaba; Kodak, Budapest; OTP Békés Me­gyei Igazgatósága, Békéscsaba; Zwack Unikum, Budapest; Borbély István, Csaszni László, dr. Hajnal Lajos, dr. Bohus Péter, dr. Balogh János, dr. Boglár Lajos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom