Békés Megyei Hírlap, 1996. május (51. évfolyam, 101-126. szám)
1996-05-15 / 113. szám
GAZDASÁG 1996. május 15., szerda HÍREK Hárman fenték rá a fogukat — a szerződés is megszületett, de... Közgyűlés, (z) A muronyi Földvár Szövetkezet május 17- én, pénteken délelőtt 9 órakor a helyi művelődési házban tartja közgyűlését. A közös gazdaság tavalyi termelésének ismertetését a pénzügyi mérleg előterjesztése követi, majd a felügyelő bizottság számol be munkájáról. „Évszakok csodái” (t) A Körös—Maros-vidéki Természetvédelmi Igazgatóság ez év márciusában irodalmi pályázatot hirdetett meg „Évszakok csodái” címmel. A pályázat négyfordulós, az első, tavaszi forduló határideje május 24. Pályázni lehet bármilyen önállóan elkészített irodalmi alkotással, kikötés, hogy kapcsolódjon az adott évszakhoz és a természetvédelemhez. A 6- 18 éves korosztály pályázhat, a munkákat évszakonként elbírálják. A címmel, az iskola, a felkészítő pedagógus és az évszak megjelölésével ellátott pályázatot a következő címre lehet küldeni: Körös-maros Vidéki természetvédelmi Igazgatóság, 5541 Szarvas, Anna-liget,Pf.: 72. Közhasznú. (1) Pusztaott- lakán ez ideig átlagosan 5 közhasznú munkást tudtak foglalkoztatni, míg májustól 12—Alakosnak igyekeznek biztosítani az előírt 90 napra a lehetőséget. Eladó telkek. (1) Kun- ágotán 160 körüli azon beépítetlen telkek száma, amelyet haszonbérleti szerződés alapján értékesít az önkormányzat. A mezőgazdasági termelésre alkalmas földek eddigi éves bérlete négyzetméterenként 1 forint volt, amelyet most 1,50-re emeltek. Az új szerződések kötése október, novemberben várható. A belterületi (átlag 2000 négyzetméteres) telkek eladási ára — a köz- művesítettségtől függően — 15, 25, illetve 30 forint négyzetméterenként. Bokszmeccs egy aggastyánért Békésen A ’30-as évek gazdasági válságának időszakában épült, s kezdte meg a termelést a békési téglagyár, mely napjainkban igencsak benne van a nyugdíjkorban. Az utóbbi hat évtizedben több tulajdonosa volt, s ki tudja hány otthon és üzem épült a békési téglákból. Az elmaradt fejlesztések nyomán a gyár nem tudott lépést tartani a fejlődéssel, az új technológiákkal, avittsága, alacsony hatékonysága és gazdaságtalan volta miatt egykori üzemeltetője számára terhessé vált. Egy döntés nyomán a hagyományos gyárat jó évtizede az akkori üzemeltető visszaadta az önkormányzatnak, így, elegánsan szabadulva meg ettől a nyűgétől. Mivel a békési képviselő-testületnek sem a téglagyártás a feladata, ezért 1993. elején bérbe adta a gyárat egy helyi vállalkozónak, nevezetesen Babály Istvánnak. A bérleti szerződés ezekben a napokban lejár, ezért az önkormányzat a gyárat ismételten pályázat útján kívánta hasznosítani, amit annak rendje és módja szerint a múlt esztendőben nyilvánosan meg is hirdettek. A pályázatra hárman jelentkeztek, időközben a szerződés is megszületett, igaz nem mindenki megelégedésére. — A versenytárgyaláson, a licitáláskor mi, vagyis a Kerszerv Kft. képviseletében a jelenlegi bérleti díjnál jóval magasabb összeget ajánlottunk, s mindezzel együtt önként vállaltuk volna, hogy a bérleti díjat egy összegben, akár öt esztendőre előre ki is fizetjük — kezdi Salát Jánosné, az ügyben érintett békéscsabai kft. egyik ügyvezetője, majd megtoldja: — Úgy érezzük, hogy a döntés a város érdekével ellentétes, szerintünk a legjobb ajánlattevővel, vagyis velünk kellett volna megkötni a bérleti szerződést. Tisztességtelen verseny volt, szerintem egy szűk érdekcsoport sejlik a háttérben... Tény: a licitálásnál az induló összeg 500 ezer forint volt, a korábbi bérlő, Babály István 550 ezer forintnál kiszállt, míg a másik két pályázó—egyik a panaszt tevő Kerszerv Kft. — egyre csak tornázta felfelé az összeget. S amint elérték az egymilliós határt, a licitálást leállították, majd felbontották azt a borítékot, melyben a testület előre meghatározta azt az összeget, melynél, komolytalanságra hivatkozva, leállítja a licitet és a polgármestert új eljárásra kötelezik. Babály István: — A versenyt addig az összeghatárig éreztem biztonságosnak, az ennél magasabb összeget nem lehet kigazdálkodni. Az elmúlt években én a pincétől a padlásig megismertem a gyárat, tisztában vagyok kapacitásával, adottságaival, a piaccal, s azzal is, hogy mit lehet ebből a matuzsálemből kihozni. Tudom, hogy mennyire elavult a berendezése, gépparkja, tudom mit és mennyiért kell felújítani a biztonságos termelés érdekében — sorolja a (régi?, új?) bérlő. A békési Babály-téglagyár — időközben a gyár ezt a nevet vette fel — a nyersgyártás időszakában húsz, amikor az égetés is folyik, akkor még egyszer ennyi embert tud foglalkoztatni. A gyár gyártókapacitása — az A békési téglagyárban évente mintegy 3 millió kisméretű égetett agyagtéglát gyártanak FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET időjárást, a piacot és a műszaki állapotát figyelembe véve — évente 3 millió kisméretű tégla, melynek ára — áfá-val — darabonként 15 forint. — A korábbi, vagyis a jelenlegi bérlő információi falsak. Szerintünk ez a gyár évente 5-6 millió kisméretű tégla előállítására alkalmas. Most egy műszakban dolgoznak, mi két műszakban szerettük volna üzemeltetni és a jelenleginél nagyobb létszámmal dolgozni — kapcsolódik a beszélgetésbe Apáti Nagy István ügyvezető. Az ajánlatok ismeretében a békési képviselő-testület ismét napirendjére tűzte a téglagyár kérdését, ügyét, s azt zárt ülésen ismételten meg is vitatták a városatyák. Erről a következő határozatot hozták: „Békés város képviselő-testü- lete a békési téglagyár hasznosítására benyújtott pályázók ajánlattételeit megvizsgálta, a képviselő-testület a licitálási feltételei alapján a pályázatokat eredménytelennek tekinti, s újabb pályázatot nem ír ki. Felhatalmazza a költségvetési, valamint a pénzügyi és ellenőrző bizottságát, hogy ismételten tárgyalják meg a téglagyár bérleti működtetését; tegyenek a polgármesternek a bérleti díj összegére vonatkozó reális, teljesíthető javaslatot. A polgármester a fentiek figyelembevételével a három érvényes pályázó bármelyikével megkötheti a szerződést azzal, hogy ajánlatát elsőként a jelenlegi bérlőnek tegye meg.” Pataki István, Békés polgár- mestere nem érti a kifogást. Mint mondotta, ő a testület határozata szerint járt el. Elmondta: az előző bérlő, vagyis Babály István a megállapodás valamennyi pontját mindig időre teljesítette, személyét ismerik, hosszú távú fejlesztési elképzeléseit is vázolta, mely reálisnak látszik. Ezért nem látták, s nem látják értelmét változtatásnak. Szekeres András A Budapesti Árutőzsde hírei A kiszorított kistermelők nevében! A keddi tőzsdenapon a takarmánykukorica, az étkezési búza, a takarmánybúza és -árpa árai limit mértékben nőttek (300 Ft/tonna) az erős vételi nyomásra. Távolabbi árak: búza 97. május 32 950 Ft, takarmánybúza 96. december 25 100 Ft, takarmányárpa október 26 000 Ft, takarmánykukorica 97. március 25 560 Ft. A sertésárak limit mértékben csökkentek a legközelebbi határidőkben (4 Ft/kg), EU vs. II. december 236 Ft/kg. Hó Kukorica Ft/t Július Október Étkezési búza Ft/t Július December T akarmánybúza Ft/t Július Takarmányárpa Július Napraforgó Ft/t Október EU vágósertés I„ Ft/kg Június EU vágósertés II., Ft/kg Június Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv 25 300 25 000—25 300 25 200—25 600 25 300 21 410 20810—21 410 21410 21410 25 050 24450—25 050 25 050 25 050 27 900 27 300—27 900 27900 27 900 22 200 2220021500 21 5004270042 800—43 000172172—174 • 178 _ 178 _ Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag Több évtizedes kistermelő múlttal a hátam mögött tiltakozom az ellen a méltánytalan és megalázó új piaci rendtartás ellen, amely a békéscsabai kispia- con a zöldségtermelőket sújtja. Évtizedeken keresztül a piac területén el volt különítve területileg is a zöldség, a ruházati és egyéb ipari áruk értékesítési területe. Általában a kistermelők éveken keresztül ugyanazon a helyen bérelték az asztalokat és kialakult a törzsvásárlók köre is, akik mindig ugyanott találták meg megszokott termelőjüket. 1996-ban ez a megszokott rend teljesen felborult. Mire a termelők felocsúdtak, már rég eladták megszokott helyeiket a ruhakereskedőknek, utána vagy találtak maguknak másik helyet vagy sem. Sérelmezzük továbbá, hogy szerdán és szombaton a délelőtti órákban is engedélyezték a ruha- kereskedőknek az árusítást a zöldségpiac területén. Ezzel az intézkedéssel teljesen méltánytalan és megalázó helyzetbe hozták a kistermelőket. Azt már megszoktuk, hogy évről évre többet kértek a padok éves bérlete fejében (1995-ben 5000forint!pad) és ezen felül a helypénzeket is folyamatosan emelték anélkül, hogy a szolgáltatások színvonala lényegesen változott volna. Amit azonban 1996-ban bevezettek e területen, megközelítőleg egy négyzetméter éves bérleti díja meghaladja a 40 000, azaz negyvenezer forintot, amely nyolcszorosa az előző évinek, igaz, ebben a helypénz is benne foglaltatik, de így is három-négyszerese az 1995. évinek. Az 1996. évi piaci rendelkezések ellehetetlenítették a békéscsabai piacon éveken, évtizedeken keresztül a saját termelvényeiket árusító kistermelőket. A sokat elátkozott előző rendszerben hagytak bennünket boldogulni, megélni, ma a demokráciában ellehetetlenítenek, kiszorítanak bennünket a piacról. Tévedés ne essék, nem a ruha- és egyéb kereskedőkkel van a problémánk, velük mi nagyon jól megvagyunk, hiszen nagyobb részük kényszerből lett vállalkozó, mert meg akar élni. Ugyanezt elvárjuk, sőt követeljük a piac illetékeseitől, hogy hagyjanak minket is megélni. Követeljük, hogy szerda és szombat délelőtt ugyanúgy, mint az előző években, a zöldségpiac területén csak zöldségtermelők és kereskedők árusíthassanak. Kérjük a békéscsabai önkormányzat piacfelügyeletet ellátó illetékes osztályát, hogy szüntesse meg a piacon uralkodó áldatlan állapotot, mielőtt az indulatok el nem szabadulnak. A kistermelőit nevében: Nagy Sándor, Gyula Békés megye természetes népességfogyása A férfiak kor szerinti összetétele Békés megye 35-54 55-X évesek évesek 0-34 évesek 47% Országosan 35-54 55-X évesek évesek 0-34 évesek 50%
