Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-20 / 117. szám
Megkérdeztük olvasóinkat Náluk otthon ki viseli a kalapot? Bodór János né: mindig közösen döntünk, a kiadásokat és a bevételeket is W közösen kezeljük. (5. oldal) SPORT melléklet 10-12. oldal Most jön a három pont? Az NB I-es labdarúgó-bajnokság 25. fordulóját hétfőn és szerdán rendezik. „— Mennyi esélyt ♦ T 0 adsz a csapatnak a három pont megszerzésére? — Ötven százalékot.” (12. oldal) 0 1996. MÁJUS 20., HÉTFŐ ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 117. SZÁM Rendőrkocsi első kézből Velősen a történet: a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság megszabadult agyonstrapált kocsijainak egy részétől. (Üröm az örömben: nem mindegyik pótlására van lehetőségük.) Abban sincs semmi rendkívüli, hogy — egy belső utasítás lehetőségeivel élve — elsősorban a rendőrök számára kívánták értékesíteni azokat, mégpedig egy békéscsabai használtautó-kereskedés közreműködésével. Az április 17-én megejtett autóaukció azonban néhány olyan meglepetéssel szolgált, melyről előbb a városban, majd bizonyos megyei körökben is beszélni kezdtek. Képünkön balról az 1993. szeptember 5-én átadott emlékmű, jobbról a vasárnap virradóra ledöntött oszlopok FOTÓ: FAZEKAS FERENC ÉS SUCH TAMÁS Megrongálták a battonyai emlékművet A derékba tört életekre utaltak — most őket is összetörték Vasárnapra virradóra ismeretlen tettesek megrongálták a battonyai II. világháborús emlékművet. Az áldozatok nevét tartalmazó négy fehér márvány tömbből kettőt (egyik a deportáltak névsorát tartalmazta) ledöntöttek. A nagy napon a „civilbe” öltözött, vásárolni szándékozó rendőrök mellett etnikai, sőt családi alapon szervezett autónepperek népes csapata szállta meg a telepet. Amikor pedig elkezdődött a licit, sok-sok rendőrszempár villant össze neppertekintetekkel: mehetnek-e feljebb az árral? Az állítások szerint a rendőrök egy része — tisztelet a kivételnek — 30—50 ezer forint (talán adómentes) „tiszteletdíj” ellenében a nepperek számára vásárolta meg a kocsikat, még egy roncsot is. A „második generációs” vásárlók élénk érdeklődését többen azzal magyarázták, hogy a használt kocsikkal megszerezhető rendszámmal, forgalmi engedéllyel a nagy erőkkel helyszínre érkezett nepperek méregdrága, lopott autócsodákat kívántak átsegíteni a határon. Az eset csendes szemlélőiben visszatetszést keltett ez a rendőr—nepper „fegyverbarátság”. A híresztelések valódiságának ellenőrzése céljából felkerestük dr. Gál László ezredest, Békés megye rendőr- főkapitányát. (Folytatás a 3. oldalon) Hírek A helyi sajtóért, (a) A gyulai képviselő-testület döntése szerint szeptembertől létrehoznak egy olyan városi médiaalapítványt, amely a városban működő írott és elektronikus sajtó támogatását célozza meg. Előzetes tervek szerint az önkormányzat egyben olyan nagyságrendű pénzt is rendel ehhez az ötlethez, amely valós segítséget nyújthat a média képviselőinek. Egyelőre ennek a pénznek a forrását keresik és az alapítvány megalakulását készítik elő. Testvérkapcsolat, (i) Klárícz Jánosné polgármester és dr. Erdei Zoltán jegyző vezetésével tizenkét személyes kertészszigeti küldöttség utazik május 24-én (pénteken) az erdélyi testvértelepülésre, a Tusnádhoz tartozó Csíkverebesre. A kertészszigetiek május 25-én megtekintik a híres csíksomlyói búcsút is, s május 27-én utaznak vissza. Társulnak, (r) A terület- fejlesztési társulást előkészítendő várják egyeztető tanácskozásra a szarvasi városházára május 22-én Békésszent- andrás, Csabacsűd, Örménykút, Kardos és Hunya polgár- mestereit. A rendezvényen a megyei önkormányzat vezető munkatársai adnak tájékoztatást az eddig megalakult társulások tapasztalatairól, továbbá arról, hogy a megyei ön- kormányzat milyen formában támogatja ezek működését. A polgármesterek számba veszik az együttműködés lehetséges területeit és ezt szándéknyilatkozatban rögzítik. Erdélyi csereüdülés, (i) Ecsegfalva és az erdélyi Komandó rendszeres kapcsolattartásának köszönhetően idén általános iskolás tanulók csereüdülésére kerül sor. Júius 16-ával kezdődően az ecsegfalviak Erdélyben, a komandóiak pedig Magyar- országon töltenek nyolc napot. — Feltételezhetően nem politikai indíttatásból, inkább kivagyiságból, erőfitogtatásból történt a rongálás — mondja Hargitai Gábor zászlós, a battonyai rendőrőrs bűnügyi nyomozója. — Mindenesetre nem lesz könnyű a város lakosságának feldolgoznia a történteket: az ötmázsás márványoszlopok robaját a környéken tartózkodóknak is hallaniuk kellett, mégsem tett senki semmit. A rögzített láb- és kéznyomok alapján gyermek-, illetve fiatalkorú tettesekre gyanakszunk, s jó esélyeink vannak arra, hogy meg is találjuk őket. Az okozott kár 800 ezer és 1 millió forint között lehet. Kocsis Nándor, aki talán a legtöbbet tette azért, hogy a battonyaiak is méltóképpen emlékezhessenek az elesettekre és az elpusztítottakra, így magyarázta az emlékmű jelképrendszerét: — Az alapzat kör alakú, a végtelen vonal a szeretet szimbóluma. Az alapzatba épített bazaltkockák az áldozatok lábnyomait őrzik. A márványtömbök törött felső része utal a derékba tört életekre... A városközpont parkjában lévő emlékmű felállítását a Battonyai Környezetvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezte 1991-ben. A több mint 2 milliós költséget közadakozásból, illetve önkormányzati támogatásból fedezte az egyesület. Az összefogás szép példája volt az is, ahogyan a szoborállító bizottság összegyűjtötte az áldozatok nevét: a helyi újságban, illetve a Békés Megyei Hírlapban többször is megjelent a kiegészítésre váró névsor. És jöttek a levelek újabb és újabb nevekkel szinte az ország minden részéből, sőt még külföldről is... 1993. szeptember 5-én aztán sor került a 235 nevet tartalmazó emlékműnek, Návay Sándor szobrászművész megrendítően szép alkotásának a felavatására. Több százan hallgatták Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök avatóbeszédét, könny áztatta az egykori áldozatok rokonainak, leszármazottainak arcát. „Csakhogy ezt is megérhettük!” — szakadt fel többekből a megnyugvás-megbékélés sóhaja. Azóta csaknem három év telt el: az emlékművön mindig volt friss virág, mindig volt rajta koszorú. Most is. Ménesi György Szövetségben a megyei német kisebbségi önkormányzatok Mezőberényben a Petőfi Művelődési Központ adott otthont szombaton a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szövetsége alakuló ülésének. Az országban már több helyen működik hasonló jellegű kisebbségi szövetség, s valamennyi eredményesen tudja segíteni, képviselni tagságát. A berényi alakuló ülésen a meghívottakon kívül ott voltak az almáskamarási, az eleki, a gyulai és természetesen a házigazda város német kisebbségi önkormányzatának képviselői. A megbeszélésen megfogalmazódott: a szövetség céljai között szerepel, hogy ki kell építeni, szükség szerint célszerű fejleszteni a megyei németség fennmaradásának feltételeit, ápolni és erősíteni nemzeti sajátosságait. A szövetség feladatai között található a sajátos helyzetben lévő német kisebbségi érdekek képviselete, a közösségteremtő feltételek segítése, felvállalva azokat a feladatokat, melyeket központilag szakszerűbben és hatékonyabban lehet megoldani. A szövetség a nemzeti partnerség elve alapján együtt szeretne működni a megyei önkormányzattal és a megyei civil szervezetekkel. Az alakuló ülésen elfogadták a szövetség alapszabályát, majd titkos szavazással Boczonádiné Székely Irén személyében — aki a Mezőberényi Német Kisebbségi Önkormányzat elnökhelyettese — megválasztották a német önkormányzati szövetség megyei elnökét, valamint háromtagú felügyelő bizottságát. A szövetséget alkotók a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata elnökségébe az újonnan alakult szövetség elnökét delegálták. —sz— Feledékenységért pénzbírság Battonyán az elmúlt héten 10 ezer 700 utas lépte át a határt. A vámosok 9 esetben intézkedtek szabálysértés miatt, az eljárások tárgyát képező összes érték 149 ezer forint volt. Egy Opel gépkocsit a tulajdonosa úgy hozott az országba, hogy Hegyeshalomnál elmulasztotta kérni annak vámkezelését, s ezért — az autó visszaadása mellett — pénzbírságot kellett fizetnie. A vámosok 47 liter tiszta szeszt, 57 kg tökmagot, 32 karton cigarettát, 56 üveg márkás italt, CD- lemezeket és egyéb műszaki cikkeket foglaltak le Battonyán. A szabálysértők állampolgársági megoszlása: 3 török, 2 magyar, 2 lengyel, 1 szerb és 1 szlovén. M. Gy. ...és a mi turizmusunk? Babits szerint a magyar „nehézkes a cselekvésben, fogékony és gazdag látásban”. Az idézet akár intésül is szolgálhatna a magyar országkép kialakítóinak. Miért is gondolom, hogy újra itt van a küszöbön az országkép-kialakítás szüksége? Még sosem szerepelt akkora plénum előtt egy máig alan- tosan kezelt exportcikkünk, a turizmus, mint most, a parlamenti nyílt napon. Meglehet, ezredszer írjuk le, Balaton- kép, meg Szentedre-kép nagyon is van, csak azt nem érteni, hogy negyven év után miért nem bővül a paletta? Konkrétan: ha világjárt ismerősöm már-már ájuldozik a Körös-vidék láttán, ha az olasz vadász mindig csak ide zarándokol, mondjuk a gemenci erdő helyett, sok finn és német turista pedig úgy gondolja, hogy a gyulai gyógyvíz a legvonzóbb, akkor miért nem partner ehhez az ország? Azt tanácsolta az egyik miniszter ittjártában a minap: lobbizzanak uraim! Ó éppenséggeTnem a turizmus- fejlesztésre gondolt, de erre is érvényes: talán Csabán vagy Gyulán kell azért összefogni, hogy a tiszaugi híd igazán járható legyen s hogy végre levonaton jöhessen erre a vidékre is a vendég? Akinek első, sóhaj kísérte szavai: „...minden remek, de amíg ide lejutottam!?” Szóval nem a 210 kilométer az igazán sok. Megszakadva jutott el odáig a geszti polgármester is, hogy most örömmel újságolhatja, miként sikerült kinyomtatniuk 2 ezer példányban többnyelvű, színes prospektust arról, mit tud az öt környező település falusi turizmusban. És alighanem földhöz csapja majd a kormányzatnak készült, amúgy egészen érdekes tájékoztató anyagot, ha benne elolvassa: „általában hiányzik az önkormányzatok szemléletéből a turizmussal való foglalkozás fontossága, a megyei és nagyobb régiókra irányuló önszerveződés hagyománya és igénye”. Lehet, hogy a „gyulatouristosok” is csóválják a fejüket erre, mert szemléletük mást igazol, amikor palermói, már-már családi kapcsolatokat kutatnak fel azért, hogy ide is jöjjön a vendég. Ezért az elismerten exportképes ágazatért messze nem elég csak a helyieknek tenniük! Fábián István
