Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-20 / 117. szám
«&REKES MEGYEI HlRLAP MEGYEI KÖRKÉP 1996. május 20., hétfő Bábkirályfi, Vitéz László Megkérdeztük olvasóinkat Náluk otthon ki viseli a kalapot? Göblyös Béla, 27 éves mező- hegyesi szivattyúkezelő: — Nem is tudom, mit válaszoljak. Természetesen én viselem otthon a kalapot. Igaz, a fizetésemet rendesen leadom a feleségemnek. Egy keresetből élünk hárman, van egy négyéves fiunk, az asszony sajnos munkanélküli. A napi beszerzéseket a nejem intézi, én legfeljebb rákérdezek, hogy mire ment el az a „rengeteg” pénz. Jól megértjük egymást, az anyagiak miatt nem szoktunk vitázni. Mindketten tudjuk: nagyon kevésből kell kijönnünk. A második születésnapját ünneplő Új Mezőhegyes című havilap májusi számában Szabó Mihály „Anyám emléke” című versével köszönti az édesanyákat. Gábor Julianna egész oldalas írásban számol be arról az 500 fős zarándokúiról, amelyet Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szervezett Szent Gellért földjére, azaz Eszak-Itáliába. A mostani lapszámban helyet kapott három érdekes beszélgetés is: az egyik az Operaház Mezőhegyesről elszármazott magánénekesével, Trabalka József, 15 éves batto- nyai tanuló: — Minálunk teljes az egyenlőség. Egyszer apukám, egyszer anyukám a főnök. Minden nőies dolog, például a háztartás, a konyha, a ruházkodás anyukámra tartozik. A nagyobb vásárlásokat, kifizetéseket, hitelfelvételeket apukám intézi. Az igazán nagy ügyeket pedig megbeszélik. Ha majd megházasodom, én is törekedni fogok arra, hogy mindketten viseljük azt a bizonyos kalapot. Sőt! Még a gyermekeink véleményét is ki fogjuk kérni. Laczó Andrással készült, a másik dr. Hecsei Imrével, az utókezelő kórház immár nyugalmazott orvos-igazgatójával, a harmadik pedig a Badacsonytomajban élő Udvardi Erzsébet festőművésszel. Ez utóbbit Bajnai István esperes-plébános vetette papírra abból az alkalomból, hogy a felszentelésének 150. évfordulóját ünneplő Szent György-templom- ban május 19-én, vasárnap nyitották meg az Udvardi-képekből rendezett kiállítást. (gh) Sustik Gyuláné, 40 éves dombegyházi gázdíjbeszedő: — Látja, ezen még sohasem gondolkodtam. Szerintem nálunk is úgy van, mint a legtöbb családban. A napi szükségletről nekem kell gondoskodnom, s ez azt jelenti, hogy én szoktam beosztani a pénzt. Ebből azonban semmi olyasmi nem következik, amit a kérdés sugall. A nagyobb kiadásokat előre tervezzük, alaposan átgondoljuk, hogy mikor mire költünk. A család helyzetét befolyásoló kérdésekben mindig közösen határozunk. A település egészségügyi helyzetéről esett szó a minap Pusztaottlakán, ahol a képviselő-testületi ülésen dr. Molnár Béla háziorvos számolt be az ezzel kapcsolatos teendőkről. Emellett tájékoztatást adott azon betegségek terjedéséről, amelyek a rohanó élettel, a helytelen táplálkozással és a sokszor kilátástalannak tűnő életforma okozta napi stresszel, dohányzással, italozással hozhatók összefüggésbe. A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri Bodor Jánosné, 27 éves kever- mesi bolti eladó: — Amikor mindketten otthon voltunk, inkább a férjemet küldtem el bevásárolni, a csekkeket befizetni. A Keve-Cooptól mentünk munkanélkülire, két családunk van, az egyik iskolás, a másik most megy óvodába. Azóta, hogy itt dolgozom a boltban, főleg én vásárolok, a gyerekek ellátása meg a főzés sokszor a férjemre hárul. Összességében elmondhatom: mindig közösen döntünk, a kiadásokat és a bevételeket is közösen kezeljük. M.Gy. megbetegedések, a tbc újbóli terjedése is ide vezethetők vissza. Végül a testület arról is döntött, hogy a májgyulladás elleni védőoltást a településen élők 1 évestől a 8. osztályos korig ingyen kapják meg. Ezt követően a kormányzattól visszaigényelhető támogatások elszámolására módosították az idei költségvetést, majd bejelentésként elhangzott, hogy Pusztaottlaka is csatlakozik a településfejlesztést célzó kistérségi társuláshoz. H. M. A vésztői óvodában 1989óta foglalkozunk bábozással. Két kolléganőnk, Varga Jánosné és Szöllősi Sándorné Lenkefi Komád neves bábszakembemél tanult, s szerzett C kategóriás működési engedélyt. A bábcsoportot ma kilenc óvónő és két gondozónő alkotja—mondtad Csányi Istvánná, a központi óvoda vezetője. A vésztői csoport már sok előadást tartott megyénkben, sőt népmesékkel és feldolgozott mesékkel felléptek Hajdú-Bihar megyében és Erdélyben is. A gyermekek legjobban a Békakirályfinak örülnek, de a Vitéz Lászlót, a Bűvöskendőt és a Majmokat is nagyon kedvelik. Gyermeknapra pedig új műsorral, Az egér mondja, macska bánja cíművel készülnek. Ami Kudlik Júlia kéthetente, vasárnaponként jelentkező Juli-Suli produkciója immáron negyedik éve a televízió legnézettebb műsorai közé tartozik. Megjelent a műsor kistestvére, a havonta megjelenő színes Juli-Suli Magazin. A szerzők azonosak a televízióban szereplőkkel és remélhetően a nézők olvasókká lesznek. A lap rendszeresen közli a műsor receptjeit, a fontos lejegyzendő információkat, sze- melget régebben elhangzott, de aktuális témákból. Bizonyos kérdésekkel részletesebben és elmélyültebben foglalkoznak, új ismeretekkel bővítik a televíziós tananyagot. A család magazinja az ország minden korú és nemű lakójához szól, kis- és nagycsaládosokhoz, magányosokhoz egyaránt. Megtanít az életünket, a nyaralásunkat, a főzésünket, az ünnepeinket, a pedig szintén rendhagyó, az óvodában a gyerekeknek naponta lehetőségük van bábozásra. A bábcsoport első számú bevételét az előadási belépők jelentik (bár Vésztőn mindig ingyen lépnek a közönség elé), ezért nincs pénz bábok vásárlására. így az egyszerűbb kesztyűs báboktól az óriás vayangig mindent az óvónők készítenek. Másik bevételi forrásuk a pályázati pénzek. A közelmúltban 60 ezer forintot nyertek, s most is két pályázatuk van beadva. Végezetül a vezető óvónő kiemelte: a közösség összetartó ereje, a kollégák áldozatossága (hisz mindannyian szabadidejüket áldozzák e nemes szenvedélyre) mind-mind része sikerüknek. Magyari Barna hétköznapokat tervezni. Sok tanáccsal szolgálnak a főzés, a varrás, a divat, az illemtan területén, a növények és az állatok gondozásában, a gyermeknevelésben, a barkácsolásban, a betegápolásban. B.Zs. Mezőhegyesi beszélgetések Védőoltás a gyerekeknek A család magazinja Lesz-e magánóvoda Sarkadon? A címbeli kérdésre dr. Tóthné Pável Judit és Besztercei Mik- lósné, a magánóvoda megálmodói egészen május 13-áig határozott igennel válaszoltak volna, hiszen nagyon rövid idő alatt egy csoportnyi gyermek szülei nyilatkoztak úgy, beíratnák kicsinyeiket a Sarkadon beinduló magánóvodába. Május 13-a után azonban nem szaporodott tovább a jelentkezők száma, és elbizonytalanodtak az addig érdeklődők is. Mindenki arra hivatkozott, hogy majd megvárja május 21-ét, amikor a sarkadi képviselők újra tárgyalják az 1- es óvoda bezárásának ügyét. Mert mi lesz — találgatták —, ha mégsem szűnik meg a szóban forgó óvoda!? A vállalkozók szerint nem kétséges, hogy a bizonytalanságot a lapunk május 13-ai számában megjelent „Óvakodj az óvodától” című írás váltotta ki, amelyben a megszüntetésre váró 1-es óvoda szülői értekezletéről szóltunk. Itt kiderült, a szülők többsége nem ért egyet az 1 -es óvoda bezárásával (ezt aláírásgyűjtéssel erősítették meg), és sokan azt sem tudták hová tenni, hogy miért éppen ide kerülne a magánóvoda. — Ez év február 26-án adtuk be a kérelmünket Besztercémével a magánóvoda kialakítására —.mondta Pável Judit. — Mi a volt bölcsőde épületét kértük erre a célra. Igaz, elég jelentős összeget kellett volna ráköltenünk az épületre, de ehhez a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítványtól kaptunk volna támogatást. Ezt a variációt nem fogadta el a képviselő-testület. Később, amikor kiderült, az önkormányzat pénzügyi nehézségek miatt egy óvoda bezárására kényszerül, felajánlották nekünk ennek az óvodának az épületét. Ez éppen az 1-es számú óvoda volt. Mi elfogadtuk az ajánlatot, hiszen továbbra is fantáziát látunk a magánóvoda létrehozásában. Ennyi a történet, és nem több! — Az írás azt sejteti — szólt közbe a beszélgetésünknél jelen lévő dr. Tóth István, a férj —, mintha az én aljegyzői állásom miatt tudta volna mindezt elérni a feleségem. Nos a munkahelyem kínosan ügyel arra, hogy az összeférhetetlenség miatt az óvodák egyenesen a jegyzőhöz i I letve apolgármesterhez tartozzanak. Épp ezért sem a magánóvoda létrehozásának, sem az 1- es óvoda bezárásának ügyébe nem folytam bele. Sértené a becsületemet, a szakmai méltóságomat, ha bárki is az ellenkezőjét gondolná rólam. Ez ugyanis hivatali visszaélést jelentene, amitől világéletemben távol tartottam magam, hiszen számomra a becsület a legnagyobb kincs. Sarkadon kevesen ismerik a magánóvoda programját, azaz a két vállalkozó erre vonatkozó elképzeléseit. A továbbiakban erről beszélgettünk Tóthné Pável Judittal. — Két vegyes korú csoport beindítását tervezzük — mondta. — Békés megyében több helyen is ismert és bevált ez a forma. Magam a szarvasi óvóképző főiskola gyakorló óvodájában dolgoztam ilyen rendszerben. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a gyerekeket egyéni képességeik szerint és egyéni ütemben fejlesszük. Az egyik csoport világi szemléletű, a másik ökumenikus nevelést kapna. (Persze csak ha erre igény van.) Mindkét csoportban német nyelvet tanulnának a kicsinyek, igazodva az 1- es és a 2-es iskola német nyelvi oktatásához. Az úszás és a gyógytestnevelés is a szolgáltatásaink közé tartozna. A segítségre szoruló gyerekekkel — szemben a jelenlegi gyakorlattal — már egészen kicsiny korban foglalkozna a logopédus. A szülők számára talán az lenne a legnagyobb segítség, hogy nálunk nyáron is üzemelne az óvoda. A napi zárás sem szigorú. Ha valaki elutazik vagy esti programja van, és nincs kire hagynia a gyermekét, az ügyeletes óvónő hazaviszi, s a szülő a megbeszéltek szerint odamegy érte. Akár ott is alhat a gyerek, ha a helyzet úgy hozza. A legfontosabb kérdése persze minden szülőnek az lenne ezek után, hogy mindezt mennyiért kaphatná meg a gyermeke. Pável Judit a következőket mondta: — Természetesen részletes költségvetést készítettünk arról, hogy mi az a minimális összeg, amiből a szolgáltatásokat, a legmodernebb fejlesztő játékokat, az étkezést, a szalvétát, aWC- papírt, a különböző rajz- és íróeszközöket, valamint az itt dolgozó négy óvónő bérét fedezni tudjuk. Kalkulációink szerint az állami normatíván túl a szülőktől havi hatezer forintot kellene kérnünk. Az az újra fogékony négy óvónő egyébként, aki vállalta a munkát a magánóvodában, nem keresne többet, mint amennyit az állami óvodában is keresett. Szóval nem a meggazdagodás, hanem a szakmai önmegvalósítás vezérelt bennünket, amikor megálmodtuk a magánóvodát... M. M. Mert vannak egyértelmű dolgok. WBmf o | : . "T* 1 Ha szomjas, iszik. PfA; .iSI Ugye milyen egyszerű? Döntés, kockázat nélkül. Hitte volna, hogy egy hasonlóan egyszerű, egyértelmű és jó döntés a jövőjét is képes biztossá tenni? Pedig ez így van. A nyugdíjbiztosítás egy tapasztalt, nagy tőkeerejű, megbízható, többmilliós ügyfélkörrel rendelkező biztosítónál legalább olyan nyilvánvaló, mint az, hogy ha szomjas, akkor iszik. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor
