Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-02 / 78. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. április 2., kedd Ahogy nem szabad élni Sultz Sándor kamaradarabjának ősbemutatója a Jókai Színházban Orosházi kisvasút, (cs) Az orosházi kisvasút 25 évvel ezelőtt fejezte be „pályafutását” a síneken. Ez adta az ötletet Kiss Horváth Sándornak, hogy a megszüntetett kisvasútról összegyűjtse a forrásokat és megjelentesse munkáját a hely- történeti csoport kiadványában, a Helytörténeti Híradóban. Előadás, (u) A húsvéti ün­nepre készülve a Keresztényde­mokrata Néppárt megyei szék­házéban (Békéscsaba, Kiss Ernő u. 8/1.) dr. Kellermann Márton ortopéd szakfőorvos tart diavetítéssel egybekötött elő­adást 1996. április 3-án, délután 17 órától, A kereszthalál orvos szemmel címmel. Múzeumi Híradó. iv) Tizenhét év kihagyás után ismét megjelent Békéscsabán a Békés Megyei Múzeumok Igazgatósá­gának tájékoztatója, a Múzeumi Híradó. Az első számában Grin Igor, megbízott múzeumigazga­tó köszönti az olvasót. Tájékoz­tatót olvashatunk arról a régé­szeti kiállításról, amelyet a Munkácsy Mihály Múzeumban rendeznek a magyar honfoglalás 1100 éves évfordulóján. „Vesszőfonás régen és ma” cím­mel B. Szűcs Irén írását közli a híradó. Kertész Éva írása arról ad hírt, milyen érdekes növénye­ket találtak a kétsopronyi ho­mokbányában. Medgyesi Pál pedig arról tudósít, hogyan men­tik meg a 44-es út Gyulát elkerülő szakaszának régészeti leleteit. Végül, de nem utolsó­sorban a megyei múzeum ez évre tervezett kiállításairól ol­vashatnak. Apácai véradás, (cs) Csanádapácán ezúttal a hagyo­mányos tavaszi véradásra várják az önkénteseket. Az önkor­mányzat és a helyi Vöröskereszt szervezésében április 4-én, 8 órától a művelődési házban lesz az újabb véradás. Utána a vér­adókat ebéddel lepik meg. A levegőtlen padlástéri hálószo­bában, bútorok és könyvkupa­cok között él összezárva négy ember, egy család. Hogy él?! Inkább csak vegetál, ordítozik, őrjöng és ahelyett, hogy tükörbe nézne, bűnbakot keres és a má­sik halálára spekulál. Életnek semmiképp sem nevezhető, ami itt zajlik — megértés, együttér­zés, szeretet nélkül, emberhez méltatlanul. Még a kisbalta is megvillan — szerencsére nem sül el — az elszabadult indula­tok közepette, aztán „csak” a létra csapódik, a teáscsésze rö­pül, jó, hogy nem a közönség felé. Sultz Sándor Krepp című tra­gikomédiáját ősbemutatóként tűzte műsorára és kamaraelőa­dásként mutatta be a Jókai Szín­ház pénteken a tetőtéri próbate­remben, Bartus Gyula színmű­vész rendezésében. A műfaj és a helyszín intellektuális kalandot ígér, a kamaradarab intimitása érintésnyire hozza a jellemek fel- és leépülését, test és lélek küzdelmét, az italtól, gyanak­vástól, gyűlölettől elnyűtt sor­sok borzalmát. Egy percig sem vitás, hogy Sultz drámája nem sorolható a feldobós, andalító vagy kellemesen szórakoztató művekhez. A Krepp előadása nem osztogatja könnyen a rá- döbbenés, a felismerés, a meg­tisztulás élményét. Alaposan igénybe veszi, fejbe veri, sok­kolja a nézőt. Lehet, hogy meg­kérdezi: mit akar ezzel a szerző? Miért kell még a színházban is a nyomorúság, az erőszak sűrít­ményével szembesülni? A kis légtérben először talán sok is a hangerő, a trágárság, a ránk zú­duló kegyetlenség, mert túlsá­gosan elidegenít az előadástól. A markáns alakítások érdeme, hogy aztán visszahoznak a szín­játék közelébe, és fokozatosan valami furcsa, összetett érzés uralkodik el az emberen: ami a szemünk előtt történik, egyszer­re undorító és részvétkeltő. Itt nem a kisbalta meg az arzén az A szeghalmi Péter András Gim­náziumban a különböző szak- tantermeket egy-egy a gimnázi­umhoz kötődő, jeles személyiségről nevezik el. A fi­zika szaktanterem áprilisban dr. Fényes Imre nevét veszi fel. Dr. Fényes Imre egyetemi ta­nár, a fizikai tudományok dokto­ra 1917 -ben Kötegyánban szüle­igazi méreg, hanem azok a sza­vak, megnyilvánulások és tet­tek, amelyekkel egymás életét keserítik meg, teszik tönkre, mérgezik a szereplők. Sultz és Bartus azt mutatják fel, hogyan nem szabad élni. A kamaraszínház önmagá­ban nagy kihívás a színésznek: parányi színpadon, a nézők kö­zött kell játszani, életre kelteni a figurát. Krepp drámája, sors­tragédiája különösen lélek- és idegtépő, tehetséget próbáló feladat, amelynek mind a négy szereplő felkészülten, színvo­nalasan tett eleget. Krepp, a főhős, aki rettegésben él, mivel családja a halálát kívánja, ön- gyilkosságra biztatják, csak hogy ne álljon már tovább a boldogulásuk útjában. Krepp a méreg — mondják ők, pedig inkább maga is áldozat. Vele vagy nélküle épp ilyen sivár az tett. Az elemi iskola elvégzése után a békéscsabai gimnázium tanulója lett. A gimnázium ne­gyedik osztályát már a Péter András Gimnáziumban kezdte. Ez a váltás sorsdöntőnek bizo­nyult élete alakulásában. Dr. Fé­nyes Imre szeghalmi gimnázi­umban kedvelte meg (hála taná­rainak) a tanulást, különöskép­élet, ha felesége, lánya és Sze­mes a régi marad. Nem Krepp az igazi méreg, hanem az őszinte szó, a bizalom, a szere­tet hiánya. S hogy a megoldást Krepp halálában látják, téve­dés, menekvés ömaguk elől, ki­fogás saját kudarcukra, vagy a kilátástalanságra. Érdekes az ötödik szereplő, Benőke, a sza­xofon: hozzá kötődnek Krepp emberi, megkapó pillanatai. Karczag Ferenc (Krepp) hatá­rozott, erőteljes alakításával irá­nyítja az egész előadás menetét, hangulatát, a többi szereplő játé­kát is. Kovács Edit (Judit) ügye­sen váltogatja a női szerepeket, a feleségét, a szeretőét, a kímélet­lent, az esendőt. Két tehetséges főiskolás, Kara Tünde és Tege Antal találóan, emlékezetesen „hozza” a Krepp-lány és a közös szerető bonyolult figuráját. Niedzielsky Katalin pen a fizikát és a csillagászatot. Később fizikusként a legna­gyobb nemzetközi érdeklődést a kvantumelmélet elvi problémái­val foglalkozó munkássága vál­totta ki. Az erre vonatkozó refle­xiók száma meghaladja a százat. Dr. Fényes Imre 1977. novem­ber 13-án Budapesten hunyt el. (Magyari) Szeghalmi diák volt a névadó Megkérdeztük olvasóinkat Mit terveztek a tavaszi szünetre? Lengyel László, 9 éves, geren- dási tanuló: —Úgy terveztem, hogy sokat focizok majd a barátaimmal. Az is biztos, hogy apukámmal ge­reblyézzük a kertet, ha az idő engedi. Szeretnék sokat kerék­pározni is. Van egy társasjáté­kunk — a Találd ki! —, amivel Boglárka, anyu meg én játszunk. Ha rossz az idő, akkor tévézek, rajzfilmek a kedvenceim. At­árok a barátomhoz, Zolihoz is, mert neki van videojátéka. Benkó' András, 9 éves, csanád- apácai tanuló: — Kirándulásra készülünk a nagymamához. Az öcsém, Atti­la és én Mezőmegyerre utazunk, ahol nagyon szeretünk lenni, mert a nagyi remek kolbászt és hurkát tud sütni. Ott van játszó­tér is, ahol a forgó hintába be lehet szállni. Jó lenne, ha nem romlana el az idő, mert kint na­gyon jókat lehet szaladgálni. Megyünk Medgyesbodzásra is, ahol a focipálya vár minket. Fazekas Tünde, 14 éves, tót- komlósi tanuló: — Anyukám számíthat rám a takarításban, az otthoni munká­ban. Egyébként nem terveztem semmi különös programot a tava­szi szünetre. A testvéremmel, Sa­nyival biztosan elmegyek kerék­pározni, de a barátnőimet se ha­nyagolom el. Velük közös esté­ken szórakozunk majd. Otthon viszont zenét hallgatunk, kazet­tákat másolunk, mert szeretjük a jó muzsikákat. Becsei Balázs, 15 éves, mezőhe- gyesi tanuló: — Nem sokat gondolkodtam a dolgon, de valahogy majd elte­lik a szünet! A barátaimmal — Csete András, Kerekes Zsolt, Fodor László, Demeter Adám — bulikat szervezünk, ahol mi főzünk. A vacsora mellett ter­mészetesen kártyázunk, jól érezzük magunkat. A zene elma­radhatatlan kelléke az estéknek. Én a kemény rockot kedvelem. Cs. I. A gyulai Corvin Léroszra tart Izgalmas üzlet körvonalai rajzo­lódtak ki a Turizmus ’96 kiállítá­son a gyulai Corvin Hotel előtt. A „keresztapa” az Égei-tenger délkeleti részén fekvő dódekanészoszi szigetvilág ék­szerdoboza, Lérosz szigetének polgármestere és a Corvin szál­lóban irodát működtető Helios Tourist igazgatója. Ok ketten jöttek rá arra — talán egy pohár bikavér, vagy a görögök klasszi­kus fehérbora, a recina mellett —, hogy Gyula hangulata, a vár, a várfürdő, az egyéb idegenfor­galmi látványosságok és a kör­nyék megannyi turisztikai érde­kessége éppoly vonzó lehet a görögök számára, mint Lérosz érintetlen szépsége a gyulaiak­nak, a magyaroknak. John Antartis, Lérosz polgármestere szerint a dódekanészoszi kis szi­get paradicsomi hely a vízisport kedvelői és a búvárok számára, de megtalálják szórakozásukat ott azok is, akik csendes pihe­nésre, igazi kikapcsolódásra vágynak. A kristálytiszta, meleg tenger ideális az úszni vágyók számára. Chirs Kokkonis, a gö­rög idegenforgalmi hivatal mun­katársa a gyulai lehetőségeket megismerve kijelentette: szinte kimeríthetetlenek a kapcsolat­ban rejlő lehetőségek, hiszen a görögök egyre jobban érdeklődnek Magyarország kul­turális hagyományai, szokásai iránt. Tokaji Lajos, a Helios Tourist igazgatója lapunk munkatársá­nak elmondta, a közeljövőben görög hetet rendeznek a Corvin Hotelben, ahol Lérosz gasztro­nómiája is bemutatkozik. A jó falatok mellett a vendégek tájé­koztatást kapnak a sziget nyúj­totta lehetőségekről. A görög partnerek megerősítették: ha­sonló rendezvényeket tartanak Görögországban is. Ami az árakat illeti megtud­tuk, azokat a kölcsönös megelé­gedettség alapján dolgozzák ki, figyelemmel a magyar kerese­tekre. A Helios Tourist igazgatója szeretné, ha a kapcsolatok meg­haladnák a turizmus és a ven­déglátás kereteit és testvérkap­csolat jönne létre a hangulatos görög sziget, Lérosz és Gyula között. F. I. Ifjúsági balesetmegelőzés A mezőkovácsházi balesetme­gelőző bizottság elnökségi és szakreferensi értekezletet tartott a mezőkovácsházi kapitánysá­gon, ahol a tavalyi évről és az idei munkatervekről esett szó. — A bizottság elsődleges fel­adata az ifjúság körében végzett balesetmegelőző, felvilágosító munka — mondta Kovács Péter titkár. Az idén is fontos a felmenő rendszerű kerékpáros iskolakupa helyi rendezvényeinek szervezé­se, amelyre április 20-ig lehet ne­vezni. Ugyancsak eddig jelezhető az ifjúsági közlekedés- biztonsági kupán való részvétel, ahol a segédmotorosok mérik össze tudásukat. A területi ver­seny május 3-án lesz Mezőhegyesen, ugyanitt május 25-én a megyei verseny. A tervek között szerepel a rendőrnap és kerékpáros verseny rendezése. Népdalverseny Orosházán Az orosházi 3. Számú Általános Iskolában az idén ünnepük a ze­nei tagozat fennállásának 40. év­fordulóját. Ebből az alkalomból egy zenei rendezvénysorozat ré­szeként népdaléneklési versenyt tartottak a napokban a Petőfi művelődési központban. Ezen a versenyen nyolc osz­tályból 26 gyermek indult. A szép, élményszerű átéléssel előadott produkciók közül ne­héz volt a hattagú zsűrinek a legjobbakat kiválasztani. A szoros küzdelem után I. kor­csoportban (1—2. osztály) 1. he­lyezett Benkó' Krisztina, 2. Justyák Andrea, 3. Mészáros Mó­nika. II. korcsoportban (3—4. osztály) 1. Kurunczi Mónika, 2. Mátrai Gabriella, 3. Jankó Gyöngyvér és Szikora Dániel, n. korcsoport (5—6. osztály) 1. Makádi Rózsa, 2. Barta Erika, 3. Éliás Szabolcs. IV. korcsoport (7—8. osztály) 1. Deák Melinda, 2. Biederman Zsuzsanna és Fazekas Szilvia, 3. Hegedűs Sára. A Zenei Alapítvány különdíját Makádi Rózsa nyerte el. T. A. A Hipasháti Rt. ajánlata Közeleg a kukoricavetés időszaka. Ne késlekedjen, már most vásárolja meg az ajánlatunkban szereplő > Martonvásári > Dekalb > KWS fajtasorok kiváló tulajdonságú hibridjeit. Keresse a vetőmagvakot a muronyi vetőmagboltunkban és forgalmazóinknál a megye valamennyi településén! Termeltetési együttműködési ajánlatunk: TAKARMÁNYKUKORICA: termelésfinanszírozás 24 000 Ft/ha összegben, felvásárlási ár: a novemberi tőzsdei ár 80%-a. Étkezési napraforgó: termelési előleg 20 000 Ft/ha összegben, felvásárlási ár: bruttó 48 160 Ft/tonna. Részletes felvilágosítással személyesen vagy telefonon állunk rendelkezésükre. Hidasháti Rt., Murony, telefon: (66) 341-266.

Next

/
Oldalképek
Tartalom