Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-30-31 / 76. szám
o iRÉKÉS megyei hírlap A HÉT TÉMÁJA 1996. március 30-31., szombat-vasárnap Békésszentandrás továbbra is perel a jussáért — Még 95 db 20 hektár alatti terület vár gazdára — Mégis kevésnek bizonyult all. számú földalap. —Igen, s a módosítás a privatizációs miniszter joga. Számos helyről adtak be ilyen kérelmet, az esetek egy részéről (azokról, amikor a kérelmezők közvetlenül a miniszter úrhoz fordultak) nincs tudomásunk. Az önkormányzatok egy része viszont éppen a földalapból való kivonását kéri a szövetkezetek használatában lévő állami földeknek, azokat szeretnék saját tulajdonukba venni. Ez idáig még egyetlen Békés megyét érintő miniszteri döntésről sem tudunk. A földrendezők dicsérete — Végül is mi a mérleg a 11. számú földalap esetében? —A II/l -es földalap árverése során a helyi lakosoknak kijelölt 80 százalékra 52 árverést tartottunk 1995. december 12-éig, ezeken 139 ezer 80 Ak értékű termőföld, illetve erdő kelt el. A 20 százalékot kitevő II/2-es földalap, melynek árverése 1996. február 29-én fejeződött be Mezőhegyesen, főbb adatai a következők: 30 árverés, 32 ezer 447 Ak értékű termőföld, illetve erdő. A legtöbb helyen 1000 Ft- os egyezséggel kelt el a föld, pedig ekkor már nagy mennyiségű értékpapírral megjelentek a budapesti ügyvédek, olykor a volt nagybirtokosok vagy azok leszármazottai. Persze kelt el föld 9-10 ezer forintos licitértéken is Mezőberényben és Gyo- mán, de nem ez a jellemző. Hogy rendben, fegyelmezetten, törvényesen zajlottak a licitek, abban elévülhetetlen érdeme van a helyi földrendező bizottságoknak. — Egészen biztosan vannak, akik azt mondják: sikerült jól végrehajtaniuk egy kevésbé jó törvényt. — Kisgazda ismerősök olykor nekem is elkezdik sorolni a törvény hibáit. Azt szoktam nekik válaszolni, hogy amikor javíthattatok volna rajta, kivonultatok a koalícióból. Véleményem szerint is túlzottan kiterjeszti a törvény a földszerzés lehetőségét azok hátrányára, akiknek a földből kellene megélniük. Tudok olyan pesti tudományos kutatóról, aki a kárpótolt kisemberektől 800 hektárt vásárolt össze meghatalmazással. Igazságérzet, Krisztus-kereszt — Ezekből az összevásárlásokból számtalan jogi bonyodalom származhat országszerte. — Hadd mondjak erre néhány példát! Egy idős bácsi Békéscsabán a lányának adta a kárpótlási jegyeit azzal, hogy értékesítse őket, és vegyen egy biciklit az értük kapott pénzen. A jegyek elkeltek, a biciklit megvásárolták. Telt-múlt az idő, kiderült, hogy az idős ember tudtán és akaratán kívül földtulajdont szerzett. Idejött szegény panaszkodni, hogy most mit tegyen. Megkérdeztem tőle, vá- laszolhatok-e humorosan. Mivel igent mondott, azt tanácsoltam neki, üljön a biciklire, és keresse meg a földjét. Mivelhogy az is az övé. A másik történet arról szól, hogy az árverezők előre megegyeztek az 500 Ft-os vételárban. Egyikőjük felrúgta az egyezséget, s 700 Ft-nál emelte a tárcsát. Az a földterület, amelyet meg akart szerezni, egy idős ember tanyájával volt határos, a mezsgye az épület falánál húzódott. Reklamált a bácsi, hogy nem így szólt az egyezség, de az árverésvezető már semmit sem tehetett. Később — részben a mi segítAz árverésvezetőfelmutatja az érintett terület térképvázlatát Dr. Tímár János nyugdíjas jogi szakértő segítségére mindig számíthattak a licitálók ségünkkel — megnyugtatóan rendeződött a dolog. Amikor kiderült, hogy a 700 forintos árat kínáló úriember továbbra is borsot akart tömi az öreg orra alá, a kárpótlási jegy eredeti tulajdonosai elálltak az üzlettől, és megtartották a földet maguknak. —Hiába, az igazságérzet... —Igen, hál’ istennek, ez nem veszett ki az emberekből. Eleken egy idős asszony többek között azért is ragaszkodott ahhoz, hogy a régi földjét kapja vissza, mert annak a végében egy Krisztus-kereszt állott ősidők óta. Az asszony évtizedeken keresztül gondozta a feszületet, akkor is, miután már elvették tőle a földet. Pápai István árverésvezető kollégám meg tudta győzni arról a többi jogosultat, hogy ez olyan kérés, melyet illik méltányolni. Felemelő pillanat volt! Hadd tegyem hozzá, hogy Eleken egyébként is különös hangulata volt az árveréseknek. Aki hajlandó volt 3 ezer forint körüli áron venni földet, azt őszinte elismeréssel megtapsolták. Lesznek még árverések — Végére érve beszélgetésünknek, az árverésekhez fűződő személyes emlékeimet is felidézve, Vörösmarty szavai jutnak eszembe: ,,Ez jó mulatság, férfi munka volt!” — Örülök, ha így látja. Én mindenkinek megköszönöm a segítségét, ismételten kiemelve a földrendező bizottságok, valamint munkatársaim ügyszeretetét, szakmai hozzáértését. Természetesen továbbra is számítok a munkájukra, lesz még árverés Békésben, hiszen a Il-es földalapra 176 árverést terveztünk, de csak 81-et tartottunk meg. Elvileg kilátásban van még a 20 hektár alatti területekre 95 árverés! Hogy végül is mennyit tartunk meg belőle, az a települési önkormányzatokon is múlik, akik — mint említettem — szintén szeretnének földtulajdont szerezni — mondotta búcsúzóul Jámbor István, az árverési osztály vezetője. Ménesi György ... és az igényjogosultak borítékjai is megérkeztek Jámbor István árverésiosz- tály-vezető: kisgazdáknak azt szoktam mondani, amikor javíthattatok volna a törvényen, kivonultatok a koalícóból” FOTÓ: SUCH TAMÁS „Nem fogunk késlekedni” ■—Feltételezem, ez nem vigasztalja sem a szarvasiakat, sem a békésszentandrásiakat, akik gyakorlatilag kimaradtak a földkárpótlásból. — Kimaradtak, és elestek néhány év jövedelmétől is! A magam részéről nagyon remélem, hogy az I. számú földalapra lesz még árverés az említett térségben. A szentandrási földrendező bizottság és a polgármester jelenleg a hivatalunkat perli, holott célszerűbb lett volna a nagyüzemek közötti megállapodást támadniuk, s a mi akaratunkkal egyezően azt kérniük, hogy állítsák vissza az eredeti állapotot. Ma is vallom, hogy a mi elsőfokú határozatunk az egyedüli jó megoldást tartalmazta. Nagyon nehéz ám megmagyarázni a jogosultaknak, hogy szándékunk ellenére nem tudtuk az érdekeiket szolgálni! Mindenesetre amikor jogilag lehetővé válik ennek a 800-1000 hektárnak a kijelölése, mi nem fogunk késlekedni. Miniszteri döntésre várva — Érzem a hangján, hogy ez az OKI-HAKI ügy mély nyomot hagyottönben. — Nézze, ezt leszámítva a legnagyobb rendben folytak Békésben az árverések. Még a II/2- es földalap árverésekor sem tartottam atrocitásoktól, amikor pedig bárki beszállhatott az őt megillető kárpótlási jeggyel. Mint ismeretes, ekkor már állami tulajdonú földek kerültek kalapács alá, ezeket az állami és az erdőgazdaságok jelölték ki. Ezekhez jöttek még azok az állami területek, melyek a szövetkezetek ingyenes használatában voltak, és amelyek nem kerültek be az I. számú földalapba. A földkárpótlás során Békés megyében több mint 190 ezer hektár föld, illetve erdő került magántulajdonba. E történelmi jelentőségű tulajdonváltást a megyei kárrendezési hivatal dolgozói vezényelték le, karöltve a helyi földrendező bizottságokkal. Jámbor Istvánt, az árverési osztály vezetőjét arra kértük, tekintsen vissza e többéves embert próbáló munkára. — Az I. számú földalapnak az árverése 1994. május 31-én fejeződött be. Az igény 6,1 millió aranykoronára szólt, ezzel szemben „csak” 5,8 milliót vontak be ebbe a földalapba. Végül is ekkor 184 ezer hektárt árvereztünk el, s ez Békés megye termőföldjeinek több mint a fele — mondja elöljáróban Jámbor István. Adatok, tények, politika — Mikor kezdődött az első földalap árverése, és hányszor lendültek 1994. május végéig magasba a tárcsák? — 1992. szeptember 4-én kezdtünk Medgyesbodzáson, és összesen 1338 alkalommal került sor licitre. A résztvevők száma 46 ezer 608 volt, a vásárlóké pedig 38 ezer 928. Kialakítottunk 43 ezer 592 új földterületet, egészen pontosan 5 millió 267 ezer Ak értékben, ami 3 milliárd 138 millió 391 ezer forintnak felel meg. A Szarvasi Öntözési Kutatóintézetben és a Szarvasi Haltenyésztési Kutatóintézetben 25 ezer 878 Ak értékű termőföldet vontunk be ebbe a földalapba. Az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hivatal azonban megváltoztatta a mi elsőfokú határozatunkat, s belement abba, hogy az OKI és a HAKI földkiadási kötelezettségét magára vállalja a Szarvasi Állami Tangazdaság. Időközben a tangazdaságból Szarvasi Agrár Rt. lett, s a régi-új vezér- igazgató nem tekinti magára nézve kötelezőnek a korábbi megállapodást. Nem is teheti, hiszen ők tisztességgel jelöltek mindkét földalapba, s ha még a 25 ezer 878 Ak-t is magukra vállalják, akkor tönkremennek. Az ügy jelenleg is per alatt van. így kezdődött!Meghozták a „technikát”a kárrendezési hivatalba Történelem számítógéppel, fakalapáccsal
