Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-02 / 78. szám

GAZDASÁG 1996. április 2., kedd A Uj gépek Mezőhegyesen A Ménesbirtok vezetői szeretnék kiegészíteni a már meglévő Massey Ferguson kombájnállományt még négy beszerzésével ARCHÍV FOTÓ Biztonság a tejtermelőknek Pénz az elektronikus sajtónak Az idei költségvetésben új sort nyitottak a békéscsabai képvi­selők: három millió forintot szán­nak a helyi elektronikus sajtó tá­mogatására, illetve atestületi ülé­sek nyilvánosabbá tételére. A két helyi televízió, a Csaba tévé és a Körös Televízió egy- egy millió forintot kapott arra, hogy ebben az évben tíz testületi ülésről délután 13 órától este fél nyolcig élő adásban közvetítse­nek — és legalább egy félórás összefoglalót készítsenek. A hat helyi rádió egyenként 150 ezer forintot kapott arra, hogy adása­ikban közgyűlésenként mini­mum negyedórát a testület mun­kájával foglalkozzanak. A fenti összegek hatpárti konszenzus alapján jöttek létre, és konkrét feladatot kívánnak finanszírozni vele. A. Gy. Részvénykötések A hét első tőzsdei napját igen élénk forgalom jellemezte, a gyógyszergyári papírok ára to­vább emelkedett. Az Egis egé­szen 6350 forintig ment fel, a záróára 6335 forint volt. A Richter kereskedése igen érde­kesen alakult. Miközben kisebb tételeknek köszönhetően már 5420 forintos magasságokba is feljutott a részvény, két 15 ezer darabos tétel 5340, illetve 5345 forinton realizálódott. Később egy 62 ezer darabos kötés 5250 forinton kelt el. A Mól kis tételű kereskedés mellett stagnál. Árfolyama 1520—1525,maximum 1530fo- rinton állt. Az Inter-Európa Bank tovább javított, árfolyama felju­tott kereskedésének zárásakor 21 000 forintra. A kárpótlási jegy ára ezzel szemben visszaesett, s bár adásvételét 390 forint fölött indították, kis lépésekben vissza­ment egészen 383 forintra. A Mezőhegyesi Állami Ménes­birtok Rt. az idén is komoly fej­lesztéseket hajtott végre a nö­vénytermesztés gépesítésében. A 8 m munkaszélességű talaj­előkészítő, a kompakter egy­szerre 4 művelet elvégzésére al­kalmas. A rendkívül korszerű, nagy teljesítményű géppel igé­nyes növények (cukorrépa, aprómagvak) részére lehet kivá­ló minőségű talajelőkészítést végezni. Ugyancsak az új szer­zemények közé tartozik négy RAU márkájú vegyszerező be­rendezés: munkaszélességük 24-24 méter. A RAU-k közül kettő levegőrásegítéssel dolgo­zik, s ez lehetővé teszi 30-35 km-es szélsebesség esetén is a munkavégzést: légfüggöny védi a kijuttatott vegyszert attól, hogy a szél elsodorja. Külön előnye e gépeknek, hogy a búza és a cukorrépa vegyszerezése­kor a nagy légáramlat megmoz­gatja a növényt, s így az alsó levelek is tökéletes védelmet kapnak. A tervek között szerepel 4 db Massey Ferguson kombájn be­szerzése a hozzájuk tartozó adapterekkel együtt. Ezek a gé­pek már az integráció céljait szolgálják: a birtok szolgáltatás­ként búza-, napraforgó- és kukoricabetakarítást végez ve­lük a partnereknek. m. Gy. A szarvasmarha-tenyésztők me­gyei szövetsége szerdán délelőtt 10 órakor közgyűlést tart a me­gyeház udvarán álló faházban. Ér­tesüléseink szerint itt választják meg a Tej Terméktanács megyei küldötteit. A rendezvényt hirdetés útján is szervezik, szeretnék, ha minél több érdekelt megjelenne. — Miért ennyire fontos a köz­gyűlés? — kérdeztük a szervező Koltay Zsolttól, a megyei mező- gazdasági szövetség titkárhelyet­tesétől. —1 Egy kicsit távolabb kezde­ném. A közelmúlt néhány botrá­nyos piaci zavarával. Gondoljon arra, hogy a vágósertés, a tej, a baromfi, a gabona kínálata és az irántuk megnyilvánuló kereslet összhangjának ' hiánya milyen nagy zavart okozott. Ezeknek a helyzeteknek a hászonélvezője szinte soha nem a termelői körből kerül ki. A piaci zavarok okozta kár tehát az esetek többségében bennünket fogyasztókat terhel. —Szavaiból azt érzem ki, hogy rendet akarnak tenni... — Igen, és a rend megteremté­se elérhető közelségbe került: a parlament 1993-ban törvényt al­kotott az agrárpiaci rendtartásról. Ebből kitűnik, hogy az alapvető fontosságú élelmiszereket — tej, kenyérgabona, takarmánykukori­ca, vágósertés — előállító ágaza­tokat az állam közvetlenül kívánja befolyásolni, irányítani. E körből elsőként a tej esetében nyílik lehetőség a piaci rend megterem­tésére. Ez nem véletlen. Itt ismert leginkább a termelői kör, a termék mennyisége, ugyanakkor ezek változása itt a leglassúbb. A kvótát igénylők, a tejet biztonságban ter­melni akarók körének több, mint 90 százaléka társas vállalkozás, a fennmaradó 10 százalék alatti rész kistermelő. Még egy fontos körül­mény: a tej viseli el legkevésbé a piac kiszámíthatatlanságát, hi­szen naponta értékesítésre vár, nem raktározható! — Ez világos, de mit akarnak tulajdonképpen, mi az igazi cél­juk? — A fogyasztók igényének fo­lyamatos, biztonságos kielégítése jó minőségű tejjel és tejtermékkel, illetve a biztonságos ellátáson fe­lüli többlet exportja. Miután ezek az igények a múlt évek tényszá- mai alapján pontosan megállapít­hatók, meg lehetett határozni a termelhető mennyiséget, a kvótát. A termelőknek nyilatkozniuk kel­lett, akamak-e továbbra is tejet termelni, s ha igen, milyen mennyiségben. A kvóta erejéig e mennyiséghez—jó minőség ese­tén — az állam árgaranciát nyújt, amelyet a termelő akkor is meg­kap, ha a piacon túlkínálat alakul ki. Ez a garantált ár — extra tejnél 30 Ft/liter+áfa, I. osztályú tejnél 28 Ft/liter+áfa — azonban nem tartalmaz nyereséget. De a ter­mékpályán irányár is működik — extra tejnél 1,50 Ft/liter, I. osztá­lyú tejnél 1 Ft/liter —, ez már minimális jövedelmet is magában hordoz, s ehhez agrárpiaci támo­gatást is hozzárendeltek. Ám a kvótára, a garantált árra, az agrárpiaci támogatásra csak az a termelő jogosult, aki megfelelő minőséget tud termelni, és vállalja a Tej Terméktanács-tagságot, az ezzel járó kötelezettségeket (fo­lyamatos információ-szolgáltatás 1 a termelésről, a tagdíj megfizeté­se, egyebek). — Ehhez jól működő, a piaci viszonyoknak kitett rendszer kell. — Pont erről van szó! Hatására emelkedik a termelés rangja, biz­tonsága, pénzben is kifejezhető lesz a kvóta értéke, s piacgazda­ságra jellemző módon áruvá vá­lik, azaz adható, vehető lesz. E szabályozás intézményrendszere alakulóban van. A törvény által meghatározott módon működik az Agrárrendtartási Hivatal, a Tej Terméktanács, s megyénkben — az elsők között — megalakult a szarvasmarha-tenyésztők megyei szövetsége. Utóbbi alapszabály­ban rögzítette célját, s magát a Tej Terméktanács termelői oldalának regionális szervezeteként hatá­rozta meg. —tán A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központban 1996 áprilisában befejeződő képzési programok Képzési program Létszám Végzett hallgatók lakóhelye Képesítés Javasolt munkakörök és feladatkörök Kereskedő, boltvezető 16 fő Békéscsaba, Gyula, Füzesgyarmat, Orosháza, Méhkerék, Szabadkígyós, Csorvás, Békés, Mezőberény, Medgyesegyháza, Körösladány OKJ 4195111109004 Kereskedő, boltvezető Személy- és vagyonőr 18 fő Békéscsaba, Békés, Gyomaendrőd, Nagybánhegyes, Szarvas, Sarkad, Kondoros, Gádoros, Medgyesbodzás, Tótkomlós, Okány 12/95-ös BM-rendeletnek megfelelő állami vizsga Személy- és vagyonőr Számítógépes szoftverüzemeltető 16 fő Békéscsaba, Békés, Gyula, Okány, Kötegyán, Kondoros, Gyomaendrőd, Orosháza, Füzesgyarmat, Dévaványa OKJ 4743139132003 Számítógépes szoftverüzemeltető További információ személyesen a Békéscsabai információs és marketingosztályán kérhető: Bé- Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ késcsaba, Kétegyházi út 1. Telefon: (66) 445-040. Korlátoztak. Szűkült a TIR-garanciával szállítható áruk köre. Az Európai Unió tegnaptól kizárta a közösség vámtranzitrendszeréből az érzékenynek minősített áru­kat. így az esetleges vám­csalásokból származó ve­szély teljes egészében a TIR vámokmányokra hárul. Drágult a repülés. Átla­gosan 3-10 százalékkal emelkedtek hétfőtől a díjté­telek valamennyi légitársa­ság Budapestről induló jára­tain. A tarifaemelés nem érinti az egyes légitársasá­gok által piaci akciók kere­tében kialakított árakat, il­letve a kizárólag egy adott társaság járataira érvényes díjtételeket. Új lista. Az egyszerűsített privatizáció második listá­ján az ÁPV Rt. öt építő­anyag- és tüzelőanyag-ke­reskedő céget hirdetett meg. Az együttesen 777 millió forint jegyzett tőkéjű cége­ket 59,6 százalékos átlagos limitáron kínálják megvé­telre. Elismerés. Magyarország a távközlésben elért ered­ményei alapján megfelelő partnere lehet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesz­tési Szervezetnek. Ez a megállapítás az OECD most nyilvánosságra hozott ta­nulmányában olvasható. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 99,26 Osztrák schilling 14,11 USA-dollár 147,04 ECU (Európai Unió) 184,27 Exportengedély búzatermesztőknek A kérelmek beadási határideje: április 12. Az idei termésből egymillió tonna búza kivitelére kerülhet sor - jelentette be a napokban a Földművelésügyi Minisztérium. Ebből a mennyiségből a termelők hétszázezer tonna étkezési búzára kapnak exportengedélyt. Az engedélyeket legalább 100 hektáros vetésterület után igé­nyelhetik a gazdálkodók. A ve­tésterület nagyságáról a búza­termesztőknek nyilatkozniuk kell a földművelésügyi hivata­loknál beszerezhető igénylőla­pon. A kérelmeket legkésőbb 1996. április 12-ig lehet meg­küldeni a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának (1860 Budapest 55, Pf.l). A zárt borítékra rá kell írni: 1996. évi búzaexport. A minisztérium ezt követően április 29-ig értesíti a termelő­ket az engedély megadásáról. A szaktárca illetékesei fel­hívják a figyelmet arra, hogy az exportengedély nem azonos az export tényleges lebonyolításá­hoz szükséges kiviteli enge­déllyel. Ez csupán egy lehető­ség, s az erről szóló okmányt a későbbiek során a termelő kivi­teli engedélyre válthatja, vagy átadhatja a piac más szereplői­nek. Utóbbi esetben a birtoká­ban lévő Engedélyező lapot is át kell ruháznia. Az exportengedélyről szóló úgynevezett ígérvényt 1996. augusztus 1-ig lehet átváltani kiviteli engedélyre az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium engedélyezési főosztályán, el­lenkező esetben érvényét veszti. A kiviteli engedélyt leg­kevesebb 1000 tonnára lehet igényelni. Az IKM által kiadott kiviteli jóváhagyás 1996. de­cember 31-ig érvényes. A ki nem szállított mennyiségre új kérelem nyújtható be. A fennmaradó háromszáz- ezer tonnára csak azok a szer­vezetek és magánszemélyek nyújthatnak be kérelmei az IKM-hez, akik 1995-ben is ex­portáltak búzát. Lényeges tud­nivaló, hogy exportengedélyt kizárólag azok a termelők kér­hetnek, illetve kaphatnak, akik tagjai az Országos Gabona T erméktanácsnak. Újvári Gizella A marketingszemléleté a jövő Piaci tanácsadás kis- és középvállalkozóknak A századvég Európájának gazdasága elképzelhetetlen marke­ting nélkül. A termékek, szolgáltatások értékesítése a jövőben egyre kevésbé sikerül, ha nem veszik figyelembe a fogyasztók igényeit, vásárlási hajlandóságát és képességét. Az információk megszerzéséhez viszont szükség lesz a piaci magatartás tudo­mányára, a marketingre. Az elmúlt hat év alatt olyan vál­tozások történtek a magyar gazdaságban, amelyek teljesen átalakították annak szerkezetét. Az új - és még most is alakuló - piaci viszonyok új szemléle­tet, stratégiát kívánnak az érté­kesítés területén. A verseny erősödik, a belföldi piac viszont szűkül. A fogyasztási cikkek világ­márkái között a hazai fogyasztó nem érzékel jelentős minőségi különbséget. Az eladott áru- mennyiséget tehát nem ez hatá­rozza meg, hanem a gyártók kapcsolata a vásárlókkal. A rek­lámok üzenetén, a kedvezmé­nyeken, akciókon, a boltokban elhelyezett vásárlásra ösztönző hirdetéseken múlik a siker.- Az erősödő magyar vállal­kozások, a kis- és közepes mé­retű cégek is kénytelenek fel­ismerni, hogy a fogyasztói elé­gedettségen keresztül vezet az út a gazdasági sikerekhez - vé­lekedik dr. Kandikó József, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) elnöke. A marketing a kisvállalkozások számára is kí­nál olyan módszereket, ame­lyekkel megerősíthetik piaci helyzetüket. Áz országos klubhálózattal , rendelkező szervezet szakmai segítséget kíván nyújtani a ha­zai vállalkozóknak, hogy ne ér­jék őket váratlanul a piaci vál­tozások. Az MMSZ 17 klubja kapcsolatban áll a Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány vidéki irodáival is. Rajtuk és a helyi sajtón keresztül adnak tájékoz­tatást rendezvényeikről. Mivel a helyi piacok jelentő­sége erősödik, vélhetően a helyi ismeretekkel rendelkező mar­ketingre is egyre nagyobb szükség lesz. A vidéki klubok ebben segítenek. (bozsó) Az önkormányzatok korlátozott lehetőségei Vízdíjbirkózás győztes nélkül Bármelyik ujjamat hara­pom meg, mindegyik fáj. Bízvást elmondhatják ezt az önkormányzatok, amikor jogaikkal élve, a vízdíjak megállapításáról döntenek. A vízművek döntően önkor­mányzati tulajdonban vannak, s mivel az ármegállapítás is az ő hatáskörük, ellentmon­dásba kerül egymással politi­kai érdekük és gazdasági fele­lősségük. A lakosság megfo­gyatkozott teherbíró képes­sége miatt általában a szüksé­gesnél alacsonyabb tarifát ál­lapítanak meg, ezén nem ma­rad tartalék a felújítások és fejlesztések elvégzésére. A viszonylag új keletű gondra Puha Sándor SZDSZ-es or­szággyűlési képviselő hívta fel a figyelmet. A kialakult helyzetről Ko­vács Kálmán, a KHVM ál­lamtitkára elmondta: 1993-ig 33 vállalat látta el hazánkban a vízszolgáltatást, a tavaly decemberi felmérések viszont már 270 üzemeltetőt tartanak nyilván. A vízdíjak való­ban nem, vagy csak rész­ben tartalmazzák az amorti­zációt, így a közművek álla­pota fokozatosan romlik. Ezért célszerű lenne, ha az önkormányzatok szorosabb együttműködést alakítanának ki, illetve társulásokat hozná­nak létre az igények olcsóbb kielégítésére. s. á. Most vagy 2010-ben Mibe kerül a felvétel az Európai Uniónak ? Az Európa Bizottság legfris­sebb számításai szerint har- mincnyolcmilliárd ECU — 6220 milliárd forint - több­letkiadása lenne az Európai Uniónak, ha a közös agrárpo­litika és a jelenlegi támogatási rendszer mellett most venné fel azt az öt országot - Ma­gyarországot, Lengyelorszá­got, Romániát, Szlovákiát és Lettországot -, amelyek már benyújtották hivatalos csatla­kozási kérelmüket. Ezzel szemben - vélekedik Franz Fischler mezőgazda- sági főbiztos - 2010-ben már csak 12 milliárd ECU-vel nö­velné az agrárkiadásokat a ke- let-közép-európai országok teljes jogú taggá válása. Ezért az Európai Unió arra törekszik, hogy a lehetősé­gekhez mérten lassítsa a ke­leti bővítés folyamatát, de ez­zel nem szeretnék kedvét szegni a többieknek: Csehor- szágnak, Szlovéniának, Bul­gáriának, Észtországnak és Litvániának felvételük kérel­mezésekor. Jacques Sanier, az Eu­rópa Bizottság elnöke - aki a hét közepén érkezik hazánkba - felhívta a figyelmet rá: el­jött az ideje, hogy az Unió felkészüljön a kelet-európai társult országok befogadá­sára. Azt azonban ő is elis­merte, hogy mind a bővítés, mind a világkereskedelemhez való alkalmazkodás miatt ne­héz idők várnak a közösség farmereire. U. G.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom