Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-12 / 61. szám
1996. március 12., kedd HAZAI TÜKÖR Ellenzéki pártok mozgalmas napjai Salamon-Füzessy-helycsere Mozgalmasan kezdődött a hét az ellenzék háza táján, lemondások, választások, viták követték egymást. Az MDF képviselői egyhangú szavazással Demeter Ervint választották frakcióvezetőnek. Helyettese Dávid Ibolya lett. Salamon László bejelentette, hogy átül a függetlenek közé, s ezzel automatikusan lemond házalelnöki tisztéről. Boross Péter a nemzetbiztonsági bizottságban viselt elnöki tisztségéről köszönt le. Megalakult a Magyar Demokrata Néppárt 15 tagú frakciója, amely egyhangúlag Szabó Ivánt választotta meg vezetőjévé. Helyettese Pusztai Erzsébet lett. A KDNP parlamenti képviselőcsoportja csaknem egyhangúlag támogatta, hogy Fü- zessy Tibor ügyvezető elnököt jelöljék az Országgyűlés alelnöki posztjára. A Független Kisgazdapárt megszakít minden kapcsolatot az MDF-fel mindaddig, amíg az „meg nem tisztul a liberális elemektől”. Az FKGP a Fidesszel és az MDNP-vel, mint liberális pártokkal, a jövőben sem kíván együttműködni -jelentette be Torgyán József pártelnök. Felháborodását az váltotta ki, hogy a Duna Tv-ben a három párt vezetői szerinte kedvezőtlenül minősítették az FKGP-t. Torgyán József a sajtótájékoztatón házszabály- és alkotmányellenesnek minősítette a Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciójának létrejöttét. Halasztást kér a SZÉF Nem mondanak le a sztrájk jogáról Halasszák el a kormánnyal kötendő hároméves közalkalmazotti megállapodás aláírását - ajánlotta tegnap a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának Szövetségi Tanácsa. Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Pedagógusok Szakszervezete - a SZÉF két legnagyobb tagja - ugyanis csak március végére alakítja ki végső álláspontját. A SZÉF ennek ellenére érdekelt a kormánnyal kötendő megállapodás aláírásában, mert azt szeretné, hogy kiszámíthatóbbá, átláthatóbbá váljék az érdekegyeztetés. De fontosnak tartja, hogy olyan pontok is helyet kapjanak a dokumentumban, amelyek szavatolják: a szakszervezeteknek beleszólásuk lesz a napirenden lévő államháztartási reformba. Álláspontjuk szerint a köz- alkalmazottak bére nem csökkenhet tovább. Sőt a jövőben valamelyest javítani kell helyzetükön. A fórum társadalmi békére törekszik, de továbbra sem vállal olyan kötelezettséget, hogy a megállapodás aláírása után lemondjon a sztrájkjogról. Biztató pénzügyi start Bevételi többlet az államkasszában Javuló pénzügyi egyensúlyt hozott az év első két hónapja. A központi költség- vetésben januárban és februárban 23,6 milliárd forint többlet alakult ki. A bevételek januárban több mint 33 milliárddal haladták meg a kiadásokat, februárban viszont a kiadási tételek voltak 10 milliárddal magasabbak a januárinál - így jött létre a két hónap együttesen pozitív egyenlege. László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára tegnap a biztató pénzügyi évkezdés kapcsán megjegyezte: ezekből az adatokból hiba volna messzemenő következtetéseket levonni. Márciusban ugyanis jelentősebb kamatfizetésre kényszerül az állam- háztartás, hosszabb távon pedig bizonytalan a társadalom- biztosítás helyzete. Az év végéig még több olyan veszély- helyzet alakulhat ki, amely érdemben leronthatja az eredményeket. Az első két hónapban egyébként az egész évre tervezett bevételek 18,5 százaléka folyt be, a tervezett kiadások 15,3 százalékát költötték el. A tájékoztatón elhangzott, hogy a mintegy 270 milliárdos privatizációs bevétel sorsáról néhány héten belül megszületik a döntés. Ma végszavazás a tb költségvetéséről Maratoni napirend előtti vita az FKGP gazdasági programjáról Éles szópárbaj a kisgazdák programjáról FOTÓ: FEB/D1ÓSI IMRE Hivatalosan is megalakult a Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciója - jelentette be Gál Zoltán, a Ház elnöke az Országgyűlés tegnapi ülésén. A Magyar Demokrata Fórum 1994-ben 38 taggal megalakult képviselőcsoportja az MDNP színre lépésével 19-re olvadt. Rendhagyóan szavazással kezdte munkáját a törvényhozás: a társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetéséhez benyújtott módosító javaslatokról határozott, hogy ma sor kerülhessen a zárószavazásra. Horn Gyula miniszterelnök napirend előtt a Kisgazdapárt programjáról szólt, amelyet politikai pamfletnek minősített. Nem elég kimondani, idézte a dokumentumot, hogy utol kell érni és el kell hagyni a nyugati gazdasági fejlettséget, azt is meg kellene mondani, hogy mindezt miből, hogyan? Torgyán József azzal vádolta a kormányfőt, hogy félmondatokat ragadott ki a programból, s mint mondta, „beszédével halandzsa-világrekordot állított fel”. A többi ellenzéki felszólaló úgy vélte: a miniszterelnök szereptévesztése, hogy egy ellenzéki párt programjával foglalkozik az ország nyilvánossága előtt, miközben elfeledkezik saját programjáról. Szabó Iván (MDF) úgy fogalmazott, hogy a kisgazdaprogramról folytatott vita hihetetlen mélységbe vitte le a Házat. Napirend előtt Pokorni Zoltán (Fidesz-MPP) a Bokroscsomag bejelentésének évfordulója alkalmából sürgette a családi típusú adórendszer kialakítását, az állampolgári jogon járó anyasági ellátást. S. Á. Március idusa - Petőfi szellemében „Bárkié is a dicsőség - A hazáé a haszon!” Idén a millecentená- rium jegyében és Petőfi Sándor e szavainak szellemében emlékeznek meg hazánkban az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulójáról - jelentették be tegnap. A központi rendezvények programját és az ünnepségek állami előkészületeit ismertető tájékoztatón egyebek között elmondták: 1996-ban minden nemzeti ünnepünk kicsit más, kicsit több lesz, mint más években volt. A megemlékezéseket gazdagító műsor azt fejezi ki a szervezők szándéka szerint, hogy az akkori Magyarország ifjú értelmiségének színe-java töltött be nagyszerű szerepet az 1848- as eseményekben. Az idei március idusát köszöntő ünnepségek zászlófelvonással és koszorúzással kezdődnek Budapesten, a Kossuth téren. A tisztelgők innen átvonulnak a Múzeum-kertbe, ahol Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke méltatja az évforduló jelentőségét, s idézi fel a mához is szóló üzenetét. Ezt követően a Március 15-e téren, a Petőfi-szobomál folytatódnak az ünnepségek. A Parlamentben kora délután adják át a legkiemelkedőbb tudományos és művészeti eredményeket jutalmazó Széchenyi- és Kos- suth-díjakat. Közben magyar, román táncokat, cigány, német, zsidó, délszláv és szlovák műveket felvonultató népművészeti pódiumműsor pereg majd a Kossuth téren. Este a Magyar Állami Operaházban Horn Gyula kormányfő mond ünnepi köszöntőt, majd Erkel Ferenc Bánk bánjának díszelőadásával zárul a nap programja. Emlékezés a sorsfordító múltra Kiállítások, konferenciák a millecentenárium alkalmából Elkészült a honfoglalás 1100. évfordulójának eseménynaptára, amelyet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter mutatott be tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. Az ország 169 településén csaknem ezer eseményre kerül sor a következő tíz hónapban. A kiemelkedő programok közé tartozik a honfoglalás korát bemutató kiállítás, amely március 16-án nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Néprajzi Múzeum Rokonnépek és őshazák címmel gyűjtött értékes anyagot, amelyet március 30-ától tár a közönség elé. Június 13-ától öt napig tart Budapesten és Ópusztaszeren a Magyarok IV. Világkongreszszusa és Tudóstalálkozója; a Magyar Polgármesterek Világ- találkozója június 25-29. között lesz. Várszegi Aszták pannonhalmi főapát arra emlékeztetett, hogy idén ünnepeljük a Szent Márton-hegyi, a mai pannonhalmi bencés kolostor alapításának, s egyben a magyar iskola születésének ezredik évfordulóját. Az apátságban március 21-én nagyszabású tárlat nyílik, amely a rend magyarországi történetét és kincseit mutatja be. Kosáry Domokos, az MTA elnöke elmondta, az akadémia május 6-8. között rendezendő közgyűlésén is szó lesz az 1100. évfordulóról. A Magyar Történelmi Társulat, az MTA közreműködésével, augusztus első napjaiban konferenciát rendez a honfoglalásról a középiskolai tanárok számára, amelyre meghívják a határon túli magyar pedagógusokat is. Decemberben őstörténeti tanácskozás lesz az Akadémián. Petíció. A pártingatlanok tervezett elosztását, a választójogi törvény módosítását és a pártok finanszírozásának alapelveit érintő petíciót nyújtott át tíz parlamenten kívüli párt delegációja Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének. Javasolják, fontolja meg a törvényhozás a parlamentbe kerülés küszöbének eltörlését vagy csökkentését. Kérik, hogy vonják be őket a választójogi törvény és az új alkotmány előkészítésébe. Nincs árvízveszély. Lassú az olvadás a magyarországi folyók határon túli vízgyűjtő területein. A hazai sík vidékeken pedig kedvező a nappali olvadás és az éjszakai fagy megoszlása, így nem jut egyszerre nagyobb mennyiségű víz a medrekbe, csatornákba. A meteorológiai előrejelzések szerint tavaszi csapadék viszonylag kevés lesz, ezért remélhetőleg a belvíz sem okoz nagyobb gondokat a mezőgazdaságnak. Akar egy Dalit? Hatodik alkalommal rendezik meg az Art Expót, a művészek, a műkereskedők, a műgyűjtők és a műkritikusok nemzetközi találkozóját a magyar fővárosban. Az Akar egy Dalit venni? alcímű kor- társművészeti seregszemlét március 20-án nyitják meg, s a tavaszi fesztivál programjában szereplő bemutatón 38 galéria, művészcsoport, több mint 60 magán- személy, 11 folyóirat és 13 művészellátó cég állít ki. Elutasítják a kötelezőt. A Hadkötelezettséget Ellenzők Ligája csak olyan alkotmányt tart megalapozottnak, időtállónak, amely nem akadályozza a hadkötelezettség megszüntetését, s egyszersmind a társadalmi nyugalmat szolgálja. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha az új alkotmány már nem írja elő a kötelező katonai szolgálatot - hangzott el a szervezet ügyvivőinek tegnapi tájékoztatóján. Az ezt tartalmazó felhíváshoz eddig 14 szervezet és számos jeles közéleti személyiség csatlakozott. Újra Ludas Matyi. Április 1-én felébred tetszhalálából a sokáig népszerű szatirikus lap. Első száma a hagyományosra emlékeztető formában jelenik meg. Radványi Barna és Peterdi Pál szerkeszti, s a lap szellemének Árkus József nevével fémjelzett hagyományait kívánják folytatni. Ami olcsóbb, arra nincs pénz? Műtét után hazaküldött betegek - a minisztérium szemével A budapesti Szent István Kórház urológusainak ígéretes vállalkozása, hogy - mint a közelmúltban beszámoltunk róla - meghonosítják az úgynevezett egynapos sebészeti ellátást. Ennek lényege, hogy a műtét után hazaengedik azokat a betegeket, akik a kórháztól egy órán belül elérhető távolságban laknak, s adottak feltételeik a megfelelő otthoni gondozáshoz, a kórházzal való folyamatos kapcsolattartáshoz. A világszerte terjedő módszer első hazai tapasztalatai is kedvezőek. Családi környezetben a gyógyulás ideje rövidebb, költsége alacsonyabb, mint kórházi ápolás esetén. Szélesebb körű bevezetése mégsem ígérkezik könnyűnek. Ennek okairól Rácz Jenő, & Népjóléti Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta munkatársunkat. Az egyik gátló tényező a régi beidegződés - mondja a szakember. - Sok beteg úgy érzi, hogy ha az orvosokból és nővérekből álló csapat legalább egy héten át naponta többször megáll a beteg ágyánál, s közérzetéről tudakozódik, komolyabban veszik a baját, mintha a műtét napján hazaengednék. Á másik ok: az orvosok közül nem mindenki vállalkozik az „egynaposra”. Ez ugyanis a páciensek hagyományosnál sokkal alaposabb felkészítését, a laborvizsgálatok eredményeinek gyakoribb, megbízhatóbb ellenőrzését igényli. A legfőbb akadály azonban a jelenlegi, s mielőbbi korszerűsítésre szoruló finanszírozási rendszer, amely azt az orvost díjazza jobban, aki sokáig benntartja betegeit a kórházban. A népjóléti tárca ezért most az egynapos sebészeti ellátás támogatására pályázatot hirdet. Az elnyerhető, összesen 400 millió forintból - egy pályázó ebből legfeljebb 15 milliót kaphat - a különleges ellátáshoz nélkülözhetetlen terápiás eszközökre, továbbá a kórház és a beteg közti folyamatos kapcsolattartást lehetővé tevő mobiltelefonokra telik. A pályázatokat június közepéig kell benyújtani. Cs. Benkő Judit Emese álma - korszerű technikával. Bemutatták az Enciklopédia Humana Egyesület taneszközként is felhasználható multimédia lemezét, amely a magyar őstörténet és államszervezés korát idézi fel 1038-ig képben, hangban, szóban. fotó: feb/hajdu andrás