Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)

1996-05-16 / 114. szám

1996. május 16., csütörtök VILÁGTÜKÖR Alapszerződés A magyar-szlovák alapszer­ződés hatályba lépett, miután a két külügyminisztérium főosz­tályvezetői Budapesten kicse­rélték a tavaly Párizsban aláírt dokumentum megerősítő ira­tait. A jószomszédi kapcsola­tot és a baráti együttműködést rögzítő szerződés 10 évre szól, és felmondás hiányában 5-5 évre automatikusan meghosz- . szabbodik. A csecsenföldi út lemondását javasolja Borisz Jelcinnek az orosz belügyminiszter, Anatolij Kulikov. Ezzel a szakadárok egyik vezérének válaszolt, aki merénylettel fenyegette meg az elnököt. Közben Moszkva fel­kérte az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezletet, hogy közvetítsen az orosz és a csecsen fél között. Zavargások voltak kedden este Tádzsikisztánban, a fegy­veres összetűzésekben többen meghaltak. A konfliktust az váltotta ki, hogy más vidékről származó vezetőket neveztek ki az egyik járás élére. Gabonahiány keletkezett Bulgáriában, vidéken hatalmas sorok állnak kenyérért. A jelen­téseket a mezőgazdasági tárca illetékese cáfolta, ugyanakkor bejelentették, hogy a hét végéig 100 ezer tonna lisztet importál­nak Romániából. Pavarotti megbetegedett, ezért lemondta most esedékes frankfurti fellépését a Metropo­litan operaegyüttesével. A sztártenor betegségéről az együttes igazgatója nem közölt részleteket. A Torgyán-Melescanu vitá­ról közöl összeállítást a nagy­váradi Erdélyi Napló. A kis­gazda pártelnök bejelentésével kapcsolatban, miszerint beperli a külügyminisztert, mert a Tor- gyán nevet román eredetűnek tartja, nemzetközi szakértők ki­jelentették: az ügy nem diplo­máciai jellegű. „Egyébként Romániában nem sértés az, ha valakit románnak vélnek.” Tiltakozik a honfoglalási em­lékmű vereckei felállítása ellen a Ruh nacionalista ukrán párt kárpátaljai szervezete. Nyilat­kozatuk szerint sok még a múltbeli sérelem, s ezért ez az aktus korai lenne. Azt javasol­ják, hogy a legendás hágó he­lyett az Azovi-tenger mentén emeljenek emlékművet a no­mád magyar törzseknek. Lottólázban égett szerdán Franciaország. A szerencsejá­ték 20. évfordulóján százmillió frankos nyereményalapot hoz­tak létre, ezért hatalmas töme­gek álltak sorba, hogy bedobják a nyerő szelvényt. Egy pont hiányzik az Unióhoz Magyar diplomáciai szimultán tengeren innen és túl Diplomáciai nagyhetet tart a magyar kormányzat: képviselői több országban és nemzetközi fórumon folytatnak tárgyalá­sokat, szerdán több megállapodást írtak alá. Magyarország csak egyetlen pontban, az infláció visszaszo­rítása terén nem teljesítette az Európai Unió belépési feltéte­leit - jelentette ki Horn Gyula Lisszabonban. Hivatalos láto­gatásának befejező napján a magyar miniszterelnök előadást tartott portugál üzletemberek és politikusok előtt. Szerdán Hóm Gyulát fogadta Jorge Sampaio köztársasági elnök is. Kovács László eredményes megbeszéléseket folytatott Tu­néziában, és bejelentette egy magas szintű találkozó tervét. Dunai Imre ipari és kereske­delmi miniszter horvátországi látogatása során Zágrábban megnyitotta a magyar napok rendezvénysorozatát, és szer­dán idegenforgalmi illetve be-; ruházásvédelmi megállapo­dást írt alá horvát partnereivel. Kuncze Gábor belügymi­niszter Varsóban a bűnüldöző szervek együttműködéséről írt alá egyezményt. Ennek kere­tében közös erőfeszítéseket tesznek a terrorizmus, a kábí­tószerek tiltott forgalma és a szervezett bűnözés ellen. Az Egyesült Államokban a magyar integrációs törekvése­ket és a NATO-csatlakozással kapcsolatos terveket ismer­tette az a küldöttség, amelyet Somogyi Ferenc külügyi ál­lamtitkár vezet. Magyaror­szággal szemben nem hang­zott el olyan kitétel, amely a NATO kibővítése esetén ha­zánk tagsága ellen szólna - ér­tékelte a tárgyalásokat az ál­lamtitkár. Magyar diplomaták is részt vesznek azon a nemzetközi konferencián, amely szerdán kezdődött Bécsben a hagyomá­nyos fegyverek csökkentéséről. A tanácskozás egyik legkénye­sebb témája az, hogy nem min­den ország fejlesztette vissza határidőre hagyományos fegy­verzetét az előírt szintre. Horn Gyula és portugál vendéglátója, Antonio Guterres FOTÓ: FEB/REUTER A célegyeneshez közelít az elnökválasztási kampány Egy diplomatikus kommunista Utolsó hónapjába lépett az orosz elnökválasztási kam­pány. Bár Jelcin vetélytár- sának, Gennagyij Zjuga- novnak csökkent az esélye, támogatottsága így is nagy. Az 51 éves kommunista párt­vezér eredeti foglalkozása ma­tematika-fizika szakos tanár, de korán a pártapparátusba ke­rült. Jelenleg az orosz parla­ment legnépesebb frakcióját kitevő kommunista képviselő- csoportot vezeti. Zjuganov cáfolja, hogy a múlt embere lenne, beszédei­ben a reformok folytatását ígéri. Jelcint keményen osto­rozza a létbizonytalanság, a korrupció és a bűnözés elha- rapódzása miatt. Szerinte az elnök túlzott hatalmat össz­pontosított a kezében. „Több Zjuganov fotó: feb/gamma jogosítvánnyal rendelkezik, mint a cár, a pártfőtitkár és a fáraó együttvéve” - mondja. A kommunista elnökjelölt a Szovjetunió esetleges vissza­állításával kapcsolatban szíve­sen példálódzik az Európai Unióval: önkéntes államszö­vetséget képzel el. A NATO ügyében Jelcinhez képest enyhébben fogalmaz: nem tartja tragikusnak, ha kiterjesz­tenék a védelmi szövetséget. Megfigyelők megjegyzik: Zjuganov néhány éve még a párttisztségviselők stílusában beszélt, most viszont papír nélkül, szabatosan fogalmaz. Különösen ért hozzá, hogy vi­lágos kérdésekre kitérő választ adjon. A diplomáciához is van tehát érzéke, bár legutóbb Bonnban járva egyértelműen üzent a Jelcint támogató Kohl kancellárnak. Egy nyilatkoza­tában ugyanis megjegyezte: „Hibásnak tartanám, ha Oroszországban minden tétet egy politikusra tennének.” Réti Ervin Nyugati cikk a NATO keleti bővítése ellen Közép-Európa kettéválna Jobban tenné a NATO, ha a szervezet bővítése helyett ga­ranciákat adna a kelet- és a kö­zép-európai térség határainak stabilitására, és az országok biztonságára - írja szerdai szá­mában az International Herald Tribun. A Párizsban megjelenő napi­lap kommentátora élesen bí­rálja a NATO taglétszámának növelését. William Pf aff szerint a szervezet ily módon új funk­ciókat akar találni, hogy iga­zolja fennmaradását a hideghá­ború befejezése után; a másik indíték az, hogy a Clinton-kor­mányzat jó pontokat akar sze­rezni a választások előtt. A bővítés a szervezet gyen­gülését jelentené, hiszen minél több a tag, annál nehezebb gyors döntéseket hozni válsá­gok esetén. A lap kommentáto­rának fő kifogása a NATO ki- terjesztése ellen az, hogy ketté­válna a kelet- és közép-európai térség: néhány állam (Lengyel- ország, Csehország, Magyaror­szág) előbb kapna védelmet, mások (a balti köztársaságok, Románia és Bulgária) később. Ez pedig felborítaná a jelenlegi biztonsági egyensúlyt. Harminc évvel a nagy kínai felfordulás után A Nagy Kormányos nevében Peking város tanácselnöké­nek elmozdításával, 1966. május 16-án vette kezdetét Kínában az úgynevezett kul­turális forradalom. Hogyan is lehetett kulturális forradalomnak nevezni egy olyan mozgalmat, amely szinte csak pusztítással, és éppenség­gel a kulturális értékek meg­semmisítésével járt együtt? A történelmi magyarázat az, hogy Kína „nagy vezetője”, Mao Ce-Tung 1966-ban úgy érezte: az ország népe és egyes vezetők eltávolodtak a kom­munizmus szellemétől. Mao szerint a tévelygőket csak az erőszak erejével lehet a helyes útra téríteni, és az ideológiai segítséget az ő vörös köny­vecskéiből kell kiolvasni. Az iskolák bezártak, a radi­kális fiatalok - ők voltak a vö­rösgárdisták - még radikálisabb vezetőikkel hallatlan pusztítást végeztek. A „történelem sze­métdombjára” ítéltetett min­den, ami régi, minden, ami csak egy szemernyivel is eltér a „Nagy Kormányos” (Mao) né­zeteitől. Ennek jegyében taná­rok, orvosok, értelmiségiek tíz­ezreit fizikailag megsemmisí­tették, másokat vidéki átnevelő táborokba száműztek, és min­den lehető módon megaláztak. Az ország szinte valamennyi templomát kifosztották; könyv­tárak semmisültek meg. Kína ismerői szerint máig ható károkat okozott a néhány évig tartó teljes társadalmi fel­fordulás. Mivel a tanítás szüne­telt, az azóta középgenerációvá „felserdült” rétegen ma is érzé­kelhető az akkori, tanulásból kiesett időszak. Ferenczy Europress Rólunk írják_________ Európa pomófővárosa Hat évvel a rendszerváltás után a magyar főváros olyan címe­ket vívott ki magának, mint „A pomófilmek Hollywoodja” és „A Nyugat Bangkokja” - írja budapesti tudósításában az AP hírügynökség. A szexipar a kommunista rendszer megszűn­tével virágzott fel, a szexturiz­mus és a prostitúció a gazda­sági élet velejárója lett. Évente több mint 100 pomófilmet for­gatnak itt, annyit, mint Fran­ciaországban - állapítja meg az amerikai tudósító, s név szerint említi Skultéty Annát, aki Anita Rinaldi néven az egyik legis­mertebb pornósztár Európában. A hírügynökség idézi az egyik francia rendezőt, aki sze­rint a magyar fővárosban bár­mikor lehet ötven vállalkozó lányt találni „kemény” szex­filmhez. Ezért is nevezhető Bu­dapest a földrész pomófőváro­sának. Az állítást a többi között az is igazolja, hogy tavaly nyá­ron olyan filmet forgattak, amelyben egy villamoson 18 férfi szeretkezett egyetlen lánnyal. A helyi közlekedési vállalat illetékese erre csak annyit mondott, hogy bárki bé­relhet villamost Budapesten óránként 20 ezer forintért. Az amerikai tudósítás szerint a katolikus egyház, a szocialista miniszterelnök és a liberális budapesti főpolgármester egy­aránt szeretné, ha korlátok közé szorítanák a burjánzó prostitú­ciót és a pomókereskedelmet. ■ A budapesti prostituáltak, akik sorban állnak a VIII. kerü­letben, az átlagfizetés tízszere­sét viszik haza havonta. A fel­háborodott szülők pedig taka­ríthatják a homokozót az eldo­bott óvszerektől, mielőtt gyere­keiket a játszótérre engednék. A nagyvárosi levegő pora életveszélyes Lassan, de biztosan öl Az idén körülbelül 64 ezer amerikai halálát okozhatja olyan tüdő- vagy szívbeteg­ség, amelyet egyértelműen a nagyvárosok levegőjében szállongó por okoz. A mikroszkopikus szemcsézetű por származhat kipufogógáz­ból, szerves anyagokat égető erőművekből, poros utakról, és még rengeteg egyéb helyről a környezetünkből. Átmérőjük az emberi hajszál töredéke, 2,5 mikron alatti. Nem elsősorban maga a por veszélyes, hanem az a tény, hogy a szemcsék méretük foly­tán képesek bejutni a legkisebb tüdőhörgőcskékbe is, és ma­gukkal hurcolják a rájuk tapadt kémiai szennyeződéseket, mér­geket. Hosszú távon ez Ugyanolyan következményekkel jár, mint a dohányzás. Áz Egyesült Álla­mokban többen halnak meg szív- és tüdőbetegség következ­tében, mint autóbaleset, AIDS és mellrák miatt összesen. Még a legóvatosabb számítások sze­rint is egymillió halálozás 6,5 százalékáért a porszemcséket kell okolni. A szakértők a legveszélye­sebbnek Los Angeles körzetét ítélik (évi hatezer halálesetet feltételeznek), ezt követi New York, Chicago, Philadelphia. A por különösen az idősekre, az asztmára, anginára panaszko- dókra és a tüdőgyulladásos be­tegekre veszélyesek. A Harvard Egyetem kutatóinak jelentése szerint 1-3 évvel rövidítheti meg életüket a gyilkos por. Titokban kötöttek házasságot. Londonban kedden összeházasodott Melanie Grif­fith, amerikai filmcsillag és spanyol színész barátja, Antonio Banderas, aki nemrég Budapes­ten forgatott. Az ifjú pár állítólag szeptemberre babát vár. fotó: feb/gamma Százévesek klubja A tudósok szerint egyre többen érik meg a száz évet. Párizsban kutatók nemzetközi csoportja vizsgálja a fejlett országokban tapasztalható jelenséget. Más­fél évtizede megfigyelhető, hogy az átlagos életkor négy évenként egy esztendővel nő. Megoszlanak a nézetek arról, mi a várható életkor végső ha­tára. Sokan ezt az értéket átla­gosan 85 évben határozzák meg, mások viszont 95, sőt száz évvel számolnak. Ennek azonban előfeltétele, hogy ne jelenjenek meg új betegségek és környezeti katasztrófák. Előrejelzések szerint Fran­ciaországban 2050-ben körül­belül 150 ezer száz éven felüli ember fog élni. A növekvő életkor a választékos táplálko­zás, a könnyebb és jobb életfel­tételek, valamint a fejlett orvosi ellátás eredménye.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom