Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30-31 / 76. szám

o iRÉKÉS megyei hírlap A HÉT TÉMÁJA 1996. március 30-31., szombat-vasárnap Békésszentandrás továbbra is perel a jussáért — Még 95 db 20 hektár alatti terület vár gazdára — Mégis kevésnek bizonyult all. számú földalap. —Igen, s a módosítás a priva­tizációs miniszter joga. Számos helyről adtak be ilyen kérelmet, az esetek egy részéről (azokról, amikor a kérelmezők közvetle­nül a miniszter úrhoz fordultak) nincs tudomásunk. Az önkor­mányzatok egy része viszont ép­pen a földalapból való kivonását kéri a szövetkezetek használatá­ban lévő állami földeknek, azo­kat szeretnék saját tulajdonukba venni. Ez idáig még egyetlen Békés megyét érintő miniszteri döntésről sem tudunk. A földrendezők dicsérete — Végül is mi a mérleg a 11. számú földalap esetében? —A II/l -es földalap árverése során a helyi lakosoknak kijelölt 80 százalékra 52 árverést tartot­tunk 1995. december 12-éig, ezeken 139 ezer 80 Ak értékű termőföld, illetve erdő kelt el. A 20 százalékot kitevő II/2-es földalap, melynek árverése 1996. február 29-én fejeződött be Mezőhegyesen, főbb adatai a következők: 30 árverés, 32 ezer 447 Ak értékű termőföld, illetve erdő. A legtöbb helyen 1000 Ft- os egyezséggel kelt el a föld, pedig ekkor már nagy mennyi­ségű értékpapírral megjelentek a budapesti ügyvédek, olykor a volt nagybirtokosok vagy azok leszármazottai. Persze kelt el föld 9-10 ezer forintos licitérté­ken is Mezőberényben és Gyo- mán, de nem ez a jellemző. Hogy rendben, fegyelmezetten, törvényesen zajlottak a licitek, abban elévülhetetlen érdeme van a helyi földrendező bizottsá­goknak. — Egészen biztosan vannak, akik azt mondják: sikerült jól végrehajtaniuk egy kevésbé jó törvényt. — Kisgazda ismerősök oly­kor nekem is elkezdik sorolni a törvény hibáit. Azt szoktam ne­kik válaszolni, hogy amikor ja­víthattatok volna rajta, kivonul­tatok a koalícióból. Vélemé­nyem szerint is túlzottan kiter­jeszti a törvény a földszerzés lehetőségét azok hátrányára, akiknek a földből kellene meg­élniük. Tudok olyan pesti tudo­mányos kutatóról, aki a kárpó­tolt kisemberektől 800 hektárt vásárolt össze meghatalmazás­sal. Igazságérzet, Krisztus-kereszt — Ezekből az összevásárlá­sokból számtalan jogi bonyoda­lom származhat országszerte. — Hadd mondjak erre né­hány példát! Egy idős bácsi Bé­késcsabán a lányának adta a kár­pótlási jegyeit azzal, hogy érté­kesítse őket, és vegyen egy bi­ciklit az értük kapott pénzen. A jegyek elkeltek, a biciklit meg­vásárolták. Telt-múlt az idő, ki­derült, hogy az idős ember tud­tán és akaratán kívül földtulaj­dont szerzett. Idejött szegény panaszkodni, hogy most mit tegyen. Megkérdeztem tőle, vá- laszolhatok-e humorosan. Mi­vel igent mondott, azt tanácsol­tam neki, üljön a biciklire, és keresse meg a földjét. Mivel­hogy az is az övé. A másik történet arról szól, hogy az árverezők előre meg­egyeztek az 500 Ft-os vételár­ban. Egyikőjük felrúgta az egyezséget, s 700 Ft-nál emel­te a tárcsát. Az a földterület, amelyet meg akart szerezni, egy idős ember tanyájával volt határos, a mezsgye az épület falánál húzódott. Reklamált a bácsi, hogy nem így szólt az egyezség, de az árverésvezető már semmit sem tehetett. Később — részben a mi segít­Az árverésvezetőfelmutatja az érintett terület térképvázlatát Dr. Tímár János nyugdíjas jogi szakértő segítségére mindig számíthattak a licitálók ségünkkel — megnyugtatóan rendeződött a dolog. Amikor ki­derült, hogy a 700 forintos árat kínáló úriember továbbra is bor­sot akart tömi az öreg orra alá, a kárpótlási jegy eredeti tulajdo­nosai elálltak az üzlettől, és megtartották a földet maguknak. —Hiába, az igazságérzet... —Igen, hál’ istennek, ez nem veszett ki az emberekből. Ele­ken egy idős asszony többek kö­zött azért is ragaszkodott ahhoz, hogy a régi földjét kapja vissza, mert annak a végében egy Krisz­tus-kereszt állott ősidők óta. Az asszony évtizedeken keresztül gondozta a feszületet, akkor is, miután már elvették tőle a föl­det. Pápai István árverésvezető kollégám meg tudta győzni arról a többi jogosultat, hogy ez olyan kérés, melyet illik méltányolni. Felemelő pillanat volt! Hadd tegyem hozzá, hogy Eleken egyébként is különös hangulata volt az árveréseknek. Aki haj­landó volt 3 ezer forint körüli áron venni földet, azt őszinte el­ismeréssel megtapsolták. Lesznek még árverések — Végére érve beszélgetésünk­nek, az árverésekhez fűződő sze­mélyes emlékeimet is felidézve, Vörösmarty szavai jutnak eszembe: ,,Ez jó mulatság, férfi munka volt!” — Örülök, ha így látja. Én mindenkinek megköszönöm a segítségét, ismételten kiemelve a földrendező bizottságok, vala­mint munkatársaim ügyszeretet­ét, szakmai hozzáértését. Ter­mészetesen továbbra is szá­mítok a munkájukra, lesz még árverés Békésben, hiszen a Il-es földalapra 176 árverést tervez­tünk, de csak 81-et tartottunk meg. Elvileg kilátásban van még a 20 hektár alatti területekre 95 árverés! Hogy végül is mennyit tartunk meg belőle, az a telepü­lési önkormányzatokon is mú­lik, akik — mint említettem — szintén szeretnének földtulaj­dont szerezni — mondotta bú­csúzóul Jámbor István, az árve­rési osztály vezetője. Ménesi György ... és az igényjogosultak borítékjai is megérkeztek Jámbor István árverésiosz- tály-vezető: kisgazdák­nak azt szoktam mondani, amikor javíthattatok volna a törvényen, kivonultatok a koalícóból” FOTÓ: SUCH TAMÁS „Nem fogunk késlekedni” ■—Feltételezem, ez nem vigaszt­alja sem a szarvasiakat, sem a békésszentandrásiakat, akik gyakorlatilag kimaradtak a földkárpótlásból. — Kimaradtak, és elestek né­hány év jövedelmétől is! A ma­gam részéről nagyon remélem, hogy az I. számú földalapra lesz még árverés az említett térség­ben. A szentandrási földrendező bizottság és a polgármester je­lenleg a hivatalunkat perli, ho­lott célszerűbb lett volna a nagy­üzemek közötti megállapodást támadniuk, s a mi akaratunkkal egyezően azt kérniük, hogy ál­lítsák vissza az eredeti állapotot. Ma is vallom, hogy a mi elsőfokú határozatunk az egye­düli jó megoldást tartalmazta. Nagyon nehéz ám megmagya­rázni a jogosultaknak, hogy szándékunk ellenére nem tudtuk az érdekeiket szolgálni! Min­denesetre amikor jogilag lehe­tővé válik ennek a 800-1000 hektárnak a kijelölése, mi nem fogunk késlekedni. Miniszteri döntésre várva — Érzem a hangján, hogy ez az OKI-HAKI ügy mély nyomot ha­gyottönben. — Nézze, ezt leszámítva a legnagyobb rendben folytak Bé­késben az árverések. Még a II/2- es földalap árverésekor sem tar­tottam atrocitásoktól, amikor pedig bárki beszállhatott az őt megillető kárpótlási jeggyel. Mint ismeretes, ekkor már álla­mi tulajdonú földek kerültek ka­lapács alá, ezeket az állami és az erdőgazdaságok jelölték ki. Ezekhez jöttek még azok az álla­mi területek, melyek a szövetke­zetek ingyenes használatában voltak, és amelyek nem kerültek be az I. számú földalapba. A földkárpótlás során Békés megyében több mint 190 ezer hektár föld, illetve erdő került magántulajdonba. E történelmi jelentőségű tulajdonváltást a megyei kárrendezési hivatal dolgozói vezényelték le, karöltve a helyi földrendező bizottságokkal. Jámbor Istvánt, az árverési osztály vezetőjét arra kértük, tekintsen vissza e többéves embert próbáló munkára. — Az I. számú földalapnak az árverése 1994. május 31-én fejeződött be. Az igény 6,1 mil­lió aranykoronára szólt, ezzel szemben „csak” 5,8 milliót von­tak be ebbe a földalapba. Végül is ekkor 184 ezer hektárt árve­reztünk el, s ez Békés megye termőföldjeinek több mint a fele — mondja elöljáróban Jámbor István. Adatok, tények, politika — Mikor kezdődött az első föld­alap árverése, és hányszor len­dültek 1994. május végéig ma­gasba a tárcsák? — 1992. szeptember 4-én kezdtünk Medgyesbodzáson, és összesen 1338 alkalommal ke­rült sor licitre. A résztvevők szá­ma 46 ezer 608 volt, a vásárlóké pedig 38 ezer 928. Kialakítot­tunk 43 ezer 592 új földterületet, egészen pontosan 5 millió 267 ezer Ak értékben, ami 3 milliárd 138 millió 391 ezer forintnak felel meg. A Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben és a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézet­ben 25 ezer 878 Ak értékű termőföldet vontunk be ebbe a földalapba. Az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal azonban megváltoztatta a mi elsőfokú határozatunkat, s bele­ment abba, hogy az OKI és a HAKI földkiadási kötelezettsé­gét magára vállalja a Szarvasi Állami Tangazdaság. Időköz­ben a tangazdaságból Szarvasi Agrár Rt. lett, s a régi-új vezér- igazgató nem tekinti magára nézve kötelezőnek a korábbi megállapodást. Nem is teheti, hiszen ők tisztességgel jelöltek mindkét földalapba, s ha még a 25 ezer 878 Ak-t is magukra vállalják, akkor tönkremennek. Az ügy jelenleg is per alatt van. így kezdődött!Meghozták a „technikát”a kárrendezési hiva­talba Történelem számítógéppel, fakalapáccsal

Next

/
Oldalképek
Tartalom