Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30-31 / 76. szám
*§> BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP 1996. március 30-31., szombat-vasárnap Királygyilkosságok Magyarországon II. Német Péter és Aba Sámuel halála Szent István halála után a vérszerződés akkor még elevenen élő rendelkezéseit kijátszva egy idegen kalandor, a velencei—német Petrus Urseulus (1038— 1041; 1044—1046) kerül sötét mahinációk, mindmáig feltáratlan nemzetellenes összeesküvések és orvgyilkosságok révén a magyar trónra. Ennek a Magyarország vesztére törő áruló királynak a személye körül a hamisítók és hazugságok évezredes köde terjeng: az Árpád-házhoz való homályos harmadízigleni, ellenőrizhetetlen rokoni kapcsolódásai is közönséges hamisítások, amelyeket a bitorló legalizálása érdekében koholtak. Az ország titkos gyarmatosítása jegyében, a törvények kijátszása útján hatalomra került király — akit a nép közönségesen Német Péternek nevezett — minden erkölcsi törvényt felrúgott. Nyíltan meghirdette Magyarország tönkretételét és a magyarság kiirtását. Megszűnt az emberi jog, helyét átvette a nép- és magyarellenes erőszak. István özvegyét börtönbe vetette, a népet zaklatta és elviselhetetlen adókkal sanyargatta. Hóhéruralma ellen, mely a hazánkba betódult idegen kalandorokra, „lovagokra”, magyargyilkolásban edzett idegen zsoldosokra és árulókra támaszkodott, felkelt a magyar nép, s trónját — háromévi terroruralma után, 1041-ben —megdöntötte. Péter ekkor Albert osztrák herceghez menekült, ott várta az események fejlődését. Három év múlva érkezett el az alkalmas perc a trón visszafoglalására: fővédnökétől, a német császártól kért segítséget, s annak seregeivel tört be az országba, hogy aztán Székesfehérvárott aranyozott lándzsa képében hűbérül nyújtsa át III. Henrik német császárnak Magyarországot. Második királysága sem tartott soká, a nemzet szabadságharca szétverte vazallus hadait, s az áruló király gyáván megfutott. Futásáról Kézai krónikája tudósít. Beszámolójának külön érdekessége, hogy megírásakor, 1282— 1283 táján — miként ő maga utal rá — még elevenen élt a szájhagyományban Péter gyűlöletes alakja és bukása. Péter „titkon embereket külde, hogy foglalják el Fejérvárt; de terve kitudódván, a magyarok mindenhol kezdének lázadni, egyszerre öldökölvén a németeket és olaszokat, még az asszonyoknak, gyermekeknek és azon papoknak sem kegyelmeztek, kiket Péter tett vala prépostokká, plébánosokká és apátokká. S miután Péter Fejérvárba nem mehetett be, futásnak eredve Mosony felé mene, hol, mint mondják, sereg indula ellene. Eltérve tehát onnan is, sietve Fejérvár felé lovagolt, mert a polgárok izenték vala, hogy jöjjön vissza s a Aba Sámuel miniatúra, al4. századi Képes Krónikából várost neki adják. S amint Fejérvár körül egy faluba érkezett, a sereg hirtelen körülvevő, hol is fogságba jutván szemeit kiszúrják. S jóllehet életben marada, lelke fájdalmában életét végezvén Pécsett temetik el”. „Ily ribanc vége lön Péternek, /Fényét elvevék szemének” — így kommentálta az esetet a furcsaságokat kedvelő Roidle Péter. Harmadik Árpád-kori királyunk (Aba Sámuel 1041—1044) meggyilkolásának közvetlen előzménye az 1044. évi ménfői csatavesztés; erről számol be — ugyancsak szájhagyományok alapján — a Képes Krónika: „Mondják, Aba király győzelmet is nyert volna, de azok a magyarok, akik barátsággal maradtak Péter király iránt, földre dobták zászlóikat, égi jelként ritkás köd szállt le, majd Isten heves szélvihart támasztott, s ez szörnyű port vitt a magyarok szemébe; mondják ugyanis, hogy a pápa úr már előbb kiátkozta a magyarokat, amiért királyukat, Pétert megfosztották méltóságától. Sokáig és keményen folyt a csata, végre a császár, Isten segítségében bízván (az árulók átállásában — a szerk.), győzelmet aratott. A vesztes Aba király pedig elmenekült a Tisza felé, és egy faluban a magyarok (áruló főurak — a szerk.), akiknek uralkodása alatt ártott, az Öregbarlangban kegyetlenül legyilkolták.” Miként a szövegből világosan kitetszik, pápa és az árulók együttesen, összefogva törnek az idegen hadak ellen küzdő, tehát önvédelmi, honvédő harcot folytató magyarokra. A csata alakulása kezdetben (az isteni beavatkozás ellenére) a magyaroknak kedvez, már-már Aba Sámuel javára dől el az ütközet, mikor az árulók csapatai átáll- nak az ellenséghez. (Érdekes módon a kereszténységre térítés és az idegenek beözönlése óta mérhetetlenül elszaporodtak az országban az árulók.) A krónika azonban a sorok közé rejtett titkos üzenetet is közvetít felénk, amelyből kiderül, miként tekintett a magyarság a gáládul meggyilkolt Aba Sámuelre: „Tetemét a falu mellett templomba temették; néhány esztendő múlva kiásták a sírból: SZEMFÖDELÉT ÉS RUHÁIT ROMLATLANUL TALÁLTÁK, SEBHELYEI BEGYÓGYULTAK.” Vagyis, a néphit szerint Aba Sámuel szent király volt, akin még holtában sem fogott a rontás. (A szöveg Grandpierre K. Endre Királygyilkosságok című könyve alapján készült.) Fekete fehéren A csapos halála Tulajdonképpen boldog és nyugodt országban élünk. Igaz, naponta történnek gyilkosságok, rablások, lakás- fosztások, egyéb bűnügyek, de legalább nem lehet fegyvert viselni. Hivatalosan nem. így aztán nem történhet meg nálunk az, ami szerdán Dél-Afrikában.. Johannesburgban — adták hírül a lapok — pár fegyveres betért egy kocsmába néhány sört „lehajítani”. Vitte is a pincér egykettőre a korsónyi söröket, hanem hamar ajkára fagyott emberünknek a mosoly. Néhány korty után a fegyveresek az asztalra csapták a korsókat és mert langyosnak találták a nedűt, tüzeltek. Lelőtték a csapost, mint a kutyát. Vagyis nem hívták a főnököt, nem kértek vásárlók könyvét (panaszkönyvet), rendet raktak maguk. No, erre mondom: nyugodt, boldog országban élünk. Mert gondoljanak csak bele, ha nálunk... Hogy hullanának a csaposok! Meg a nem csaposok, akik naponta eltérítik életünket, akik naponta engednek — kényelemből, lustaságból, egyéni haszonszerzés céljából — a minőségből. Itt van például a legújabb botrány: a szegedi paprika-ügy. Amelyben az ország egyik legrangosabb (vagy annak hitt) élelmiszeripari üzeme, a Szegedi Paprika Rt. vágott át bennünket, mint azt a bizonyost a palánkon. Nem tettek mást, csak annyit, hogy a horvát Podravka cég vegetás zacskóiba Boszorkány fantázianévvel ellátott magyar ételízesítőt csomagoltak. Ami — mint hírlik — majdnem olyan, mint a Vegeta, csak egészen más. De nekünk Vegetaként adták el, összesen hetven tonnát. Mondhatnák, kis svindli az egész. Ha Szegedről nézzük, bizonyosan. De ha a zsebünk felől, akkor aligha. Mert valamit megfizettünk — valamit mindig megfizetünk —, és a pénzünkért nem azt kapjuk, mind gyakrabban nem azt. Gyengébbet, olcsóbbat, rosszabbat. Johannesburgban ilyenkor már lőnek. Lám, milyen jó, hogy Magyarországon élünk. A paprikásoknak. Nekünk meg? Ki tudja? Mindenesetre szerda óta Dél-Afrikában a csaposok nem mernek langyos sört mérni. Árpási Zoltán Zsebversek Melyik az? Szeretem Jókait, mivel anyám egy nappal halála előtt egyik könyvébe el tudott merülni s nem szenvedett. Csak tudnám melyik az. Hajnal Gábor Nyelvlecke Valaki: Beszéljünk világnyelven! Másvalaki: Barbárul? Szonda Szabolcs Mit szól hozzá, kedves tanár úr? Mindenki felelős, aki nem hajlandó a demagógia útját elreteszelni Mi történik itt? — teszik fel naponta ezrek, tízezrek a kérdést. Az egészből nem értenek semmit. Mi folyik itt valójában, rendszerváltás vagy valami más? Kételyek között utazunk ezen a huszadik század végi Magyarországon. Segíteni szeretnénk. A mai magyar valóságot értelmezni. A tanár úr, akit megszólaltatunk egyetemi docens, Kelet-Európa-szakértő. Most a demokrácia kilátásairól kérdezzük. — Tehát, mit szól hozzá, tanár úr? — A demokrácia nem attól demokrácia, hogy a törvények garantálják, hanem attól, hogy alkalmazzák. Úgy tűnik, nálunk még abban is bizonytalanság van, hogy alkalmazzák, vagy ne alkalmazzák. Emiatt mozdulnak a szélsőjobb, a demagóg ígéretek felé a kiszolgáltatott tömegek, akik most rájöttek: az ő szavuk nem Isten szava, mint ahogy korábban hitték. Most bőrükön tapasztalják, hogy a szabadság, a demokrácia nem jár együtt a szociális emelkedéssel, mint ahogy azt nekik annak idején bemagyarázták. Emellett tapasztalják a sorsuk iránti közömbösséget is, amit semmiféle felvilágosítással nem lehet ellensúlyozni. — Vannak azért, akik szívükön viselik sorsukat, megértik problémáikat. Melléjük állnak és ígéretekkel elcsábítják őket. — Valóban, bármilyen riasztó is, a különböző szélső- jobboldali, extrémista csoportok között verseny indult, hogy ki tud nagyobbat mondani, ki tud radikálisabban megfogalmazni indulatokat. Jól látja, folyik a hitevesztett tömegek csábítása és a szélsőséges erők nem restellik ehhez felhasználni a sokféle demagógia sokféle eszközét. Ezért persze felelősség terheli őket, de természetesen felelős a kormányzat is, és felelős mindenki — a többi párt is —, aki nem akarja, vagy nem látja, hogy ezt az utat el kell reteszelni. Különben — ha így haladunk —hamar elérkezik az ideje annak, amikor nagyon pontos és félreérthetetlen választ kell adni arra a kérdésre, hol tart és merre halad a magyar demokrácia? — Úgy tapasztalom, a fiatalabb korosztály a legveszélyeztetettebb. Hamarabb elcsábul, felül a demagógiának, rossz irányba vihető. Csak életkori sajátosságról lenne szó, a korral járó bölcsesség hiányáról? —Kétségkívül, a fiatalság — életkoránál fogva — hajlamos a radikalizmusra, a forradalmi romantikára. De nagyon súlyosan érinti őket, a pályakezdőket és a nem pályakezdőket egyaránt az átalakulás terhe, s mivel nincs válasza, megoldása, módszere ennek elviselhetőbbé tételére, tovább radikalizálódik. Ezzel nem felmenteni akarom azokat, akik rossz irányba keverednek, de ezeket a körülményeket feltétlenül figyelembe kell vennie annak, aki irányít, aki kormányon van. — Azt hiszem kevesen vitatják, nagyon nehéz most fiatalnak lenni. Szülői háttér nélkül tanulni, lakást venni, családot alapítani szinte kilátástalan vállalkozás... — Igen, alapvetően megváltoztak a viszonyok. Nem jobbak lettek, hanem nehezebbek. Gondoljon csak az egyetemistákra és a főiskolásokra. Fizetniük kell a tandíjat, emelkedett a kollégiumi és az albérleti díj, a szülők meg lehet, hogy munka- nélküliek. — Közben gyorsvonati sebességgel differenciálódik a társadalom, egyik oldalon a kilát ást alanság, a másikon a sokak számára szokatlan gazdagság. — Az ehhez való viszony a fiatalokat is élesen differenciálja. Egyesek fals irányba mozdulnak és a szélsőjobb befolyása alá kerülnek, mások befelé fordulnak, eltávolodnak a társadalomtól, megint mások, a tehetségesebbek pedig külföldre távoznak. Vagyis olyan megoldásokat választanak, ami a szolid politikai pártok iránti bizalom megcsappanását jelzi. —Akkor milyen esélye van itt a demokráciának? — Óriási tévedés volt azt hinni, hogy Kelet-Európábán mintegy magától értetődően működik majd a demokrácia. Ez nem így van, mert itt számos kérdés megoldatlan, olyan kérdések, amiket a fejlett nyugati, kapitalista országokban évszázadok alatt oldottak meg. Nálunk ugyanezek a problémák máig az asztalon vannak: nem oldódott meg az agrárkérdés, a szociális kérdés, nem oldódott meg a nemzeti kérdés, vagyis nem oldódtak meg az alapkérdések. Ezeket lehet persze magyarságkérdésnek is nevezni, de nem azok. Ezek tipikus kelet-európai fejlődési problémák, és valószínű, most tömegek élik meg azt, amit 1989— 90-ben nem: uraim, azzal, hogy rendszerváltás volt, a problémák még nem oldódtak meg. Azok újra az asztalunkon vannak, és most kell megoldani őket. A feladat nem könnyű, és nem mindenki számára jelent ünnepet. Egyre inkább úgy tűnik, a problémák tömege fordított arányban áll a demokrácia működésének esélyeivel. De úgy is fogalmazhatnánk: addig, amíg kiszolgáltatott tömegek lesznek, addig csábítók is akadnak, akik újra és újra igyekeznek megzavarni a demokrácia működését. Á. Z. TRAKTOROKRA és MUNKAGÉPEKRE kistermelőknek is. Helyszíni ügyintézés. Rugalmas árainkkal legolcsóbban. — 3,2 m-es vontatott V-tárcsák, 56 cm-es levelekkel 320—379 E Ft-ig — függesztett V-tárcsák 194-227 E Ft-ig — 6 soros, fix vázú sorközkultivátor 153 E Ft — 6 soros, felhajthatós sorközkultivátor 167—312 E Ft-ig — 6 soros, műtrágyaszórós sorközkultivátor 196 E Ft — szántóföldi kultivátor 175 E Ft — szántóföldi kultivátor, felhajthatós rögtörővei 200 E Ft — öntvény gyűrűshenger, 5 m-es 213 E Ft — gumikeréken vontatható öntvény gyűrűshenger, 5 m-es 299 E Ft — 3,3 m-es kombinátorok 200-283 E Ft-ig — SPC—6-os vetőgép 268 E Ft — német (RAÜ) rendszerű kukoricavető gépek (hosszában vontatható) 317—388 E Ft-ig — szlovén, 25-soros, tárcsás vetőgép 509 E Ft —6001/12 m-es, függesztett permetezőgépek 212—320 E Ft-ig — lengyel rendsodró 126 E Ft — magyar rendsodró 138 E Ft — 4,5 t-s orosz pótkocsi 212 E Ft 0 „CSABAAGRO"-nál. Békéscsaba, s Szarvasi út 103. ^ A vasúti híd külső lábánál. Telefon: (66) 453-543.
