Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-09-10 / 59. szám
Beszélgetés a nagy váltásról a ww m Dr. Kristó Gyula professzor értékeiéí se szerint a honfoglalás biztosította a w ■ mm magyarság fennmaradását. (5. oldal) M’mIP' MHlilFii 7-12. oldal Megkérdeztük olvasóinkat r A mezőkovácsházi Pócsikné KetskeÍr ti' méty Edit egyelőre nem tervezi gyermekei külföldi taníttatását. (6. oldal) \ ***” 1 1996. MÁRCIUS 9-10., SZOMBAT-VASÁRNAP ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT AFAVAL) LI. ÉVFOLYAM 59. SZÁM II 0 J t 0 6 L -t L 1 S Köszöntjük a honfoglalasi emlekev megyei megnyitóünnepségét! Hírek Előadások. A megyei millecentenáriumi emlékbizottság, a pedagógiai intézet és a megyei könyvtár március 13-án 13 órától történelemtanároknak és a történelemtudomány iránt érdeklődőknek rendez tudományos szakmai programot Békéscsabán, a megyei könyvtárban. A Szegedi Középkorász Műhely kutatói tartanak előadást. Dr. Kristó Gyula egyetemi tanár, dr. Makk Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Blazovich László címzetes egyetemi docens, megyei levéltárigazgató beszél a magyar honfoglalásról, a kalandozások koráról, a déli szlávok és a magyarok középkori kapcsolatairól a Körös—Tisza—Maros közben. Nyitány. Az 1848-as szabadságharc tiszteletére rendezett sportcsamokbéli nagygyűlés egyben a városi millecentenáriumi programsorozat nyitánya lesz március 14-én 16 órakor Gyomaendrődön. Ünnepi műsorral a Kner Imre Gimnázium diákjai készülnek, a nagygyűlés szónoka dr. Latorcai János országgyűlési képviselő. A megemlékezés a város Fő terén zászlófelvonással folytatódik és a szabadságharc emlékműve megkoszorúzásával zárul. Március 15-én 9 órakor az endrődi katolikus templomban ünnepi misét tartanak, amit megemlékezés és koszorúzás követ a Hősök terén. Tiszteletbeli tagok. (gh) Örvendetesen gyarapodik a tiszteletbeli tagok száma az S. O. S.—Gyermekfalu Magyarországi Egyesületében. Az utóbbi időben vállalt tiszteletbeli tagságot a battonyai gyermekfalu felkérésére Csorna Gyula, az Országos Közoktatás-kutató Intézet volt vezetője,Kozma Tamás, az Oktatáskutató Intézet főigazgatója, a debreceni egyetem neveléstudományi tanszékének vezetője és Szokolay Sándor zeneszerző. Békés Kecskeméten. (m) A hazánkban két éve jelenlévő budapesti Orma Kft. március 10-én a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban tartja „Az év fodrásza” verseny területi elődöntőjét. Az Open Dikson—Rising verseny területi fordulójára Bács-Kis- kun és Csongrád mellett Békés megye is küld résztvevőket. A verseny legjobbjai azután a májusi budapesti döntőn mérhetik össze tudásukat. A nép bölcs — mondjuk Sokan dőlnek be a politikai babonáknak. Talán azért is, mert szívesen áltatjuk magunk. Hiszünk az ígérgetőnek, s lelki érdekünk leki- csinyleni a demagógia esélyeit. A nép bölcs — mondjuk, noha tudjuk: Hitler pártja annak idején fergeteges választási sikerrel rajtolt. A nép bölcs — dünnyögjük mégis, mert hinni akarjuk. A hízelgés a tömegnek annyit sem ér, mint udvarlás a zsarnoknak. „Ugye, drága népem, bár örökké zsémbelsz nyomorodban, azért kapát- kaszát nem ragadsz!?” — nézne a politikus behízelgőn nemzete szemébe. Nézne, ha el tudná kapni a tekintetét. A politikai ripők viszont egyenesen az ember szemébe néz. A szélhámosnak a politikában is meggyőzőbb a fellépése, mint az egyenes embernek. Ripacskodni olykor köny- nyebb, mint igazat mondani. Bármily nagy azonban a közéleti forgalom, akad, akin nem érzem a hatalomvágy kénkő szagát, sem a handaban- dázó tetszeni akarást. Most épp két volt kormánytagra gondolok, egy asszonyra és egy férfira. Nem nyergelték meg a lemondásuk után emelkedő népszerűségi görbét, nem kacsintottak kifelé, hogy lám, be helyre népbarátok ők, m inő komoran hümmögnek a kapitalizmus építésével járó áldozatok miatt. Azt sem sugallták, hogy ők nyomban abbahagynák a pénzügyi megszorításokat, egyetlen szavukra növekedésnek indulna ipar, mező- gazdaság, szolgáltatás és idegenforgalom, nem lódították, hogy van mód megtagadni vagy átütemezni az átkozott adósságfizetést. S noha egy- ben-másban vélhetően kemény belső vitáik voltak, azokból nem szivárogtattak ki, szemhunyorítva, semmit. Ők nem a tetszési indexüket figyelik, hanem az ország esélyeit. Nem próbálják elhitetni velünk, hogy kézrátéttel meggyógyítják minden bajából az országot, és politikai batyujukban ott rejtegetik a mennyek gazdasági országát. Bár lenne szavuk. Bodor Pál Tizenegy évszázad a Kárpát-medencében Magyarország a gondokkal és reményekkel teli, dolgos hétköznapokat az önbecsülés és a vendégvárás örömét hozó ünnepnapok sorával szeretné emlékezetessé tenni ebben az esztendőben. Tizenegy évszázad zúgott el azóta Európa népei fölött, hogy a besenyő' veszedelem eló'l menekülve a magyar honfoglalók a Kárpátok medencéjében új és végleges hazát találtak. A folyóvölgyeket és rövid időn belül a hegyvidékeket is benépesítő elődeink a nyugat felé tartó népvándorlás utolsó szakaszában a legmélyebben sorsdöntő, kivételes jelentőségű választás elé kerültek: a széthullóban-vagy éppen megerősödésük kezdetén lévő európai hatalmak versengése közben kellett új otthont teremteniük a Duna—Tisza táján. Mi, Békés megye 1100 évvel későbbi polgárai, a nemzet sorsát mindmáig meghatározó honfoglalásban és népünk azóta megtett történeti útjában a magunk múltját, a mi szőkébb hazánkban küzdő— vérző és munkálkodó generációkat is megbecsüljük. Az országnak ezen a részén szinte hagyományosan több volt a feszültség, gyakoribb a pusztulás, feszítőbb a lemaradás, mint hazánk fejlettebb, szerencsésebb tájain. Szent lst\>án halála után nyolc évvel itt még pogánylázadás tombolt, de Szent László uralkodása alatt már templomok sora állott. A tatárjárás tájunk népét csaknem kiirtotta, de a XV. században már virágzott a gabonatermesztés a népesfalvakban, s felépült a Körös—Maros közének jelképszerepet betöltő erőssége, a gyulai vár. Rettenetes pusztítással, elnéptelenedéssel, a táj elvadu- lásával járt a tájunkon 129 esztendőn át tartó török hódoltság, de a XVIII. század első felében megindult az újabb ' honfoglalás, mai városaink, községeink vagy elődjeik benépesítése. Volt hit, lelkesedés, erő és előrelátás a hősies újrakezdéshez, a hátrányok vállalásához, sőt a múlthoz kapcsolódáshoz is. Ez az igazi úttörő munka megyénk földjén már a magyarokkal együtt élő, távoli földről érkező szlovákok, németek, románok, szerbek közös teljesítménye, az ismert Szent István-i tanítás késői megvalósítása. Megyénk mostani határait 1950-ben alakították ki. A mille- centenárium jegyében idézzük fel, hogy területünkön az idők folyamán nemcsak sok apróbb település szűnt meg a sorscsapások idején, hanem több vármegye is osztozott. Ezek közül a középkori Zarándnak és a szintén ősi Csanádnakmár a neve is aligforog, Arad, Bihar, Csongrád, Külső-Szolnok neve teljes vagy kapcsolt formában még éppúgy használatos, mint Békésé. Az ezer egy századik évfordulóra Békés megye és annak települései a közvélemény támogatását élvező, az önkormányzati demokrácia lehetőségeivel megismertetett rendezvényekkel, kiállításokkal, kiadványokkal készülnek. Az anyagiak korlátozottságán sokszor segít az áldozatvállalás, a segítőkészség. HoTpénzben, hol munkában, hol pedig szemezésben, ötletességben — a legjobb közügyhöz méltó cselezésben. Amikor köszönetemet fejezem ki mindazoknak — pénzintézeteknek, ipari és kereskedelmi vállalatoknak, mezőgazda- sági vállalatoknak és szövetkezeteknek, közlekedési vállalatoknak, a fegyveres testületeknek, magánszemélyeknek és másoknak —, akik bármilyen formában elősegítették a nemzeti évforduló méltó meg- tisztelését, a jövőbe is tekintek. Úgy érzem, hogy a tizenegy évszázaddal ezelőtt megkezdett, s akkor sem könnyű átalakuláshoz mérhetős előttünk álló történelmi feladatra, a fejlettebb európai országokhoz történő felzárkózásra, összefogással és egyetértéssel ma is képes ez a nép, ez a megye. Ha azonosulni tudunk elődeink mindig jobbat akaró hitével, újrakezdéseik elszántságával és összefogásaik példájával, az utánunk következő nemzedékek megbecsülése övez majd bennünket. Dr. Simon Imre, a Békés megyei közgyűlés elnöke, a megyei millecentenáris emlékbizottság elnöke (A köszöntő a honfoglalási emlékévre készülő, a március 14-ei. ünnepi megyegyűlés alkalmából nyilvánosságra kerülő programfüzetben jelenik meg.) A magyarok bejövetele. Árpád vezér és kísérete az új hon kapujában. (Részlet Feszty Árpád Ópusztaszeren felállított körképéből)
