Békés Megyei Hírlap, 1996. április (51. évfolyam, 77-100. szám)

1996-04-12 / 86. szám

1996. április 12., péntek Iskola a szellemi innovációban Tegnap délelőtt kétnapos orszá­gos konferencia kezdődött Bé­késcsabán, a Körösi Csorna Sándor Főiskolán, az intéz­mény fennállásának 10. évfor­dulója alkalmából. A részt vevő óvó-, tanító- és a pénzügyi kép­zéssel foglalkozó főiskolák képv iselőit—közöttük a korre­feráló diákokat — Köteles La­jos, a jubiláló főiskola főigaz­gatója köszöntötte, hangsú­lyozva, hogy a konferencia kü­lönleges jelentőségét a főis­koláknál felhalmozódott tudo­mányos és művészeti értékek bemutatása nyújtja. Elsősorban a tanítóképzők nyitottak a társa­dalom felé, széles képzési kört vállalva. A csabai főiskola a tér­ség egyik legfontosabb intéz­ményévé vált, mindenekelőtt a szellemi innováció folyamatá­ban. Merjük felvállalni a legki­sebb fiú szerepét, aki felnőve képes lesz alegkülönb dolgokra — összegezte az eltelt évek ta­nulságaként. Szövényi Zsolt, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­rium főosztályvezető-helyette­se a magyar iskola ezer évének — melynek részévé vált a csa­bai főiskola is — nemzeti tuda­tot erősítő szerepét emelte ki. Az 1376-os pécsi egyetemala­pítás bizonyította, az ország nem maradt le Európától az ak­kori alapítások sorában. Most, amikor a magyar felsőoktatás az útkeresés időszakát éli, érté­keire kell építkeznie. A csabai főiskola akkor létesült, amikor a felsőoktatás általános érdeke nem kívánt regionális felső- oktatási intézményt. Mégis győztek a helyi politikai erők, mint másutt is az országban, ahol felsőfokú oktatási intéz­ményt alapítottak. Szimbólum értékű a jelző nélküli elnevezés: főiskola, az adott közeg iskolá­ja. Mára egyetlen főiskola sem létezhet kutatás nélkül, s a mun­kamegosztás hasznára lenne a tanítóképzésnek. Rádli Kata­lin, a minisztérium óvó- és taní­tóképzéssel foglalkozó mento­ra többek között az önálló, krea­tív pedagógus nevelésének je­lentőségét hangsúlyozta, a cél nem a kistanárok, hanem a taní­tó pedagógusok képzése. Ezért született meg a négyéves tanító- képzés is, melyet sikerült létre­hozni a jelen gazdasági körül­mények között. Az ezeréves múlt, az átrajzolódó társada­lom, az új élet lehetőségeire fel­készítés a növelő-nevelő ember hivatására vár. A konferencia ezután szek­ciókban folytatta munkáját. Délután a megyében élő, ide kötődő, tudományos rangú szakemberek megalakították a Magyar Tudományos Akadé­mia Szegedi Bizottságának Bé­kés Megyei Tudományos Tes­tületét. Rövid időre három sze­mélyt bíztak meg a szervezési teendőkkel, a szarvasi Sípos Imrét, a gyulai Szabó Ferencet és Micheller Magdolnát, a főiskola tudományos referen­sét. A testület feladatul tűzte ki, hogy a térség felemelkedéséért minden szellemi erőt mozgósít­son. Az alakuló ülést Köteles Lajos főigazgató vezette, a kon­cepcióval Telegdy Gyula aka­démikus, a szegedi akadémiai bizottság elnöke ismertette meg a résztvevőket. Szőke Margit XIV. Országos Fuvolás Találkozó Békéscsabán A békéscsabai Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola nyerte el a jogot a XIV. Orszá­gos Fuvolás T alálkozó megren­dezésére, melyet április 18-21. között tartanak Békéscsabán. Az országos találkozón mint­egy 300 fuvolás vesz részt, kép­viselve a szakmát, kezdve a ze­neiskolás és szakközépiskolás növendékektől az ország kie­melkedő előadóművészéig és külföldi vendégekig. A találko­zó programja főként szakmai előadásokból, valamint hang­versenyekből, bemutatókból áll. Ez utóbbira várják a zenét szerető közönséget is. Minden bizonnyal nagy érdeklődésre tart számot április 18-án a De- bussy-hangverseny, valamint szombaton, április 20-án a Bach-hangverseny. Mindket­tőt a Belvárosi Általános Isko­la és Gimnázium aulájában tartják, a kezdési időpont, este fél nyolc. A találkozó tematikája első­sorban a régi korok zenéje lesz, különleges csemegének ígérke­zik Csalog Benedek barokk fu­volaművész koncertje péntek este. A találkozó rangját és szakmai elismertségét jelzi, hogy a hangversenyeket a Ma­gyar Rádió is rögzíti. A találkozó támogatóit Vozár Márton, a Garzon Szálló Kft. igazgatója koordinálta. Mint elmondta, ő maga is mű­vészet pártoló, igyekezett olyan vállalkozókat, cégeket meg­nyerni, akik hasonlóan gondol­kodnak. Fontos dolognak tartja, hogy országos rendezvénynek ad otthont a zeneiskola, mert ez a város, a megye pozitív meg­ítélésében is sokat segíthet. Ezen a találkozón tartja ren­des évi közgyűlését a Magyar Fuvolás Társaság, ahol az előzetes szavazás alapján át­adásra kerül a Doppler Ferenc- emlékgyűrű. Ezt a kiemelkedő zenei teljesítményért, valamint az életmű elismeréséért nyújt­ják át az arra érdemes zenész­nek. M.K. KÖRKÉP Tiszta szívvel. A mezőhegyesi általános iskolások tegnapi költészetnapi versmondó verse­nyén számos Békés megyei településnek és a székelyföldi Kézdivásárhelynek a diákjai is részt vettek. Helyezettek: az alsó tagozatosok kategóriájában I. Juhos Petra (Szarvas), II. Bacsur Petra (Orosháza), III. Szabó Tibor (Mezőkovácsháza), különdíjat kapott: Tubák Levente (Kézdivásárhely); az 5-6. osztályosok kategóriájában: I. Tímár Judit (Hunya), II. Németh Valéria (Mezőkovácsháza), III. Orosz Fekete Eszter (Kézdivásárhely); a 7-8. osztályosok kategóriájában: I. Páll Boróka (Kézdivásárhely), II. Németh Lilla (Mezőkovácsháza), III. Czúth Mónika (Magyarbánhegyes) és’Jankó Zita (Mezőhegyes). A színvonalas verseny után a résztvevők megkoszorúzták az iskola melletti parkban Melocco Miklós József Attila-emlékművét; felvételünk ezt a felemelő pillanatot ábrázolja. FOtó: kovács Erzsébet Okány nem forráshiányos Az okányi képviselő-testület tegnap délután rendkívüli ülés keretében tárgyalta az önkor­mányzat idei költségvetését. Elhangzott: forráshiányra nem nyújtanak be pályázatot, hisz az onnan remélhető pénz nagyon bizonytalan. Úgy tű­nik: ésszerű gazdálkodással biztosítható a település idei gazdálkodása is. Az 1996. évi költségvetést végül 106 millió 818 ezer forintban hagyta jóvá a testület. Az okányi önkormányzat idén 5 millió 495 ezer forintot kap a háztartási tüzelőolajjal fűtő családok, valamint a tüze­lőolajról más fűtési módra éttérő háztartások támogatására. Mi­vel a korábbi helyi rendelet már­cius 31-én hatályát vesztette, az összeg felhasználására újat kel­lett alkotni. Az új rendelet (mely április 15-én lép hatályba) értel­mében HTO-kiegészítés, illetve a fűtésátalakítási kérelmek a polgármesteri hivatalnál május 31-éig nyújthatók be. Az első részleteket szeptember 10—15., a másodikat november 20—25. között fizetik majd ki. (Magyari) Bölcsődékről, óvodákról, iskolákról szocialista szemmel Gyula város költségvetésének helyzete mindennapi témává vált a városban: a képviselők már a szavazáskor egyöntetűen úgy vélték, sürgősen át kell gondolni a további teendőket, és ez elsősorban az intézményhálózat átvizsgálását jelentette. A napokban folyó bi­zottsági tárgyalások során kiszivárgott hírek sokakat megijesztett. A hely zet tisztázására hirdettek lakossági fórumot a testület szocialista képviselői tegnap délután a párt Vásárhelyi utcai székházába. Albel Andor alpolgármester tájé­koztatta a megjelenteketá testület elé kerülő előterjesztésről. Esze­rint felmerült két bölcsödé üze­meltetésének vállalkozásba adá­sa, és hat dolgozó elküldése — eközül egyik javaslat sem nyerte el a jelenlévők tetszését. Szóba került a Pálffy utcai vagy a Hajnal utcai óvoda bezárá­sa, ezellen az óvodák jelenlévő képviselői tiltakoztak. Szabó Jenő tervező egy egészen új ja­vaslattal állt elő: a foglalkoztatot­tak létszámának, beosztásának felülvizsgálatát, a vezetői pótlé­kok csökkentését, illetve néhány igen kis létszámmal működő cso­port megszüntetését is meg kelle­ne vizsgálni. A megtakarítás eszerint a terv szerint is elérhető lenne, és nem kellene egyetlen óvodát sem bezárni. Ezt ajavasla- tot a jelenlévő képviselők hétfőn a testület elé terjesztik. Az általános iskoláknál nem számol a terv drasztikus változ­tatásokkal, „csak” a költsége­sebb pedagógiai programok fel­adásával, és közel 50 fő leépíté­sével. Megmaradna azonban az 1. számú általános iskola, mely­nek bezárása időnként már szó­ba került. A középiskolák történetének ismertetése után Albel Andor al­polgármester a Bay Zoltán Gim­názium sorsáról beszélt: — Az előterjesztés szerint szeptemberben már nem indul­na első évfolyamos osztály, így négy év alatt itt a gimnáziumi képzés megszűnne. Megma­radna viszont az érettségire épülő informatikus képzés és a Gábor Dénes Főiskola, melyet a Károlyi Mihály utcai épületben el lehetne helyezni. Az Erkel Fe­renc Gimnázium pedig tiszta profilú gimnáziummá válna. A Bay Zoltán Gimnázium- megjelent diákjai fájlalják: az el­múlt 3 évben túl sok támadás érte őket és az iskolát, munkájuk ered­ményeit alig veszi tudomásul va­laki. A. Gy. «(aBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Egyetértenek. Megtörtént a hivatalos kapcsolatfelvétel a Magyar Demokrata Nép­párt és a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöksége kö­zött. Közös véleményként fogalmazták meg, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány leváltása érdekében a mér­sékelt ellenzéki erők össze­fogása és szorosabb parla­menti együttműködése szükséges. Ausztriába készülnek. Kádár Béla országgyűlési képviselőt, az Antall-kor- mány volt miniszterét ne­vezték ki az MDF nemzet­közi gazdasági és politikai kapcsolatainak igazgatójává - jelentették be tegnap. A párt háromtagú küldöttsége ma Ausztriába utazik. Megfogyatkoztak. Idén több mint 9 százalékkal ke­vesebben jelentkeztek a fel­sőoktatási intézmények nappali tagozatára, mint ta­valy. Az első országos ada­tok 2,02-szeres jelentkezést regisztráltak, szemben az 1995. évi 2,37-es aránnyal. Számottevően a tanár- és a tanítóképzésre jelentkezők száma csökkent. Tovább szolgálnak. Az Okucaniban szolgáló több mint 400 magyar IFOR-ka- tona mintegy 90 százaléka szeretné meghosszabbítani az év közepén lejáró, 6 hó­napos szerződését. így - a megoldásra váró feladatok­tól függően - várhatóan csak mintegy 30-40 katona pótlásáról kell majd gon­doskodni. Pénzzel ösztönöznek. A Soros Alapítvány pályázatot írt ki a magyar cégbíróságon legalább egy éve bejegyzett hivatásos könyvkiadók számára. A jelentkezők a május 6-i beküldési határ­időig anyagi támogatást kérhetnek szépirodalmi és társadalomtudományi mű­vek, elsőkötetes magyar írók, költők tollából szár­mazó alkotások kiadásához, valamint ahhoz is, hogy a művek a könyvtárakon ke­resztül eljussanak az olva­sókhoz. Újabb rosszallás. A Fi­desz-Magyar Polgári Párt véleménye szerint nincs szükség az új gazdasági nyomozó hivatalra. A meg­lévő bűnüldözési szervek megerősítése és munkafelté­teleinek javítása jobb ered­ményt hozhat. Az új intéz­mény felállításának alkot­mányos, törvényességi, ha­tásköri, pénzügyi és politi­kai akadályai is vannak. A hordozórakéta megbízhatósága 71, a Vosztoké csak hatvanszázalékos volt Újabb részletek Gagarin útjáról Ma 35 éve, 1961. április 12-én értesült a világ a szenzációs hír­ről, hogy felszállt a Vosztok-1 (Kelet-1), fedélzetén Jurij Alek- szejevics Gagarin vadászrepülő főhadnaggyal. Egyszer kerülte meg a Földet, 89 perc alatt 175 illetve 302 kilométer magasság­ban, elliptikus pályán. A bátor vállalkozás a szó szo­ros értelmében új fejezetet nyi­tott az űrkutatás történetében, s egyben óriási szovjet sikert je­lentett az Egyesült Államokkal vívott „kozmikus” versenyben - mondja /. Nagy János, la­punk űrkutatási szakértője. - A vetélkedés szorosságára jel­lemző: alig 3 héten - pontosan 23 napon - múlt, hogy az em­beriség egyik régi álmának első beteljesítőjeként nem Gagarin, hanem az amerikai Shepard neve került be a 20. század his­tóriájának könyvébe.-Gagarin űrutazásáról - a hivatalosan közreadott tények mellett - sokféle találgatás kelt szárnyra. Nem tudni, mennyi ezek valóságalapja, tudomá­nyos körökben viszont ma már jó néhány olyan részlet is is­mert, amely korábban szigo­rúan bizalmas információnak számított. Az alapvető adatokat a szov­jetek nyilvánosságra hozták. Gagarin űrhajója - a hordozó- rakéta végfokozatával együtt - mindössze 7 méter hosszú és 6,2 tonna súlyú volt.-A gömb alakú, 2,3 méter külső átmérőjű utasfülke bel­seje egy utast is éppen csak be tudott fogadni - összekuporo­dott testhelyzetben. Érzékelteti az űrtechnika fejlődésének ütemét, hogy a jelenleg mű­ködő orosz Mir (Béke) űrállo­más fedélzetén 6-8 ember dol­gozhat, pihenhet „összkom­fortban”, és teljes súlya 100 tonna.- Az ismeretlen fölfedezé­sére indulónak mindig bátornak kell lennie. Gagarin minden bi­zonnyal annak tudatában feküdt be az űrkabinba, hogy roppant kockázatos vállalkozás részese. Ugyanis baljós események előzték meg az utazást, s ezek egy részéről Gagarinnak tudnia kellett. (A szovjet pártvezetés és az űrkutatás vezérkara ter­mészetesen minden veszélyfak­torral pontosan tisztában volt, de nem engedte az utat elha­lasztani, hiszen az amerikai A. B. Shepard a Mercury űrhajó­val már készen állt a május 5-i indulásra.) íme, néhány - sokáig titok­ban tartott - előzmény: 1960-ban két Mars-szonda nem indulhatott el, rakétahiba miatt, majd Bajkonurban fel­robbant egy javítás alatt álló in­terkontinentális rakéta, s 164- en életüket vesztették. Egy szputnyik űrhajó harmadszori nekifutásra -tudott csak elin­dulni, idő előtt visszatért, s rossz fékezés miatt a légkörben elégett. Kevéssel utóbb, a kísér­let megismétlésekor az űrhajó, két kutyával a kabinjában, fel­szálláskor felrobbant. Valószínűleg Gagarin sem tudta, hogy a hordozórakéták csak 71 százalékban, a Vosz­tok-1 pedig 60 százalékban volt megbízható. Végül is sikerrel zárult a kockázatos vállalkozás; Gaga­rin egy csapásra élő legenda lett. Tragikus ellenpontja min­dennek, hogy hét évvel később már csak legenda volt, de nem élő. 1968-ban értelmetlen repü­lőszerencsétlenség áldozatává vált. (ky) Gagarin kézírása és önéletrajzának első kiadása FOTÓ: FEB

Next

/
Oldalképek
Tartalom