Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-06-08 / 82. szám
o AH ÉT TÉMÁJA 1996. április 6-8., szombat-hétfő Krisztus-szimbólum A legrégibb húsvéti eledelek közé tartozik a tojás. A tojás az életnek, újjászületésnek archaikus jelképe. Amint a tojásból új élet kel, éppen úgy támad föl Krisztus is sírjából az emberek megváltására. Más felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újtestamentumot jelképezi. Piros színe Krisztusnak az emberiségért kiontott vérére emlékeztet. Mint mondogatják, amint a csirke áttöri a tojás falát és életre kel, úgy támad föl Jézus is a sírjából. Gyulai monda szerint egy asszony éppen a színben szedte a tojásokat, amikor Jézus feltámadásának hírét meghallotta. A kötőjébe rakott tojással sietett a szomszédba, ahol a hírt kételkedve fogadták: úgy támadt ő fel, mint ahogy a piros tojás a kötődben. Erre a hírhozó asszony a kötőjébe nézett, és csodálkozva látta, hogy minden tojás megpirosodott. Ennek emlékezetére festenék a tojást húsvétra. Bőd Péter ezeket írja a húsvéti tojásevés hagyományának kialakulásáról: némelyek ennek eredetét keresik a Sidóknál, akik keményen főtt tojást tésznek elő Húsvétban egyebek között. De ezzel a Jérusálem romlását ábrázolják, mellyen a Keresztyének nem sokat búsultanak. Mások úgy adták elő, mintha a föld újjászületésének vagy termésének volna symbol urna. Hellyes okát egyebet nem találjuk, hanem ezt,fel-állván a Böjt Keresztyének között semmi sírost, vajast, s tojást is enni szabad nem volt, a melly szokás mind eddig is me gvagy on a Görög Ekklésiában. A melly tojásokat azért a hosszú Böjtön egybe gyűjtöttek, azokat osztán Húsvétban nagy örömmel ették, osztották jó akaróiknak. S hogy kedvesebb ajándék légyen, meg is kezdették festeni, a melly osztán fel ragadott és maradott az emberek között. (Forrás: Bálint Sándor: Karácsony, Húsvét, Pünkösd) A tojásrakó állatok (madarak, hüllők) szabadba jutó petesejtje. Ezt peteburkok (kívülről kemény héj) borítják, amelyek megvédik a kiszáradástól és a sérüléstől. A háziszárnyasok (elsősorban a házityúk) tojása kedvelt emberi táplálék. A tyúktojás minden tápanyagot tartalmaz ahhoz, hogy a megtermékenyült petesejtből naposcsibe fejlődhessen ki. Nagy a tápanyagértéke. C-vitamint nem tartalmaz, de erre a csirkeembriónak nincs is szüksége; az ásványi anyagok közül kalciumot tartalmaz, ami a héjban található. A tojássárgája koleszterinben gazdag. Ez az egészséges táplálkozás híveit a tojásfogyasztás mérsékletére készteti. (Forrás: Cambridge Enciklopédia) Tojásgyár Tótkomlóson A megye egyik legnagyobb „tojásgyára” a 62 dolgozót foglalkoztató Tótkomlósi Tojástermelő Közös Vállalat, amely 50- 50 százalékban két helyi mezőgazdasági szövetkezet tulajdona. A vállalat igazgatója, Berta Sándor kérésünkre elmondta: a 25 éves cég mintegy 160 ezres, Shaver 579-es fajtájú tojótyúkállománya évente 35- 36 millió tojást produkál. S hogy jó üzlet-e a tojástermelés? A kérdésre Berta Sándor így válaszolt: — Nagy rizikó ez az üzlet, az infláció és a begyűrűző költségek miatt nem lehet kiszámítani, hogy a piac meddig bírja megfizetni az árut. Elég egy 3-5 százalékos túlkínálat ahhoz, hogy a termelők maguk előtt görgessék a felgyülemlő árut, ami sokáig nem tárolható, gyorsan el kell adni, tehát alákínálnak egymásnak. Eddig a vállalatunk mindig nyereséges volt, az elmúlt években is sikerült ezt tartani, miközben az 1 dolgozóra jutó bruttó átlagkereset nálunk 1995-ben 562 581 forint volt. De hogy mit hoz a jövő, azt nagyon nehéz megítélni. Az eddigi áraink reményt adnak arra, hogy az év hátralévő részében is hasonló marad a piac. Szerelemkeltő varázsszer A magyar népi hitvilágban és a népszokásban fontos szerepet tölt be a tojás; általában kimutathatóan termékenységvarázsló jelleggel, illetve az újjászületés, növekedést jelképező, megtestesítő tárgyként. E szerepben az átmeneti rítusok mindegyikében megjelenik, már sokszor csak a szokás hagyományos, sztereotip részeként, és nem tudatos hiedelemháttérrel. Általánosan elterjedt szokás volt a csecsemő első fürdővizébe egyebek mellett tojást ütni, hogy a gyerek szép, egészséges legyen: továbbá az újszülöttet az első látogatás alkalmával tojással megajándékozni, amellyel előzőleg megsimítják arcát, hogy olyan szép legyen, mint a tojás. Lakodalomban az új asszonyt a vőlegény házába való bevezetéskor tojásra léptették, vagy tojást tettek, gurítottak ülőhelye alá lakodalmi étkezéskor, hogy a könnyű szülést, illetve termékenységét biztosítsák. Termékenységvarázsló jellege révén nagy jelentősége volt a tojásnak a szerelemkeltő eszközök sorában. (...) A tojás Európa-szeyte, sőt világszerte a termékenység és újjászületés jelképe. (Forrás: Magyar Néprajzi Lexikon) Kolumbusz tojása Gerolamo Benzoni (1519—1572 után) merész világkalandozó, aki tizennégy esztendeig élt és hajózgatott Közép- és Dél-Ámerika országaiban, s onnan 1556-ban tért vissza Európába. Művében Benzoni elmeséli, hogy hallomása szerint egy Mendoza bíborosnál adott vacsorán, 1493-ban, első felfedező útjáról hazatérve, a nehézségei leküzdését fitymáló vendégek meg- leckéztetésére, Christofano Colombo úr élcelődve az asztalra állított egy tojást, úgy, hogy a hegyét kicsit odapöccintette. Ezzel a Kolumbusz személyére átvitt tojásmutatvánnyal született meg a magától értetődő, egyszerű, csak éppen ki nem talált megoldások szállóigéje. Csakhogy ez a tojás eredetileg nem Kolumbuszé volt. Benzoni Históriájának kinyomtatása előtt másfél évtizeddel került ki a sajtó alól Giorgio Vasari (1511—1574) festő, építész, művészeti író, nagyhírű életrajzgyűjteménye, amelyben a tojáslegendát a kiváló olasz építésszel, Filippo Brunelleschi vei kapcsolatban mondja el. A keret itt az 1421 előtt Firenzébe sereglett építészek gyülekezete, ahol a Santa Maria del Fiore befejezetlen dómjának kupolamegoldásáról tanácskoztak. Brunelleschi merész kupolatervét a jelenlevők gúnyosan elutasították, és a sértődött mester csak külön ünnepélyes meghívásra vett részt a további megbeszéléseken. A mester azzal a javaslattal fordult a többiekhez, hogy az építse a kupolát, aki képességei bizonyítására egy tojást fel tud állítani a márványasztalon; ez viszont senkinek sem sikerült, mire ő maga finoman megfogta a tojást, hegyét könnyen a márványlaphoz koccintotta, s ily módon sikerült is felállítania. Az „alap-tojáshoz” azonban még mindig nem jutottunk el, az ugyanis Pedro Calderón de la Barca spanyol színműíró egyik vígjátékában fordul elő, és Jancsi-tojás néven vonult be az irodalomba. (Forrás: Békés István: Napjaink szállóigéi) Árak és évek Az étkezési tojás országos piaci átlaga: 1945-ben 1 kg tojás 10—12 pengő. Ev Ft/db 1947 0,64 1950 0,60 1957 1,30 1960 1,45 1965 1,55 1970 1,40 1975 1,40 1980 2,00 (Forrás: Központi 1985 2,50 Statisztikai Hivatal 1990 3,30 Békés Megyei 1995 7,00 Igazgatósága) Végül néhány ár 1996 húsvétja előtt, nagycsütörtökön Békés megyében: Békésen, a Csabai úti élelmiszeráruházban 11 forint; Békéscsabán a vásárcsarnokban 10-11 forint; Békéscsabán, a 100-as ABC-ben 13,80 forint; Gyulán, az Élésker Szupermarketben 11 forint; Mezőkovácsházán, a piacon 10-12 forint, háztól 8-10 forint; Orosházán, a Dózsa György utcai ABC-ben 12,40 forint, az orosházi piacon 8-9 forint; Szarvason, a Szabadság utcai élelmiszeráruházban 15,30 forint; Szeghalmon, a Delta Áruház élelmiszerosztályán 11 forint volt darabja a tojásnak. A hímes tojás A húsvéti tojás hímzése, mely a felület geometrikus fölosztásán és néhány díszítőelem variálásán alapszik, a régészeti anyag tanúsága szerint évezredes hagyományokat követ. A hímes tojás vonalhálója lényegében olyan, mint egy égglóbuszé, „egyenlítő” osztja féltekékre, „főkörök” negyedelik. Ezek metszéspontjait — az égglóbuszon a naptári sarokpontok és az égi sarkok ezek — hangsúlyozzák a díszítőelemek. Hímes vagy piros tojás készítése és ajándékozása a locsoló legényeknek, legénykéknek általános, városon is eltejedt húsvéti szokás. (Forrás: Jankovich Marcell: Jelképkalendárium) Aki legény pedig ezen népiesnek számító Békés megyei szerencsekívánó mondókával (amit a Magyar Néprajzi Lexikon 2. kötetében olvastunk) kísérve öntözi meg a lányokat, bizonyosan szép hímes tojást nyerhet jutalmuk Szépen kérem az anyját Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját! Hadd nőjön nagyra, Mint a csikó farka: Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza! Szabad-e locsolni? A casus belli Lilliputban (...) Ez a két nagyhatalom (tudniillik Lilliput és Blefuscu—A szerk.) harminchat holdéven át a legirgalmatlanabb harcot vívta egymás ellen. Hogy mi volt a „casus belli”, pontosan elmondom önnek. Azt hiszem, az egész univerzum megegyezik abban, hogy emberi nemünk ősi szokása az idők kezdetétől fogva, hogy a lágy tojást a vastag végén törjük fel evés előtt. Hanem aztán: jelenleg uralkodó császárunk felséges nagyapja, mikor még egészen kicsi gyermek volt, és szeretett volna egy lágy tojást megenni, a megszentelt szokás szerint szont a héjával össze az apacsászár azon- hirdetett ki min- ben a legszigo ajatt kihirdeti inak, hogy ezen- csakis a hegyes j! A nép olyan ta ezt a törvényt, ink hat lázadásról jásproblémával polgárháborúkban tét, másik a koroná- politikai zűrzavarokat minden erejükkel szítotpróbálta azt feltömi, vi- vagdosta az ujját. Erre nal egy ediktumot den népének, mely- rúbb büntetés terhe összes alattvalótól lágy tojás végén bontható, gyűlölettel fogad- hogy krónikása- számolnak be a Útkapcsolatban; a egy császár az éle- ját vesztette el. A bel- Blefuscu uralkodói ták, és ha a zavarokat sikerült egy időre véletlenül elfojtani, a száműzöttek mindenkor az ellenséges birodalomba menekültek oltalomért. (...) Száz és száz hatalmas kötet jelent meg a vitáról; ma már természetesen Vastag Vég felesküdtjeinek minden nyomtatványa tilos a birodalomban, és Vastag Vég híveit törvényesen eltiltották bárminemű hivatalviseléstől. (...) (Részlet Jonathan Swift: Gulliver utazásai című regényéből — Utazás Lilliputba) Mulatságos történet, az ember mégse tud igazán jóízűt kacarászni rajta... Megpatkolt tojás a napkirály udvarából. Egy szép reneszánsz alkotás XIV. Lajos francia király idejéből (feb-fotó) Értékes étek Mit mond népszerű ételünkről az egészségügyi szakember? Dr. Mucsi Gyula, az ÁNTSZ Békés megyei intézetének helyettes tisztifőorvosa kérésünkre a következő tájékoztatást adta: Tojáson, ha semmilyen jelzőt nem tesznek hozzá, mindig tyúktojást értünk. A tojás egyike a legértékesebb élelmiszeranyagoknak, mivel a szervezet számára a legtöbb tápanyagot értékes formában, jelentős mennyiségben és főleg megfelelő arányban tartalmazza. 13—14 százalék tökéletes fehérjét, 12 százalék zsiradékot, köztük igen értékes szte- rineket és foszfolipi- deket tartalmaz. Ásványi anyagai az 1 százalékot is meghaladják: található benne kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, szén, foszfor, cink, réz, jód, bór és sok más fontos elem. A tojásfehérjét tartják a legtökéletesebb fehérjének. Aminosav-tartalma általában maradék nélkül felszívódik. A fehérje teljesen megalvasztott formában (kemény tojás) azonban nehezebben emészthető, mint a nem teljesen megalvasztott. A tojás lipoidjai között sok olyan anyag van, amely nélkülözhetetlen az idegrendszer sejtjeinek felépítéséhez és a hormonok képzéséhez. A tojás vitamintartalma a takarmányozástól függően évszakonként változik. A tojás meszes héján szabad szemmel nem látható pórusok vannak, amelyeken keresztül a tojás vizet párologtat el és beszívja a környezet levegőjét. Ez a körülmény ugyanakkor lehetővé teszi a baktériumok bejutását is a tojás belsejébe. A tojás minősége tárolás alatt fokozatosan romlik, amit csak a tojáshéj pórusainak eltömésével (meszes víz, paraffinbevonat stb.) lehet késleltetni. A tojás romlott volta érzékszervi vizsgálattal is igen könnyen megállapítható. A fentiekből látható, hogy a tojás, mint igen értékes és nélkülözhetetlen élelmiszer, nem hiányozhat étrendünkből. A forgalomban levő tápanyag-táblázatok 10 napra általában 400 grammban állapítják meg a 18—60 éves korosztály szükséglett. Á szükséglet legnagyobb a 6—14 éves korosztályban (500 g), míg 60 éven felül csak 300 grammot ajánlanak. Arról is szólni kell ugyanakkor, hogy világszerte leggyakrabban előforduló szalmonella-típus elsősorban a tojásban található. Ezért 1993-ban az Egészségügyi Világszervezet egy „tízparancsolatot” ajánlott a közétkeztetésben dolgozók, valamint elsősorban a háziasszonyok figyelmébe. Ez tartalmazza többek között, hogy a tojást addig kell főzni, míg minden részében eléri a minimum 70 Cel- sius-fokot (7—9 perc), amin mind a sárgája, mind a fehérje megkeményedik.
