Békés Megyei Hírlap, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-01 / 52. szám
IBÉKÉS MEGYEI HlRLApOLVASOI LEVELEK7 SZIVKULDI 1996. március 1., péntek Olvasóink írják ..............................1 — A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. A miniszterelnök nem érti... ,,.Flórián tér, nem megy tovább! Ki akar tovább menni, ide jöttem." Talán még sokan emlékeznek erre a sok évvel ezelőtti szlogenre. Bevallom, én már kiütéseket kaptam tőle, annyiszor hallottam. De nem erről akarok írni, hanem amit mostanában hallok, a nyilatkozó miniszterelnökről (Horn Gyula), miszerint idézem: ,,Óvatosan kell bánni a megszorításokkal, mert ez a társadalom már nem terhelhető tovább”. Értik, az áremelésekkel, adókkal. Na, mondom magamban, csak megunják már atyáink az örökös és magas adóztatást. De nem. Mert tavaly ősz óta, ahogy felfigyeltem a szlogenre (azért írok szlogent, mert azóta többször is hallottam, és többektől a vezetők közül), legalább hatszor emelkedtek az árak, és még nincs vége. És ezt kitől tudom? A miniszterelnöktől, aki már ősszeLaggódott a társadalomért. Nem érdekes? És ő nem érti azt, miszerint ,,sajnos vannak emberek, akik abból indulnak ki a nehéz helyzetet illetően, hogy mennyi van a zsebében". Ezt ugyancsak ő mondta. Ezt meg én nem értem, mert őnem azon van, hogy minél több legyen a zsebében? Olvastam az egyik újságban, hogy egy miniszternek mennyi a havi jövedelme, és összevetettem az enyémmel, hát nekem három év alatt van annyi, és egyhamar nem is lesz több. És ezzel szemben ő nem érti, hogy miért van idelent nyugtalanság, elégedetlenség, szinte már heti rendszeres áremelések hallatán. Sajnos, nem is fogja soha megérteni, mert neki egy napra annyi költőpénze van, mint nekem egy hónapra. Hiába mondja azt, hogy átérzi a kisemberek helyzetét, mert ekkora jövedelemkülönbséggel nem lehet. Csak akkor, ha ő is 10—15 ezer forintból fizetné ezt a sok áfát, venné a tüzelőt, a gyógyszert és az OTP-t, és ha nem lenne mindenre elég, jönne a segítség helyett a végrehajtó, mint hozzánk. Mert azt csak nem akarja elhitetni senki, hogy az, aki csak hallott az infarktusról, jobban szenved annál, aki átélte. Persze itt minden megtörténhet kis hazánkban. Talán el kéne gondolkozniuk a helyi és az országos vezetőknek azon, hogy a kisemberekkel nem azért van baj az áremelések alkalmával, mert nem akarják fizetni a megemelt összeget, hanem azért, mert nincs miből! Értik? Vagy nem akarják érteni. Tegyenek a zsebükbe tízezer forintot, és menjenek el vásárolni, és nézzék meg, hogy mit kapnak érte. Mindegy, hogy mit vesznek, gyógyszert, ruhát stb. Persze ebből még maradni kell a gyerekre, vízdíjra, gázdíjra stb. Jó vásárlást. A miniszterelnök nem érti. Én meg azt nem értem, hogy ő vajon kikre gondolt, amikor a társadalom terhelhetőségéről beszélt, mert az árak úgy kúsznak felfelé, mint a pók a falon, pedig még csak év eleje van. Merthogy nem rólunk, bérből és fizetésből és segélyekből tengődőkről, az biztos. Nem értem. Bottá D. Mihály, Békéscsaba Beszélgetés, avagy csoportterápia Február 6-án ,,Fonó” klub alakult Gyulán. A működéséhez szükséges helyiséget a családsegítő központ biztosítja. Ebben a klubban nem a guzsaly és a rokka volt a főszereplő, hanem a résztvevők szája, nyelve. Ez olyan szófonoda volt. A nyugdíjas és munkanélküli bölcsődei dolgozók részéről már korábban felmerült az igény, hogy jó lenne néha összejönni valahol, és kötetlenül beszélgetni egymással. Valahányszor az utcán, piacon összefutottunk, mindig vissza-visszatért ez az óhaj. Egy alkalommal beszéltem erről Ferenczi Istvánnénak, a családsegítő központ vezetőjének, ő készségesen felajánlotta, hogy térítésmentesen biztosítanak nekünk ilyen célra helyet. Ilyen előzmények után került sor az első találkozóra ezen a bizonyos februári napon. Több mint tízen jöttünk össze, nem csak nyugdíjasok, munkanélküliek, hanem aktív dolgozók is, akik a létbizonytalanság elől menekülve már korábban elhagyták a bölcsődét. Volt olyan is, aki még mindig ott dolgozik, de szívesen találkozott velünk. Valamennyien elmondtuk, hogyan alakult az életünk az utóbbi években. Elmondtuk, hogyan éltük át a nyugdíjazás első hónapjait, éveit, illetve a munkanélkülivé válás keserveit, tarkítva a változó kor nehézségeivel, családi gondokkal, tragédiákkal. Szavak nélkül is megértettük azt, aki csak annyit mondott, körülményei ,,változatlanok”. Megkönnyebbülve, derűsebben mentünk haza, ez a beszélgetés felért egy jól sikerült pszichológiai csoportterápiával. Elhatároztuk, hogy a jövőben minden hónap első keddjén délután 3 órakor találkozunk a családsegítő központ klubszobájában. Meghívót nem küldünk senkinek sem, de mindenkit szeretettel várunk a mostani és volt bölcsődei dolgozók közül. A helyiségenfelül—a családsegítő központ vezetője—lehetőséget ad arra is, hogy rendszeresen részt vehessünk relaxációs gyakorlatokon, illetve pszichológus segítéségét, igénybevételét is biztosítja azok számára, akik ezt igénylik. Ezek az alkalmak minden kedden délután 3 órától kezdődnek a fentebb említett klubszobában, melyre szeretettel várom a volt kolléganőket. Köszönjük a családsegítő központ segítségét. Ipacs Jánosné „Együtt a magunk bajára” Küldjön egy ötvenest—hangzott el a felhívás a Békés Megyei Hírlap 1995. szeptember 23. napján. A cél egyiránt gerincünk gyógyításához szükséges korszerű műszer beszerzése összefogás útján. Sok volt a kétkedés, a pesszimizmus, de voltak bizakodók, akik nem csak hittek az összefogás erejében, a mindig áldozatkész emberekben, hanem maguk is tettek és áldoztak. A gyulai Együtt Egymásért Alapítvány ezúton ad számot a támogatóknak a gyűjtés eredményéről. Az eltelt öt hónap alatt 2450 befizetés történt, melyből 2400 csekk feladója természetes személy. A befizetett összeg: 1 millió 200 ezer forint. Mindez nem jött volna létre: ha Kiss A. János újságíró nem dohog, háborog a ,,Lap” 1995. április 11-ei számában a tapasztalt közöny miatt, és nem biztat a szervezésűéit ha a szerkesztőség munkatársai és a lap kézbesítői nem vállalják — jószerivel — a plusz munkát; ha a Dürer Nyomda Kft. gyulai igazgatója, Székely András és a nyomda kollektívája nem vállalja a több tízezer csekk elkészítését; ha Gyula város és város- környéki településeinek polgármesterei nem támogatják erkölcsileg és anyagilag a szervezést. A legnagyobb összeg Békéscsabáról és Gyuláról érkezett. Az egy lakosra jutó legmagasabb összeg Újszalontán került befizetésre. A gazdasági, kereskedelmi és intézményi támogatások listáját a gyulai Közüzemi Vállalat vezeti 100 ezer forintos befizetéssel. 215 vállalkozó és magánszemély támogatta 1000forintnál nagyobb összeggel az alapítványt. Az igazi összefogást legjobban példázza az a 2185 támogató, akik minden bizonnyal szerény jövedelmüket osztották meg és juttatták el a cél elérése érdekében. Köszönet érte! Örömmel tudatjuk, hogy az alapműszer és az optikai rész beszerzésre került, a közeli napokban megérkezik a megyei kórház idegsebészeti részlegére. Az alapműszert az ugyancsak gyulai székhelyű Edináért és Társaiért Alapítvány vásárolta meg, míg az optikai részt az önök támogatásával az alapítványunk. A műszeregyüttes további részeinek beszerzéséről sem mondunk le. Célunk a legköltségesebb — a monitoros rész — megvásárlása, mely mai áron 2,5 millió forint. Reméljük, hogy a helyi erőfeszítést méltányolja az Országos Egészségbiztosítási Önkormányzat, a kórház és az azt fenntartó megyei képviselő-testület, és támogatja. Alapítványunk számlaszáma: OTP Bank Rt. Gyulai Fiók, 11733027—2002691. Továbbra is köszönettel várjuk megtisztelő adományaikat. Ibrányi János, a kuratórium titkára Nyugdíjasok tanácskoztak A gyulai belvárosi nyugdíjasklub vezetősége február 22-én klubgyűlést tartott. Vendégként jelen volt a Békés Megyei Nyugdíjas Szövetségtől Fári Pál és Szabó István, valamint a városi nyugdíjas-egyesület képviselői. Schriffert József klubvezetőmegnyitóbeszéde után Fári Pál tájékoztatást adott arról, hogy a megyében 105 ezer nyugdíjas és 23 000 járadékos van. 137 nyugdíjas-egyesület biztosítja az érdekvédelmet. A nyugdíjasokat leginkább foglalkoztató kérdések kerültek napirendre. Elhangzott, hogy igen nagy felelősség hárul az érdekképviseleti szervekre, úgy megyei, mint helyi viszonylatban. A hozzászólásokban kifejezésre jutott, hogy az egyre növekvő és szinte mindenre kiterjedő áremelések gondot okoznak, melyet a 12 százalékos nyugdíjemelés sem képes ellensúlyozni. Minél nehezebbek az életkörülmények, annál nagyobb feladat hárul a nyugdíjas érdekek érvényesítésére, amely kemény küzdelmek vállalását követeli meg. Ezután a klub vezetője ötleteket, javaslatokat kért a klubélet továbbviteléhez. A klubtagok kérték a havonta történő összejöveteleket. Igénylik az ismeretterjesztő előadásokat, szociális, egészségügyi, háztartási és egyéb témakörökben a filmvetítéseket, szakköröket, kiállításokat, kirándulásokat és más szórakoztató programokat. A vezetőség igyekszik kapcsolatot tartani a város területein működő többi klubokkal. Részt vesznek egymás rendezvényein és tapasztalatcsere formában segítik a klubéletet. A városi Vöröskereszttel is jó a kapcsolat. Ez alkalommal vérnyomásmérést végeztek, majd teadélután keretében barátságos hangulatban elbeszélgettek az idős emberek. Szeredi Etelka, Gyula A Békés Megyei Hírlap előfizetőinek havonta egy kérdés - harminc nyeremény Folytatódik „Havonta egy kérdés — harminc nyeremény" elnevezésű játékunk. Ennek lényege, hogy havonta felteszünk egy kérdést, melyre előfizetőinktől várjuk a választ. Önöknek, kedves előfizetők, nem kell mást tenniük, mint a helyes választ bejelölni, s a Békés Megyei Hírlapból kivágott nyereményszelvényt kiadónkhoz eljuttatni. A szelvényeket nemcsak postán (5601 Békéscsaba, pf. 111.), hanem kézbesítőinken, terjesztési ügynökségeinken keresztül is eljuttathatják címünkre vagy közvetlenül a kiadóba is beadhatják (Békéscsaba, Munkácsy u. 4.). Egy előfizető csak egy szelvénnyel játszhat. A válaszokat minden esetben a tárgyhó 8. napjáig — a jelenlegit tehát március 8-áig — kérjük beküldeni. A helyes választ adók között harminc darab 2000 Ft-os ajándékcsomagot sorsolunk ki. r^-——~ ~ ~:— ~ NYEREMENYSZELVENY Igen, előfizetője vagyok a Békés Megyei Hírlapnak és részt kívánok venni a lap nyereményjátékán. Előfizető neve:. Címe: ................ M árcius havi kérdésünk: Hány forintot takarít meg a Békés Megyei Hírlap előfizetője — 1 havi előfizetéssel: I I I I — negyedévi előfizetéssel: I I I I (A válaszhoz segítséget nyújt a lapunkban megjelenő j előfizetési szelvény.) Édes „Korhatár nélkül”! Most már végképp nem tudom, hányán is vagyunk e jeligén. Ha te írtad a 12-én megjelent üzenetet, légy szíves, írj valami közelebbit, hogy rád ismerjek. Tudod, a nyáron adtam neked valamit, amit csak ketten tudunk. írd meg, milyen színe volt ennek a valaminek. Ebből tudni fogom, te vagy-e. Én már más jeligén is üzentem, gondolom, érted. Várom üzeneted és a mielőbbi találkozást. 10.27. * Drága Gyöngyvirág! Amikor én Téged először láttalak, Attól a perctől Szívembe zártalak. Ha síron túl is van élet Ott sem tudok mást szeretni, Csak Téged! Cukorfalatod ¥ Üzenet Istvánnak Nem Anikó vagyok, hanem Anna. Szökőkút van a nagy postánál és a Korzó étteremnél. Nem tudok elmenni, mert nem tudom, mi az a Tibeka. Lehet, hogy az egész csak egy félreértés. Mivel tíz éve feltartasz és nincs gyerek egy se, tényleg jobb lesz talán mindkettőnknek, pedig szeretlek, ha az egésznek VÉGE. Más időpontot és helyszínt adhatsz, akkor elmegyek, biztos. * Krisztián és Attila Február 16-án, pénteken nem tudtunk elbúcsúzni, mert sietnünk kellett, ezért bocsánat! Reméljük, hogy minél hamarabb találkozunk. Kati és Nóri ¥ A nővéreknek az Apáca suliba! Mi atyánk, ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a ti nevetek és jöjjön el az én akaratom, miszerint együtt járhassak Katival. Szóval, ez egy parancs a Biblia 6. bekezdésének 4. sorából. Ha ezt megszegitek, Isten kegyetlen lesz hozzátok. Nyuszi Pápa! ¥ Jó étvágyat jeligére Üzenet annak a két bűbájos leányzónak, akikkel II. 10-én együtt utazás és együtt étkezés kapcsán tölthettem el néhány kellemes percet. Ismét találkoznunk kellene, ugyanott és ugyanakkor! Ui.: Azt hiszem, némi magyarázattal tartozom. ¥ Szeretném megismerni azt a lányt, akit február 17-én, szombaton láttam meg a Békés Megyei Hírlap címlapján. Te a kép bal oldalán álltái és a fényképezőgépbe néztél. Megigéztek a szemeid, és nincs olyan nap, hogy ne nézzem meg a képet. Úgy érzem, azokat a csodálatos szemeidet és azt a gyönyörű arcot nem fogom elfelejteni egyhamar. Ezúton is megkérlek arra ifjú hölgy, ha véletlen magadra ismernél, üzenj itt a Szívkül- diben. (Címem a szerkesztőségben.) „Orpheum” ¥ Barátság, bizalom jeligére Nekem is felkeltetted az érdeklődésemet. Valamelyikünknek levelet kellene írnia. Ha jó ötletnek tartod, írjál, címem a szerkesztőségben. Szeretnélek megismerni! ¥ A „Bikának” egy „Szűztől” Sokáig nem mertem észrevenni, hogy én is megkedveltelek, jó volt együtt, és úgy éreztem, többre is vágyunk — nem értem hát, miért kerülsz? ¥ Egy lovagnak! A február 20-án megjelent üzenetben a megszólításban én „gyík-ölőt” írtam. Ennek kettőnk számára jelentése van. A többi nem elírás. M. ¥ Nővérkém! Két hajó úszik az élet tengerén. Az egyikben te ülsz, a másikban én. A két hajó egymástól elmarad, de a mi barátságunk örökre megmarad! Szeretlek benneteket! Csemete ¥ Péntek és Péntek Hiába a kérésem, nem is válaszoltál vagy talán más jeligét választottál? Akkor térj vissza az igazihoz, mert azokat az embereket kevésbé kedvelem, akik olyanok, mint a kaméleonok vagy egyszerűen üzend meg, hogy nem is én lehetek. Valamit várok a kérésemre. Kérlek, írj! 1995. december 1., Gyula. Őzike ¥ Egy rajongómnak! Én is szeretnélek még jobban megismerni, ezért találkozzunk március 4-én, hétfőn délután 17 órakor a Phaedra mozi előtt. Remélem, ott leszel! Királylány ¥ Cinegemadámak, Szabolcsnak Én is szeretnélek látni és beszélni veled! De nincs reményem. Nem tudom, miért késel. Te találj ki valamit. Én Valentinnapra voltam. Azt hittem... „Skodá”-val. Millió puszi: Mók ¥ Sazbo! Levél vár a szerkesztőségben! Nem vagyunk egyformák jeligétől ¥ Szerelmemnek, aki lehetne egy kissé figyelmesebb! Estére palacsintával várlak, kókuszosra is számíthatsz!... Én is! Palacsintakirálynő ¥ Bocsánatkérés A. J.-től! Nagyon kérlek, bocsásd meg a bűnömet, ha lehetséges. De én őrült, a látomás hatására ördögi módon gyaláztalak. Egy olyan embert, aki nekem sokat jelentett és... Jogom nem volt és nincs hozzá... csak a hiányzás elvette a józan eszemet. Rossz a lelkiállapotom. Egy vesztes ¥ Sazbó jeligére Találkozzunk a megjelenést követő napon délután 2-kor a Korzó előtt. Ha az időpont nem jó, akkor március 6-án 2-kor ugyanott. ¥ L. E.-nek Telekgerendásra! Még mindig szeretlek! Kár, hogy még „nem ismersz”. Pedig én már egyszer meghívtalak egy italra, de te azt mondtad, inkább tüzet adjak. Adtam. Ez a dolog a Teleki diszkóban történt. Tényleg, rég voltál Csorváson diszkóban! Hallottam, olasz haverom szépen boldog új évet kívánt... Ha ott lettem volna... Ezért nem jössz? Egy csorvási fiú ¥ Én is nagyon féltelek! Félteni csak azt lehet, akit az ember nagyon szeret.
