Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-06 / 31. szám
Kedves óriások Gyomaendrődön Gyuricza Vince gondolt egy nagyot, felkerekedett, és három struccal téri haza Szélmalom úti házába. (5. oldal) Mesterszakács szeretne lenni Az orosházi Török Zoltán a munka mellett otthon kísérletezik, családja legnagyobb örömére. (5. oldal) Zimankós gólok Jaminában Nemzetközi előkészületi labdarúgómérkőzést játszott az Előre FC a Politechnika Temesvárral. (12. oldal) 1996. FEBRUÁR 6., KEDD ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 31. SZÁM Visszavonulóban a vírusok? Az ötödik héten megyénkben 3613-an betegedtek meg influenzában (a harmadik héthez képest ez 10 százalékos csökkenést jelent). A betegek 21,6 százaléka, 783 ember szövődményes esetnek számít. Vezet a hörgőgyulladás (61,8%), majd a tüdőgyulladás (16,6%). Táppénzen 595-en voltak, kórházi ápolásra 13-an szorultak. Haláleset megyénkben az influenza szövődményeiből adódóan nem volt ebben az időszakban. A betegszám területi alakulása: Békéscsaba: 762, Békés: 548, Szeghalom és környéke: 731, Gyula és környéke: 366, Orosháza és környéke: 531, Szarvas és környéke: 434, Mezőkovácsháza és környéke: 241. A megyei tisztiorvosi szolgálat továbbra is fenntartja a látogatási tilalmat a szülészeteken és a gyermekosztályokon. Igénylés az OTP-fiókokban február 12—március 1. között Démász részvénycsere kárpótlási jegyért Lapunkban már beszámoltunk arról, hogy a Dél-magyarországi Áramszolgáltató Rt. (Démász) privatizációja során a francia Electricité de France (EDF) a vállalat részvényeinek 48 százalékát vásárolta meg a közelmúltban. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. a privatizáció következő lépéseként a napokban több, mint 296 ezer darab névre szóló, 10 ezer forint névértékű törzsrészvényt kínál fel kárpótlási jegy ellenében. A részletekről Árgyelán Györgyöt, az ÁPV Rt. Békés megyei irodavezetőjét kérdeztük. — Címletértékben 130 milliárd forint kárpótlási jegyet bocsátott ki az állam, de ebből eddig csak 70 milliárdot használtak fel a kárpótoltak részvény- cserék formájában, illetve a privatizáció során — kezdte. — Tehát 60 milliárd forint címlet- értékű kárpótlási jegy még kint van. Az ÁPV Rt. idén mintegy 50 milliárdos tételt kíván bevonni, és ennek egy jelentős részét — 19,2milliárdcímletértéket— az országban működő hat áram- szolgáltató vállalat részvény- cseréje képezheti. A részvények kibocsátása és jegyzése várhatóan hat hónap alatt, négy szakaszban történik. Elsőként a Démász részvényeinek nyolc százalékát kínálja fel az ÁPV Rt. — Az akció mikor kezdó'dik, és milyen a beváltás aránya? — Az igénylés időszaka február 12-étől március 1-jéig tart. Ezalatt kell bármely OTP-fiók- ban részvényigénylési ívet kérni, otthon ezt egyértelműen kitölteni, majd visszavinni az OTP-hez. Az igény, bejelentéséhez a kárpótlási jegyeket nem kell letétbe helyezni. 30 ezer forint összcímletértékű kárpótlási jegyért 40 ezer forint névértékű törzsrészvény cserélhető. A részvénycsere során előnyben részesülnek az alanyi jogon kárpótolt bel- és külföldi magán- személyek, valamint az önkormányzatok, úgynevezett kényszereladásból szerzett kárpótlási jegyekkel, a kárpótlásijegyhasznosító társaságok. A felsoroltak számára csoportonként elkülönített részvénycsomag áll rendelkezésre, az alanyi jogon kárpótolt bel- és külföldi magánszemélyeknél ez a kibocsátott összrészvény hetven százalékát teszi ki. Belföldi magán- személyek és intézmények egyéb — vásárolt — kárpótlási (Folytatás a 3. oldalon) ____Hírek M iniszteri látogatás. A térség foglalkoztatási gondjairól tárgyal munkaügyi vezetőkkel és a környező települések polgármestereivel Kiss Péter munkaügyi miniszter február 9-én 10 órától a Gyomaendrődi Városházán. Este hat órától ugyancsak Gyomaendrődön lakossági fórumon vesz részt Szöllősi Istvánná és Földesi Zoltán országgyűlési képviselők társaságában. Kiss Péter térségi programjának részeként Szarvason az MSZP megyei és körzetközponti vezetőivel is találkozik. Határőröket képeznek. Az Orosházi Határőr Igazgatóság és a békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola vezetői február 7-én együttműködési megállapodást írnak alá a határőr-rendész fakultációs osztály beindításáról és~a pályára irányítással összefüggő feltételekről. Agrárfórum. Mezőko- vácsházán a Békés Megyei Agrárkamara február 6-án 13 órakor fórumra hívja a lakosságot a polgármesteri hivatalba. A rendezvényen a kamara munkájáról Gábel István termelési főosztályvezető szól, majd dr. Papp Tibor, a Földművelésügyi Hivatal vezetője ismerteti az idei mezőgazdasági támogatásokat, illetve Kopján Kis Károly, az APEH címzetes tanácsosa az adózási szabályokról ad tájékoztatást. Évnyitó a főiskolán. A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán február 28-án tartják a szociálismunkás-képző szakra felvett hallgatók tanévnyitó ünnepségét. A felvételt nyert több mint hetven hallgató jogilag a Debreceni Orvostudományi Egyetem Nyíregyházi Egészségügyi Főiskolai Karához tartozik, ám a konzultációik és vizsgáik Békéscsabán folynak. Felújítás után — téglagyártás Mezőberényben. A tervek szerint az idén is 28 millió kisméretű téglának megfelelő mennyiségű falazóanyagot gyárt a Berényi Tégla Kft. (Tudósításunk a 3. oldalon) fotó: lehoczky Péter Mérlegen a közlekedés Hatósági szemmel az emberi'ől, a járműről és a pályáról Az embert, a járművet és a pályát „kézben tartó” hatóság, a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet adott otthont a Közlekedéstudományi Egyesület februári sajtótájékoztatójának tegnap délután Békéscsabán. A felügyelet szakemberei mindhárom területről a teljesség igényével számoltak be. Dr. Szeberényi Andor igazgató néhány jellemző folyamatot érzékeltetve többek között elmondta, az úgynevezett próbajogosítvány tervezett bevezetése arra serkentette az embereket, hogy felgyorsítsák a vezetői engedélyük megszerzésének folyamatát. A járműhatósági munka terén jelentős mértékben nőtt azoknak az ellenőrzéseknek a száma, amelyek a környezetre kifejtett káros hatások visszaszorítására ösztönöznek. Az európai szabályokhoz való alkalmazkodás jegyében született az a jogszabály is, amely szerint május 1-jétől csak katalizátoros gépkocsit lehet behozni az országba, 1997-től pedig további szigorítások várhatók. Sajnálattal állapította meg Szeberényi Andor, hogy tavaly nem nőtt az utak építésére szóló engedélyek száma, így tovább mélyülhet ezen a vidéken az úthely- zetben meglévő történelmi lemaradás. Az autósiskolák száma 1995-ben nagyjából stabilizálódott — folytatta a képzésfelügyeleti munka elemzését Varga Sándor. — A járművezetők képzése terén rendszeres szakfelügyeletet végeznek, a tavalyi 102 esetből 76-ot jónak, , illetve megfelelőnek minősítettek, a többinél is csupán kisebb adminisztratív hibát fedeztek fel. A járművezetői képzésre, vizsgára jelentkezők száma ismét emelkedett — 38 ezer 884-re, azaz 3,7 százalékkal —, ezen belül is a „B” kategóriásoké nőtt. Térségünk szegénységét bizonyítja, hogy folyamatosan csökken a forgalomban lévő járművek aránya, átlagéletkora pedig meghaladja az országos értéket — mondta Susánszki György a járműhatósági tevékenységjellemzéseként. A közutakkal kapcsolatos, várható nagy változásokról Dobókó'i György beszélt. Az idén a korábbi esztendőkben nem tapasztalt, hatalmas beruházások indulnak meg (a Békéscsaba— Gyula közötti négysávos út, a Gyulát, Békéscsabát, Orosházát, Szarvast elkerülő szakaszok építése, a 47-es rehabilitációja). Felhívta a figyelmet az illetékes tárca idei első féléves, 250 milliós pályázati keretére helyi közutakra, és további 200 millióthirdetnekmeg kerékpárutak építésére. L.E. A Soros elutasította A hét elején tartotta ülését Orosházán a cigány kisebbségi ön- kormányzat képviselő-testülete. Nagy nyomor jellemzi a cigány családok életét. Kevés azoknak a családoknak a száma, amelyek nem szociális támogatásokból élnek. A kisebbségi ön- kormányzat igyekszik a felmerülő problémák megoldásában segíteni, de anyagi hozzájárulást nem tud adni — hangsúlyozta a bizottság elnöke. Az önkormányzat által létrehozott Phrela (Testvérek) Alapítvány működése is napirendre került ezen az ülésen. Az alapítvány számláján közel 63 ezer forint van, ami kevésnek bizonyul. Pályázatot nyújtottak be a Soros Álapítvány részére támogatás elnyerése céljából. A válasz azonban elutasító volt, mert ez a szervezet csak a közép-, illetve felsőfokú iskolákban tanulókat segíti. Út a történelmi lemaradáshoz Ki az a bolond, aki a történelmi lemaradáshoz vezető utat keresi? Senki. A csalafintaság az egész ügyben az, hogy rajta járunk. Errefelé, Békés megyében. A probléma sajátos, de meglehetősen lényegre tapintó megközelítését adta tegnap a közlekedési felügyelőség vezetője, amikor arról beszélt, hogy tavaly sem nőtt az utak építésére szóló engedélyek száma. Állóvízi helyzetkép a miénk, nem jön a megrendelés, nem szaporodnak a jó minőségű utak, munka sincs vele, tehát továbbra is azon közlekedjünk, ami van, s olyan pályán, amilyen. Mármost nem tudom, melyik a rosszabb állapot; rettegni attól, hogy mindjárt itt húz el a lábunk alatt a koncessziós autópálya, és kíméletlenül bevasalják a muronyi elágazásnál a díjat az aszfalt használatáért, vagy kényszeredetten tudomásul venni, megyünk vissza a múlt századba. Hí- resztelik, hogy az illetékes minisztérium „feldobott” 250 millió forintot utak, járdák, hidak, csomópontok építésére, másik 200 milliót kerékpárutak létesítésére, pályázhatnak az önkormányzatok, ám egyelőre nincs nagy tolongás ezen a fronton. Nem lehetetlen persze, hogy az önkormányzati oldalon meg az induláshoz szükséges pénz összekaparása miatt gyöngyözik az emberek homloka. Bár legtöbbünknek elege van már a hosszú télből, állítólag addig jó, amíg a jéggé keményedéit hó nem olvad el az utakról. Nem érdemes firtatni ugyanis, mi van alatta. Talán mondani sem kell, hogy országos viszonylatban megint- csak az utolsók között kullogunk az útpályák vastagsága, szerkezete szempontjából. A víz hamar rést talált a vékony, valaha makadámutakra „rákent” aszfaltban, s a „kivégzéshez” elegendő, ha olvadás után egy súlyosabb teherautó végigporoszkál az utakon. Szintén új hír, hogy a 47-es rehabilitációja során Csor- váson — száguldás ellen — forgalomlassító megoldásokat építenek az útpályába. Uraim, kész a megoldás! Ne nyúljanak semmihez, a természet elintézett mindent! László Erzsébet Elkeseredett, felgyújtja magát? Egy megdöbbentő bejelentéssel kereste fel tegnap délelőtt szerkesztőségünket Dénesi Sándor, a gyulai Szent Benedek Idősek Házának egykori vezetője. A középkorú férfi vállalkozásban működtette a Gyula és Kétegyháza közötti idősek otthonát. A Benedek Fogadóból átalakított intézményre saját bevallása szerint milliókat költött. Sok szegény, idős embernek nyújtott otthont ez a ház — mondta —, aztán a tisztiorvosi szolgálat felkérésére a köztársasági megbízott hivatala bezáratta az intézményt. Dénesi Sándor idegeit felőrölték a történtek, és úgy döntött, ma délelőtt 11 órakor a békéscsabai Jókai Színház előtti téren felgyújtja magát. Szerkesztőségünkben ennél többet nem volt hajlandó mondani. Szándéka szilárd és végleges — ezzel köszönt el tőlünk. Este azonban a békéscsabai székhelyű Róna Rádió riportere mégis szóra bírta. Neki a következőket mondta: —Állítólag nemműködtünk a törvényeknek megfelelően. Az intézmény 50 személyes volt, ám én még 20—30 idős embert tartottam ott feketén. Hamar megtelt a ház, hiszen nem kértem százezer forintokat használatbavételre a szerencsétlen idős emberektől. Csupán havi 5500 forintot kellett fizetniük az ellátásért. Új konyhát állítottunk fel, saját sertés- és marhatelepünk volt, ám a tisztiorvosi szolgálatnak semmi sem felelt meg. Az összes családi vagyonúnkat ebbe az intézménybe öltük, a bezárás után már kenyérre sem maradt pénz. A feleségem hazaköltözött a kisfiúnkkal, nélkülük már nem élet az élet. Feltehetően nem én vagyok ebben az országban az egyetlen, aki ennyire elkeseredett. —ria
