Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-02-03 / 53. szám
o ■ BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A HÉT TÉMÁJA A hetvenedik a hetvennyolcadik Ha pontosan számoltam, akkor Medgyessy Péter Magyarország 78. pénzügyminisztere. Mint ismert, egyszer már vezette a tárcát, akkor a hetvenedik volt a sorban. Kossuth volt az első. Mellesleg igen nehéz megszámolni hányán is ültek ebben az országban kormányfői, illetve ilyen-olyan miniszteri bársonyszékben. Először is ki kell venni — mert általában kiveszik a sorból — a T anácsköztársaság népbiztosait, a különböző, 1919-es ellenkormányokat és az ún. Szálasi-kormányt. Utána el kell valahogy igazodni a „megmaradt” kormányok névsoraiban. Nem könnyű! Visszatérve a pénzügyminiszterekre, eléggé áttekinthetetlen a névsor. Voltak ugyanis időszakok — nem is ritkán —, amikor a miniszterelnök látta el a pénzügyéri teendőket ideiglenesen, vagy „rendesen”. Máskor államtitkár intézte az országos pénzügyeket, miniszteri hatáskörben. Aztán voltak megbízott pénzügyminiszterek és olyanok is, akik más tárca élén álltak, s közben ideiglenes megbízatással a pénzügyeket is irányítottá)^. Egy alkalommal pedig, 1919 augusztusában olyan furcsaság esett, hogy miközben a pénzügyminiszter a hivatalában maradt, a miniszterelnök ideiglenesen átvette tőle a tárca irányítását. (Igaz, a kormány öt nap után meg is bukott.) További különlegesség, hogy ez a hetvennyolc pénzügyminiszteri kinevezés mindössze 54 személyt érintett. Közülük többen többször is beültek a székbe. A legtöbb kinevezést — összesen ötöt—Nyárádi Miklós vette át, nem egészen hét hónap alatt. Azelsőt 1947.március 14-én,az ötödiket szeptember 24-én. A többség kormányátalakítás miatt kapott újbóli kinevezést, vagyis a legtöbbször fel sem kellett állniuk a bársonyszékből. Medgyessy Péter nem tartozik közéjük, ő 1987-es távozása után kilenc évvel tér vissza a tárca élére. Őt Korányi Frigyes báró követi, akit első, 1920-as távozása után négy évvel, majd újabb távozását követően, hét év múlva nevezték ki ismét miniszterré. A nagy visszatérők közé tartozott még Kossá István, akit távozása után hat évvel (1956- ban), Lukács László, akit öt évvel (1910-ben), és Békési László, akit négy évvel (1994-ben) neveztek ki ismét pénzügyminiszterré. A legrövidebb ideig, mindössze egyetlen napig Nyárádi Miklós és Gerő Ernő volt hivatalban 1947-ben, illetve 1948- ban. (Másnap új kabinet tagjaiként ismét kinevezték őket.) Miákits Ferenc viszont 1919- ben ötnapos miniszterkedés után végleg megvált a tárcától. Hasonlóan járt Hegyeshalmy Lajos 1921-ben, aki hét napig tekinthette magát pénzügyminiszternek. A leghosszabb ideig Lukács László ült a pénzügyéri bársonyszékben, összesen 12 évig, ebből az 1895 és 1905 közötti tíz évet megszakítás nélkül. Az utóbbi hat évben hat pénzügyminiszter váltotta egymást. Nem egyedülálló ez a nagy mozgás a Pénzügyminisztérium történetében. 1944 és 1950 között, tehát ugyancsak hat év alatt, 16 pénzügyminiszteri kinevezést nyújtottak át kilenc politikusnak. 1919 és 1924 között 11 pénzügyminisztere volt az országnak, 1956 és 1962 között pedig hat. A különbség csak annyi, hogy most se háború, se forradalom. Mellesleg a forradalmi helyzet nem mindig kedvezett a pénzügyminisztereknek. Ketten — Imrédy Béla és Reményi-Schneller Lajos — bitófán végezték, mindkettőt háborús bűnök elkövetéséért 1946-ban felakasztották. Végezetül egy megyei vonatkozás: a 78 pénzügyminiszter között egy Békés megyei születésű volt, Tisza Kálmán, aki miniszterelnökként vitte a pénzügyeket. Az első volt „A pénzügyminiszterségre vonatkozóan Batthyány kijelenti, a kérdést nem bocsátja tanácskozásra. Ezt Kossuthnak kell vállalnia, mégpe- digpolitikai kénytelenségből. Kossuth nem vállalja a miniszterséget. A jelenlevők mind rábeszélik, de megmarad álláspontja mellett. Batthyány erre kijelenti: tekintettel arra, hogy az elmúlt napok nemzeti vívmányai a közvéleményben Kossuth személyével azonosítottak, meggyőződése az, hogy most semmiféle kormány nem számíthat az ország bizalmára, amelynek Kossuth nem tagja. Más akárki nélkülözhető, Kossuth nem. Ez annyira a meggyőződése, ha Kossuth nem vállalja a pénzügyminiszterséget, lemond a kormány alakításáról. S Kossuth megint enged. (Részlet Vas Zoltán Kossuth Lajos élete című könyvéből.) Vélemények Hetényi Istx’án (pénzügyminiszter: 1980—86): Medgyessy kifejezetten jó választás, hiszen otthon van az állami pénzügyekben, s ami nem utolsó szempont, jól ismerik a nemzetközi pénzvilágban is. Békési László (pénzügyminiszter: 1989—90 és 1994— 95): Tapasztalt szakértő kerül a pénzügyminiszteri székbe, de nem ez a fő kérdés, hiszen az előző pénzügyminisztereknél sem a felkészültséggel volt a baj, hanem a környezettel, amelyben dolgozniuk kellett. Szabó Iván (pénzügyminiszter: 1993—94): A miniszterelnök nem tudott kilépni a korábbi időszak vezető elitjének közegéből, amikor pénzügyminisztert keresett, hanem visszanyúlt a 80- as évek pártelitjének köreihez. Kéri László politológus: Kinevezése késlelteti a Bokros által egy évvel ezelőtt elindított megszorító gazdaságpolitika megvalósítását. Bácskai Tamás egyetemi tanár: Medgyessy jó pénzügyi gyakorlattal rendelkezik és képes felsorakoztatni az embereket saját véleménye mögé. A geszti „generális” Tisza Kálmán 15 évi (1875 és 1890 közötti) miniszterelnöksége alatt két ízben is irányította a pénzügyminisztériumot. Először 1878. október 11. és december 5. között volt ideiglenes jelleggel „pénzügyminiszter”, másodszor pedig 1887. február 11-től 1889. április 9-ig. Nevét — érthető módon — miniszterelnöki munkájával írta be a magyar történelembe. Tisza Kálmán — Tisza István apja — 1830-ban született Geszten. Hívei körében nagy tekintélynek örvendett, politikai körökben „Generális” néven emlegették. Miniszterelnöksége ideje alatt adják át többek között a Margit-hidat, épül fel az Opera, a Nyugati pályaudvar, kezdik el az Országház építését. Tisza Kálmán 1902-ben hunyt el Budapesten. Képviselők mondják Medgyessyről Lukovics Éva (SZDSZ): — Nagyon örülök, hogy a lehető legrövidebb időn belül lesz pénzügyminiszterünk, hiszen itt vannak a nyakunkon az IMF-tár- gy alánok, és pénzügyminiszter nélkül semmi esélye nem lenne az országnak a sikerre. Medgyessy nagyon nehéz helyzetben lesz, de ezt biztosan ő tudja a legjobban. Felkészült, nemzetközüeg elismert szakember. Egész lénye, személyisége hasznára fog válni a kormánynak. A pénzügyminisztereknek egyfajta mumus-szerepkört kell betölteniük, de egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a legkevésbé visszautasításra okot adó módon tudják-e megtenni. Tokaji Ferenc (MSZP): — Várakozással, ugyanakkor némi kis aggállyal tekintek a pénzügyminiszter úr szereplése elé. Egyrészt nem könnyű feladatot vállal, másrészt — úgy érzem — túlzottak az elvárások már most irányában egyesek részéről a frakción belül. Az ő gazdaságpolitikája megint jó néhány érdekcsoport nemtetszését fogja kiváltani, de bízom benne, hogy ő sokkal kompromisszumkészebb lesz, mint elődje, vele talán könnyebb lesz tárgyalni. Medgyessy Péter elég jól ismeri a Békés megyei viszonyokat, voltunk nála többször, mikor még nem volt miniszter, és fogadókész volt. Varga István (MDF): — Semmi különösebb jelentősége nincs annak, hogy Medgyessy Péter a pénzügyminiszter vagy Bokros Lajos, a pénzügypolitika nem fog változni. Lehet, hogy stílusában finomabban fog interpellációkra válaszolni. Azt nem tartom jónak talán, hogy az a Medgyessy Péter, aki korábban is jelentős posztokat töltött be, most régi-új politikusként visszatér. Amikor megtudtuk, hogy kik a jelöltek, akkor nagy valószínűséggel Medgyessyre tippeltem, a többi gyönge jelölt közül ő kimagaslott, ebből a körből én is őt választottam volna. PallagLászló (FGKP): — A frakcióban beszélgettünk erről, és amikor meghallottuk Bokros Lajos lemondását, akkor elsőként Medgyessy Péterre tippeltünk, mint utódra. Szomorúan vesszük tudomásul, hogy nem fog változni a pénzügyi politika, csak a személy változik. A kisgazdapártnak teljesen más a pénzügyi politikával kapcsolatos elképzelése, véleménye a gazdasági élet rendbetételéről. Itt nem várható más, mint a megszorító intézkedések továbbfolytatása. Simonffy 1996. március 2-3., szombat-vasárnap Pályakép Medgyessy Péter 1942-ben született Budapesten. Erdélyi származásúnak vallja magát, Miklós nevű őse Bethlen fejedelem íródeákja volt. A Petőfi gimnáziumban érettségizik, majd a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen végez 1966-ban. Első munkahelyén, a Pénzügyminisztériumban 22 évet tölt. 1970-től osztályveztő, majd főosztályvezető, 1982-től pedig miniszterhelyettes. 1986 utolsó munkanapján kerül be pénzügyminiszterként a Lázár-kormányba, s tárcáját megőrzi a Grósz-kormányban is. Ez utóbbi időszakban Medgyessy jegyzi az 1988-ban bevezetett ár- és adóreformot. Közben 1987júniusában—feltehetően politikai nyomásra —megszünteti a reformközgazdászokat tömörítő Pénzügy kutatási Intézetet. Miniszterelnök-helyettesnek 1987 decemberében nevezik ki, s ebben a funkcióban a gazdaságpolitika koordinálását látja el a Grósz-, majdaNémeth-kormányban. Politikai karrierjének is jelentős periódusa az 1987—89. október közötti időszak: 15 hónapig tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A rendszerváltást követően a Magyar Paribas Rt. elnökvezérigazgatója, majd 1994 szeptemberétől a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. elnök-vezérigazgatója. A kétgyermekes, s már egy unokát is magáénak tudó Medgyessy hobbija a természetjárás, a zene és a golf. A pénzügyminiszter Hát elvállalta, miniszter lett, utódja a legnagyobb nemzeti alakoknak, utódja Kossuth Lajosnak, Széli Kálmánnak, Tisza Kálmánnak, Wekerlének és a becsületes Duscheknek, aki garasos szivart szítt, sült krumplit vacsorázott, és a fizetését benn hagyta az államkincstárban, hogy azzal is több legyen. Miniszter lett, pedig ő maga semmit se segített hozzá, nem bókolt a hatalmasoknak, nem stréberkedett nagy képeket vágva, nem tartott tósztokat a lakomákon nagyurak egészségére, nem intrikált és nem járt reklámok után, hanem csak dolgozott, tanult — és mégis miniszter lett. Megfoghatatlan. Valami vesztét érzi már ez az ország. (Részlet Mikszáth Kálmán 1895-ben írott. Lukács László pénzügyminiszter című karcolatából.) Egy újdonsült kormánytag figyelmébe ajánlják Munkamegosztás A pénzügyminiszter ne adjon pénzt szamárságokra, azokra a kultuszminiszter adjon pénzt. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi hírlapíró Mr. Engedély A pénzügyminisztert azért fizetik, hogy ne engedje a minisztereket pénzt költeni, a jegybank elnökét meg azért, hogy még azt se engedje elkölteni, amit már a pénzügyminiszter megengedett. Bőd Péter Ákos közgazdász, Londonban élő magyar bankár Egy nappal ama hírhedt vasárnap előtt Nem állíthatunk minden kormányprogram mellé egy pénzügyminisztert. Kópiás Sándor szolnoki hírlapíró Jégkorong-hasonlat Akárki lenne ma a pénzügyminiszter, csak ugyanolyan kellemetlenségeket tudna okozni, nem véletlen, hogy a pénzügyminiszterek gyorsan „halnak” meg. Pető Iván, az SZDSZ elnöke Aprópénz Akiből pénzügyminiszter lesz, az nem a saját, hanem a mi fogunkhoz veri a garast. Balogh József nyíregyházi hírlapíró Az oldalt összeállította Árpási Zoltán
