Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-29 / 124. szám

MEGYEIKORKEP 1996. május 29., szerda 4> Fontos, hogy megtartsuk az élet emberi oldalát Ismét az árvízi védművekről Kolping-család Békéscsabán Adolf Kolping — aki cipészből lett pap — több, mint száz éve indította útjára mozgalmát Né­metországban, melyben keresz­tény családok dolgoznak egy­mást és önmagukat segítve, szo­ros közösséget alkotva. Az eszme kinőtte az ország határait és eljutott Békéscsabára is, ahol 1991 óta működik a bel­városi Kolping-család. Meghí­vásukra érkezett az ismaningi család 22 tagja május 27-én vá­rosunkba, hogy néhány napot együtt töltsenek. — Ismaning 14 ezer lakosú kisváros — mondta Michael Sedlmair, a város pol­gármestere. A mi Kolping-csalá- dunk száz évnél idősebb, jóma­gam 28 éve vagyok a család tag­ja. Nagyon jelentős szerepet töl­tünk be Ismaning életében, főleg a szociális munka területén. Száznegyven tagunk között sok ismert közéleti személyiség ta­lálható, és nagy dolog, hogy ezek az emberek közösen oldanak meg számtalan komoly problé­mát. Fontosnak tartom, hogy Magyarországon a gazdasági jó­Baráti beszélgetés Ismaning és Békéscsaba polgármestere között FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET lét felé törekedve ne felejtsék el az élet szociális és emberi oldalát megtartani. Tegnap a Békési Úti Kö­zösségi Házban Pap János pol­gármester köszöntötte a kolpingosokat. — Szimpati­kus számomra, ahogy ezek a családok együtt léteznek, dol­goznak. Néhányukkal nem először találkozom, és mindig ünnep, amikor Békéscsabára ér­keznek. Az Ismaningiek nagyon aktívak, és jó tudni, hogy a hiva­talos kapcsolatokon túl is keresik és tartják a kapcsolatot városunk­kal. A vendégek megtekintették az erzsébethelyi Jézus Szíve temp­lomot, ahol közös német—ma­gyar szentmisére és zenés áhítat­ra került sor. K. A. Sertéskrízis után tejválság? A mezőgazdaságban tevékenykedők időszerű problémáit vitatta meg az érdekképviseleti szervek és meghívott szakem­berek részvételével a megyei képviselő-testület mezőgazdasági bizottsága tegnapi ülésén. Az agrárkamara tapasztalatait Gábor István foglalta össze, s a legsúlyosabb gondok közül kiemelte: egyes felmérések alapján Békés megyében 100 ezer, a kamara számításai szerint 30—40 ezer eladatlan, túlsúlyos sertés vár a sorsára. Az exporttámogatás nyomán kialakult csődhelyzetben a hozzáértő tenyésztők is tönkremennek. Felső-Tiszavidéki és a Körös­Fogadóóra. (e) Dr. Sar- kadiné dr. Lukovics Éva ország- gyűlési képviselő fogadóórát tart Békéscsabán, az SZDSZ Békés megyei irodájában (Szent István tér 10., emelet) május 31- én 14-től 15 óráig. \ Séta a természetben, (m) A büki művelődési ház és a Békés Megyei Képzőművészeti Sza­badiskola Egyesület közös ren­dezésében a napokban kiállítást nyitottak a büki művelődési ház­ban. A „Séta a természetben” című kiállításon négy Békés me­gyei alkotó (Szelekovszky László, Ungvári Mihály, Szőke Sándor és ifj. Ungvári Mihály) munkái is szerepelnek. A kiállí­tás június 20-áig várja az ér­deklődőket. Apraj a-nagyj a. (r) A szarvasi Chován Kálmán Zene­iskola néptánctagozata tartja évadzáró műsorát május 31-én 17 órakor a Vajda Péter Művelő­dési Központban. A rendezvé­nyen a zeneiskola békésszent- andrási és öcsödi kihelyezett ta­gozata is szerepel. Fellép továb­bá a Tessedik Táncegyüttes, be­mutatva azt a félórás műsorát, amelyre a Sárospataki Tavaszi Minősítő Fesztiválon kiválóan minősült együttes címet kapott. A vendég: Paulus Alajos, (t) A békéscsabai Turul könyves­bolt és a „Merre Magyaror­szág?” Alapítvány meghívásá­ra, a könyvhét alkalmából május 31-én, pénteken 14 órától a Tu­rul könyvesbolt vendége Paulus Alajos filmrendező, aki bemu­tatja a Feszty-körképről készült Pusztaszer üzenete című video­kazettáját. Kapható lesz ugyan­akkor Bartha Miklós: Kazárföl­dön című szociográfiája. Holttest a vízben, (z) Május 27-én a kora délelőtti órákban a Kettős-Körös körös- tarcsai szakaszán a horgászok arra lettek figyelmesek, hogy egy hullát visz a víz. Értesítették a rendőröket, s a tűzoltók segít­ségével sikerült partra emelniük a tetemet. Az első vizsgálatok alapján a 40-60 év körüli nő holtteste már több hete a vízben van, s felismerhetetlen. A rend­őrség a hulla személyazonosítá­sán és halála körülményeinek felderítésén nagy erőkkel dolgozik. A kormányprogram illuzórikus, a közgazdasági—jogi feltétel- rendszer nem megfelelő, nem javult a termelők pénzügyi hely­zete, a támogatási feltételek tel­jesíthetetlenek, a bankok elzár­kóznak a hitelnyújtás lehe­tőségétől —így összegezte rövi­den a jelenlegi állapotokat dr. Kulcsár László, a gazdakörök megyei szövetsége képviseleté­ben. Bírálta az aszálykárok ren­dezésében jelentkező passzivi­tást, hiányolta a gazdabankot, s kritikával illette a kormány tá­mogatását, amelynek nagy része a különböző csatornákon nem oda folyik, ahová kellene. A mezőgazdasági szövet­ségből Koltay Zsolt az elhagyott nagyüzemi majorok kihaszná­latlanságára hívta fel a figyel­met. Egy budapesti szakem­berekből álló csapat 42 telepre jutott el, összegzésük célja: cse­lekvési programot készíteni, majd meghívni egy befektetői kört, ily’ módon is felkeltve az érdeklődést a megye mező- gazdasága iránt. A válsághely­zetben nincs más megoldás -— mutatott rá —, mint javítani az exportot. Dr. Megyeri Zsolt, a mezőhegyesi Ménesbirtok Rt. vezérigazgatója kormányzati segítséget sürgetett a hazai minőségi vetőmag védelmében. A sertéskrízis után előrevetítette a következő robbanást, amelyet a tejárcsökkenés vált ki. Szabó Miklós (Pusztaottlaka polgár- mestere) a kistelepülések szö­vetségét képviselve a kister­melők érdekében szólalt fel, akik a vetéstámogatás hiánya, az energiaár-emelés miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. Bezárták a tejbegyűjtőket, a földtulajdon­jog három év után sincs beje­gyezve. A megyei földművelés- ügyi hivatal vezetője, dr. Papp Tibor az agrárszférát meghatá­rozó törvényekben, illetve a bir­tokrendben, a földigazgatásban is lát hiányosságokat. Javasolta, hozzanak létre megyei agrárfó­rumot, hogy közösen találjanak megoldást a problémákra, szá­molják fel a termelői bizony­talanságot, hiszen ma a sertésről, holnap a tejről be­szélünk. Dr. Kepenyes János, a mezőgazdasági bizottság el­nöke összegzésében kifejezte: helyes lenne, ha az uniós csat­lakozás erős mezőgazdaságot találna hazánkban. Elfogadha­tatlannak tartotta, hogy a pri­vatizáció során nem megyei, sőt, külföldi tulajdonú cégek alakulnak, ezzel fennáll a tőkekivonás veszélye Békés megyében. L. E. Koltay Zsoltné és Simon Imre szocialista képviselőink azt kér­dezték a kormánytól az Ország- gyűlés interpellációs időszaká­ban, hogy a Tiszán és a Körösök mentén 1995. december 24.— 1996. január 16. között folytatott árvízvédekezés nyomán biztosí­tott 634 millió forint vajon elegendő lesz-e mindkét terüle­ten a védművek és folyómedrek helyreállítási költségeinek fede­zésére, továbbá a mályvádi és a mérgesi szükségtározók üzeme­lése miatt keletkezett károk ren­dezésére? Milyen területi és fel­használási felosztásban érkezik majd ez a pénz? Erről ugyanis a kormányhatározat nem rendelke­zik. Kovács Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi minisztériu­mi államtitkár hangsúlyozta, hogy a kormánynak van egy kö­zéptávú programja az árvízvédel­mi létesítmények, védművek megerősítésére és fejlesztésére. Ezt még 1995-ben fogadta el. A rendkívüli árvízre tekintettel ezen felül ítéltek oda külön kormány- határozatban 634 milliót. A (Folytatás az 1. oldalról) szolgáltatásokkal segíti a mint­egy 3500 kamarai tagot a me­gyében, és kiadja a „Gazda- Társ” hírlevelet, melynek első száma áprilisban jelent meg. Ami a kamara információs rendszerét illeti, első lépésben a regionális központ kiépítése tör­ténik meg Békéscsabán. Ebben regisztrációs; költség; piaci figyelő rendszert, továbbájogtá­Egy szalonavató — két márká­val... Tegnap begördült me­gyénkbe egy-egy, nálunk új ja­pán és dél-koreai autómárka, ne­vezetesen a Mazda és a Kia, s nagyon jól megférnek együtt, egymás mellett Békéscsabán, a Dobozi út 108. szám alatti bemu­tatóteremben. Igazán impozáns helyen, a MOBIL közreműködé­sével jól felszerelt, hét kocsi- állásos szervizzel kezde meg — az országban huszonnegyedik­ként —az említett márkák forgal­mazását a családi vállalkozásé Autó-Expanzió Kft. Garai Miklós ügyvezető igaz­gató elmondta: a két márka kizá­rólagos megyei díleri jogosultsá­gára márciusban kötöttek szer­ződést, s a két népszerű márka völgyi Vízügyi Igazgatóságok 370 milliót kapnak, a fennmaradó 264 millió forint pedig a védeke­zésben még részt vett további négy vízügyi igazgatóságot illeti. A mezőgazdasági károk felméré­se folyamatban van, de az eddig beérkezett kárigényeket már kifi­zették. Az árvízvédekezés terüle­tén nehéz azt kijelenteni bármely összegről, hogy elegendő. A tárca újabb forrásért fordult a kor­mányhoz, s ha a parlament jóvá­hagyja, a privatizációs többletbe­vételek kamatmegtakarításaiból újabb 300 milliót tudnak fordítani e célra, elsősorban a gyulai 1. sz. szivattyútelep helyreállítására. Ez utóbbi összegről egy héttel ezelőtt — ahogy azt lapunk is megírta—Horn Gyula miniszter- elnök még mint másfél milliárdról beszélt. A kérdezőkkel együtt tu­dósítónk is szerette volna megtud­ni, hogyan kell érteni a most el­hangzott 300 milliós összeget, de Kovács Kálmán államtitkárnak nyoma veszett. A kérdésre vissza­térünk. S.Á. rat és pénzügyi blokkot találhat­nak a felhasználók. Kapcsolód­nak egyfelől a Magyar Agrárka­mara adattárához, majd a gazdajegyzői körzetekhez. Ez utóbbi hálózatot még az idén szeretnék kiépíteni, és összesen 30 településre számítógépet ki­helyezni, hogy a kamarai tagok a gazdajegyzők segítségével nap­rakész, pontos információkhoz juthassanak. T. I. értékesítésével bíznak abban, hogy más márkáknak komoly versenytársai lehetnek Békés me­gyében. Éves szinten Mazdából 50, Kiaból 30 gépkocsi értékesí­tésével elégedettek lennének. Az ügyvezető igazgató el­mondta még. hogy a vásárlói szerződés megkötésétől számí­tott nyolc napon belül a vevőnek átadják a kiválasztott autót. A két márkának mind a személygépko­csi-, mind a kishaszonjármű-vál- tozatát forgalmazzák. Garai Mik­lós csak érdekességként említet­te, hogy a tegnap délutáni hivata­los megnyitó előtt egy-egy Maz­dát és Kia-t már eladtak. Terveik szerint június első felében alkat­részüzletüket is megnyitják. —sz— Az agrárkamaránál számítógépes... Két új autómárka egy helyen Kisebbségi képviselők képzése Battonya készülhet a nyári csúcsra A Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gi Hivatal kiemelt feladatának tekinti a kisebbségi önkormány­zati képviselők és tisztségvise­lők szakmai képzését. A képzés célja a kisebbségi önkormány­zatok hatékony működésének elősegítése. Ennek megvalósítá­sára a hivatal tartalmilag azonos koncepciójú, de a megyék sajá­tos igényei szerinti, differenciált programot dolgozott ki. A rend­hagyónak minősíthető képzés konkrét helyzetekre szabott is­mereteket kíván nyújtani a tény­(F oly tatás az 1. oldalról) iroda működik az országban és további 50-et szándékoznak lét­rehozni. Az idén 20-25 irodát, melyhez az Országos Idegenfor­galmi Bizottság 30 millió forin­tot biztosított, ugyancsak ennyit az országos arculathoz illesz­kedő kiadványozásra. Dr. Meggyes István, a Cooptourist vezérigazgatója a nonprofit, verseny semleges szervezetek szerepét hangsú­lyozta a turizmus alapjainak megteremtésében. Az állam a törvények, a szabályozók meg­alkotásával biztosítsa az esély- egyenlőséget, támogassa a hát­leges feladatokra vonatkozó sa­játos problémák megoldására. A kisebbségi önkormányzati kép­viselők számára szervezett képzést a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal a Phare se­gítségével, a megyei közigaz­gatási hivatalok bevonásával valósítja meg az ország 14 me­gyéjében, valamint a fővá­rosban. Békéscsabán ma 10 órakor kezdődik a rendezvény a megyeháza félemeleti tanácsko­zótermében. Ny. L. rányos helyzetű területeket. Fo­kozatosan visszavonulhat a je­lenleg százszázalékos állami tu­lajdonú turisztikai szolgálat rt.-ből is, részt biztosítva a ka­maráknak, a vállalkozásoknak. Az önkormányzatokra a jövő­ben is fontos szerep hárul az ide­genforgalmi „termék” meg­teremtésében, a szervező mun­kában. A részt vevő szakemberek hozzászólásaikban a helyi adók idegenforgalmi felhasználásá­ban, a tuorinform-irodák fenn­tartásában mutatkozó működési zavarokat tették szóvá. Szőke Margit (Folytatás az 1. oldalról) irányába mutatnak, bár az új vámtörvényt még csak ezután fogják kidolgozni szomszéda­ink. A találkozóról szólva el­mondta, hogy a közeljövő meg­oldásra váró kérdéseit, illetve a folyamatban lévő beruházások (Nagylak és Tornya) helyzetét tekintették át Arnold Mihállyal. Eugeniu Goga szükségesnek látja a további együttműködést, elsősorban a dokumentációk összeállításában és a határidők megállapításában. Ez utóbbi kapcsán közölte: a nagylaki határátkelőhely átépítésének jú­lius 30-ai határidejét nem tudják tartani, a munkálatok további 1-3 hónapig elhúzódhatnak. Jó hírként közölte viszont, hogy a tornyai átkelőhely hivatalos át­adása július 10-ére várható. Lapunk kérdésére, hogy tud­niillik terveznek-e teherforgal­mat a battonya—tornyai határ- átkelőhelyre, a román miniszter azt válaszolta: részükről ennek semmi akadálya, de úgy tudja, hogy a magyar oldalon nincs eh­hez megfelelő úthálózat. Arra a kérdésünkre, hogy tervezik-e a magánszemélyeket sújtó „tank­adó” megszüntetését, határozott nemmel felelt. „Inkább a cégau­tók kedvezményének a megvo­nását fontolgatjuk” — mondot­ta. Hasonlóan Eugeniu Gogá- hoz, Arnold Mihály is pozitívan értékelte a találkozót:-— Nagyon nagy kérdés, hogy országaink vámigazgatásai ké­pesek-e a feketegazdaság elleni küzdelemre. E feladatnak csak akkor tudunk megfelelni, ha még szorosabban együttműkö­dünk — mondotta. Majd ki­emelte, hogy ez az együttműkö­dés nem csak kétoldalú, hanem nemzetközi is: a román és a magyar vámosok a vámigaz­gatások világszervezetében, Brüsszelben is képviselik egy­más érdekeit. Ménesi György „SZÉP, SZÉP, DE NEM MINDIG ELŐNY A NAGY HIVATAL ÁM!” (La Fontaine) A fordulat éve a turizmusban?

Next

/
Oldalképek
Tartalom