Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-21 / 44. szám
1996. február 21., szerda VILÁGTÜKÖR Rombolónak nevezte az orosz külügyi szóvivő kedden a NATO bővítésével kapcsolatos legfrissebb nyilatkozatokat. Grigorij Karaszin az amerikai védelmi miniszterhelyettes műit heti - később cáfolt - magyarországi kijelentésére reagált: John White elvben nem zárta ki, hogy az amerikai béke- fenntartók boszniai mandátumuk lejárta után is magyar területen maradhatnak. A szóvivő szerint Moszkvában a hasonló „elszólások” puszta ténye is aggodalmat kelt. Megkezdődött kedden a szerbek tömeges kitelepítése azokból a szarajevói negyedekből, amelyek a muzul- mán-horvát föderáció ellenőrzése alá kerülnek. A költözködés valószínűleg három napot vesz igénybe, s mintegy 50 ezer ember - a még a fővárosban lakó szerbek 80 százalékának - távozása várható. Egymillió ember tüntetett Madridban. Másfél évtizede nem vonult ki annyi ember az utcára, mint hétfő este. A tömeg, élén Felipe González kormányfővel, a baszk szaka- dárok halálos áldozatokkal járó terrorcselekményei ellen emelte föl szavát, fotó: feb/reuter Jelentős mennyiségű robbanóanyagot és pokolgépek gyártásához felhasználható alkatrészt foglalt le Londonban legutóbbi rajtaütései során a Scotland Yard. A rendőrségi akció eredményét megfigyelők rendkívüli jelentőségűnek tartják. Bizalmas dokumentumot hozott nyilvánosságra keddi számában a Le Figaro című párizsi napilap. A francia elnöki hivatal által készített összefoglaló azokat az alapelveket és javaslatokat tartalmazza, amelyeket Franciaország az Európai Unió reformjáról szóló kormányközi konferencián képvisel majd. A dokumentum hangsúlyozza az unió erősítésének fontosságát, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a tagállamok súlyának növelését. Ausztria nem adja ki Németországnak ifj. Michal Ko- vácot - így döntött kedden a bécsi Tartományi Legfelsőbb Bíróság. A német hatóságok egy állítólagos csalás ügyében akarták kihallgatni a szlovák államfő fiát. Idősebb Michal Kováé a bíróság előtt tanúként azt vallotta: a szlovák titkosszolgálat (SIS) szervezte meg és hajtotta végre tavaly augusztusban fia elhurcolását Ausztriába. Úton van Bagdad felé Szad- dám Húszéin veje és vele együtt korábban Jordániába szökött családja. Húszéin Kamel Haszan tábornok, az iraki fegyverkezési program volt irányítója tavaly augusztus 8-án hagyta el Irakot, és Jordániában keresett menedéket. A japán kormány a partoktól számított 200 tengeri mérföldre terjesztette ki az ország kizárólagos gazdasági övezetét. A lépés várhatóan tovább élezi a térségben folyó területi vitákat. Edzenek az orosz (le)verőlegények. A börtönlázadások elfojtására kiképzett különleges egység Moszkvától délre, Tulában készül föl következő bevetésére. A harcos alakulatra fontos feladat vár a csecsenföldi béketeremtésben. fotó: feb/reuter Magas rangok és súlyos kórok Kennedynek háromszor is feladták az utolsó kenetet Franciaországban botrányt kavart Mitterrand, a közelmúltban elhunyt államfő háziorvosának könyve, amelyet megjelenése után rögtön be is tiltottak. Claude Gubler azt állította: az elnök több mint egy évtizeden át eltitkolta prosztatarákját. Nem a francia elnök volt az egyetlen politikus, akinek a hogylétét államtitokká nyilvánították. John F. Kennedy a mellékvese súlyos betegségében, Addison-kórban szenvedett, és meggyilkolása előtt már háromszor feladták neki az utolsó kenetet. Georges Pompidou, francia elnök letagadta 1972-ben kezdődött csontvelőrákját. 1974 áprilisában, hivatalának gyakorlása közben halt meg. Ronald Reagan amerikai elnök sokáig eltitkolta betegségét, csak 1985-ben, műtétje előtt közölte, hogy bélrákkal operálják. Az orvosok bejelentették, hogy „teljesen meggyógyult”, ami állítólag nem felelt meg a valóságnak. George Bush, a következő amerikai elnök pajzsmirigytúl- tengésben szenvedett. 1992. évi tokiói látogatása során a tévénézők milliói láthatták, ahogyan leesett a székről. A hivatalos magyarázat szerint elrontotta a gyomrát. Andreasz Papandreu, a görög politika nagy öregje 1988- ban szívműtéten esett át, és azt követően kevéssé tudott foglalkozni államügyekkel. Bár már tavaly novemberben kórházba szállították, és azóta mesterségesen tartják életben, csak január derekán volt hajlandó lemondani posztjáról. A 64 éves Borisz Jelcin orosz elnök is gyakran megfordul kórházban. A moszkvaiak tudni vélik, hogy az elnökséget újra megpályázó Jelcin alkoholista és szívbeteg. Tényleges egészségi állapota azonban hétpecsétes államtitoknak számít. Makai György Rólunk írják Borús búcsú Bokrostól A nyugati sajtó szinte egyöntetűen a stabilizációra inért súlyos csapásnak ítéli Bokros Lajos pénzügyminiszter lemondását. Bokros Lajos váratlan távozása zűrzavaros helyzetet teremt a magyar gazdasági reformprogram körül - állította a legnagyobb példányszámú amerikai napilap, a The Wall Street Journal keddi számában. A Párizsban megjelenő International Herald Tribune szerint a lemondás szemlélteti azt a heves ellenállást, amely a társadalombiztosítási rendszer megreformálásának Bokros-tervét a kormányzó szocialista pártban fogadta. A La Libre Belgique című belga lap tudósítója úgy véli: Horn és Bokros „olyan személyiségek, akik nagyon nehezen tudtak együtt dolgozni”. Az újság szerint Király Péter a legesélyesebb a megüresedő poszt betöltésére. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap kedden „Gyalogáldozat vagy irányváltás?” című cikkében kétesnek véli az eddigi gazdaságpolitika folytatását. Az aggódás oka: Bokros éppen azzal indokolta lemondását, hogy nem kapott elég támogatást a kormánytól az általa megalkotott, s most továbbvinni szándékozott reformhoz. „Nem tesz jót egy volt kommunista politikus nemzetközi tekintélyének, ha egy éven belül két pénzügyminisztert veszít el, s mindketten azt állítják, hogy a kormányfőtől nem kaptak kellő támogatást takarékos- sági politikájukhoz” - írta a német Die Welt. Holbrooke Erdélyt akarja? Félremagyarázzák a diplomata kijelentését Romániában belpolitikai vihart kavart a múlt héten Bukarestben járt Richard Holbrooke egyik megnyilatkozása. Az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bukaresti sajtóértekezletén kijelentette: „Itt az ideje, hogy Közép-Európa országai megoldják a század tragédiáinak, a versailles-i és a trianoni szerződésnek, a második világháborúnak, és a szovjet birodalom szétesésének földol- gozatlan örökségét.” Az egyik nagy példányszámú román napilap kihagyta az idézetből a Trianon szót, s ebből némely román politikai körök azt a következtetést vonták le, hogy Holbrooke más alkalommal bizonyára szót emelt a trianoni határok módosításáért. A kormánykoalícióhoz tartozó Szocialista Munkapárt al- elnöke, Adrian Paunescu egyenesen úgy fogalmazott: az amerikai diplomata „azért jött, hogy elvegye tőlünk Erdélyt”. Paunescu nehezményezte, hogy emiatt egyetlen román politikus sem tiltakozott. Csodát művelt a szeretet és az orvosi gondoskodás Hét év után fölébredt Hihetetlen történetről számoltak be a nyugati tévéállomások. Egy rendőr, akit szolgálat közben csaknem halálos lövés ért, hét és fél évig feküdt kómában, majd nemrégiben magához tért. A Tennessee állambeli Chatta- noogaban egyszer csak fölébredt a 39 éves Gary Dockery. Előbb mormolt valamit, aztán világosan, logikusan beszélni kezdett. Lehet, hogy az utóbbi napok magas láza okozta nála a szerencsés változást? Dockery rendőr ugyanis olyan súlyos tüdőgyulladást kapott, hogy majdnem az került az életébe. Az 1988. szeptember 7-én koponyájába kapott 22-es pisztolygolyó is halálos lehetett volna. A lövést egy részegen dühöngő farmer adta le rá, miközben a rendőr megfékezni, leszerelni akarta. Súlyos agysérülése miatt az orvosok egyáltalán nem bíztak fölépülésében, jóllehet minden tőlük telhetőt megtettek érte. Családja rendszeresen látogatta, felesége, gyerekei, a rokonok, barátok beszéltek hozzá, végtagjait masszírozták, tornáztatták. Az öntudatlanságból magához tért beteg értelmesen beszél, gyerekeit, akik időközben megnőttek (a kisebb 12, a nagy már 20 éves) ugyancsak azonnal fölismerte. Emlékezete egy csapásra visszatért. Az orvosok a földön járnak, és közölték a Dockery családdal: bár a csoda megtörtént, még hosszú az út hozzátartozójuk teljes gyógyulásáig. Most a tüdőgyulladása okozza a legnagyobb gondot, könnyen lehet, hogy operálni is kell. Előválasztás New Hampshire-ben. Az egymillió lakosú USA-államban megtartott tegnapi voksolással kezdetét vette az elnökválasztási kampány. Mivel Bili Clintonnak a pártján belül nincs kihívója, a szavazás tétje az volt, hogy ki végez első helyen a republikánusok közül. Az egyik induló, a milliomos Steve Forbes már bizonyított: palacsintasütésben verhetetlen. fotó: feb/reuter Régi tárgyaink Mindennap használjuk őket, jelenlétük a háztartásban és a ház körül magától értetődő. Életünk ma már elképzelhetetlen nélkülük. Pedig egyik-másik eszközünk, tárgyunk még csak százéves sincs. íme egy kis válogatás, a születés évszámával: Szemüveg 1289 Fogkefe 1498 Hőmérő 1714 Szendvics 1745 Farmernadrág 1850 WC-papír 1851 Telefon 1876 Kerékpár 1885 Aszpirin 1889 Cipzár 1891 Borotvapenge 1901 Ajakrúzs 1915 Kenyérpirító 1918 Filteres tea 1920 Kijev és a kolumbiai kábítószer-maffia kínos kapcsolata Ukrán repülök kokainbáróknak Hosszú hónapokig kutatták az amerikai Los Angeles Times riporterei, hogy van-e bizonyítható kapcsolat a dél-amerikai kábítószercsempészek és az ukrán kormány között. Az amerikaiaknak már régen föltűnt, hogy a kokainbárók kedvelt szállító járművei azok az AN-32B típusú, turbólég- csavaros repülőgépek, amelyeket egy kijevi állami repülőgépgyártó üzem bocsát különféle kolumbiai és panamai cégek rendelkezésére. A gépeket ukrán vagy orosz pilóták vezetik, és ők működnek közre a helyiek kiképzésében is. „Az AN-32B a kokaincsempészek legtökéletesebb szállítóeszköze” - állítják a kábítószer-ellenes amerikai hatóság emberei, akik évtizedek óta nyomoznak a drogbárók után. Az eredetileg katonai szállítójárművet ejtőernyősök célba juttatására tervezték. Fedélzetén egyszerre 6,5 tonna kokaint képes szállítani, s az „árut” nagy pontossággal dobja le rendeltetési helyére. Az Ukrajnából érkezett gépek napjainkban magabiztosan röpködnek Peru, Panama, Kolumbia és Mexikó légterében. A rejtélyes repülőgép-szállítmányok nyomába eredt amerikai újságírók megállapították: a kijevi gyár kolumbiai képviselője bizonyíthatóan kapcsolatban áll a kokainbárókkal. Az amerikai kormány nem hivatalos csatornákon keresztül többször is figyelmeztette az ukránokat, hogy rendkívül körültekintően vizsgálják meg, kinek adnak el gépeket. Kijev viszont nem akar lemondani az Antonovok eladásából származó haszonról. „Nyilvánvaló - mondta újságíróknak a gyár egyik vezető tisztségviselője hogy a kormány jóváhagyása nélkül semmilyen komolyabb üzlet nem jöhet létre.” Most az a legizgalmasabb kérdés, hogy akaratán kívül, avagy szándékosan keveredett- e bele a kolumbiai kábítószercsempészetbe az ukrán kormány? Az ország washingtoni nagykövete gyors választ ígért. Ferenczy Europress