Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-09 / 34. szám

1996. február 9„ péntek KÖRKÉP Visszaadják a többletlevonásokat Az Erzsébet téren kap végleges otthont a Nemzeti Színház A pénzügyminiszter haladéktalanul adjon ki irányelvet az adóhatóság számára, amelyben általános érvényű számítási módszer engedélyezését írja elő a munkáltatók részére. Ez­zel meg kell oldani, hogy az adóelőleg-levonás az éves adóval arányos legyen. Ünnepélyesen megnyílt csütörtök este Magyaror­szág legújabb tiszteletbeli konzulátusa a svájci Zug vá­rosban. Az Egyesült Államok csak a nukleáris kísérleti robbantások átfogó tilal­mát kimondó nemzetközi szerződés megkötése után hajlandó tárgyalásokat kezdeni a nukleáris fegy­verek teljes megsemmisí­téséről - szögezte le csü­törtökön a genfi leszerelési konferencián Stephen Le- dogar nagykövet. A nyelvtörvény első négy felügyelője megkezdte te­vékenységét Szlovákia négy járásában. A galántai kör­zetben „hallgatózó” és szemlélődő Andrej Sujak elmondta, hogy eddigi tevé­kenysége során boltokat, üz­letközpontokat, iskolákat lá­togatott meg. Borisz Jelcin egy hét múlva, Jekatyerinburgban jelenti be, hogy indul-e a nyári elnökválasztáson. Az orosz államfő erről a vidéki kormányzókkal tartott csü­törtöki, moszkvai találko­zója előtt beszélt. Aggasztónak nevezte a brit külügyminisztérium a csecsen elnök fenyegetéseit. Dudajev terrorakciókat he­lyezett kilátásba azon nyu­gat-európai ország ellen, amelyek „együttműködnek Moszkvával”. * Vizsgálat indul. A nem­zeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési bizto­sának kezdeményezésére márciusban országos vizs­gálatot indítanak a rendőr­ség esetleges diszkriminatív intézkedéseinek tisztázására -jelentették be tegnap. Együttműködés. Csütör­tökön aláírták az amerikai IFOR-erők és az Országos Rendőr-főkapitányság meg­állapodását. Ez azokat az in­tézkedéseket, magatartási szabályokat rögzíti, ame­lyek egyaránt vonatkoznak a magyar közlekedési rend­őrökre és a hazánkban tar­tózkodó amerikai kato­nákra. Parlamentkarcsúsítók. A Fidesz azt javasolja, hogy a választási rendszer módo­sításakor a jelenlegi 386-ról 200-ra csökkentsék a par­lamenti képviselők számát. Szorgalmazza, hogy a vá­lasztási rendszer arányosab­ban juttassa mandátumhoz a különböző pártok jelöltjeit. A döntés a kormány tegnapi ülésén született, s a nagy vihart kavart túladóztatásról közle­ményt is nyilvánosságra hozott a kabinet. A dokumentum elis­meri, hogy a munkavállalóktól általában több adóelőleget von­tak le januári bérükből, mint kellett volna, így sokan a várt­nál kevesebb nettó jövedelmet kaptak kézhez.- A hibát azonnal korrigálni kell - tolmácsolta a kabinet ál­láspontját Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár a tegnapi saj­tótájékoztatón. így a március elején esedékes kifizetéseknél a- Amióta megszűnt az ellátás ingyenessége, negyven száza­lékkal csökkent a fogorvosi rendelők forgalma - mondja Rácz Jenő, a Népjóléti Minisz­térium tanácsosa. - A korábbi­nak negyedére esett vissza fog­tömést igénylők, megkétszere­ződött viszont a húzást kérők száma. A szakemberek most - az elmúlt időszak tapasztalatait is figyelembe véve - azt mérlege­korábbi indokolatlan levonáso­kat visszafizetik. A kormány sürgős és kivéte­les eljárást kérve, haladéktala­nul benyújtja az Országgyűlés­nek a személyi jövedelemadó­ról szóló törvény módosítási javaslatát, amely megakadá­lyozza, hogy a nyugdíjas mun­kavállalóktól túlzott adóelőle­get vonjanak le. Döntöttek a tegnapi ülésen arról is, hogy a Nemzeti Szín­ház épülete a Belvárosban, az Erzsébet téren kap helyet. Ma­gyar Bálint művelődési minisz­ter elmondta, hogy rövid időn lik, megoldható-e, hogy bizo­nyos kezelések részben vagy egészben térítésmentesek le­gyenek. Viszonylag kis összegű alapdíjakat állapítanának meg, s akik valamilyen különleges beavatkozást igényelnek, ki­egészítenék ezt a költségará­nyos összeggel. Március végéig állítják össze a minisztérium részletes javas­latát, tehát pusztán találgatások a különböző „értesülések”. belül meghirdetik az ország első teátrumának épületére a pályázatot. A munkálatokra a központi költségvetés 6 mil­liárd forintot irányoz elő. A művelődési tárca vezetője arról is beszámolt, hogy a hon­foglalás 1100. évfordulója al­kalmából mintegy 300 millió forint költséggel, több kulturá­lis beruházásra is sor kerül. A Budavári Palotában valószínű­leg már az idén megnyithatja kapuit a Kortárs Művészeti Múzeum, a Városligetben pe­dig méltó otthont kap az Orszá­gos Műszaki Múzeum. A ter­vek szerint még az idén átadják rendeltetésének a Magyar Fo­tográfusok Házát, s a palotában hozzáfognak a Magyar Iroda­lom Házának kialakításához. Takács Mariann A tanácsos azonban alá­húzta: arra törekednek, hogy csökkenjen a jelenlegi térítések mértéke, szélesedjék a társada­lombiztosítással támogatottak köre, s bizonyos fogorvosi munkák ismét teljesen ingyene­sek legyenek. A kormány állásfoglalása alapján egyébként tételesen át­vizsgálják a különböző gyó­gyító, fogpótló, fogmegtartó szolgáltatásokat. Annak az elvnek jegyében, hogy pénzszűke miatt, fogá­szati okból ne alakuljanak ki betegségek, gyomor- és bél- rendszeri bajok. Cs. Benkő Judit A találkozás Richard Holbrooke amerikai külügyminiszter-helyettes nem csak a daytoni, hanem a családi békére is büszke lehet! Csütörtökön kitörő örömmel ölelte át hitvesét a Ferihegyi repülőtéren. A feleség, Kati Marton, magyar származású amerikai író, újságíró, aki alig egy éve éppen Budapesten mondta ki a boldogító igent az Egyesült Államok első számú sztárdiplomatájának, Holbrooke tegnap Varsóból érkezett Budapestre, felesége - néhány perccel később - a Malév New York-i járatával jött. Holbrooke búcsúkörúton van Kelet-Közép-Európában: a közeljövőben visszavonul az aktív politizálástól. Kati Mar­ton a pénteken megnyíló „Ma­gyarország 2000” konferencia vendége. , . ° FOTÓ: HAJDÚ ANDRÁS Üj tervek, elgondolások a fogászati tarifákról, térítési díjakról Fogas kérdés: mi mennyi - lesz? Lényeges változások várhatók a fogászati ellátás térítési díjai­ban. A tarifákról még nincs döntés, de az bizonyos, hogy a tel­jes körű ingyenesség „aranykora” nem tér vissza. A kormány múlt heti határozata alapján a népjóléti tárca megkezdte a je­lenlegi gyakorlat átfogó felülvizsgálatát. MEGYEI HÍBMP HIKHATTEK Elitklub vagy előszoba? Közvetlen anyagi előny nem várható tőle, gazdasági és politikai szempontból mégis komoly presztízsnyereséget jelent, ha hazánk hamarosan teljes jogú taggá válik a párizsi székhelyű OECD-ben. Hiszen az I960 végén alakult Gazdasági Együttműködés és Fej­lesztés Szervezetét sokszor nevezik egyfajta „elitklubnak”, amelybe a világ legfejlettebb ipari államai tartoznak, s amelynek tagjává válni felér a magyarországi átalakulás nemzetközi elisme­résével. Hivatalosan az OECD a tagországok gazdasági növeke­dését, a kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését, a foglalkoztatott­ság, életszínvonal és valutapiaci stabilitás megőrzését tűzte ki maga elé. Tagja valamennyi fejlett piacgazdaságú nyugat-európai ország, valamint az USA, Japán, Mexikó, Ausztrália és Új-Zéland. Legutóbb idén januárban Csehország csatlakozott a szervezethez. Az OECD-be kerülés egy lépést jelenthetne az Európai Unió felé. Az EU még soha nem fogadott soraiba olyan államot, amely nem volt korábban OECD-tag. A párizsi „elitklub" így szinte elő­szobának tekinthető az integrációs folyamatban. Bukaresti fórum Van den Broek a román reform mellett Románia tartson ki a meg­kezdett reformok mellett - szorgalmazta Bukarestben Hans van den Broek. Az Európai Bizottságnak a kelet-közép-európai orszá­gokkal fenntartott kapcsola­tokért felelős tagja bukaresti tárgyalásai után kijelentette: a reformok végrehajtásáért áldozatot kell hozni, de ez elengedhetetlen ahhoz, hogy sikerre lehessen vinni az Európai Unióhoz való iga­zodást. A brüsszeli politikus láto­gatása a szakértők szerint bátorítás arra, hogy Románia „tartson ki a nehéz, de ígére­tes úton”. Van den Broek és Melescanu külügyminiszter megbeszélésén szó volt Ro­mániának más országokhoz fűződő kapcsolatairól is. Bukarestben egyébként pénteken a román Helsinki Bizottság rendezésében szeminárium kezdődik, amelynek témája a ro­mán-magyar partneri vi­szony az európai integráció folyamatában. Megfigyelők szerint a kétnapos vitafórum, ame­lyen részt vesz Szent-Iványi István, a külügyminisztérium államtitkára is, a román-ma- gyar-európai kapcsolatrend­szer előmozdításának igen ha­tékony fórumává válhat. Az 1990-ben létrejött, és ma már országos hírű szerve­zet az elmúlt hat évben ismé­telten fellépett ha az emberi jogok sérelmét tapasztalta, ta­nulmányokban foglalkozott a problémával, ezen belül a nemzeti kisebbségek, így a magyar kisebbség jogaival. Ellenzéki módosító javaslatok a kisgazdák nélkül Adóügyben hárman együtt Az MDF, a Fidesz és a KDNP törvénymódosítást kezdeményezett a személyi- jövedelemadó-előleg levo­násával kapcsolatos rendel­kezések megváltoztatására. Ennek részeként arra is ja­vaslatot tettek, hogy töröljék el a 48 százalékos legfelsőbb kulcsot. Ezt tegnap jelentette be Szabó Iván, az MDF ügy­vezető elnöke és frakcióve­zetője. Véleményük szerint a túl­adóztatás a feketegazdaság irányába nyomja a vállalko­zókat. Ráadásul az adóü­gyekkel kapcsolatos gondok a külföldi vállalkozókat is elbizonytalaníthatják. A középrétegeket különö­sen sújtó előlegszámítási módszert nem lehet kor­mányzati rendelkezésekkel megváltoztatni. Az sem jár­ható út, hogy az adóhivatal saját szájíze szerint magya­rázza a tennivalókat - hang­súlyozta. A Független Kisgazdapárt elnöke tájékoztatóján arra em­lékeztetett, hogy az FKGP kezdeményezte az Alkot­mánybíróságnál a 40 százalé­kos adóelőleg levonásáról szóló rendelkezés megsem­misítését. Egyúttal aláhúzta: Hóm Gyulának a személyijö- vedelemadó-előleg ügyében tett bocsánatkérése nem elég a társadalom kiengesztelésé­hez. Jogállamokban kisebb tévedésért is távozni szoktak miniszterelnökök. Teller Ede és Berend T. Iván hazánk kitörési esélyeiről, lehetőségeiről Jól kamatozhat a magyar tehetség Ma kezdődik a Parlamentben a híres magyarok találkozója, a „Magyarország 2000”. A tanácskozáson olyan külföldön élő sikeres személyiségek vesznek részt, akik észrevételeikkel hasznos hozzájárulást nyújthatnak az ország korszerűsítésé­hez. Egészségi okok miatt nem tudott Budapestre jönni Teller Ede atomtudós és Berend T. Iván közgazdász. A két jeles sze­mélyiség ezért a tanácskozásra írásban küldte el észrevételeit, üzenetét. Megszívlelendő tanácsaikat - terjedelmi okok miatt - csak rövidítve tudjuk közreadni. TELLER EDE két területet je­löl meg, ahol érvényesíteni le­hetne a magyar tehetséget. „A magyar nukleáris reaktorok problémamentesen működnek” - állapítja meg a világhírű tu­dós, és reményét fejezi ki, hogy a magyar kormány támogatni fogja az energiaellátás ily mó­don történő megoldását. A világban jelentkező pesz- szimizmus lelassította az olyan biztonságos reaktorok fejlesz­tését, amelyek békés célokat szolgálnak; ezen a területen le­hetne alkalmazni magyar kuta­tók tudását. Az ugyancsak fejlett magyar biokémia abból a félelemből se­gíthetné kizökkenteni a világot, amit az állat- és növényszaporí­tás forradalmian új módszerei váltottak ki - írja Teller, és hoz­záfűzi: Magyarország fontos sze­Teller Ede repet játszhat a tudomány vív­mányainak alkalmazásában. BEREND T. IVÁN arra emlé­keztet, hogy a századunk utolsó harmadában lejátszódó gazda­sági változások megrázták és átalakították a világot. Az úgy­nevezett ötödik ipari forrada­lom az első, kétszáz évvel ez­előttihez mérhető. A nyomában kibontakozó kommunikációs és szolgáltató gazdaság társadal­mában a többséget az úgyneve­zett fehérgalléros „munkások”, értelmiségiek és alkalmazottak teszik ki. Az akadémikus részletesen elemzi, milyen sikerekkel és kudarcokkal jártak ezek a vál­tozások a világ különböző ré­gióiban. Egyesek - például a földközi-tengeri európai orszá­gok - fel tudtak zárkózni a fej­lett Nyugathoz, mások esetében nőtt a szakadék.-A közép- és kelet-európai térség fejlettségkülönbsége Nyugat-Európához képest 1:2- ről l:4-re nőtt, bár tény, hogy az utóbbi években megállt a zuhanás. Berend T. Iván szerint tudatosan kell megválasztani a gazdaság fejlesztésének a mód­ját. Annál is inkább, mert - a tudós szerint - fennáll a perifé­riális elmaradottság újraterme­lődésének veszélye. Magyarország számára Be­rend „követő” gazdasági straté­giát ajánl, amire a két világhá­ború között Japán és Kanada mutatott példát. Ez a két ország - rendkívül tudatosan - azok­nak a termékeknek előállítását vette át, amelyeket az élvonal­ban haladó országok már lead­tak. így kerültek a textilipar és az acélipar jelentős kapacitásai Európából előbb Japánba, majd onnan - a szintén követő politi­kát folytató - Dél-Koreába, il­letve a „kis tigrisekhez”. A vi­lágot mára elárasztották az ol­csó dél-koreai, hongkongi és tajvani áruk. A második vonalból rajtoló országok sikeréhez persze szükség van a költségek csök­kentésére és a termelékenység Berend T. Iván fotó: feb növelésére. E téren Magyaror­szág még nem mutatja a fel­zárkózás jeleit. A nagyhatal­mak, mindenekelőtt Németor­szág világpolitikai megfonto­lásai megfelelő feltételeket biztosíthatnak hazánknak a stabilizációhoz, illetve a „kö­vető” gazdasági stratégia megvalósításához. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom