Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-12 / 61. szám

1996. március 12., kedd HAZAI TÜKÖR Ellenzéki pártok mozgalmas napjai Salamon-Füzessy-helycsere Mozgalmasan kezdődött a hét az ellenzék háza táján, lemondások, választások, viták követték egymást. Az MDF képviselői egyhangú szavazással Demeter Ervint választották frakcióvezető­nek. Helyettese Dávid Ibolya lett. Salamon László bejelen­tette, hogy átül a függetlenek közé, s ezzel automatikusan lemond házalelnöki tisztéről. Boross Péter a nemzetbizton­sági bizottságban viselt elnöki tisztségéről köszönt le. Megalakult a Magyar De­mokrata Néppárt 15 tagú frakciója, amely egyhangúlag Szabó Ivánt választotta meg vezetőjévé. Helyettese Pusz­tai Erzsébet lett. A KDNP parlamenti képvi­selőcsoportja csaknem egy­hangúlag támogatta, hogy Fü- zessy Tibor ügyvezető elnö­köt jelöljék az Országgyűlés alelnöki posztjára. A Független Kisgazdapárt megszakít minden kapcsola­tot az MDF-fel mindaddig, amíg az „meg nem tisztul a li­berális elemektől”. Az FKGP a Fidesszel és az MDNP-vel, mint liberális pártokkal, a jö­vőben sem kíván együttmű­ködni -jelentette be Torgyán József pártelnök. Felháboro­dását az váltotta ki, hogy a Duna Tv-ben a három párt vezetői szerinte kedvezőtle­nül minősítették az FKGP-t. Torgyán József a sajtótájé­koztatón házszabály- és al­kotmányellenesnek minősí­tette a Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciójá­nak létrejöttét. Halasztást kér a SZÉF Nem mondanak le a sztrájk jogáról Halasszák el a kormánnyal kötendő hároméves közal­kalmazotti megállapodás aláírását - ajánlotta tegnap a Szakszervezetek Együtt­működési Fórumának Szö­vetségi Tanácsa. Az Egészségügyben Dolgo­zók Demokratikus Szakszer­vezete és a Pedagógusok Szakszervezete - a SZÉF két legnagyobb tagja - ugyanis csak március végére alakítja ki végső álláspontját. A SZÉF ennek ellenére ér­dekelt a kormánnyal kötendő megállapodás aláírásában, mert azt szeretné, hogy ki­számíthatóbbá, átláthatóbbá váljék az érdekegyeztetés. De fontosnak tartja, hogy olyan pontok is helyet kapjanak a dokumentumban, amelyek szavatolják: a szakszerveze­teknek beleszólásuk lesz a napirenden lévő államháztar­tási reformba. Álláspontjuk szerint a köz- alkalmazottak bére nem csökkenhet tovább. Sőt a jö­vőben valamelyest javítani kell helyzetükön. A fórum társadalmi békére törekszik, de továbbra sem vállal olyan kötelezettséget, hogy a megál­lapodás aláírása után lemond­jon a sztrájkjogról. Biztató pénzügyi start Bevételi többlet az államkasszában Javuló pénzügyi egyensúlyt hozott az év első két hó­napja. A központi költség- vetésben januárban és feb­ruárban 23,6 milliárd forint többlet alakult ki. A bevételek januárban több mint 33 milliárddal haladták meg a kiadásokat, februárban viszont a kiadási tételek vol­tak 10 milliárddal magasab­bak a januárinál - így jött létre a két hónap együttesen pozitív egyenlege. László Csaba, a pénzügyi tárca helyettes államtitkára tegnap a biztató pénzügyi év­kezdés kapcsán megjegyezte: ezekből az adatokból hiba volna messzemenő következ­tetéseket levonni. Márciusban ugyanis jelentősebb kamatfi­zetésre kényszerül az állam- háztartás, hosszabb távon pe­dig bizonytalan a társadalom- biztosítás helyzete. Az év vé­géig még több olyan veszély- helyzet alakulhat ki, amely érdemben leronthatja az eredményeket. Az első két hónapban egyébként az egész évre ter­vezett bevételek 18,5 száza­léka folyt be, a tervezett ki­adások 15,3 százalékát költöt­ték el. A tájékoztatón elhangzott, hogy a mintegy 270 milliár­dos privatizációs bevétel sor­sáról néhány héten belül meg­születik a döntés. Ma végszavazás a tb költségvetéséről Maratoni napirend előtti vita az FKGP gazdasági programjáról Éles szópárbaj a kisgazdák programjáról FOTÓ: FEB/D1ÓSI IMRE Hivatalosan is megalakult a Magyar Demokrata Néppárt parlamenti frakciója - jelen­tette be Gál Zoltán, a Ház el­nöke az Országgyűlés tegnapi ülésén. A Magyar Demokrata Fórum 1994-ben 38 taggal megalakult képviselőcso­portja az MDNP színre lépé­sével 19-re olvadt. Rendhagyóan szavazással kezdte munkáját a törvényho­zás: a társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetésé­hez benyújtott módosító javas­latokról határozott, hogy ma sor kerülhessen a zárószavazásra. Horn Gyula miniszterelnök napirend előtt a Kisgazdapárt programjáról szólt, amelyet po­litikai pamfletnek minősített. Nem elég kimondani, idézte a dokumentumot, hogy utol kell érni és el kell hagyni a nyugati gazdasági fejlettséget, azt is meg kellene mondani, hogy mindezt miből, hogyan? Torgyán József azzal vádolta a kormányfőt, hogy félmonda­tokat ragadott ki a programból, s mint mondta, „beszédével ha­landzsa-világrekordot állított fel”. A többi ellenzéki felszólaló úgy vélte: a miniszterelnök sze­reptévesztése, hogy egy ellen­zéki párt programjával foglal­kozik az ország nyilvánossága előtt, miközben elfeledkezik sa­ját programjáról. Szabó Iván (MDF) úgy fogalmazott, hogy a kisgazdaprogramról folytatott vita hihetetlen mélységbe vitte le a Házat. Napirend előtt Pokorni Zol­tán (Fidesz-MPP) a Bokros­csomag bejelentésének évfordu­lója alkalmából sürgette a családi típusú adórendszer kialakítását, az állampolgári jogon járó anya­sági ellátást. S. Á. Március idusa - Petőfi szellemében „Bárkié is a dicsőség - A hazáé a haszon!” Idén a millecentená- rium jegyében és Petőfi Sándor e szavainak szellemében emlé­keznek meg hazánkban az 1848/49-es forradalom és szabad­ságharc évfordulójáról - jelentették be tegnap. A központi rendezvények prog­ramját és az ünnepségek állami előkészületeit ismertető tájé­koztatón egyebek között el­mondták: 1996-ban minden nemzeti ünnepünk kicsit más, kicsit több lesz, mint más évek­ben volt. A megemlékezéseket gazda­gító műsor azt fejezi ki a szer­vezők szándéka szerint, hogy az akkori Magyarország ifjú ér­telmiségének színe-java töltött be nagyszerű szerepet az 1848- as eseményekben. Az idei március idusát kö­szöntő ünnepségek zászlófel­vonással és koszorúzással kez­dődnek Budapesten, a Kossuth téren. A tisztelgők innen átvo­nulnak a Múzeum-kertbe, ahol Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke méltatja az évforduló je­lentőségét, s idézi fel a mához is szóló üzenetét. Ezt követően a Március 15-e téren, a Petőfi-szobomál folyta­tódnak az ünnepségek. A Par­lamentben kora délután adják át a legkiemelkedőbb tudományos és művészeti eredményeket ju­talmazó Széchenyi- és Kos- suth-díjakat. Közben magyar, román táncokat, cigány, német, zsidó, délszláv és szlovák mű­veket felvonultató népművé­szeti pódiumműsor pereg majd a Kossuth téren. Este a Magyar Állami Ope­raházban Horn Gyula kor­mányfő mond ünnepi köszön­tőt, majd Erkel Ferenc Bánk bánjának díszelőadásával zárul a nap programja. Emlékezés a sorsfordító múltra Kiállítások, konferenciák a millecentenárium alkalmából Elkészült a honfoglalás 1100. évfordulójának eseménynaptára, amelyet Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter mutatott be tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. Az or­szág 169 településén csaknem ezer eseményre kerül sor a kö­vetkező tíz hónapban. A kiemelkedő programok közé tartozik a honfoglalás korát bemutató kiállítás, amely már­cius 16-án nyílik meg a Magyar Nemzeti Múzeumban. A Nép­rajzi Múzeum Rokonnépek és őshazák címmel gyűjtött érté­kes anyagot, amelyet március 30-ától tár a közönség elé. Június 13-ától öt napig tart Budapesten és Ópusztaszeren a Magyarok IV. Világkongresz­szusa és Tudóstalálkozója; a Magyar Polgármesterek Világ- találkozója június 25-29. kö­zött lesz. Várszegi Aszták pannon­halmi főapát arra emlékeztetett, hogy idén ünnepeljük a Szent Márton-hegyi, a mai pannon­halmi bencés kolostor alapítá­sának, s egyben a magyar is­kola születésének ezredik év­fordulóját. Az apátságban már­cius 21-én nagyszabású tárlat nyílik, amely a rend magyaror­szági történetét és kincseit mu­tatja be. Kosáry Domokos, az MTA elnöke elmondta, az akadémia május 6-8. között rendezendő közgyűlésén is szó lesz az 1100. évfordulóról. A Magyar Történelmi Társulat, az MTA közreműködésével, augusztus első napjaiban konferenciát rendez a honfoglalásról a kö­zépiskolai tanárok számára, amelyre meghívják a határon túli magyar pedagógusokat is. Decemberben őstörténeti ta­nácskozás lesz az Akadémián. Petíció. A pártingatlanok tervezett elosztását, a vá­lasztójogi törvény módosí­tását és a pártok finanszíro­zásának alapelveit érintő pe­tíciót nyújtott át tíz parla­menten kívüli párt delegá­ciója Gál Zoltánnak, az Or­szággyűlés elnökének. Ja­vasolják, fontolja meg a törvényhozás a parlamentbe kerülés küszöbének eltörlé­sét vagy csökkentését. Ké­rik, hogy vonják be őket a választójogi törvény és az új alkotmány előkészítésébe. Nincs árvízveszély. Lassú az olvadás a magyarországi folyók határon túli víz­gyűjtő területein. A hazai sík vidékeken pedig ked­vező a nappali olvadás és az éjszakai fagy megoszlása, így nem jut egyszerre na­gyobb mennyiségű víz a medrekbe, csatornákba. A meteorológiai előrejelzések szerint tavaszi csapadék vi­szonylag kevés lesz, ezért remélhetőleg a belvíz sem okoz nagyobb gondokat a mezőgazdaságnak. Akar egy Dalit? Hatodik alkalommal rendezik meg az Art Expót, a művészek, a műkereskedők, a műgyűjtők és a műkritikusok nemzet­közi találkozóját a magyar fővárosban. Az Akar egy Dalit venni? alcímű kor- társművészeti seregszemlét március 20-án nyitják meg, s a tavaszi fesztivál prog­ramjában szereplő bemuta­tón 38 galéria, művészcso­port, több mint 60 magán- személy, 11 folyóirat és 13 művészellátó cég állít ki. Elutasítják a kötelezőt. A Hadkötelezettséget Ellen­zők Ligája csak olyan al­kotmányt tart megalapo­zottnak, időtállónak, amely nem akadályozza a hadköte­lezettség megszüntetését, s egyszersmind a társadalmi nyugalmat szolgálja. Ez ki­zárólag akkor lehetséges, ha az új alkotmány már nem írja elő a kötelező katonai szolgálatot - hangzott el a szervezet ügyvivőinek teg­napi tájékoztatóján. Az ezt tartalmazó felhíváshoz ed­dig 14 szervezet és számos jeles közéleti személyiség csatlakozott. Újra Ludas Matyi. Április 1-én felébred tetszhalálából a sokáig népszerű szatirikus lap. Első száma a hagyomá­nyosra emlékeztető formá­ban jelenik meg. Radványi Barna és Peterdi Pál szer­keszti, s a lap szellemének Árkus József nevével fém­jelzett hagyományait kíván­ják folytatni. Ami olcsóbb, arra nincs pénz? Műtét után hazaküldött betegek - a minisztérium szemével A budapesti Szent István Kórház urológusainak ígéretes vál­lalkozása, hogy - mint a közelmúltban beszámoltunk róla - meghonosítják az úgynevezett egynapos sebészeti ellátást. En­nek lényege, hogy a műtét után hazaengedik azokat a betege­ket, akik a kórháztól egy órán belül elérhető távolságban lak­nak, s adottak feltételeik a megfelelő otthoni gondozáshoz, a kórházzal való folyamatos kapcsolattartáshoz. A világszerte terjedő módszer első hazai tapasztalatai is ked­vezőek. Családi környezetben a gyógyulás ideje rövidebb, költ­sége alacsonyabb, mint kórházi ápolás esetén. Szélesebb körű bevezetése mégsem ígérkezik könnyűnek. Ennek okairól Rácz Jenő, & Népjóléti Minisztérium osztályvezetője tájékoztatta munkatársunkat. Az egyik gátló tényező a régi beidegződés - mondja a szak­ember. - Sok beteg úgy érzi, hogy ha az orvosokból és nővé­rekből álló csapat legalább egy héten át naponta többször meg­áll a beteg ágyánál, s közérzeté­ről tudakozódik, komolyabban veszik a baját, mintha a műtét napján hazaengednék. Á másik ok: az orvosok kö­zül nem mindenki vállalkozik az „egynaposra”. Ez ugyanis a páciensek hagyományosnál sokkal alaposabb felkészítését, a laborvizsgálatok eredményei­nek gyakoribb, megbízhatóbb ellenőrzését igényli. A legfőbb akadály azonban a jelenlegi, s mielőbbi korszerűsítésre szo­ruló finanszírozási rendszer, amely azt az orvost díjazza jobban, aki sokáig benntartja betegeit a kórházban. A népjóléti tárca ezért most az egynapos sebészeti ellátás támogatására pályázatot hirdet. Az elnyerhető, összesen 400 millió forintból - egy pályázó ebből legfeljebb 15 milliót kaphat - a különleges ellátás­hoz nélkülözhetetlen terápiás eszközökre, továbbá a kórház és a beteg közti folyamatos kapcsolattartást lehetővé tevő mobiltelefonokra telik. A pá­lyázatokat június közepéig kell benyújtani. Cs. Benkő Judit Emese álma - korszerű technikával. Bemutatták az Enciklopédia Humana Egyesület taneszközként is felhasználható multimédia lemezét, amely a magyar őstörténet és államszervezés korát idézi fel 1038-ig képben, hangban, szóban. fotó: feb/hajdu andrás

Next

/
Oldalképek
Tartalom