Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-06 / 56. szám

MEGYEIKÖRKÉP

1996. március 6., szerda

„Gergely napja ritkán jó”

Az idei tél megmutatta, hogy igazi „foga” van. Egyben mégis biztosak lehetünk: egyszer véget ér. Március már mindenképpen tartogat számunkra kellemes, napfényes órákat, sőt ha Sándor, József és Benedek szavahihető emberek, még meleget is hoznak.

Várható időjárás

A március havi középhőmérséklet sokévi átlaga 4,2 és 6,5 fok között alakul hazánk területének túlnyomó részében. Századunkban az 1916-os március volt a legmelegebb: 9,3 fokos országos havi középhőmérsékleti átlaggal, a leghidegebb 1987 márciusa volt 0,2 fokkal. Az idei március az átlagosnál kissé hidegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. A havi középhőmérséklet 3,8 és 6,5 fok között várható, a havi csapadékösszeg valószínűleg 45—60 mm között alakul majd.

Országos Meteorológiai Szolgálat Kereskedelmi Szolgáltató Iroda

Földinh volt. (t) Bayer Jenő kémia—fizika szakos tanár, a kémiai tudományok kandidátusa 1932-ben ezen a napon született Békéscsabán, és 1970-ben Püspökladányban halt meg. Oklevelét a Szegedi Tudományegyetemen szerezte, 1956-tól haláláig a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgozott. 1959-ben Szegeden doktorált. Tagja volt az MTA Kémiai Osztálya gyógyszeranalitikai munkabizottságának, az Egészségügyi Minisztérium és az MTA közös Gyógyszerészeti és Gyógyszerkönyvi Bizottságának. Fő kutatási területei a reszerpin és átalakulási termékei, a főleg növényi eredetű gyógyszeralapanyagok és más gyógyszerkészítmények voltak. Közel félszáz közleménye jelent meg. Autóbaleset következtében halt meg.

Szalagavató (r). A szarvasi Székely Mihály Szakmunkásképző, Szakközépiskola és Diákotthon március 8-án 17 órakor tartja szalagavató ünnepségét az Árpád Szálló dísztermében.

Sztárvendégek. (m) A

sarkadi Sweet Night Klubban már hagyomány, hogy a fiatalok kívánságára neves sztárokat hívnak meg a klub vezetői. Két héttel ezelőtt az Alvajárókkal sikerült egy éjszakára leszerződniük, március 8-án pedig a technozenét játszó Carpe Diemet várják Sarkadra.

Metszési bemutató, (r). A szarvasi Tessedik Sámuel Kertbarát Kör tagjai március 7-ei összejövetelükön Rózsa Sán- domé kardosi kertjében találkoznak, ahol Demeter Péter kertész, a kör szakmai vezetője tart metszési bemutatót.

Március — régi latin nevén Mars isten hava — a római időkben évkezdő nap volt. Régi magyar neve Böjtmás hava, mivel a húsvétot megelőző negyvennapos böjt zömében márciusra csily Csillagászati megnevezése Kos hava, mivel a Nap e hó 21 -én lép a Kos jegyébe. Meteorológiai neve Tavaszelő, igen régi magyar neve Kikelet hava, Sylvester János nyelvész a XVI. században Fű hegy névvel illette.

A hónap első felében Franciska napja tulajdonképpen időjósló nap. Úgy tartja a néphit, hogy amilyen idő van március 9-én, olyan lesz az egész hónap.

Az iskolák patrónusára. Nagy Szent Gergelyre emlékeznek március 12-én, Gergely pápa nevéhez fűződik az egyházi ének klasszikus rendszerezése, a gregorián. A pannonhalmi Boldogasszony-kápolna mellékoltárán álló szobra úgy ábrázolja, hogy bal vállán egy galamb ül. A legenda szerint a gregorián énekstílust a galamb képében megjelenő Szentlélek súgta Gergely pápának.

Már a kora középkorban elterjedt szokás volt a ger- gelyjárás vagy gergelyezés. Ekkor kezdődött az iskolákban a tavaszi félév és a diákok felvonulással, köszöntőkkel, kis jelenetek előadásával toboroztak társakat és

gyűjtöttek adományokat. A csökkenő gyermeklétszám, az iskolák siralmas anyagi helyzete ma is indokolná a gergelyezés újbóli elterjedését.

Gergely-naphoz időjárási regulák is kötődnek. „Megrázza még Gergely a szakál- lát” — mondogatják, ami márciusi hóesést jelez. Népi rigmus' szerint: „Gergely napja ritkán jó, sokszor van hideg szél és hó.” Zalában úgy tartják, hogy az e napon metszett tőkén sok szőlő terem majd,

A legismertebb időjóslás szerint „Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget”. Sándor névünnepe a hó 18. napja. Az Alföldön ezen a napon vetik a fehér babot, Bukovinában a zabot és az árpát. A legtöbb népi szokás József-nap- hoz kötődik. A názáreti ács Jézus nevelőapja, Mária jegyese volt. Tiszteletét elsősorban a ferencesek terjesztették, közülük is a karmeliták. A XVII. században a József-kultusz a Habs- burg-házban is felvirágzott. Li- pót császár egész birodalmát oltalmába ajánlotta. Buda 1686-os ostroma alatt Aviánói Márk (Marco d’Aviano) kapucinus szerzetes dárdájára egy Szent József-képet tűzött, úgy buzdította a rohamra induló katonákat.

A hagyomány szerint Jó- zsef-napon szólalnak meg

először a madarak, mert „Szent József kiosztotta a sípot nekik.” Másutt ekkor hajtják ki először az állatokat a legelőre. A méhek kiereszté- sének ideje is ez a nap. A Jó- zsef-napi rossz idő sok halottat jövendöl az év során. Ha pontos a menetrendjük, a fecskék is ezen a napon érkeznek: „Fecskét látok, szeplőt hányok” — mondogatják a gyerekek.

Benedek a tavaszi napéjegyenlőség napja. A bencés rend alapítója — Szent Benedek — ünnepe március 21. Szent Benedek fiának köszönhető az első nyugati műveltséget adó iskola megépítése Pannonhalmán, amely iskola az idén ünnepli ezeréves fennállását. A bencés szerzetesek élen jártak az archaikus népi hagyományok őrzésében is. Göcsejben zsírt és fokhagymát szenteltek ezen a napon, amelyeknek gyógyerőt tulajdonítottak. A benedeknapi hagyma főzetével tífuszos betegeket gyógyítottak. A hagyma duggatását Benedek-na- pon tanácsos végezni. Időjósló mondás szerint ha dörög az ég Benedek napján, száraz nyár várható.

A magyar vallásos hagyományban az oltás, a szemzés napja Gyümölcsoltó Boldog- asszony; az angyali üdvözlet beteljesedésének napja. A reneszánsz kor nagy festőit —

Filippo Lippit, Fra Angelicót, Leonardo da Vincit—megihlette ez a csodálatos jelenet és remekműveket festettek Angyali üdvözlet címmel. A néphit szerint március 25-én nem szabad letörni azt a fát, amit beoltottak, mert vér folyik belőle. A frissen oltott fára nagyon vigyáztak, mert ha letörik, szerencsétlenséget hoz. Délvidéken a békákat figyelik, mert ha megszólalnak, még negyven napig hideg lesz.

A hónap utolsó napjára esik Virágvasámap, Jézus je- ruzsálemi bevonulásának ünnepe: a mi éghajlatunkon barkát szentelnek ezen a napon. A barkaszentelés szakrális szokás, de a szentelményt rontás ellen, mennydörgés, villámlás ellen, sőt gyógyszerként is használják. A barkagyűjtést régente az iskolások végezték tanítójuk vezetésével, és énekelve vitték a templomba. A virágvasárnapi körmeneten a jeruzsálemi pálmaágakat a barka helyettesíti. Virágvasárnapi népi szokás a kiszejárás vagy kisze- hajtás és a villőzés. A „kisze” menyecskének öltöztetett szalmabáb, amit énekszóval vittek a lányok a falu végére, ahol vagy elégették, vagy vízbe dobták; a bábu a tél, a betegség, a böjt szimbóluma lehetett. A villő egy felszalagozott, kifújt tojásokkal díszített lombos ág, amit a legények szereztek be a lányoknak, akik énekelve hordozták végig a falun.

(hankó)

Fontosabb vallási ünnepek

Római katolikus:

Szent József (március 19.);

Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.); Virágvasámap (március 31.).

Görög katolikus:

Mária örömhírvétele (március 25.); Virágvasámap (március 31.).

Protestáns:

Virágvasámap (március 31.).

Ortodox:

Örömhírvétel (március 25.).

Megkérdeztük olvasóinkat

Mi a véleményük a férfiszépségversenyről?

Felföldi Zsolt, 21 éves kötegyáni vállalkozó:

— Szerintem jó, hogy kitalálták. Ezzel is színesebb a világ. Bár biztos, hogy egy ilyen verseny főként a nőknek lehet érdekes, kíváncsiságból azért én is megnézném. Hallottam, hogy mostanában éppen Békéscsabán próbálnak egy efféle hagyományt megteremteni, csak gratulálni tudok az ötletgazdának! Egy rugalmas, nyitott vállalkozó ilyenkor a fejéhez kap: hogy nem nekem jutott eszembe ilyesmi!? De hát tisztelet a találékony emberek előtt!

Berényi Jánosné, 44 éves méhkeréki védőnő:

—Jó ötlet. Úgy gondolom, ha valaki egy ilyen versenyen részt vesz, még többet ad magára, mint általában szokott. Látja, hogy a jó megjelenésével érdeklődést vált ki a közönségből, esetleg eredményt is elér, mindez önbizalmat ad neki. S ha a dolog nem visszafelé sül el, mindenképpen hasznos. Persze én a középkorú férfiak számára is szerveznék szépségversenyt. Nekik főleg nagy szükségük lenne a jó értelemben vett önbizalomra.

Szabó László, 23 éves mezőkovácsházi gázszerelő:

— Erről inkább a nőket kellene megkérdezni! De végül is nem rossz ötlet. Én biztos nem indulnék egy ilyen versenyen, de ha a családban lenne esélyes férfi, valószínűleg biztatnám, nevezzen be. Sose lehet tudni. Ha valamit megnyer, már nem indult hiába. Aztán meg lehet, hogy valakinek éppen egy ilyen verseny változtatja meg az életét. Annyi rossz külsejű férfit betesznek modellnek az újságokba. szerintem ilyen helyen kellene válogatni.

Ágoston Helga, 17 éves nagy- kamarási tanuló:

— Jó, hogy valaki gondol ilyesmire. Az ápoltságot, a jó megjelenést nemcsak a nőktől kell elvárni, hanem fordítva is.

Egy férfi is legyen igényes a külsejére! Persze ha versenyen kívül, a magam számára kellene választanom a srácok között, nekem a belső tulajdonságok szerepelnének a fő helyen. Sok magamkorabeli lány csak a külső után ítél, ez alapján választ partnert, én viszont társat keresek, s ehhez már kevés a külső.

(m)

Feszültségoldó tréning az ifiházban

Stressz: védekező jellegű, huzamosabb fennállása esetén szervi elváltozással járó állapot az állati vagy az emberi szervezetben, amellyel a külvilágból érkező, őt veszélyeztető fokozott ingerekre felel. (Idegen szavak és kifejezések szótára, 1989.)

Gondokkal teli világunkban gyakran panaszkodunk fejfájásra, hányingerre és más hasonló rendellenességre a feszült idegállapot következményeként. A feszültség oldására Váradi Gábor, a békéscsabai családsegítő szolgálat munkatársa márciusban az ifjúsági házban feszültségoldó tréninget szervez.

—Korunk emberét a felborult egyensúly, az egyoldalú terhelés nyomasztja, mely rossz közérzetet, idegességet okozhat. A feszültség valójában nem elátkozandó rossz dolog, hiszen jelzi, valami nem stimmel a szervezetben. Minél inkább elmozdulunk nyugalmi állapotunkból, annál inkább elviselhetetlen ez a jelenség. Semmi sem vezethető le a stressz jelenlétében, nyugalommal születtünk, utakat kell tehát keresnünk annak újraátélésére. Az összpontosított figyelemre alapuló egyszerű relaxációs és koncentrációs gyakorlatokra épülő foglalkozássorozat — melyre a 15 éven felüliek jelentkezését várjuk — az egyensúlyt kívánja tükrözni. A gyakorlatokat elvégzők számára csökkenhet a kritikus helyzetek (vizsga, hivatali ügyintézés) előtti feszültség, ilyenkor miden másképpen sikerülhet.

— Az életvitel is megváltoztatható ezzel a tréninggel?

— Az élet dolgai, problémái így elviselhetőbbé válnak, az egyén rengeteg tapasztalatot szerezhet, látóköre szélesedhet.

A feszültségoldó tréningről bővebb felvilágosítás a 441-147-es telefonszámon Váradi Gábornál kérhető, aki a családsegítő szolgálattal kapcsolatban álló családok részére is hasonló gyakorlatsorozatot szervez.

B. Takács Marianna