Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-11 / 60. szám
««nri/r MEGYEIKÖRKÉP 1996. március 11., héttő O Molnár-C. Pál utolsó levele Szakképzett sajtószóvivő is kell a hiteles és eredményes tájékoztatáshoz Nem elég nyomni a sódert! Érdekes hirdetésre bukkantunk — mit gondolnak, hol? — a saját lapunkban: sajtószóvivőket képeznek Békéscsabán. Se szeri, se száma az újságíró-palánták pátyolgatásának, ha így haladunk, lassan a hárommillió zsurnaliszta országa leszünk. Ám itt éppen az ellenkező oldalról közelítenek a problémához. A szálak a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolához vezettek. A hirdetésből kiderül, hogy alapvetően kisebb-nagyobb cégek, intézmények munkatársait készítik fel kenyéradójuk nyilvánosság előtti képviseletére. Nem titok, hogy a ma sajtószóvivőként alkalmazottak tekintélyesebbik — mármint nagyobbik... — fele botcsináltának tekeinthető. Ezen megsértődni nem érdemes: ha egyszer nem tanulták, nem tanulhatták... Közismert, hogy ajó sajtószóvivő a szervezet egészét, az ott zajló folyamatokat belülről és jól ismerő személy, aki a legfontosabb döntéseknél, a cég mindennapi rezdüléseinél is jelen van. így azután művi megoldás e feladat újságírókkal való elvégeztetése, rosszabb esetben még az is előfordul, hogy a „nagyfőnök” számára más okból fontos „munkaerő” csak titulusában sajtószóvivő. — Ma már Magyarországon is egyre többen felismerik: ajó imázs az üzleti életben való sikeres részvétel szerves része — mondta dr. Köteles Lajos, a békéscsabai főiskola főigazgatója. — Azt ugye senki sem vitatja, hogy egy- egy üzleti vacsora nem kidobott pénz? Annak felismerése viszont sokaknál még késlekedik, hogy a kedvező sajtókép kialakítása, valamint a közvélemény előtt a szérve- zettel kapcsolatban megjelenő problémákra való gyors és eredményes reagálás nem valósítható meg amatőr eszközökkel. Nálunk a profi sajtófőnökségnek nincsenek hagyományai. Főiskolánk Dr. Köteles Lajos, a békéscsabai főiskola főigazgatója az oktatást a gazdasági fejlődés motorjának tekinti FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET célja az, hogy e régió számára helybe hozza a gazdasági, társadalmi fejlődéshez szükséges képzési lehetőségeket. Szerencsére kezd igényként megfogalmazódni, hogy a közvélemény előtti szereplés része az üzletmenetnek. Kollégáimmal külföldön járva világosan látjuk, mi a teendőnk e téren. Hadd említsem meg, hogy Kanadában például az oktatást az állami költségvetés „gazdaság” rovatában tervezik, mert tudják, hogy a gazdaság fejlődése csak az oktatás előrelépésével oldható meg. — Önök láthatóan igen gyorsan kapcsolnak", ha képzési igények kielégítéséről van szó. — Főiskolánk lassan „piackonformnak” mondható: valóban, igyekszünk mielőbb válaszolni a piac igényeire. A Perfekt Pénzügyi Oktatási és Kiadói Rt. Békés Megyei Kirendeltsége ismerte fel a sajtószóvivői képzés szükségességét: törekvésük találkozott a mi lehetőségeinkkel. Sőt, bennünk is most erősödött meg a felismerés, hogy tulajdonképpen nálunk sincs meg az az ember, aki igazán jól, kellő hozzáértéssel tudna „eladni” bennünket. Mások is rájöhetnek: kevés a jósvádájúság a sajtószóvivőséghez. A meggyőző általános műveltség, a megjelenés és beszéd kulturáltsága, a jó szakmai felkészültség, kommunikációs készség, a lélektani ismeretekkel való felvértezettség elengedhetetlenül szükséges előfeltétel. Persze mindennek megfelelő nyelvismerttel is kellene párosulnia. A vezetők számára egyre világosabb lesz, hogy sok mindenre jó lehet egy ilyen felkészültségű ember. —Milyen végzettséget ad a tanfolyam? — Egyfajta szakmai képzettséget igazol. Az oklevél hitelét a mögötte álló oktató cég adja. Szakembergárdánk garantálja a színvonalat. A sajtószóvivői tanfolyam gyakorlati kérdéseiről Klaukó Mátyásné, a Perfekt megyei vezetője adott felvilágosítást. — A képzés során a főiskola tanáraitól és szakavatott vendégelőadóktól a sajtójog, a sajtóetika, az aktív közvélemény-formálás fogásai sajátíthatók el — mondta. — Lesz sajtópolitikai kurzus, a hallgatók megtanulják a sajtó- kampányok szervezését, a sajtótájékoztatók, sajtóbeszélgetések előkészítésének, levezetésének csínját-bínját. A nyilvánosság előtti fellépés, a kamera és a mikrofon előtti viselkedés ugyancsak az elsajátítandó tárgyak közé tartozik. Úgy tervezzük, hogy még áprilisban elkezdődik a képzés, ám ehhez márciusban mindenképpen le kell zárnunk a jelentkezést. Az érdeklődők közül többeknek el kellett mondanunk, hogy a meghirdetett részvételi díj egy cégnek több személy beiskolázását is lehetővé teszi. Magán- személyeknek — a dolog természeténél fogva — lényeges kedvezményeket biztosítunk. Egy (nálunk) új szakmáról van szó. S mint tudjuk, Isten nem feltétlenül ád észt — automatikusan — a hivatallal... K.A.J. Lap a határ túloldalán Megkérdeztük olvasóinkat Ön szerint milyen mértékű Magyarországon a korrupció? Nem élsz olcsóbb, (gh) A battonyai önkormányzat tovább vizsgálja a Dél-békési Vízmű Kft.-bői való kiválás lehetőségét. Az máris nyilvánvalóvá vált, hogy a kft. irreálisan magas összegeket (több mint 11 millió Ft-ot!) terhelt igazgatási költségek és „ráfordítás” címén a battonyai vízműre. Ugyanakkor az is valószínűnek tűnik, hogy kiválás esetén sem lesz olcsóbb a víz- és csatornadíj Battonyán. A március 12-ei ülésen Takács Dezső polgármester arra fogja kérni a képviselő-testületet, hogy az önálló üzemeltetés lehetőségét taglaló részletes tanulmány elkészítéséhez az idei költségvetésben biztosítson 100 ezer forintot. Kiállítás. (1) A mezőkovácsházi könyvtárban az 1. számú általános iskola gyermek helytörténeti szakkör tagjai Szabó Istvánné pedagógus vezetésével kiállítást rendeztek, melynek megnyitójára a közelmúltban került sor. A lelkes kis csapat eddigi gyűjtőmunkájából kaptunk ízelítőt. Láthattuk a századfordulói dokumentumokat: bizonyítványokat, okleveleket, Nagyselmeczy István, a város elhunyt tanítójának néhány használati tárgyát, gyermekszűrőket, a településen űzött régi mesterségek leírásait, fotókat a gyermekekről, akik a cipészség titkaiba próbáltak belesni egy még működő műhelyben. Kindertojás. (1) A mezőkovácsházi művelődési központ március 14-én kinder- tojás-figurákból kiállítást rendez a ház klubtermében. A rendezvényt az általános iskolás gyermekek közreműködésével valósítják meg, akik otthoni gyűjteményük érdekesebb darabjait mutathatják be a kiállítás keretében. Bogya István, 39 éves, dévaványai boltvezető: — Ahogy a gazdaság süllyed, úgy emelkedik a korrupció. Hogy ide jutottunk, azért az adórendszer is okolható. Lassan az adócsalók országa leszünk, mert a kényszer ráviszi az embereket, hogy a kiskapukat keressék. És ott a fekete- gazdaság, amit minél inkább üldöznek, annál nagyobb lesz a korrupció. A parlamentbe bekerült milliárdosok, s a politikusok körül kirobbant botrányok is gyorsan elsimulnak. Az állam ugyan megpróbál példát statuálni, de a vége mindig az: ezeknek az embereknek nem lesz bántódásuk. Juhos Mihály, 51 éves, csabacsűdi sorsjegyárus: — Magyarországon nincs korrupció. A gazdasági lapokat és a napi sajtót olvasva soha nem találkoztam ezzel, s bár ötvenegy éves vagyok, eddig környezetemben sem tapasztaltam hasonlót. Politikusokat, üzletembereket időnként hírbe hoznak, de azt, hogy tisztességtelen előnyhöz jutottak, sose sikerül bebizonyítani. Addig ez nem több, mint rosszindulatú feltételezés. Sorsjegyárus vagyok, s e munka tisztességét még nem kérdőjelezte meg senki. A szerencsejáték tisztaságában bíznak az emberek. Pusztai János, 44 éves, szarvasi autófényező: — Hazánkban a korrupció igazán a ’90-es választások után erősödött meg. A rendszerváltást követően szinte kivétel nélkül azok az emberek maradtak vezetők, akik a korábbi időkben is az előnyöket élvezték, s kapcsolataik révén ma is érvényesülnek. Már azt is korrupciónak tartom, hogy a leköszönt pénzügyminiszter kétmilliós végkielégítésének gondolata egyáltalán felvetődött. A korrupció olyan dolog, amit visszaszorítani ugyan lehet, de teljesen sose tud levetkőzni a társadalom. Laczi Ambrus, 29 éves, szarvasi biztonsági őr: — Ma az élet minden területén jelentkezik a korrupció, különösen az üzleti világban, az üzleti világ pedig szorosan kapcsolódik a politikához. A kis halakat megeszik a nagy halak elve könyörtelenül érvényesül. Itthon a jogrend is táptalaja a korrupciónak. Beszélni erről nagyon nehéz, hiszen tények hiányában a sajtó is inkább találgat. A korrupcióval együtt kell élni, s amíg az ember a saját bőrén nem érzi ennek a káros hatását, addig rendszerint megy is a dolog. Leveleim között kutakodva a minap kezembe került Mol- nár-C. Pál festőművész minden bizonnyal utolsó leveleinek egyike. Az idős mester Budapestről írta a címemre 1984. január 28-ai dátummal. E levélváltásnak előzményei voltak. Az akkortájt még működő Békési Élet Látogatóban rovatába képes interjút készítettem Molnár-C. Pállal. A megjelent folyóiratot elküldtem budapesti, Ménesi úti műtermébe. Erre a küldeményre válaszolt hozzám intézett levelében. Az érdem nem csak enyém, hanem a nemrég elhunyt Petőcz Károly Tóthfalusi-díjas tipográfusé is. Vele együtt válogattuk ugyanis azt a festmény-képanyagot, amelynek segítségével bemutattuk a Békési Elet olvasóinak a festőművészt. A válogatás nagyon megnyerte Molnár-C. Pál tetszését, s igen elismerően nyilatkozott róla. „A cikk szerkesztése pompás, a képeket nem is lehetett volna jobban összeválogatni, s a tipográfiai kivitel klasszison felüli” — írta. Rossz véleménye lehetett a budapesti könyvművészetről! „Pugris provincz”-nek, „tre- hány és léha” munkának minősítette az ottani tipográfusok törekvéseit. Mint írja, „szeretném kidoboltatni váAradi magyar nyelvű testvérlapunk, a Jelen új melléklettel gazdagodott. Körösköz címmel havi megjelenéssel négyoldalas időszakos kiadványt jelentetnek meg a nagyzeíindi községi tanács kiadásában és támogatásával. A Körösközt. amelyről a melléklet a nevét kapta északról a Fekete-Körös, délről pedig a Fehér-Körös határolja. Mintegy harminc település fekszik itt, az egykor Erdőhátnak nevezett vidéken, köztük Zerind, Ágya, Ant, Kisjenő, Gyulavarsánd, Feketegyarmat, Bélzerind, Erdőhegy, Szapárliget, Nagyzerind és Simonyfalva. A sarkadi múzeum névadója, Márki Sándor így jellemzi a Körösközt: ,.Vizenyős síkság, hol méneseit gulyáit nyugodtan legeltethette és kedve szerint halászgat- hatott a magyarság; védelmezhette magát anélkül, hogy falak mögé kellett volna szorítkoznia...” Trianon után háromnegyed évszázaddal még mindig itt él Arad megye magyarságának legtörzsökösebb része. A gazdasági és kulturális melléklet első számában a közös történelem, a földrajzi közelség és egyéb okok miatt több Békés megyei utalással találkoztunk. Simonyifalva Pénteken a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári párt Békés megyei szervezete tartott sajtótájékoztatót. A rendezvényen Pallag László, a párt megyei elnöke egyebek mellett elmondta, hogy a kisgazdapárt március 14-én Budapesten, az Országháza előtt kormánybúcsúztató demonstrációt tart, amikor is dr. Torgyán József pártelnök fog beszédet mondani. A megye minden nagyobb településéről autóbuszokat indítanak a fővárosba. Ezzel egyidejűleg aláírásakció indult azért, hogy a kormány mondjon le, az országgyűlés feloszlatárosszerte a kisbíróval, de még ez sincs”. Az „ez” szócskát külön is kiemeli. „Gratulálok, nem győzöm csodálni a nyomdát — üzenem oda.” Ez a levél és az említett interjú minden bizonnyal egyike Molnár-C. Pál utolsó írásainak. A cikk, illetve levél közreadásával egyáltalán nem a levéltitok megsértése volt a szándékunk. Még csak kérkedni sem akartunk vele. Egyszerűen azt szerettük volna közölni, hogy igen jó véleménye volt Molnár-C. Pálnak a vidéki, közöttük a Békés megyei nyomdákról, tipográfusokról, kiadványokról. Ezt ajó véleményét élete utolsó napjaiban is megtartotta. De a levél arra is rávilágít, hogy Molnár-C. Pálnak sajátosan egyedi, mondhatni szépirodalmi stílusa volt. Az irodalom (mint művészet) nem állt messze tőle. Egyébként ezt bizonyítja élvezetes stílusban megírt önéletrajz-írása is, amelyet leánya, Csillag Pálné nemrég adott közre. Mi, Békés megyeiek büszkék lehetünk innen elszármazott festőművészünkre, nyomdáinkra és jeles tipográfusainkra — közöttük Petőcz Károlyra —, akik ország-világ előtt bizonyították, hogy Békés megye nem annyira elmaradott, mint ahogyan az ország köztudatában él. Dr. Takács László kapcsán például arról ír a lap, hogy ,,Szmola Imre a Gyulán Simonyi néven költővé érett fiatalember (1920-1994) lenne a nagy megmondhatója, mekkorát változott a falu”. Feketegyarmatról pedig azt olvashatjuk, hogy felvette a kapcsolatot a magyarország Fehérgyarmattal és készülnek megkeresni a megyénkben Füzesgyarmatot, hogy testvérkapcsolatot létesítsenek vele. A színvonalas mellékletet lapozgatva megtudtuk, hogy kiadni készülnek a Zerindi Képtár Albumát, amelynek bevezető tanulmányának megírására az itteni Banner Zoltán művészet- történészt kérték fel. Ha lesz pénz, meg kellő akarat, akkor az idei, Református Világtalálkozón talán már kezünkbe is vehetjük a zérindi művészek albumát. A lap arról is hírt ad, hogy szélesedik a partnerség Lőkösháza és Zerind között, s az önkormányzatok közötti együttműködést igyekeznek a gazdálkodók közötti kapcsolattá szélesíteni. Kétségtelen, nagy szolgálatot tehet az időszakos kiadvány, nem csak a Körösközben, de a határ mindkét oldalán. Jó munkát, sok sikert kedves kollégák! Á. Z. sát, illetve az új országgyűlési választások kitűzését szorgalmazzák, valamint, hogy az új országgyűlés és kormány mindenkinek teremtsen emberhez méltó életet. Lapunk kérdésére, hogy miért pont most kerül sor erre a lépésre, és hogy bíznak-e a sikerben válaszként elhangzott: minél később teszik meg a lépést, annál kilátástalanabb helyzetbe kerülünk. Valamint, ha annyi aláírást sikerül összegyűjteni, amennyit a kormány- koalíció szavazatként kapott, akkor siker koronázhatja a kezdeményezést. B-r Demonstrációval a kormány leváltásáért
