Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)
1996-04-03 / 79. szám
VEC urf'VI'T UIDI ID GAZDASÁG JlLy 1 £<1 niftJyQf 1996. április 3., szerda A régi-új elnök: dr. Mile Sándor Tisztújítás az állatorvosi kamaránál A földeket nem hanyagolják el Medgyesbodzási művelők mindennapjai Aki egyszer bizonyította rátermettségét, eredményesen szolgált valamely közösséget, bizony nem „menekülhet” a feladatok elől. Ezért történhetett, hogy a Békés Megyei Állatorvosi Kamara tisztújító közgyűlésén titkos szavazással azt a dr. Mile Sándort választották elnöknek, aki korábban, már a kezdeteknél is a testület élén ügyködött. Szó sem volt a munkától való menekülésről — mondja dr. Mile Sándor. — Hat évvel ezelőtt, a kamara megalakulásakor, kollegáim valóban engem bíztak meg a vezetésével. Mivel kerületi főállatorvos voltam, három esztendő elnöki munka után úgy éreztem, jobb, ha lemondok e tisztségről, és csak a vezetőségben vállalok megbízást. Ám változnak az idők, megszületett végre az állatorvosi és a kamarai törvény, s az új helyzetben a szakmai érdekvédelemnek is megváltoztak a lehetőségei. Számomra is megtisztelő kihívást jelent, hogy kollégáim ismét engem bíztak meg az elnöki munkával. —Melyekaz állaton’osi kamara új feladatai? — Korábban olyan egyesületként működtünk, ahová minden állatorvos önként léphetett be. Idén köztestületi feladatokat ellátó szakmai önkormányzat lettünk, ahol a magángyakorlatot végző kollégáknak kötelező a tagsági viszony. Vannak törvényben előírt és önként vállalt feladataink. Változatlanul az állatorvosok érdekvédelmét tartom a legfontosabbnak, hiszen a haszonállatok létszámának csökkenése miatt sok helyen komoly megélhetési gondok vannak. Kiadásaink változatlanok — sőt, inkább növekednek! — s a jövedelem, különösen a kisebb településeken, egyre apad. Sok kiváló szakember kénytelen „Fontosnak tartom az állatorvosi kar tekintélyének megőrzését” elhagyni a pályát, és ez nem csupán az egyének gondja, de az egész társadalom is kárát szenvedi. Hiszen az állatorvosi munka a gyógyító tevékenységen túl a járványvédelemben és a közegészségügy, a biztonságos élelmiszer- ellenőrzés területén is rendkívül fontos. —Vajon mi volt az állam célja a szakmai kamarák szorgalmazásával? —Véleményem szerint az történik, hogy a döntések egy része olyan emberek kezébe kerül, akik a legjobban értenek hozzá, akik gyakorlatban művelik a szakmát. A szolgáltatási szférán belül olyan szakmai önkormányzatok alakulnak, amelyek szervezik, intézik saját dolgaikat. Ami az állatorvosi munkát illeti, nálunk bizonyos hatósági feladatokat is a kamarák végzik, így például a regisztrációt, az ügyeletek és helyettesítések megszervezését, a hatósági munkához szakemberek biztosítását. Ezen feladatokat közösen végezzük az állami állategészségügyi szolgálattal. —Mennyire zökkenőmentes az együttműködés? —Nagyrészt az illető területek vezetőin múlik a harmónia’. Ahogy az érdekvédelemben közös hangot találunk a szakszervezettel, úgy az állami szolgálat irányítóival való kapcsolatunkat is a kölcsönös megbecsülés, korrekt együttműködés jellemzi. Egy családhoz tartozunk, viták lehetnek a családban, de harag soha nem lehet. —Munkájukhoz hogyan biztosítják a feltételeket? — Demokratikusan szerveződő, a tagság akaratát érvényesíteni kész szervezet a miénk. A vezetőség tagjai egy-egy ügyeleti körzet állatorvosaival vannak mindennapi kapcsolatban, ezért jó az információáramlás, tudunk egymás dolgairól. Éppen most, a sokasodó feladatok kezdetén nagy szükség lenne, legalább az induláskor egy kis állami támogatásra is, mivel a tagdíjak aligha biztosítják a zavartalan működés feltételeit. Kamaránk részesedik ugyan abból a csekélyke haszonból, amit a saját gyógyszerforgalmazó vállalkozásunk hoz, de bizony ez sem elég. Szerencsére — az emelkedő nyomdai költségek ellenére — újságunk szép kivitelben, elismert színvonalon működik, életképes marad. Bár a Békés Megyei Állatorvosi Kamara önállójogi személy, de szabályzatunk, etikai kódexünk összhangban van a kamarák országos szövetségével, hiszen az Európai Közösség is csak olyan országokat fogad be, amelyeknek a szakmai irányítása egységes. A magyar állatorvosi kar mindig híres volt kiváló szervezettségéről, magas szakmai színvonaláról. Most rajtunk a sor, hogy a magunk területén fejleszzük tovább, becsüljük meg elődeink hagyatékát. A. T. Mint tudjuk, Medgyesbodzáson a lakosság jelentős része a termelőszövetkezetben dolgozott, ám az idén megkezdődött a felszámolás. Mivel foglalkoznak most az emberek? — kérdeztük Szabó Gábort, az Egyesült Kisgazdapárt helyi elnökét. —A rendszerváltáskor sokan kaptak kárpótlási jegyet, a többit a részaránytulajdonosok és a 20—30 aranykoronások tették ki. Megalakult a földrendező bizottság, amely Zsíros György elnök vezetésével az igényeket és lehetőségeket igyekezett összhangba hozni. A még létező téesszel jó volt a kapcsolat, így egyezség jött létre. Á megyében itt tartották az első árverést, amely sikeresnek bizonyult. A kijelölt földterület elég lett, sőt 2000 aranykoronát,visszaadtak Március utolsó hetében a tőzsdeindex folyamatos emelkedésének lehettünk tanúi. A hétfői 2391.51-ről hét közben apróbb lépésekkel, majd az utolsó napon mintegy 34 pontot ugorva a BUX 2447.17-en zárt. A tőzsde újonca, az egy héttel korábban bevezetett Borsodchem most zárta pályafutásának első egész hetét. Ázt, hogy az új papír igazán nem hozta lázba a befektetőket, jól mutatja az 1965 Ft-os minimum és a 2210 Ft-os maximális ár közötti mindössze 12%-os eltérés. A piac második legfiatalabb résztvevője, a szebb napokat is látott ER AVIS 4050 Ft- ra esett, amiben jelentős szerepet játszhattak a szertefoszlott osztalékremények. a szövetkezetnek, amit a törvény értelmében a tagok között osztottak szét. A faluban átlag 500 forintért kapott mindenki földet. Jelenleg 200 hektár van még a szövetkezetnél és 1800 hektárnyi földön folyik magántermelés. Kedvelt növények a cukorrépa, napraforgó, búza, árpa és a kukorica. A gépvásárlási lehetőséget is sokan kihasználták, valamint terménytárolókra, gépszínre is nyertek pályázatot. Eleget téve a kötelezettségnek ma már eljutottunk oda, hogy segítik egymást a gazdálkodók. A munkával nincs probléma, ám közben megszűnt a té- esz. Akiknek nem jutott föld, vagy későn ébredtek, azok most gondban vannak. Másrészt nagyon mostoha az időjárás, ami harmadik éve keseríti a termelők Az igazi sztárok a hét folyamán töretlenül tovább szárnyaltak. Az EGIS rendre a napi maximumon zárt, ami a következő napra újabb emelkedést sugallt. Nem lehet panaszuk a Richteor- tulajdonosoknak sem. Az árfolyam emelkedik és hogy a nagybefektetők is a piacon vannak, jól mutatja a pénteki 148 ezer darabos forgalom. A banki részvények közül az IEB egy hét alatt 10%-ot javult, amiben minden bizonnyal szerepe volt a 12,5%-os osztalék-kilátásnak, míg az OTP szűk sávban mozogva tartotta pozícióját. Az állampapírok aukciós forgalmában az igény továbbra is többszörösen meghaladta a kibocsátást. A március 26-i 1 hóéletét, Sajnos a növényvédőszerek, a gázolaj és az alkatrészek ára messze nincs arányban az eladási lehetőségekkel. Sok a költség és valójában hiányzik az érdekképviselet. A kormány legutóbbi 19 aranykorona alatti földek támogatásával sem értünk egyet. A jó minőségű talajt nem kell védeni? — kérdezik sokan. A meglévő szervezetek nem védik hathatósan a mezőgazdasági vállalkozót. Úgy érezzük: magunkra maradtunk. Igaz, a falugazdász segítségünkre van, de ahhoz, hogy boldogulni lehessen több kedvezmény kellene. A híresztelések ellenére mondhatom: a földek nincsenek elhanyagolva, az emberek szorgalmasak, amit határszerte a tavaszi vetésre való felkészülés is bizonyít. H. M. napos diszkont kincstárjegy aukció átlaghozama 24,33% volt. A 3 hónapos esetében az átlaghozam ennél 0,2%-kal alacsonyabbra sikerült a 6 milliárdos kibocsátásra érkező 17,4 milliárd igény mellett. Az 1997/III kamatozó kincstárjegyet március 26. és március 29. között még a kedvezményes 99,5%-on lehetett jegyezni. A papír évi fix 25,5% kamatozású. A piac különleges papírja, a kárpótlási jegy árfolyama igen stabilnak mutatkozott, annak ellenére, hogy a korábban beígért privatizációs részvénycserék egyre távolabbinak tűnnek. A jegytulajdonosok egy részére némi lehetőséget az Aquincum Rt. részvényjegyzésének meghosszabbítása jelent. A Cenzor Bróker jelenti az értékpapírpiacról Édes gondok A cukorrépa-termesztőknek alapvető érdeke, hogy szabályozott, tartósan kiszámítható piaci viszonyok között termelhessenek. Fontos, hogy az új szabályozás ne sorolja őket hátrébb a termelők-feldolgozók-kereskedők láncolatában elfoglalt helyükről. A Cukor Terméktanács keddi ülésén a cukorrendtartási rendelet tervezetét vitatták meg a répatermelők. Az eszmecsere főként arról zajlott, hogy kit illessenek meg a cukorrépa-termesztési kvóták. Többen felvetették, hogy ha a répatermelők helyett a cukorgyárak kapnák meg ezt a jogot, akkor a cégek közötti adásvétel során előfordulhatna, hogy egy-egy gyárkörzet termelőinek többsége hoppon maradna, azaz nem termelhetne répát. A gazdák szorgalmazták, hogy ők kapják meg a cukorrépa-termesztési hányadot, amely mennyiség egyben a feldolgozóknak lenne a cukorkvótája. Azaz a répa mennyisége annak gyárnak a cukormennyiségét testesítené meg, ahová a termelő a répát szállítja. Kifogásolták azt is, hogy miközben a gazdálkodók tisztességesen fizetik a termelési tagdíjat, az semmilyen formában nem kerül vissza hozzájuk. Ezeket a pénzeket kifejezetten a cukorkészletezésre használják fel. A termelők szerint az új cukorrendtartásnak ezen is változtatnia kellene. U. G. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,26 Osztrák schilling 14,11 USA-dollár 146,91 ECU (Európai Unió) 184,45 Ösztöndíjakció az utánpótlásért A „kerekasztal lovagjainak” jótékony cselekedete Látva az egyetemi, főiskolai tandíjfizetési kötelezettség bevezetése kapcsán kialakult feszültséget, a Gazdasági Vezetők Kerékasztalának (GVK) tagjai felajánlották segítségüket: bejelentették, hogy pályázati formában átvállalják néhány száz hallgató tandíját. A felhívás a BAT Pécsi Dohánygyár kezdeményezése alapján azoknak a hallgatóknak szólt, akik jó képességűek - ez meg is látszik tanulmányi eredményeiken -, és szociális helyzetük indokolja is a támogatást. Az összesen 506 benyújtott pályázat közül 225-öt minősítettek elfogadhatónak. Az 1995-96-os tanévben ezeknek a diákoknak a tandíját már 18 különböző cég fedezi.-Ezúttal egyszeri akcióról volt szó - hangsúlyozta Hatvani György, a GVK társelnöke. - Ám, ha erre a jövőben is lesz igény, és a társaság tagjai is jónak látják, folytatni fogjuk a kezdeményezést. A gazdasági vezetőknek ugyanis elemi érdeke fűződik „piacképes hallgatók” képzésének támogatásához, elhelyezkedésük segítéséhez. A „kerekasztal lovagjainak” jótékony cselekedete túlmutat az alkalmi támogatáson. A vállalatok ekképpen is szeretnének a szakmailag jól felkészült utánpótlásról gondoskodni. Emellett azonban szép számmal voltak medikusok, tanárszakos illetve művészeti hallgatók is az ösztöndíjasok között. Havass Miklós, a Számaik Rendszerház Rt. elnöke fontosnak tartotta levonni az akció tanulságait. Szerinte nem igaz, hogy a magyar gazdaság szereplői számára közömbös az ország társadalmi, szociális, kulturális helyzete. Azt is cáfolta, hogy a külföldi tőke elzárkózik a mecenatúrától, hiszen az említett 18 cég közül 5 idegen tulajdonban van. Az úgynevezett „szendvicsképzésben” ők is részt vesznek, vagyis lehetővé teszik, hogy a hallgatók egy- egy szemeszterben leendő szakmájukat a gyakorlatban, különböző cégeknél is tanulmányozhassák. Végül, de nem utolsósorban elgondolkodtató, hogy a tandíj bevezetése ellen több tízezer diák tiltakozott, ám a felkínált lehetőséggel közülük mindössze alig félezren éltek. Bozsó Bea Hurrá, (néhányan) nyaralunk Az idén is csupán a lakosság egyharmada tervezi, hogy szabadsága idején elutazik - derül ki a GFK-Hungaria Piackutató Intézet reprezentatív felméréséből. A megkérdezettek kétharmada belföldön nyaral, körükben legnépszerűbb a Balaton és az Alföld. Az üdülők egyharmada engedheti meg magának, hogy külföldön töltse szabadságát. Elsősorban a Földközi-tenger medencéje az úti cél, Nyugat- Európa vonzereje csökkent. A legtöbben gépkocsival utaznak, s egytizedük választja a repülést. ________A PÉNZ BESZÉL...______________ V állalkozások támogatása Az MTV és a Fivivest pénzügyekkel foglalkozó műsorában korábban már volt szó a Magyar Vállalkozás- fejlesztési Alapítványról, amelynek meghatározó szerep jut a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésében. A feladatokról Soós Károly Attilát, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkárát kérdeztük.- Milyen üzletpolitikát követ az alapítvány?-Az alapítványt még 1990- ben, a választások előtt, 16 alapító hozta létre, köztük minisztériumok, bankok, vállalati érdekképviseletek. Első elnöke Zwack Péter lett. A cél a kis- és középvállalkozások segítése, és e vállalkozói kör versenyhátrányainak mérséklése volt, és maradt is. A munkát 18 fős kuratórium irányítja, az alapítók beleszólása nélkül, mivel tiszteletben tartják az alapító okirat szándékait.-A hivatalos gazdaságpolitikai körök hogyan ítélik meg tevékenységét?- A jelenlegi kuratóriumnak a korábbi, sok elmarasztalást kiváltó ügyekhez (bár nagyon sajnáljuk, hogy előfordulhattak) már semmi köze, és ennek megfelelően a kormány nagyra értékeli az ott folyó munkát.- Megnyilvánul ez a kedvező értékelés valamiféle konkrét anyagi segítségben is?- Valóban nem a vállverege- tés fontos, hanem az az egymil- liárd forint, amit a kormány 1996-ban az MVA-nak juttat. Tudjuk, ez manapság nem nagy pénz, de mégis sokat jelenthet a kezdő vállalkozások számára.- Az alapítói vagyonon és a költségvetési juttatáson kívül Soós Károly Attila milyen forrásokból gazdálkodnak még?-Az MVA nagy mértékben támaszkodhat a Phare-prog- ramra. Brüsszelnek és az Éuró- pai Unió magyarországi nagy- követségének rendkívül jó a véleménye az alapítvány tevékenységéről. Mindezt az is bizonyítja, hogy a Magyarországnak juttatott keretből 84 millió ECU-t az MVA kap meg. Ez mai árfolyamon számítva több mint 15 milliárd forint. A pénzt 1999-ig lehet fölhasználni. A Phare illetékesei szerint az alapítvány a legjobb vállalkozásfejlesztési intézmény az egész régióban.-Mennyire kötött a Phare- f orrások felhasználása ?- Meglehetősen kötött, csak * meghatározott célokra, például mikrovállalkozások költségeinek fedezésére használható. A hozzájutás azonban a kihelyezés biztonságos feltételeinek megléte esetén gyors és rugalmas. Motyovszki István
