Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-18 / 91. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. április 18., csütörtök

Megyei vers- és prózamondók

Megkérdeztük olvasóinkat

Szokott-e árut hitelbe adni?

Bontovics Istvánná, 50 éves, a kamuti Margaréta cukrászda és presszó, tulajdonosa:

— Nálam van hitel, azon egyszerű oknál fogva: én itt születtem a faluban, mindenkit ismerek, s engem is mindenki ismer. A kamuti emberek többségének a föld adja a megélhetést, s mondjuk ki őszintén: kapáláshoz nem szoktak pénzzel menni. Az egész napos kemény munka után, amikor jönnek hazafelé, nem ritkán betérnek egy sörre. Előre mondják is, hogy majd behozzák az árát. Eddig mindenki nagyon becsületesen rendezte tartozását, nem volt még ebből gond. Aki adós maradna, annak hamar híre menne a faluban, mert itt mindenki ismer mindenkit. A hitel a kölcsönös bizalom jele és alapja.

*» *f

Palotai László, 40 éves, családi vállalkozásban zöldségkereskedő Mezőberényben:

— A mai világban nem lehet bízni az emberekben, nálunk csak a személyes jóbarátoknak van hitel, ugyanis már megégettem a számat. Legutóbb például az egyik vásárló fél évig tartozott 450 forinttal. Hónapokig felénk sem nézett, s amikor találkoztunk, s a pénzt kértem tőle, még neki állt feljebb, a végén én éreztem magamat kellemetlenül. Próbálkozók mindig akadnak, az árut viszont csak fizetés ellenében adom ki, mert nekem is készpénzzel kell fizetnem valamennyi termékért. Minden kereskedő maga dönti el, hogy ad-e hitelt, vagy sem.

Kopányi Lászlóné, 39 éves, köröstarcsai benzinkútkezelő: — Ha ismerem az illetőt, s ha biztosnak.érzem a tartozás rendezését, akkor hitelben is tankolhat az illető. Mindenki járhat úgy, hogy otthon felejti a pénztárcáját, vagy hónap végefelé elfogy a pénze, s mennie kell, de üzemanyagra már nem futja a családi költségvetésből. Velem is előfordult, hogy otthon felejtettem a pénztárcámat, s bizony vissza kellett raknom a polcra az árut. Eddig még mindenki megadta, rendezte tartozását, nemegyszer a tankolt üzemanyagnál többet érő zálogot hagynak itt. A legnagyobb összeg, amivel adós maradt valaki 3 ezer forint volt.

Mester Gáborné, a pecei 1— Murony külterülete — vegyesbolt és italbolt eladója:

— Nálunk senkinek, beleértve a törzsvásárlókat is, nincs hitel, az üzletben jól látható helyen ki is van írva. A nagykereskedelmi cégek nekem sem adnak árut hitelben, mindenért azonnal és készpénzzel kell fizetnem. Lennének, akik hitelben vásárolnának, s utána szaladhatnék a pénz után... Olyan is előfordult már, hogy a környékbeliek közül valakinek néhány forinttal rövidebb volt a pénze, s másnap rendezte tartozását. Szerintem ebből sem lehet rendszert csinálni, mert később mindkét félnek kellemetlensége is származhat a dologból. —sz—■

FOTÓ: SUCH TAMÁS

A millecentenáriumi rendezvénysorozat keretében, a költészet napjához kötődően bonyolították le Orosházán a József Attila megyei szavalóversenyt. A 46 jelentkezőből 31 -en vállalták szombaton a megmérettetést az öttagú zsűri előtt. Fülöp Béla zsűritag, az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium igazgatója az eredményhirdetés előtti értékelésben elmondta: „Szerkeszteni sem lehetett volna színesebb palettát, mint amit az élet szerkesztett ezen a versenyen Orosházán. A költészet napja alkalmából jelen volt a XX. század minden rezdülése: az eladólány pajkosságától a menyecske kacérkodásáig. A terem falai között köszönthettük Márait, József Attilát és Szilágyi Domokost. Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, egy valami maradt, a nyelv. Anyanyelvűnk ajándéka a vers, ennek mindenkor érvényes üzeneteit vigyük haza szívünkben.” A színvonalas verseny valamennyi résztvevője emléklapot és Verasztó Antal orosházi költő személyre szólóan dedikált verseskötetét kapta produkciója elismeréseként.

A helyezettek a következők: felnó'tt kategóriában különdíjjal jutalmazták Dunai Attila kardoskúti versenyzőt. Elsó'helye- zett lett Domán Auguszta orosházi, második Kaczkó Mária nagyszénási versenyző. A középiskolás kategóriában két első díjat ítélt oda a zsűri a maga nemében egyedülálló, de műfajában össze nem hasonlítható művek interpretálásáért: Cziffra Gabriella és Baranyai Zsuzsanna (mindketten orosháziak) ajándékkönyvet és 3 ezer forintos vásárlási utalványt kaptak, második lett Mangó Melinda békési, harmadik Dobi Mariann szintén békési versenyző. Ebben a kategóriában két különdíjat ítélt oda a zsűri, mindkét esetben a versek újszerű értelmezéséért: Kulcsár Gyöngyi gyomaendrődi és Balogh Zoltán pusztaföldvári versmondót részesítették elismerésben.

K. E.

Framesi tanulóverseny

A békéscsabai 635. Számú Ipari Szakmunkásképző Iskola, a Békés Megyei Kézműves Kamara egészségügyi szakosztálya és a Békéscsabai Ipartestület a hagyományokhoz hűen idén is megrendezi a Framesi fodrász és kozmetikus tanulóversenyt. A rendezvény helyszíne a békéscsabai Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium aulája, időpontja április 21., vasárnap 9 óra. A programban a férfifodrász-tanulók üzleti-kereskedelmi frizura, a nőifodrász-tanu- lók pedig modem nappali frizura készítésében mérik össze tudásukat. A kozmetikus-tanulók versenyfeladatai: a ’60—70-es évek sminkirányzata, illetve farsangi smink készítése. A rendezvény programját mindezek mellett bemutatók is színesítik. (c)

A köztársasági elnökkel a fáraók országában (4.)

Luxor, az egykori főváros

A magyar ásatás a Nílus mentén a szerző felvételei

Feltétlenül szólni kell arról az esti, nílusi hajókázásról, melyet vendéglátóink a magyar újságíróknak szerveztek. Ä Fáraó sétahajó este háromnegyed tízkor hagyta el a kikötőt, s vitte utasait a kétórás, műsoros kirándulásra. Nem csak minket, hanem a helyi közönséget is elbűvölte produkciójával a hastáncosnő és a férfi szólótáncos. Ugyancsak az érdekességek közé tartozik a Jakob-szige- ten kialakított Fáraófalu, ami tulajdonképpen skanzen. Néhány évvel ezelőtt dr. Haszan Ragab egyiptológus, volt diplomata létrehozta a Fáraófalut. A látogató bárkába száll, s történelemben néhány ezer évet visszaevez: élőképekben elevenítik fel az ősi Egyiptom különböző foglalkozásait, láthattuk, hogy miként vetettek, ültettek, aratták a

gabonát, hogyan méhészkedtek, s hogyan építették a Nílus terméséből, a papiruszból a hajókat.

A program érdekes színfoltja volt a hazánkban tudományos fokozatot szerzett számuk közelíti a hétszázat — egyiptomiak a Magyar Nagykövetségen rendezett találkozója. Ugyancsak itt fogadta Göncz Árpád és kísérete a magyar kolónia tagjait. E sorok írójának is akadt meglepetés: negyedszázad után a nagykövetségen találkoztam egykori katonatársammal, aki a diplomáciai pályára lépett, s most már évek óta kairói nagy- követségünk egyik magas rangú munkatársa.

S másnap reggel az elnöki különgép, a küldöttséggel a fedélzetén a Kairótól mintegy 700 kilométerre délre lévő Luxorba vette az irányt. A Nílus felett 12 ezer méter magasan repülve kitűnően látszik a folyó két partján az a csík, mely tulajdonképpen az életet jelenti. (Az ország termőterülete 7,4 millió hektár, ahol kétszer vetnek és kétszer aratnak.) Korábban a termés a Nílus áradásától függött, előre ki tudták számítani, hogy júliusban lép ki a nagy folyó a medréből, s mindkét oldalán az ártéren fekete termékeny iszapot hagy hátra. A szárazság nyomort és halált hozott, az áradást megelőző időszakban vallásos rituálékkal próbálták siettetni, s ebben jelentős szerepet játszott a királyistenség, a fáraó és a papság.

Luxor és környékén található a fáraókori Egyiptom történelmi emlékeinek jelentős része. A mai város helyén állt egykor az Újbirodalom hatalmas fővárosa, Théba, mely fénykorában — kb.

i. e. 1500-1000 — egymillió lakost számlált. Egyes történészek szerint Théba volt a legősibb egyiptomi város. A régi főváros helyén két falu maradt fenn, a mai Luxor és Karnak. A Nílus nyugati partján terül el többek között a Királyok Völgye, a Királynők Völgye, a Nemesi sírok és II. Ramszesz halotti temploma. A keleti parton fekszik Luxor és Karnak városa. A két város templomát egykor szfinxek 3 kilométer hosszú útja kötötte össze, ennek egy részlete — emberfejű szfinxekkel — ma is látható.

A fáraók vagyonukat gigantikus templomépítkezésekre fordították. Szobrokat, obeliszke- ket, szfinxeket, domborműveket és freskókat készítettek, a templomegyüttesek több mint ezer éven át épültek. Thébát i. e. 525-ben a perzsák feldúlták, a mindent elpusztító tűzvész után a gyönyörű városban csak a szobrok között elszórt, romos templomok maradtak meg. A pusztulás olyan mértékű volt, hogy a várost örökre elhagyták lakói, a romok jó része úgy maradt, ahogyan ma is láthatók.

A fáraók többségét a Nílus nyugati partján, a Királyok Völgyében temették el. Eddig több mint 60 királysírt tártak fel, de csak keveset nézhet meg a nagy- közönség. A sírok többségét, az építők igyekezete ellenére még időszámításunk előtt kifosztották. Az első tudományos kutatást a Napóleonnal érkező egyiptológusok végezték, a nagy felfedezésekre azonban a XIX. század végéig és a XX. század elejéig kellett várni. A sírok közül legnevezetesebb a Tutanhamon fáraó sírja. Amikor 1922-ben megnyitották, elképesztő mennyiségű kincset találtak: színtiszta aranykoporsót, arany fejékeket és maszkokat, drágaköveket, szobrokat, harci szekereket, fegyvereket, díszítményeket és festményeket. A felbecsülhetetlen tárgyak rendezésére három esztendőre volt szükség. Tutanhamon 19 évesen halt meg, mumifikált teteme ma is koporsójában nyugszik a síremlékben, mely sértetlenül megmaradt. Az emberben önkéntelenül felötlik a kérdés: ki tudja, milyen kincseket temettek a jelentősebb fáraók mellé? Ezeket a titkokat csak az egykori sírrablók tudnák megválaszolni.

Szerkezetében, méreteiben ez a sziklába vésett, mintegy 80 méterrel a terepszint alatt, a hegy gyomrában lévő sír nem hasonlítható a magasabb kort megélt fáraók sírjához, az nem is készült el a fiatal fáraó haláláig. A Királyok Völgyében sok egyéb nemzet expedíciója mellett magyar kutatókkal is találkoztunk: 13 éve dolgozik itt Kákossy Lászlónak, az ELTE professzorának vezetésével egy magyar csoport, s kutatja a nemesi sírokat. Dr. Bács Tamás, az ELTE adjunktusa, a kutatócsoport tagja—12 éve dolgozik Egyiptomban —; elmondta: a magyarok októbertől áprilisig dolgoznak a feltáráson, számukra az időjárás ebben az időszakban elviselhető. Munkájukat a falu lakói segítik. A feltárások során újabb és újabb adatokat szereztek, legutóbb például a balzsamozás technikájáról szereztek információkat. A feltárt leletek Egyiptom nemzeti kincsét képezik, a törvények viszont lehetővé teszik az anyag egy részének átadását. A magyar kutatók azt tervezik, hogy a leletek Thébában maradó részéből sírmúzeumot rendeznek be.

S elrohant az idő. A különgép némi késéssel, már este emelkedett a magasba, hogy útját Budapest felé vegye. Közel négyórás repülés után élményekkel gazdagodva, több aláírt egyezménnyel és megállapodással a 33 fokos melegből a fagypont körüli hőmérsékletben a magyar fővárosban landoltunk.

Vége

Szekeres András

Az utat támogatta: a Berényi Téglaipari Kft., a Galovicz Kisáruház, a Hidasháti Rt., a Juhos Fotó, a KISOSZ Békés Megyei Szervezete, a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat, a KÖVIZIG, a Közúti Forgalomtechnikai Kft., a Modul Vas- szerkezeti Kft. és a Szerencsejáték Rt. Területi Igazgatósága.

A luxori templom maradványai