Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
1996. február 8., csütörtök MEGYEIKÖRKÉP Nyertek. A magyarbán- hegyesi általános iskola 30 ezer forintot nyert a Soros Alapítvány „Környezeti nevelés” című pályázatán. A kapott összeget oktatási eszközök — mikroszkóp és távcső—vásárlására fordítják. A pályázatotFa/Áa w Imre Fvabi- ológia-földrajz szakos tanárnő készítette és nyújtotta be. őmtöndíjasolt. A budapesti székhelyű Eurocontour Alapítvány egyik célja a vidéken élő, jó tanulmányi eredményt elérő diákok ösztöndíjjal történő támogatása. A szeghalmi Péter András Gimnázium három tanulója — Balázs Anita (Szeghalom), Liszkai Andrea (Vésztő) és Kovács Erika (Zsadány) — egy évre kapták meg ezt az ösztöndíjat. Megelőlegezték. A mezőkovácsházi képviselő-testülethez kérelemmel fordult a Békés Megyei Polgári Védelem Körzetközpont Parancsnoksága, hogy az első negyedévben felmerülő működési költségekhez 20 ezer forint előleget biztosítsanak, mivel az önkormányzatok által utalandó támogatások befizetése időben eltolódik. A testület az előleg kifizetését egyhangúlag elfogadta. Húsvétig szünetel. A Magyarbánhegyesi Hírmondó legutóbb januárban jelent meg, de további kiadása — anyagi gondok miatt — átszervezést igényel. A szerkesztőség ezért úgy határozott, hogy húsvétig szünetelteti a település havonta megjelenő közéleti lapját, amelynek nyomdai költségeihez bármilyen támogatást szívesen elfogadnak. Mértékhitelesítők Napjainkban, amikor társaságok jönnek létre és szűnnek meg, az Országos Mérésügyi Hivatal Mértékhitelesítő (OMH) kirendeltsége szerencsés helyzetben van, igaz, a létszámleépítés ezt az intézményt sem kerülhette el. Békéscsabán, a Szent István téri irodában Antalfi Elemér kirendeltségvezetőt kértük, mutassa be tevékenységüket. — Kirendeltségünk az Országos Mérésügyi Hivatal irányítása alatt működő, megyei hatáskörű szervezet. Az 1991. XLV. törvény 127/1991. (X. 9.) sz. rendelete szerint kötelezett vízmérők, taxaméterek, üzemanyagmérők, nyomásmérők, vérnyomásmérők, pénznyerő automaták és játékgépek, valamint súlyok, mérlegek hitelesítését végezzük Békés megyében, a mérés egységessége érdekében, országos etalon (hitelesített mértékegység) alapján. Szolgáltatásainkat intézmények és magánemberek egyaránt igénybe vehetik. A tulajdonosnak a mérőeszközöket a hitelesítési idő lejártával kötelessége újból hitelesíttetni, javítás esetében viszont mindez a hibát kijavító szerv feladatává válik. —Az OMH-n kívül kik segítik munkájukat? — Az ellenőrzések során kapcsolatban állunk a gazdasági rendőrséggel, a közlekedési felügyelettel és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőséggel. — Az intézkedések meghozatalán kívül büntethetnek is? — Próba- és ellenőrzésméréseket végzünk, kivizsgáljuk a vitás kérdéseket, ellenőrzést végző munkatársaink betilthatják a hibás mérőeszközök használatát, feljelentést kezdeményezhetnek, írásbeli figyelmeztetést adhatnak, de nem büntethetnek. — Az elmúlt évek során a technikaifejlődés milyen új feladatokat hozott? — A régi mérőeszközöket, mérlegeket felváltották az újak. Kiépített számítógépes rendszerünkön keresztül folyamatos kapcsolatot létesíthetünk az OMH-val. Új feladatként említhető a tartalékgazdálkodás üzemanyagtároló tartályainak számítással történő űrmeghatározása. A mértékhitelesítő kirendeltség várhatóan az év első felében régi irodájából új helyiségbe költözik. B. Takács Marianna Szigorú gazdálkodás a jövőben Mint arról már beszámoltunk, Nagyszénás költségvetés-tervezetében közel 6 milliós forráshiány szerepelt. Azóta több változás következtében a megszületett költségvetés már némi tartalékalappal is számol. A koncepcióhoz képest megnőtt a helyi és a gépjárműadó, növekedett a személyi jövedelemadó állami kiegészítésének összege, valamint a ’95. évi takarékoskodásnak köszönhetően pénzmaradvány is keletkezett. Igaz, 8 milliós bevételkiesést jelent az önkormányzatnak az általános iskolás gyermekek állami támogatásának normatívacsökkenése. Az egyenleget megvonva 166 millió forinttal gazdálkodhatnak az idén Nagyszénáson. Dobróka János képviselő hozzászólásában elmondta: a jövőben bevételt növelő tételként a helyi adók további emelése összeütközések nélkül lehetetlen. Majd kérdéssel fordult a vendégként jelenlévő Vastagh Pál igazságügy-miniszterhez: várható-e, hogy a privatizációs bevételekből részesülnek az önkormányzatok, illetve az elmaradt térségek települései — ahova Nagyszénást is besorolta — számíthatnak-e pótlólagos támogatásra az idén? A miniszter válaszában elmondta, hogy a privatizációs bevételek 1995 utolsó napjaiban való alakulása a kiinduló pont, ezután idő és megegyezés kérdése, hogy az önkormányzatok a bevételből részesülhessenek. A megszületett területfejlesztési törvény 7 milliárd forintot irányoz elő, ezenfelül 5 milliárd forintos pályázati alap áll az elmaradott régiók rendelkezésére. J. V. K. Programegyeztető fórum Szabadkígyóson Hocz István polgármester és a községben megalakult emlékbizottság tagjai a napokban egyeztettek a községi civil szervezetekkel. Az 1100 éves honalapítási évforduló programjai februártól folyamatosan kerülnek megrendezésre. Március 15-én az általános iskola és az önkormányzat közösen szervezi az 1848-as forradalom és szabadságharc tiszteletére szervezett ünnepséget. Az ifjúsági klubban Honalapításunk címmel képkiállítást rendeznek. A nyugdíjasklub tagjai népi hagyományőrző napot tartanak. A helyi önkormányzat és a gazdakör gazdanapot szervez. Lesz sportverseny és játékos vetélkedő. Jeles évfordulót ünnepel a mezőgazdasági és élelmiszeripari szakképző intézet, az iskola fennállásának 75. évfordulóját. Olvasóink írják — Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Visszhang Nem állítom, hogy dilettánsok a rendőrök Tisztelt Alezredes Úr! Örömmel olvastam, hogy reggeli keserű kávéja mellé (tudtommal így issza) desszertként fogyasztotta az ellenem folytatott nyomozás körülményeiről szóló írást. Nekem nem volt ilyen édes az ügy, én keserűségemben fordultam a sajtó nyilvánosságához. Azzal is tisztában vagyok, hogy erre az ügyre a pontot a bíróság fogja feltenni, és értelmetlen az újságon keresztül történő üzengetés. Ennek ellenére úgy érzem, meg kell szólalnom. — A cikkben egyetlen konkrét név, idézet az ügy érdemi részével kapcsolatban nem szerepel, mivel sem személyiségi jogokat nem kívántunk sérteni, sem pedig konkrétumok közlésével a tárgyalás előtt a bíróságot nem kívántuk befolyásolni. A cikk főcíme fölött szereplő sor önmagáért beszél: ,J?gy exrendőr önvallomása az ellene folyó büntetőeljárás körülményeiről”. És ez a lényeg! Nem vádol a cikk senkit, nem elemzi senkinek a vallomását, nem írja le, kinél mit találtak a házkutatás során, hiszen ez szolgálati titok az Ön szájából, az enyémből pedig inkorrektség lenne. Immár másodszor adják ki a nyomozó hatóságok illetéktelennek és a jogszabályok megsértésével a nyomozati iratok egy részét. Ön úgy minősít engem, teimészetesen pejoratív értelemben, hogy „szuperzsaru”. Én ezt nem állítottam soha, de ha olyan rossz zsaru voltam, akkor az Ön városi kapitánysága idején miért léptetett elő soron kívül egymás után két alkalommalis? —S ha már Ön konkrétumokat említ, akkor legyen kicsit pontosabb! Nem mások által nyomozott ügyek iratait szedtem le illetéktelenül a számítógépről, hanem csak egy bizonyos ügy iratait. És talán azt sem illetéktelenül, hiszen abban az ügyben az elsődleges nyomozati cselekményeket én tettem meg, s Ön is tudja, az „nem tiszta ügy volt”. Mindenesetre a többes szám használatát visszautasítom! Kicsit furcsállom, hogy mielőtt idézné az önvallomásokat, megjegyzi: „remélem nem diktálták neki...” Ilyet a cikkben senki nem állított, de most, hogy így mondja... Állítása szerint azzal vádolja Önöket a cikk, hogy dilettánsok tömkelegé foglalkozott az ügyemmel. Ilyet sem mondott senki. Azok az eljárásjogi jogsértések, amiket a cikk felsorol, szerintem vitathatatlanok.—És a cikk lényege ez! Tisztelettel: Sz. P. exrendőr Fenyő fűrészáru rr igény szerinti méretben is. ££ Gerendák. szarufák 27 000 Ft/in3 & Deszka 24 000 Ft/m3 O' Normál léc 40 Ft/fm Bramac léc 48 Ft/fm Az ál ak az áfát .2 nem tartalmazzák. JU-KO Kft., Nyirpazony 5 Tel.: (42)-480-04t>, £ tel/fax: (42)-230-078. 52) Mg. i gépek értékesítése is. s „KÖRÖS HAL' SZAMOS ISTVÁN - Tel.: (66) 323-745. 5600 Békéscsaba. Andrássy 29—33. OTP és Kér. Bank Rt. Békéscsaba, 11733003-20091028 Adószám: 44573289-2-24 (3) 1-es és 2-es számú bélyegző 1996. 02. 07-étől |[ ÉRVÉNYTELEN. Nincs sok értelme a nyugdíjkorhatár-emelésnek! A nyugdíjasok szebb, nyugalmasabb és biztonságosabb jövőt érdemelnének archív fotó Az elmúlt hónapokban és napokban mind több szó hangzik el a nyugdíjkorhatár felemelésének szükségességéről. Erről kérdeztem dr. Pirityi Ottót, a közgazdaság-tudományok doktorát, a Nyugdíjas Szövetség Országos elnökhelyettesét, hogy fejtse ki véleményét. —Egyáltalán a jelenlegi magyar helyzetben van-e értelme a nyugdíjkorhatár-emelésnek?----A kormány elfogadta a n yugdíjkorhatár 62 éves korra való emelését. Bizonyára alapos érvek nyomására, megfontoltan döntöttek. Figyelembe vették, hogy 20l0-re a mai rendszer szerint sok lenne a nyugdíjasok száma. Azután a fejlett nyugathoz is igazodni kell, ahol a nyugdíjkorhatár általában szintén 62 év. Ha magasabb a korhatár, nagyobb a nyugdíjbiztosítás járulékbevétele és kisebb a kifizetett éves nyugdíjösszeg. Az Országgyűlés a korhatár- emelés ügyét rövidesen tárgyalni akarjá. Jó lenne, ha a kormány által alapul vett szempontokat újra végiggondolná, hátha ezek nem is olyan erősek, nem is olyan egyértelműek. Nem tudjuk ugyan pontosan, milyen lesz 2010-ben a gazdasági és foglalkoztatási helyzet, de valószínűleg akkor is úgy lesz, hogy amennyivel csökken a korhatár- emelés következtében a nyugdíjasok száma, annyival több lesz a munkanélküliek és a betegállományban lévő idős emberek száma. Közülük egy fő átlagos társadalmi költsége legalább akkora, mint egy nyugdíjas nyugdíja. A korhatáremelésen tehát nyerni nem lehet, legfeljebb a közös költségek más címen jelentkeznek. Valószínűleg lelassul a következő másfél évtizedben a nyugdíjak reálértékének csökkenése, de azért évi egy-két százalék megmarad. Ez pedig bőven képes ellensúlyozni a nyugdíjasok számának emelkedéséből fakadó többletterhet. Vagyis: finanszírozási okokból sem tűnik indokoltnak a korhatáremelés. Gyengének tűnik az az érv is, hogy a fejlett országokban a nyugdíjkorhatár általában 62 év. Hiszen a nyugdíjba menési életkor ennél sokkal alacsonyabb és folyamatosan csökkenő. Svédországban például 30 év szolgálat után nyugdíjba lehet menni a legjobb tizenöt év jövedelme átlagának 60 százalékával. A 30 év feletti szolgálati idő már nem növeli a nyugdíjszázalékot. Sajnálatos dolog, hogy általában az információknak csak a fele jut el hozzánk, és az ezek alapján kialakított kép lesz a „példakép”. —Alapjaiban növeli-e a korhatáremelés a pénzügyi stabilitást? — Állítólag a korhatáremelés növeli a finanszírozhatóság stabilitását, hiszen több lesz a nyugdíjbiztosítás bevétele és kevesebb lesz a kiadása. Még ha ez igaz is lenne (de nem igaz), akkor is köztudott, hogy a stabilitást most és még sokáig a járulékfizetés alól kibúvó jövedelmek magas részaránya, valamint a járulékfizetési fegyelem alacsony foka veszélyezteti. Ezek hatásait a korhatáremelés még részben sem tudja ellensúlyozni. Nem tudom, honnan veszik a társadalombiztosítási — de főleg az egyensúlypolitikai — szakértők, hogy a korhatáremeléssel megnő a társadalombiztosítás járulékbevétele. Szerintük ha a dolgozó nem megy nyugdíjba, akkor a jövedelmet terhelő járulék többletbevételt jelent. Jelentene is, de csak akkor, ha az aktív foglalkoztatottak országos létszáma annyi ezer fővel nőne, mint ahány ezer ember késleltetetten megy nyugdíjba. Ez eléggé megalapozatlan feltételezés. Van a korhatáremelés mellett egy igaz érv. Nem is szokták hangoztatni, ha a korhatáremelés évente csak ötezer ember halálát hozza az új korhatár elé, ez mintegy egymilliárd forintos nyereség... —Ezek után néhány gondolat a biztosítási elvről és az alkotmányosságról! — Amit a nyugdíjas társadalom a jövőbeni nyugdíjbiztosítási egyensúly és stabilitás érdekében meg lehet spórolni, azt már az elmúlt öt évben megspórolták. Nagyjából változatlan nemzetgazdasági teljesítmény (elosztható jövedelem) mellett a nyugdíjak reálértéke több, mint 25 százalékkal csökkent. Az 1991 óta indított nyugdíjak 6—8 százalékkal alacsonyabbak, mint amekkorák lennének a régi számítási módszer szerint. Ha a nyugdíjak reálértékének csökkenése megállna, ami nem valószínű, akkor már most megvan a nyugdíjas állomány növekedése miatti többletteher fedezete. Egyébként megdöbbentően alacsony az az összeg, amit a korhatáremeléssel meg lehetne spórolni. Egyéves korhatáremelés ugyanis csak az első évben hoz megtakarítást. A számításokból kifelejtik, hogy a csúsztatott nyugdíjazásé ember egyszer végül is nyugdíjba megy, ha addig meg nem hal. (Ma a férfiak átlag- életkora 62 év, a nőké 70 év?!) Ha komolyan vesszük a biztosítási elvet, akkor a biztosítottnak a korhatáremelésből származó biztosítóintézeti haszon 60—70 százalékát meg kellene kapnia. A korhatáremelés alkotmányossága nemcsak azt követeli meg. hogy csak a Ratkó- korosztályokra és a náluk fiatalabbakra vonatkozzon, hanem azt is, hogy az emelt korhatárhoz tartozó induló nyugdíj érezhetően magasabb legyen. Több befizetett járulékhoz több kifizetett járadék tartozik. Aki tovább dolgozik, több járulékot fizet és megrövidíti önmaga várható nyugdíjas élettartamát. Amilyen arányban ezt megrövidítette, olyan arányban kell havi járadékának az egyébkéntinél magasabbnak lennie. Az induló nyugdíj relatív nagyságának tükröznie kell a várható járadékos évek és a már lefutott járulékfizető évek arányát. Más nyugdíj jár annak — azonos átlagkereset esetén is —, aki negyven év járulékából tíz évig kap nyugdíjat, mint annak, aki harminc év járulékából húsz évig kap nyugdíjat. Ha pedig ez igaz, akkor „pénz az ablakban”. A korhatáremelésen sem a központi költségvetés, sem az államháztartás, sem a társadalom- biztosítás, sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem nyer. De a társadalom mind igényesebb lesz. A korhatáremelés társadalmi hatékonysága egyértelműen negatív. Valamiért meg akarják csinálni. Hogy miért? Azt nem tudja senki. Es aki tudja, az hallgat... Az Országos Nyugdíjas Szövetség egyértelműen nem ért egyet a jelenlegi időszak nyugdíjkorhatár-emelésével. Elvárjuk, hogy az illetékesek vegyék figyelembe a több százezer nyugdíjas tagságunk véleményét. Dr. Pankotai István, a nyugdíjas szövetség megyei elnöke
