Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-09 / 83. szám

'BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­GAZDASÁG 1996. április 9., kedd o Vállalkozásbarát politikát ígért a kormány És mit szólnak a vállalkozók? A rendszerváltást követően egyre többen indí­tottak kis- és középvállalkozásokat jobb híján vagy a meggazdagodás reményében. Az al­kalmazottak sokszor néznek irigykedve a nagy pénzekkel szaladgáló vállalkozókra: „Is­tenem, mégiscsak jó nekik! Szabadok és a maguk urai.” Tényleg ilyen jó vállalkozónak lenni? A békéscsabai Nadicsán Mária 1982 óta vállalkozó. O a következőképpen látja: — Tizennégy évvel ezelőtt nyitottam Bé­késcsabán a Diana butikot. Akkor, a szocializ­mus keretei között sokkal könnyebb volt ma­szeknak lenni. Mások voltak a feltételek. Ke­vesebb kereskedő volt, jogszabály határozta meg, hogy egy-egy üzlet milyen távolságra lehet egymástól. így kevésbé kellett figyelni a konkurenciaharcra. Az emberek tudtak vásá­rolni, mert volt miből. Bezzeg ma! A vásárlóerő visszaesett, még a fizetésnapokban sem bízhat meg az ember. A konkurenciaharc is messze van sokszor az egészségestől. —Gondolt-e már rá, hogy feladja? — A vállalkozókra rótt terhek óriásiak. Sok az adminisztráció, hitelhez szinte le­hetetlen hozzájutni. A befizetések elvi­szik az összegyűlt pénzt, az előrelépési lehetőség egyenlő a nullával. Ennek elle­nére sohasem gondolkodtam azon, hogy feladjam. Ennek több oka van. Részben az, hogy 35—40 éven felül már nemigen számíthat az ember tárt karokra a munka­helyeken. A másik, hogy elég régóta csi­nálom ezt a vállalkozást ahhoz, hogy a rutin átlendítsen a nehézségeken. — Mit tehet a vállalkozó a fennmaradá­sért? — Mindenekelőtt legyen nagyon éber! Időben kell felismerni, hogy mikor váltsunk, ismerni kell a vásárlóerőt. Én például tudatosan vigyázok arra, hogy az áraim mindig alacsonyabbak maradjanak a belvárosi áraknál. Tudom, hogy manapság az emberek először többfelé körbenéznek, s csak utána adják ki a pénzt. Akkor pedig oda mennek vissza, ahol olcsóbban jönnek ki. Igyekszem megtartani a törzsvásárlóimat is. Ha keresnek valamit, rövid idő alatt felhajtom, így biztos visszatérnek hoz­zám. Mint kereskedő azt kívánom az embereknek, jöjjön el az idő, amikor nem kell alkalomra várniuk ahhoz, hogy bármilyen ruhát megvegyenek, ami megtetszik nekik. Divatos, új ruhában mindenkinek jobb a kedve, határozottabb, dinamikusabb a visel­kedése, s ezáltal vonzóbb az egyénisége. —ria ;/»y Itt a tavasz! Esküvői öltönyök, ingek, nyakkendők és menyecskeruhák nagy választékban, kedvező áron, a DIANA Butikban! Békéscsaba. Luther u.—Jókai u. sarok. Télefon: (66) 447-578. VÁLASZTÉKUNKBÓL AZ EGESZ NÁSZNÉP FELÖLTÖZHET! A butik kínálatában az elegánstól a sportos válto­zatokig, női és férfi öltözetek egyaránt megtalálha­tók FOTÓ: SUCH TAMÁS Sínre tennék vakációnkat A MÁV kezdeményezése a megye idegenforgalmának fejlesztésére Belákné Tóth Erika a MÁV megújult üzletpolitikáját hangsúlyozza FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Még egy utazási börze?! Legyinthetnénk is, de ez esetben bizonyosnak lát­szik: nem a turistafogó mézes madzag húzoga- tásán van a hangsúly, ha­nem egy új szolgáltatá­son, sőt kölcsönös érde­kek felismerésén. Április 12—13-án rendezik meg az I. Bé­késcsabai Utazási, Ide­genforgalmi Kiállítást és Vásárt. Ugyanabban az időpontban, mint Szege­den, csak éppen ott már a harmadikat, 50 kiállító­val. Ám ez a békéscsabai polgármesteri hivatal dísztermében rendezett nekünk szól: a megyében élők pihenését, illetve a Békésben az idegenfor­galomban „utazók” jobb megélhetését kívánja szolgálni. A börzén 17 — klasszikus értelem­ben vett — utazási iroda (egy szegedi és két budapes­ti mellett a többi megyebeli) állít ki és árusít, a 18. pedig az ötlet gazdája és kivi­telezője: a Magyar Állam­vasutak. Belákné Tóth Erika a MÁV Rt. Szegedi Üzlet- igazgatóság fuvarozási és értékesítési központjának békéscsabai személyfuvaro­zási értékesítője vállalko­zott arra, hogy szót váltsunk a börzéről. — Üzletigazgatóság egy hálózatot hozott létre — mondja. — Elébe szeretnénk menni az utasoknak, s tudato­sítani akarjuk: a MÁV szol­gáltatást végez, nem pedig ha­tóság. Partnereink pedig azt vállalták, hogy a kiállításon és vásáron az utazási irodákkal helyben leköthetők lesznek az utak. — Melyeket akár vonattal is lebonyolíthatnak az embe­rek... — Azért lesz ez a rendez­vény. Bárhová el lehet jutni vonattal, belföldön pedig nincs olcsóbb utazási forma a vasútinál. Pláne, ha csoporto­san veszik igénybe. —Kérdezhetnénk: hogy ke­rül a csizma az asztalra? — Ahhoz, hogy vonatra szánjanak az emberek, kevés a szerelvény megléte. Segíteni kell annak eldöntésében is, hogy mikor, hova, minek utaz­zanak. Ha pedig segíteni akarunk és tudunk, egyben már ajánlani is szeretnénk, hogy válasszák a vonatot. Ehhez a jegybiztosításon és a kényelmes utazáson túl más szolgáltatásaink is párosulnak: ha kell, érke­zéskor taxi vár az utasunk­ra, segítünk előzetesen szállást keresni, de az adott rendezvényre szóló belé­pőjegyet is igyekszünk ke­ríteni. Egyelőre áttétele­sebb ez a szolgáltatás, remélhetően egyszerűsö­dik majd. —Miért kell a kiállítás? — A MÁV sincs mono­polhelyzetben. Az utas — vendég, akit ráadásul visszavárunk. A rendez­vényt Békéscsaba városa, a megyei önkormányzat is támogatja. A fővédnök­séget Kálnoki Kis Sándor, a MÁV Rt. elnöke vállalta — el is jön a rendezvényre —, a megyei fővédnök a bé­késcsabai polgármester lesz. Szintén várjuk Lengyel Már­tont, a Matur elnökét, a neves idegenforgalmi szakértőt. Egyebek mellett nemzetközi újságíró-találkozó.is szere­pel a programban — a szak­lapok képviselőinek. Vala­mennyi utazási iroda valami­lyen kedvezményt ad a hely­színen. A Békés Megyei Vál­lalkozásfejlesztési Alapít­vány anyagilag is segíti kez­deményezésünket. A MÁV 50 százalékos menettérti kedvezményt biztosít a kiál­lítás és vásár vonaton érkező látogatóinak. K. A. J. AGRÁRHÍREK Reformmérleg. Sikeres volt az Európai Unió mezőgazda- sági reformja: stabilizálódtak a piacok, mérséklődtek a készlet- feleslegek, és javult a jövedel­mezőség. Ez derült ki az 1992. évi reformhatározatok végre­hajtásának tapasztalatait ösz- szegző időközi mérlegből, a legutóbbi három év adatainak sommázatából. Mérséklődő terhek. Az EU tagországainak gabona- és marhahúspiacán 7,4, illetve 5,5 százalékkal csökkentek három év alatt az árak. Az unió így anélkül képes eleget tenni a GATT-ban vállalt nemzetközi kötelezettségeinek, hogy to­vábbi terheket róna Nyugat-Eu- rópa országainak növényter­mesztőire és állattenyésztőire. Erről Franz Fischler, az Euró­pai Unió agrármegbízottja számolt be magyarországi láto­gatása idején. Ugarprogram. Az Európai Unió a mezőgazdasági termelés visszafogását az úgynevezett területpihentetési program be­vezetésével érte el. Az „ugar­program” váratlanul kedvező fogadtatását sikerként könyve­lik el a szakemberek. Ennek ha­tására a termelésből kivont földterület tavaly és tavalyelőtt újabb 1,3 millió hektárral nö­vekedett. Nagysága ma már 7,2 millió hektár. Gabonából takarmány. A gabonaárak csökkenésének ha­tására 1992 óta évente 5 millió tonnával többet használtak fel takarmányozásra Európa fejlett országaiban. Ennek eredmé­nyeként a nyugat-európai inter­venciós készletek az 1992-93 évi 33,3 millió tonnáról 7 mil­lióra csökkentek, ami költség­megtakarítással járt. Sok az adó, kevés a dohány Nem mondanak le róla, csak olcsóbb forrást keresnek Huszonhétről huszonkétmilliárdra csökkent az elmúlt hat esztendőben a legálisan értékesített cigaretták száma Ma­gyarországon. A visszaesés nem a dohányzás elleni küzdelem érdeme, sokkal inkább a feketegazdaság rovására írható. Az állam a kieső forgalmat egyre nagyobb sarccal igyekszik el­lensúlyozni. A dohánygyárak termelése pedig csökken. A BAT Pécsi Dohánygyár a feketegazdaság elleni küzde­lem első lépéseként a nyo­mozó és felderítő szervezetek - rendőrség, Határőrség, vám­hatóság - anyagi ösztönzésére pénzügyi alap létrehozását szorgalmazza. A szakemberek elképzelése szerint az or­szágba illegálisan kerülő do­hányáruk értékének 1 százalé­kát közalapítványba tennék, ahonnan jutalmazni lehetne a felderítésben eredményesen közreműködő szervezeteket. Annak érdekében, hogy a hazánkban árusított dohány- termékek után fizetendő adó eljusson a költségvetésbe, a vállalat javasolja, hogy a jö­vőben az állami büdzsé egy összegben kapja meg a gyártó­tól a termékeket terhelő külön­féle - áfa, fogyasztási, és egyéb - adókat. Ne kénysze­rüljenek e tetemes pénzössze­geket külön-külön behajtani a gyártón és a kereskedőn. A szakemberek szerint ez azért is megfontolandó lenne, Év Állami adóbevételek a dohány­iparból Legális cigaretta értékesítés alakulása milliárd Ft. milliárd szál 1989­27 1990 18,5 • ­1991 28 25 1992 31 — . ‘ 1993 44 — 1994 58 21,9 1995 60 22 mert a jelenlegi szabályozók további szigorításának követ­kezményeit a gyártók kényte­lenek áthárítani a fogyasz­tókra. Az ebből eredő újabb forgalomcsökkenés már elő­revetíti a több mint százezer embert foglalkoztató dohány­ipar leépülését, munkahelyek megszűnését. U. G. G K I iliHpabx A lakossági bizalom indexe márciusban A szigor enyhülését várják SZONDÁI fÍPSOSl A lakossági bizalmi index ér­téke mínusz 58. Az előző havi mínusz 66-os értékhez viszo­nyított emelkedés a lakosság javuló várakozásait jelzi. Nemcsak az ország jövőbeli gazdasági helyzetét illetően, hanem a háztartások várható pénzügyi lehetőségeit firtató kérdésre is optimistább vála­szokat adtak az emberek. A legnagyobb javulás mégis a makrogazdaság vár­ható alakulásával kapcsolat­ban tapasztalható a lakosság jövőképében. Ugyanakkor az ország gazdasági helyzete szempontjából az elmúlt 12 hónapot értékelték minden eddiginél pozitívabban. Ezzel- bár a jelenlegi helyzetet a múlt évinél még mindig rosz- szabbnak látják a válaszadók - a tavalyi gazdaságpolitika Bokros Lajos nevéhez fűződő sikereit értékelték. Köztük is elsősorban a makrogazdasági egyensúly javulását, a Valuta­alappal történt megállapodás megkötését és OECD-tagsá- gunkat értékelték. A makroszinten végbement kedvező folyamatok ellenére nem hunynak szemet a tény felett, hogy életszínvonaluk a megszorítások hatására jelen­tős mértékben romlott, reáljö­vedelmük csökkent. Ezt igazolták a háztartások pénzügyi helyzetére adott - a februárinál is pesszimistább - válaszok. A januári és a febru­ári - nagyrészt hatósági - ár­emelések hatására felgyorsuló inflációt fájlalja a lakosság, és a következő egy évre vonat­kozó inflációs várakozásai fo­kozódtak. A gazdaságpolitika irány­vonalát illetően mégis válto­zásra számít a lakosság. A ko­rábbi, következetes, szigorú megszorítások jellemezte poli­tika eredményei nyomán sze­retnének fellélegezni az embe­rek, és a pénzügyi szigor eny­hülését tartják valószínűnek. A fenti ellentmondások el­lenére is általában a javulás­ban bíznak a megkérdezettek. Eltérő az árak emelkedésének üteme Egyre drágább a termelés Az ipar termelői árai 1996 januárjában 2,3 százalékkal haladták meg az előző havi, és 26,7 százalékkal a múlt évi hasonló időszak árait. A bel­földi értékesítés árszintje 1995 decemberéhez képest 2,8 százalékkal, a forintban mért exporté ennél kisebb mérték­ben, 0,9 százalékkal növeke­dett. Az elmúlt 12 hónap alatt a bel­földi árak 25,8 százalékkal, az exporté 29 százalékkal emel­kedtek. A belföldi növekedés január havi üteme lényegesen alacsonyabb a tavaly januári kiugróan magas értéknél. En­nek ellenére jelentősen megha­ladja az előző esztendő havon­kénti árnövekedésének átlagos mértékét. A feldolgozóipari árak 2,8 százalékkal drágultak. Az élel­miszer-ipariak 2,4 százalékkal voltak magasabbak januárban, mint tavaly decemberben. A leggyorsabban a vegyipari, a fa-, a papír- és a nyomdaipari, a kiadói, a textil-, a ruházati és a bőrtermékek, továbbá a kohá­szat és a fémfeldolgozás árai emelkedtek. Ezeken a területe­ken a drágulás mértéke megha­ladta a 30 százalékot. A legke­vésbé a gépiparban (18,3 száza­lék), és az élelmiszeriparban (22,2 százalék) változtak az árak. Az év első hónapjának építő­ipari árai 29,7 százalékkal ha­ladták meg az előző év azonos időszakáét. Ezen belül a legna­gyobb mértékű (34,3 százalék) a drágulás a mélyépítőiparban. A mezőgazdaságban a nö­vénytermesztés felvásárlási á- rainak 1996 januári változása mutat kiemelkedően magas ér­téket: a statisztikák 59,2 száza­lékos emelkedést regisztráltak. Az ipari termelői árak alakulása 1996 január (1995 január = 100%) q, ipar belföldi export- gépipar vruházati élelmiszer- /o összesen értékesítés értékesítés ipar ipar I ,■ LBUS GRAFiKAi

Next

/
Oldalképek
Tartalom