Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-22 / 119. szám

#BÉKÉ$ MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1996. május 22., szerda Csökkenő teljesítmény. Az első negyedévben az épí­tőipari vállalkozások terme­lése 10,6 százalékkal maradt el az előző év hasonló idő­szakától. A KSH jelentése szerint a legnagyobb - 20 százalékos - visszaesés a mélyépítőiparban volt. A már megkötött szerződések azonban azt sugallják, hogy az év hátralevő részében nem mérséklődik tovább az ágazat teljesítménye. Fejlődő telefonta. Ha­zánkban 100 lakos közül 3-4 már rendelkezik mobil- készülékkel, s az egy főre jutó készülékek számát te­kintve csak a skandináv or­szágok, Nagy-Britannia, Németország előz meg ben­nünket. A Westel 900-nak és a Pannon GSM-nek év végére várhatóan 300 ezer előfizetője lesz - hangzott el kedden, a Budapesten meg­nyílt háromnapos nemzet­közi mobilkonferencián. Nem fogynak az autók. Mintegy 16 ezer új, impor­tált személygépkocsi talált gazdára az év első három hónapjában, 31 százalékkal kevesebb, mint tavaly ez idő alatt. Különösen a kis- és az alsóközép kategóriájú ko­csik forgalma esett vissza. Az MNB hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 230,49 Görög drachma(lOO) 62,71 Német márka 99,23 Olasz líra(lOOO) 98,00 Osztrák schilling 14,10 Spanyol peseta(100) 118,99 USA-dollár 152,20 Búza: alacsony szinten a tartalékkészletek, magasan az árak Exportadó - kérdőjelekkel Az étkezési búzára exportadó kivetését fontolgatja a földműve­lésügyi tárca. Az adó tényleges bevezetéséről azonban a ter­méseredmények ismeretében, várhatóan augusztusban dönte­nek majd. Ezt a napokban jelentette be Lakos László minisz­ter. Az elgondolás máris élénk visszhangot, sőt visszatetszést váltott ki a termelők körében. A Földművelésügyi Miniszté­rium egy hónappal korábban már nyilvánosságra hozta az étkezési búzakivitellel kapcso­latos idei elképzeléseit. Ebben azonban még nem szerepelt az exportadó. Nem tesz jót az ága­zatnak, ha a kormány hirtelené- ben, két-három havonta változ­tatja döntéseit - nyilatkozta la­punknak a hír hallatán Uher- csák András. A Mezőgazdasági Szövetke­zők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa sze­rint a földművelésügyi kor­mányzat elgondolásának az a célja, hogy az államkasszát adóbevételhez juttassa. S per­sze az is, hogy „feledtesse” az étkezési búzát felvásárló állami szervezet múlt évi mulasztását, amikor - az árat sokai lva - csak nagyon kis mennyiséggel töl­tötték fel a tartalékkészleteket. Mivel a készletek foghíjasak, a felvásárlók pedig szeretnének minél olcsóbban gabonához jutni, a tárca szempontjából nem kívánatos, hogy a hazai búzaárak kövessék a kedvező világpiaci árakat. Ugyanakkor az exportról sem szívesen mondanak le. A felemás helyzet feloldható lenne - érvel a szakember -, ha az állam több százezer tonnás tartalékkészlettel rendelkezne, amelyet az áremelkedés pilla­natában, vagy éppen hiány fel­lépésekor piacra tudna dobni, így biztosítva lenne a belső el­látás, befolyásolni lehetne a ha­zai piaci árakat, ugyanakkor az exportot sem kellene minden­képpen korlátozni. Mindez nyomatékot ad a MOSZ javaslatának: olyan stra­tégia szükséges a gabona- ágazatban, amely a termelést és a kereskedelmi kapcsolatokat is javítja. Újvári Gizella Június 6-án tárgyal a kormány a hitelintézeti törvényről és a felügyeletekről Helyszínen ellenőrzött bankok A pénzintézeti tevékenység szabályozása olyan összetett fel­adat, mint egy Rubik-kocka kirakása: sokféle tevékenység ösz- szehangolására van szükség ahhoz, hogy működésük minden szempontból megfelelő legyen - mondja az Állami Bankfel­ügyelet elnöke. Rusznák Tamás a hitelintézeti törvény előké­születeiről tájékoztatva lapunkat bejelentette, hogy a kormány várhatóan június 6-án vitatja meg a jogszabálytervezetet. Ezzel együtt tárgyalják meg az úgynevezett státustörvény ter­vét is, amely összevonná a biz­tosítási, az értékpapír- és a bankfelügyeletet. Minderre azért van szükség, mert a pénzintézetek és befek­tetési társaságok számának szaporodásával nem tartott lé­pést e tevékenységek szabályo­zása és ellenőrzése. A felügye­letek hatásköre is bizonyos át­fedéseket mutat. A három ál­lami ellenőrző szerv közös irá­nyításának bevezetése azonban nem lesz zökkenőmentes. Rusznák Tamás elmondta, hogy az általa vezetett intéz­mény még a törvény életbelé­pése előtt növelni igyekszik a felügyeleti tevékenység szak­mai színvonalát: adatokat kér­nek be az új pénzügyi vállalko­zásokról, javítják a problemati­kus bankok vizsgálati rendsze­rét, és nagyobb súlyt fektetnek a pénzintézetek helyszíni, köz­vetlen ellenőrzésére. A készülő törvények kötele­zően írják majd elő a bankfel­ügyeletnek, hogy jelezze, ha aggasztó jeleket tapasztal a pénz világában. S noha az új jogszabály szerint a bankok és a biztosítók bejegyzéséről vagy felszámolásáról a pénzügymi­niszter dönt, növekszik a fel­ügyeletek szakmai felelőssége. A felügyelet másképp is szolgálni kívánja á vállalkozók, valamint a kis- és nagybefekte­tők védelmét. A közeljövőben megnyitja ügyfélszolgálati iro­dáját, ahol jogászok és pénz­ügyi szakemberek adnak tájé­koztatást azoknak, akik többet akarnak tudni a befektetési le­hetőségekről, illetve azok meg­bízhatóságáról. (-kr-) Internet, banki zsíró, modemes-telefonos adatforgalmazás Mezőhegyesen Számítástechnika a gyakorlatban A számítógépes vezérlésnek is fontos szerepe van abban, hogy a Romániából, illetve a Maros magyarországi szakaszáról érkező öntözővíz megfelelő időben és mennyiségben jut a növényi kultúrákra Mezőhegyesen fotó: lehoczky Péter A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt., illetve jogelődje, a mezőgazdasági kombinát több mint másfél évtizede hasznosítja a számítástechni­ka vívmányait. Ábrándi Ta­más számítástechnikai osz­tályvezetőtől azt kértük, te­kintse át az eltelt időszakot, szóljon a komputerizáció je­lenlegi szintjéről és a fejleszté­si tervekről, irányokról. — A birtok 1985-ben vásárolta az első Commodore típusú szá­mítógépeket. Az első PC (sze­mélyi számítógép) 1987-ben je­lent meg a vállalatunknál — kezdte Abrándi úr. — Tíz éven keresztül nagygépes adatfeldol­gozás történt a SZÜV békéscsa­bai központjában. A feldolgo­zást mindenképpen szerettük volna hazahozni: időközben már nem csak az igazgatósági épületben elhelyezett 9 PC-re volt szükség, hanem egy számí­tógépközpont kiépítésére, a szá­mítógéppark bővítésére is. Min­den kerületbe kihelyeztünk egy PC-t nyomtatóval, szünetmen­tes áramforrással. Az XT-k és a 286-os AT-k helyébe jórészt 486-os AT-k kerültek a cég pénzügyi konszolidációját kö­vetően. Jelenleg közel 50 PC-nk üzemel korszerű kiegészítőkkel, tintasugaras és lézernyomtatók­kal, modemkártyákkal, CD-le- mez-olvasóval, lapolvasóval. — Feltételezem, nem volt egyenletes a fejlődés. — Az első komoly fejlesztés­re 1990-ben került sor, ekkor a készletgazdálkodási rendszert vittük számítógépre. —S azután? — Mára a birtok szinte min­den tevékenysége mögött ott áll a számítástechnika, kialakítot­tuk és használjuk a főkönyvi könyvelési, a pénzügyi, az ön­költség-számítási, a vetőmag­termesztési, a bérügyviteli, az illetményföld-elszámolási, az állóeszköz-nyilvántartási, az üzemi földnyilvántartó rendsze­reket. Megemlíteném még a számlázási, a , munkaügyi-sze­mélyzeti nyilvántartási és a tár­sadalombiztosítási juttatásokat számfejtő alrendszereket, vala­mint a személyi jövedelemadó elszámolására szolgáló prog­ramcsomagot, továbbá a jogsza­bály-nyilvántartó adatbázist. Mindezek közvetlenül kapcso­lódnak egymáshoz, csökkentve a manuális munkafolyamatok igényét és tévedési lehetőségeit. A legutóbbi időszak újdonsága a Bauer-öntözőberendezések mű­ködésének mikrohullámú lán­con történő számítógépes re­gisztrálása. —Mit tudnak ezek a rendsze­rek, illetve programok? — A hálózaton lévő jogsza­bály-nyilvántartó adatbázis — havonta aktualizálva — a hatá­lyosjogszabályok gyűjteménye, így az illetékes a saját íróaszta­lán kérheti le az új jogszabályo­kat. Nagy előrelépés volt 1994 augusztusában — az országban negyedikként — a banki zsíró- rendszer számítógépre vitele. Pénzügyi főosztályunk mode­mes összeköttetéssel tudja telje­síteni az átutalásokat, így „meg­spóroljuk” a korábban szokásos 8-10 napos átfutásokkal járó ka­matveszteségeket. — A termelés területéről is tudna mondani példát? — A vetőmagtermelés szá­mítógépes irányítási rendszere például a készletanalitikától a fémzárolásig bármiről képes széles körű információt nyújta­ni. A 11-i tehenészeti telep tech­nológiáját támogatja a gödöllői eredetű, szarvasmarhatelepet irányító programcsomagunk. —Kifelé mennyire nyitottak? — Ezt egy példával érzékel­tetném. A „Partner” kereslet-kí­nálati információs rendszerünk osztott adatbázis-kezelő rend­szer. Piacokat lehet vele nyerni, eredményesen segítheti a be­szerzéseket. Egy megtörtént eset: az egyik NDK-gyártmányú rakodógépünk egy évig állt, mert nem tudtunk hozzá meg­felelő gumiköpenyt vásárolni. Végül nagy nehezen kaptunk volna darabonként 40 ezer Ft­ért, Ezzel szemben a „Partner”- rendszer támogatásával két nap alatt itt volt az információ: 8 ezer Ft-os egységáron négyféle termékből választhattunk. —Fejlesztési elképzeléseik? — A birtokon belüli telefon­modemes adatforgalmazás min­dennapi gyakorlatát kiegészí­tendő, külső cégekkel történő rendszeres adatcsere megvaló­sítása kidolgozás alatt áll. Ehhez segítség lehet és egyben napi új­donság az immár élő INTERNET-kapcsolatunk is. Szeretnénk létrehozni továbbá egy olyan információs rend­szert, amely grafikus rálátást is lehetővé tesz a birtok első számú vezetői számára. Ez biztosítja majd a lehetőséget, hogy gyor­san megállapítható legyen az esetleges hiba, illetve a mulasz­tás oka, okozója. A számítástechnika és infor­matika szinte napi megújulást kívánó terület, melynek meg kell tudjunk felelni mind a prog­ramok, mind a géppark vonatko­zásában — mondotta Ábrándi Tamás. M. Gy. Gazdasszony-siker A kétegyházi Mezőgazdasági Középfokú Szakoktatási To­vábbképző és Szaktanácsadó In­tézet másodéves, végzős tanuló­ja az orosházi Zalai Erika az or­szágos jellegű, gazdasszony- képzősök számára kiírt verse­nyen a második helyen végzett. — Kitüntetés számomra, hogy részt vehettem egy orszá­gos versenyen. Anikóval, az ikertestvéremmel, valamint ta­náraim segítségével „edzet­tem”. — sorolja Erika. — Két héten keresztül reggel 7 órától délután 6 óráig tartott a felkészü­lés időszaka. Április 22-étől a tantestület felmentett az oktatás alól, így zavartalanul dolgozhat­tam. —Mint látjuk, nem hiába. — Igen, nagyon örülök, hogy a befektetett munka meghozta a gyümölcsét. — Mit hozott á „konyhára” ez az országos második hely? — A sellyei szervezőktől egy konyhai mérleget, az iskolámtól egy vázát kaptam ajándékul, ezenkívül a gyakorlati vizsgák alól felmentést kaptam. — Végzős vagy, hogyan to­vább? — Még egy évet maradok Kétegyházán, szeretném elvé­gezni a falusiturizmus-képzőt. — Számodra mi jelenti a ki- kapcsolódást? Zalai Erika öregbítette a két­egyházi középiskola jó hírne­vét FOTÓ: SUCH TAMÁS — Nagyon szeretem a lova­kat, szeretek velük foglalkozni, odahaza a szülői háznál hét lo­vunk van. Édesapám egyébként fogathajtó. Bencze László igazgatóhe­lyettesértékelése szerint: — Óriási eredmény, amit Eri­ka produkált, valamennyien büszkék vagyunk rá. Az örö­münkben viszont az az üröm, hogy ősztől iskolánkban való­színűleg megszakad a gazd- asszonyképzés. (b) / A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a beharangozott piaci beavatkozási hírek hatására minden terménynél estek az árak 3—400 forintot tonnán­ként, a takarmánykukorica 1996. júliusi határideje kivételével. A sertéspiacon 6—4 forintot estek a legközelebbi határidők árai, eladói nyomásra. Az azonnali piacon takarmánykukoricát 22 3Q0 forinton, étkezési búzát 24 000 forinton vettek volna. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Július 26 200 25 600-26 200 26 200 26 200 , Október 21 610 21610—22 000 21 610—22 300 21610 Étkezési búza Ft/t Július 24 750 24750 24 750-25 350 24750 December 28 200 28 200 28 200-28 800 28 200 Takarmánybúza Ft/t Július .22 600 22600 21 900-23 400 21 900—22 600 T akarmányárpa Ft/t Július 21900 21900 21900-22 600 21900 Napraforgó Ft/t Október 42 400 42400 42 400—43 000 42000 EU vágósertés I., Ft/kg Június 168 172 EU vágósertés II., Ft/kg Június 166 166—174 Ballai Pál BÁT-tózsdetag Ismét társasági adóbevallás Május 31-e újabb adóbevallás-be­adási határidő! Fenti időpontig kell benyújtani—egy példányban — az illetékes első fokú állami adóhatósághoz a társasági adóról szóló, többször módosított 1991. évi LXXXVI. törvény hatálya alá tartozó egyszeres és kettős könyv­vitelt vezető adózónak (kivéve a társasági adó tv. 2. §. (2) bekezdé­se szerinti külföldi vállalkozót) az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény 1. sz. melléklet II/3/C pontja alap­ján megállapított társasági adókö­telezettségről a bevallást. Az egyszeres könyvvitelt ve­zető adózók fenti kötelezettsé­güknek a 9528 sz. Apeh 185. r. sz., a kettős könyvvitelt vezető adó­zók pedig a 9529. sz. Apeh 186. r. sz. nyomtatványgarnitúra kitölté­sével és a megjelölt határidőig történő benyújtásával tesznek ele­get. Az adózás rendjéről szóló tör­vény 20. § (5)—(6) bekezdései alapján az adóbevallást abban az esetben is be kell nyújtani, ha az adózónak a fentiek szerint megál­lapított éves társasági adófizetési kötelezettsége nulla, illetve az adót (adóelőleget) az esedékes­ségkor megfizette vagy később fi­zeti meg, valamint ha a társasági adóról szóló tv. 10. §. (1) a) és b) pontja szerint adómentességet él­vez. A bevallásgamitúra vala­mennyi nyomtatványát az 1995. december 31-én érvényes adó­szám és az adózó nevének feltün­tetésével és cégszerű aláírásával az első fokú adóhatósághoz még akkor is be kell adni, ha az adatot nem tartalmaz. A borítólapon ügyintézőként annak a személy­nek a nevét kell feltüntetni, aki a bevallást összeállította, és aki an­nak esetleges javításába bevonha­tó. Ez azért is fontos, mert hibás bevallási garnitúrák kerültek for­galomba, és a javítás így gyorsab­ban elvégezhető. Az a bevallás­nyomtatvány hibás, amelyben a 9529-03 tábla 21. sort tartalmaz, a tábla helyesen csak 20. sort tartal­mazhat (ilyenkor a 21. sor 20. sor­ra, a 20. sor 19. sorra változik). Az előző évek tapasztalata alapján a kitöltésnél a kötelező egyező­ségeket sem egyeztetik le a kitöl­tés után az adózók, ezért nagyon sok a hibás bevallás. Előzetesen két dologra hívjuk fel a figyelmet: az egyik a bevallá­si főlap első sora. Ez a sor az 1995. évi társaságiadó-fizetési kötele­zettséget tartalmazza. Ennél a sor­nál nagyon fontos, hogy tudjuk, hogy mi fog felkönyvelődni a fo­lyószámlára. Természetesen nem ez az összeg, hanem a (01) sor és a már folyószámlán lévő aktuális kivetések különbözete. A másik a kiegészítő adó, ami sok problémá­nak lesz a forrása. Csak azután kell 23 százalékos kiegészítő adót fi­zetni, mely a társasági adótör­vényben 9. § (1) b) bekezdésében szerepel. Kiegészítő adó terheli az osztalékkifizetést és a nem prefe­rált célú eszközátadást. Itt említjük meg a „félig” adó­zott eredmény fogalmát, mely a számított (18 százalék) adóval adó­zott eredményből még kiegészítő (23 százalék) adóval le nem adó­zott részt (összeget) tartalmazza. Obsuszt András osztályvezető Apeh Békés Megyei Igazgatósága

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom