Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-15-17 / 64. szám

UtÉKÉS MEGYEI HlRLAP­MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 15-17., péntek-vasárnap o Júliustól megszűnik a pályakezdők munkanélküli segélye Mint az országban (Nógrád megye kivételével) minden­hol, Békésben is emelkedett a munkanélküliek száma a ja­nuári állapotokhoz viszonyít­va 900 fővel, jelenleg 26 ezer 155. A megyei munkaügyi köz­pont tegnapi sajtótájékoztató­ján dr. Nagy Ágnes igazgató ismertette azt a kormányren­delet-tervezetet, amely a pá­lyakezdő munkanélküliek tá­mogatásának változtatásával kapcsolatos. Az eddigi, ál­lampolgári jogon járó pá­lyakezdők munkanélküli se­gélyezésének rendszere passzív formának bizonyult, nem ösztönözte a fiatalokat sem a munkára, sem a tanulás­ra. Ez a magyarázata, hogy a pályakezdők munkanélküli segélyezése ez év július 1 -tői megszűnik. Helyébe nyolcfé­le támogatási lehetőséget kép­zelnek el, amelynek finanszí­rozására mintegy 2 milliárd forintot központi alapokból szánnak. Az általános és kö­zépiskolát végzettek 25 éves korig, a felsőfokon végzettek 30 éves korig vehetik igénybe ezeket a lehetőségeket. A nyolcféle támogatási mód egyike a legfeljebb kö­zépiskolával rendelkezőknek a képzéssel kombinált rész- munkaidős foglalkoztatási tá­mogatás. Amennyiben egy munkáltató részmunkaidő­ben, négy órában foglalkoztat ilyen fiatalt, 9 hónapon át kap munkabér (maximum 150 fo- rint/fő/óra) és járulékai sze­rinti támogatást. Emellett dél­után a fiatal a munkaügyi köz­pont által fizetett (a munka­ügyi tanács által meghatáro­zott szakmában) szakképzés­ben vehet részt. Képzés esetén a foglalkoztatás ideje még 3 hónappal meghosszabbítható. A végzett szakmunkástanulók továbbfoglalkoztatásának tá­mogatása a korábban gyakor­latot biztosító mester számára 6 hónapig fix összegű támo­gatásként jelentheti a mini­málbér háromszorosát. A felsőfokú végzettségűek ese­tében (a nehezebb elhelyez­kedést nyújtó szakmákban) teljes munkaidős foglalkozta­tás esetén az első hat hónapra a munkáltató a diplomás teljes bérét, a másik hat hónapra (ha munkaszerződését határozat­lan időre módosítja) 50 száza­lékát megkapja. A 18 éven aluli, szakképzetlen fiatalok, amennyiben képzettséget kí­vánnak szerezni, a munka­ügyi központ átvállalja a kép­zés költségeit. Az iskolákból kimaradt, lemorzsolódott szakképzetleneknek egyhetes pályaorientáló, álláskereső tréning kurzusokat szervez­nek a regionális átképző köz­pontban. A fiatalok vállalko­zóvá válását is segítheti a munkaügyi központ, egy vál­lalkozói tanácsadási tréning vezeti be a folyamatot. Az Or­szágos Foglalkoztatási Ala­pítvány kísérleti programok­kal próbálkozik, többek kö­zött albérleti támogatással, a hátrányos helyzetű fiatalokat képző, foglalkoztató intézmé­nyek finanszírozásával. Bede Zsóka A magyarság történelmi vizsgái Emlékezés a honfoglalásra és a szabadságharcra Békéscsabán Harminchét emberöltő a csil­lagok útján — nem nagy idő. A Kárpát-medencében leélt 1100 évünk mégis más — mondta Pap János polgármes­ter köszöntő beszédében teg­nap Békéscsaba ünnepi köz­gyűlésén, amelyen néhány gondolattal az 1848-as forra­dalomra és szabadságharcra is emlékezett. Kifejezte hitét ab­ban, hogy 1848 márciusának 12 pontja ma is illik mind­annyiunkra, ez is mutatja, mennyire közel áll hozzánk ez az időpont, s a forradalom ne­vezetes alakjai. A ,,Mit kíván a magyar nemzet” pontjaiból egyre emlékeztetett: legyen béke, szabadság, egyetértés! A magyarság 1100 éves tör­ténetét dr. Szabó Ferenc törté­nész idézte fel a hallgatóság előtt. A honfoglalás évforduló­ját 100 éve ünnepeljük; 1896. május 10-én Békéscsaba köz­gyűlésén dr. Zsilinszky Endre vázolta az aktuális teendőket, s vonta le a tanulságokat. A ma­gyarok első igazi vizsgájának tekintette a történész, amikor eleink a fennmaradás, a nép­ként való lét alapjait fektették le a Kárpát-medencében. A második nagy vizsgakérdés akkor rajzolódott ki, amikor dönteni kellett a nomád, a ka­landozó életmód felhagyásá­val. Békés megye, Békéscsaba históriájából kiemelte, hogy a Körös folyó neve a legrégeb­ben ismert földrajzi név a tér­ségben. Bizonyosra vehető — folytatta —, hogy Békés me­gye területén a IX. század vé­gén, illetve a X. század elején jelentek meg a magyarok. Bé­késcsaba területén ma 12 falu és 8 temető helyét tárták fel eddig. A XV. században pedig a mai csabai határon olyan színvonalas gabonatermesztés virágzott, amely az itt élőknél jóval több népesség ellátására is alkalmas volt. Az ülés befejező részében a Rázga József vezette Bartók Béla vegyeskar szép műsorát hallgatták meg a jelenlévők. L. E. Pedagógusfórum Sarkadon Erkel Társaság, (ö) Gyu­lán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartja vezetőség­választó közgyűlését az Erkel Ferenc Társaság szombaton, 10 órai kezdettel. Az elnökség be­számol a végzett munkáról és szó lesz az elkövetkező időszak eseményeiről. Megújítva a tiszt­ségeket, sor kerülhet alapsza­bály-módosításra is. A közgyű­lést elnökségi megbeszélés kö­veti. Meghívás, (gh) A Parla­mentbe látogat március 16-án a battonyai gyermekfalu lakóinak egy 40 fős csoportja. A gyerme­kek Tóth Sándor országgyűlési képviselő meghívására utaznak Budapestre. Szép kertek, (r) Szép Ma­gyar Kertek címmel kertépíté­szet-történeti tárlat nyílik márci­us 16-án 11 órakor a szarvasi arborétum kiállítótermében. A képek Seregélyesre, Szigligetre, Nagycenkre, Fertődre, Mar- tonvásárra, Visegrádra kalau­zolnak, s a legszebb kertépíté­szeti remekeket tárják a látoga­tók elé. Klubve ndégség. (t) A hetvenöt tagot számláló bél­megyeri Rózsa Idősek Klubja összevont rendezvényt tart már­cius 15-én. Az összejövetelen vendégül látják a békéscsabai Magyar Klub tagjait is. A meg­hívók számára nagy öröm, hogy velük ünnepel Nagy György Miklós tarhosi polgármester és az már természetes számukra, hogy Dán Márton bélmegyeri polgármester és jegyzőjük, Sza­bó Ferencné is velük ünnepel. Köszöntőt Pap Jánosné klub­vezető mond. Március 20-ig. (m) A sarkadi városi könyvtár a költé­szet napja alkalmából szavaló­versenyt hirdet 14 éven felüli, Sarkad térségi fiatalok és felnőttek számára. Az április 11 - ei versenyre március 20-áig le­het jelentkezni a könyvtárban. A nevezési lapra a nevet, életkort, lakcímet és az elmondani kívánt vers szerzőjét, címét kell feltün­tetni. A verseny három kategóri­ában folyik majd: 14—22 éves korig, 22—45 éves korig és 45 év feletti kategóriákban. Kigyulladt, (u) Szerdán este Csabacsűdön a Hunyadi út 7. szám alatt kigyulladt egy ser­tésól, bent égett egy anyakoca és tíz kismalac. Az anyagi kár mintegy 100 000 Ft. A tüzet elektromos rövidzárlat okozta. „LEGYEN TÖKÉLETES JOGEGYENLŐSÉG HA­ZÁNKBAN — ÉS NE LE­GYEN SENKI SZÁMÁRA KIVÁLTSÁG...” (Táncsics) Sarkad oktatási intézményei teg­nap összevont nevelési értekezle­tet tartottak a helyi Bartók Béla Művelődési Központban. A pe­dagógus fórumon Boldizsár Gá­bor, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezetője a Nemzeti Alaptantervről, az új érettségi koncepcióról, a közok­tatási törvény módosításáról és egyéb aktualitásokról tartott tájé­koztatót az egybegyűlteknek. El­mondta, hogy amennyiben a kor­mány által ígért gazdasági növe­kedés bekövetkezik, biztos, hogy az oktatás tartalmi modernizáció­ja is megvalósul. A minisztérium tisztában van azzal, hogy minél kevesebben szerzik meg az álta­lános műveltséget Magyarorszá­gon, annál fejlődésképtelenebb lesz a társadalom. Ezért az alap- műveltség megszerzésére és a felzárkóztatásra szeretnék fektet­ni a legnagyobb hangsúlyt. Sokan állítják, hogy a NAT úgy készült, mint a Luca széke. A fő­osztályvezető ezzel szemben re­kordgyorsaságúnak tartotta azt a hat évet, amely alatt megszületett a tantervi alap, hiszen mint mond­ta, a nálunk fejlettebb országokban ugyanez ennél jóval több időt vett igénybe. Szóba kerültek a „hal­dokló” kistelepülések is, ahol csak nehezen tudják fenntartani az okta­tási intézményüket. Boldizsár Gá­bor szerint a társulás a megoldás. Mint mondta, Svájcban, Németor­szágban és Ausztiában is buszoz- nak a gyerekek, mégis mindenki jókedvű. A falu megtartó képessé­ge az infrastruktúrán múlik, nem a tanító jelenlétén — állította. —ria A megyegyűlés kihelyezett ülése Tótkomlóson A tótkomlósi képviselő-testület nevében Juhász Pál polgár- mester, Szincsok György alpolgármester és Gyivicsánné dr. Szeczi Irén helyezett el koszorút a kopjafánál FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A tótkomlósiak valamennyien kivételes szerencsének örven­denek: megadatott számukra, hogy részesei lehetnek két olyan kiemelkedő jubileumnak, mint a honfoglalás 1100 éves és Tót­komlós alapításának 250 éves évfordulója. Csütörtökön a megye legfia­talabb városa adott otthont a me­gyegyűlés ünnepi ülésének is. A program a Jankó János Általá­nos Iskola kertjében felállított kopjafánál kezdődött, ahol a vendégek és a helybeli pártok, társadalmi szervezetek helyez­ték el az emlékezés virágait. A J. G. Tajovsky Művelődési Köz­pontban ebből az alkalomból nyílt kiállítása Váradi Koméi orosházi festőnek. Az ünnepi közgyűlés 11 óra­kor kezdődött, ahol dr. Simon Imre köszöntötte a település pol­gárait, a megjelenteket, majd Juhász Pál polgármester emléke­zett arra a 80 családra, akik tele­pesei voltak annak a Komlósnak, amely most is szlovák nemzetisé­gű település. Tóth Sándor orwzÁg- gyűlési képviselő ünnepi beszé­dében felelevenítette a márciusi ifjak érdemeit, forradalmuk a ma embere számára megfogalmazott üzenetét, örökségét. Kossuth sza­vaival zárta emlékezését: „Szol­gái és nem urai vagyunk a nem­zetnek”. A kulturális programban a tótkomlósi iskolák irodalmi összeállítását tekintették meg a résztvevők, majd a megyei köz­gyűlés kihelyezett ülését emlék­fa ültetésével tették emlékeze­tessé. Csete Ilona Március idusán Az 1848—49-es forradalomra és szabadságharcra emlékeztek tegnap Gyomaendrődön a váro­si sportcsarnokban tartott ünne­pi nagygyűlésen. A gyűlés szó­noka, dr. Latorcai János ország- gyűlési képviselő ’48 értékeit méltatta. Közülük is a nemzet egységét emelte ki, azt a közös akaratot, ami egy emberként vonta a népet a nemzetiség zász­laja alá. Idézte továbbá a márci­usi ifjak kiáltványát, amely először fogalmazta meg a jogál­lamiság gondolatát. A történe­lem nem ismétli önmagát, ám mégis kötelességünk párhuza­mot vonni 1848. március 15. és 1956. október 23., e két dicsőséges, de elbukott forra­dalom között — fogalmazott dr. Latorcai János. Rámutatott továbbá, ma, amikor sokan az egyéni tűrőképesség határára kerültek, kevés idő jut a nem­zeti tudat, a hazaszeretet ápo­lására. Ám ebben az újkori vészhelyzetben is csak az egy irányba húzás biztosíthatja a re­ményt az európai út sikeres vé­gigjárására. Cs. R. Áchim emléke tovább él Legalább is azoknak a szívében, akik tegnap a megyei könyvtár klubtermében, a koszorúzási ün­nepségen, illetve a Munkácsy Mihály múzeumban megjelen­tek. Kezdjük az elején. A megyei könyvtár klubtermében Áchim L. András emlékezete című előadásra került sor. A részt­vevőket Cserei Pál, Békéscsabai Városvédő és Városszepítő Egyesület elnöke köszöntötte, majd Mázán Mátyás muze­ológus felejthetetlen előadást tartott az országgyűlési kép_- viselő életéről, munkásságáról. A korhű dokumentumokkal, „il­lusztrációkkal” fűszerezett elő­adásmód méltán nyerte el a kö­zönség tetszését. Ezt követően a megjelentek elsétáltak a Körös mellett lévő Áchim L. András mellszobrához és ott Molnár Eszter, a Kovács Imre Társaság nevében helyezte el az elismerés koszorúját. Egyebek mellett szólt arról is, hogy szlovák szár­mazása és jó tanulmányi elő­menetele ellenére 30 évesen hal­lott először Áchim L. Andrásról, tehát a történelmi tudnivalókat eléggé hiányosan ismerhette meg. A társaság szeretné; ha a fővárosban felállítanák Áchim L. András szobrát. Délután a Munkácsy Mihály Múzeumban Jakab Róbertné nyitotta meg azt az előre­láthatólag május végéig meg­tekinthető kiállítást, amelynek keretében Áchim L. András éle­téhez kapcsolódó könyveket, korabeli sajtótermékeket, doku­mentumokat, utóéletéről megje­lent könyvplakátokat tekinthet­nek meg az érdeklődők. B-r Áchim L. András születésének 125. évfordulója alkalmából emlékkiállítás nyílt tegnap délután Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlaton láthatók eredeti dokumentu­mok, festmények, újságok, plakátok, melyek a politikus életét, munkásságát idézik fel FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Állásbörze helyett fiatalok napja A cigány kisebbségi önkor­mányzatok képviselőinek tartot­tak fórumot tegnap a Békés Megyei Munkaügyi Központ mezőkovácsházi kirendeltsé­gén. Itt hallottuk, hogy a korábbi állásbörzék folytatásaként az idén első ízben rendezik meg a megyei kirendeltségek a fiata­lok napját. A mezőkovácsházi rendezvény időpontja: április 19. — Kiket várnak a fiatalok napjára? — kérdeztük Bart ha Lajosné kirendeltségvezetőt. — Azokat a fiatal állás­keresőket, akik egy hónapon be­lül —támogatással vagy anélkül — szeretnének munkába állni, és legalább egy évet végig akar­nak dolgozni. Ha az április 19. és május 19. közötti időben valaki pályakezdő vagy 26 év alatti szakképzetlen fiatalt alkalmaz, az alkalmazott bérét mi 6-7 hó­napra 100 százalékban magunk­ra vállaljuk. Sőt! A vidékről be­járóknak megtérítjük az útikölt­séget is. —Ezek szerint a munkáltató­kat is várják a fiatalok napjára. — Természetesen! A résztvevőket e napon egyéb programjainkról is tájékoztat­juk, lesz szaktanácsadás, pálya- orientációs és jogi, sőt még pszi­chológiai tanácsadás is. Az ér­deklődők arra is választ kaphat­nak e napon, hogy milyen felté­telek megléte esetén lehet vala­kiből vállalkozó. Ménesi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom