Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-21 / 44. szám

1996. február 21., szerda VILÁGTÜKÖR Rombolónak nevezte az orosz külügyi szóvivő kedden a NATO bővítésével kapcsolatos legfrissebb nyilatkozatokat. Grigorij Karaszin az amerikai védelmi miniszterhelyettes műit heti - később cáfolt - ma­gyarországi kijelentésére rea­gált: John White elvben nem zárta ki, hogy az amerikai béke- fenntartók boszniai mandátu­muk lejárta után is magyar terü­leten maradhatnak. A szóvivő szerint Moszkvában a hasonló „elszólások” puszta ténye is aggodalmat kelt. Megkezdődött kedden a szerbek tömeges kitelepítése azokból a szarajevói negye­dekből, amelyek a muzul- mán-horvát föderáció ellen­őrzése alá kerülnek. A költöz­ködés valószínűleg három na­pot vesz igénybe, s mintegy 50 ezer ember - a még a fővá­rosban lakó szerbek 80 száza­lékának - távozása várható. Egymillió ember tüntetett Madridban. Másfél évtizede nem vonult ki annyi em­ber az utcára, mint hétfő este. A tömeg, élén Felipe González kormányfővel, a baszk szaka- dárok halálos áldozatokkal járó terrorcselekményei ellen emelte föl szavát, fotó: feb/reuter Jelentős mennyiségű robba­nóanyagot és pokolgépek gyár­tásához felhasználható alkat­részt foglalt le Londonban leg­utóbbi rajtaütései során a Scot­land Yard. A rendőrségi akció eredményét megfigyelők rend­kívüli jelentőségűnek tartják. Bizalmas dokumentumot hozott nyilvánosságra keddi számában a Le Figaro című pá­rizsi napilap. A francia elnöki hivatal által készített összefog­laló azokat az alapelveket és javaslatokat tartalmazza, ame­lyeket Franciaország az Euró­pai Unió reformjáról szóló kormányközi konferencián képvisel majd. A dokumentum hangsúlyozza az unió erősíté­sének fontosságát, ugyanakkor elengedhetetlennek tartja a tag­államok súlyának növelését. Ausztria nem adja ki Né­metországnak ifj. Michal Ko- vácot - így döntött kedden a bécsi Tartományi Legfelsőbb Bíróság. A német hatóságok egy állítólagos csalás ügyében akarták kihallgatni a szlovák ál­lamfő fiát. Idősebb Michal Ko­váé a bíróság előtt tanúként azt vallotta: a szlovák titkosszolgá­lat (SIS) szervezte meg és haj­totta végre tavaly augusztusban fia elhurcolását Ausztriába. Úton van Bagdad felé Szad- dám Húszéin veje és vele együtt korábban Jordániába szökött családja. Húszéin Ka­mel Haszan tábornok, az iraki fegyverkezési program volt irányítója tavaly augusztus 8-án hagyta el Irakot, és Jordániában keresett menedéket. A japán kormány a partoktól számított 200 tengeri mérföldre terjesztette ki az ország kizáró­lagos gazdasági övezetét. A lé­pés várhatóan tovább élezi a térségben folyó területi vitákat. Edzenek az orosz (le)verőlegények. A börtönlázadások elfojtására kiképzett kü­lönleges egység Moszkvától délre, Tulában készül föl következő bevetésére. A harcos alaku­latra fontos feladat vár a csecsenföldi béketeremtésben. fotó: feb/reuter Magas rangok és súlyos kórok Kennedynek háromszor is feladták az utolsó kenetet Franciaországban botrányt kavart Mitterrand, a közelmúlt­ban elhunyt államfő háziorvosának könyve, amelyet megjele­nése után rögtön be is tiltottak. Claude Gubler azt állította: az elnök több mint egy évtizeden át eltitkolta prosztatarákját. Nem a francia elnök volt az egyetlen politikus, akinek a hogylétét államtitokká nyilvá­nították. John F. Kennedy a mellékvese súlyos betegségé­ben, Addison-kórban szenve­dett, és meggyilkolása előtt már háromszor feladták neki az utolsó kenetet. Georges Pompidou, francia elnök leta­gadta 1972-ben kezdődött csontvelőrákját. 1974 áprili­sában, hivatalának gyakorlása közben halt meg. Ronald Reagan amerikai el­nök sokáig eltitkolta betegsé­gét, csak 1985-ben, műtétje előtt közölte, hogy bélrákkal operálják. Az orvosok bejelen­tették, hogy „teljesen meg­gyógyult”, ami állítólag nem felelt meg a valóságnak. George Bush, a következő amerikai elnök pajzsmirigytúl- tengésben szenvedett. 1992. évi tokiói látogatása során a tévénézők milliói láthatták, ahogyan leesett a székről. A hivatalos magyarázat szerint elrontotta a gyomrát. Andreasz Papandreu, a gö­rög politika nagy öregje 1988- ban szívműtéten esett át, és azt követően kevéssé tudott fog­lalkozni államügyekkel. Bár már tavaly novemberben kór­házba szállították, és azóta mesterségesen tartják életben, csak január derekán volt haj­landó lemondani posztjáról. A 64 éves Borisz Jelcin orosz elnök is gyakran meg­fordul kórházban. A moszk­vaiak tudni vélik, hogy az el­nökséget újra megpályázó Jel­cin alkoholista és szívbeteg. Tényleges egészségi állapota azonban hétpecsétes államti­toknak számít. Makai György Rólunk írják Borús búcsú Bokrostól A nyugati sajtó szinte egyön­tetűen a stabilizációra inért súlyos csapásnak ítéli Bokros Lajos pénzügyminiszter le­mondását. Bokros Lajos váratlan távozása zűrzavaros helyzetet teremt a magyar gazdasági reformprog­ram körül - állította a legna­gyobb példányszámú amerikai napilap, a The Wall Street Journal keddi számában. A Pá­rizsban megjelenő Internatio­nal Herald Tribune szerint a lemondás szemlélteti azt a he­ves ellenállást, amely a társada­lombiztosítási rendszer megre­formálásának Bokros-tervét a kormányzó szocialista pártban fogadta. A La Libre Belgique című belga lap tudósítója úgy véli: Horn és Bokros „olyan szemé­lyiségek, akik nagyon nehezen tudtak együtt dolgozni”. Az új­ság szerint Király Péter a leg­esélyesebb a megüresedő poszt betöltésére. A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap kedden „Gya­logáldozat vagy irányváltás?” című cikkében kétesnek véli az eddigi gazdaságpolitika folyta­tását. Az aggódás oka: Bokros éppen azzal indokolta lemon­dását, hogy nem kapott elég támogatást a kormánytól az ál­tala megalkotott, s most to­vábbvinni szándékozott re­formhoz. „Nem tesz jót egy volt kom­munista politikus nemzetközi tekintélyének, ha egy éven be­lül két pénzügyminisztert veszít el, s mindketten azt állítják, hogy a kormányfőtől nem kap­tak kellő támogatást takarékos- sági politikájukhoz” - írta a német Die Welt. Holbrooke Erdélyt akarja? Félremagyarázzák a diplomata kijelentését Romániában belpolitikai vi­hart kavart a múlt héten Bu­karestben járt Richard Holb­rooke egyik megnyilatkozása. Az amerikai külügyi államtit­kár-helyettes bukaresti sajtóér­tekezletén kijelentette: „Itt az ideje, hogy Közép-Európa or­szágai megoldják a század tra­gédiáinak, a versailles-i és a tri­anoni szerződésnek, a második világháborúnak, és a szovjet bi­rodalom szétesésének földol- gozatlan örökségét.” Az egyik nagy példányszámú román na­pilap kihagyta az idézetből a Trianon szót, s ebből némely román politikai körök azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy Holbrooke más alkalommal bi­zonyára szót emelt a trianoni határok módosításáért. A kormánykoalícióhoz tar­tozó Szocialista Munkapárt al- elnöke, Adrian Paunescu egye­nesen úgy fogalmazott: az ame­rikai diplomata „azért jött, hogy elvegye tőlünk Erdélyt”. Pau­nescu nehezményezte, hogy emiatt egyetlen román politikus sem tiltakozott. Csodát művelt a szeretet és az orvosi gondoskodás Hét év után fölébredt Hihetetlen történetről szá­moltak be a nyugati tévéál­lomások. Egy rendőr, akit szolgálat közben csaknem ha­lálos lövés ért, hét és fél évig feküdt kómában, majd nem­régiben magához tért. A Tennessee állambeli Chatta- noogaban egyszer csak föléb­redt a 39 éves Gary Dockery. Előbb mormolt valamit, aztán világosan, logikusan beszélni kezdett. Lehet, hogy az utóbbi napok magas láza okozta nála a szerencsés változást? Dockery rendőr ugyanis olyan súlyos tü­dőgyulladást kapott, hogy majdnem az került az életébe. Az 1988. szeptember 7-én koponyájába kapott 22-es pisz­tolygolyó is halálos lehetett volna. A lövést egy részegen dühöngő farmer adta le rá, mi­közben a rendőr megfékezni, leszerelni akarta. Súlyos agysé­rülése miatt az orvosok egyálta­lán nem bíztak fölépülésében, jóllehet minden tőlük telhetőt megtettek érte. Családja rendszeresen láto­gatta, felesége, gyerekei, a ro­konok, barátok beszéltek hozzá, végtagjait masszírozták, tornáztatták. Az öntudatlanságból magá­hoz tért beteg értelmesen be­szél, gyerekeit, akik időközben megnőttek (a kisebb 12, a nagy már 20 éves) ugyancsak azon­nal fölismerte. Emlékezete egy csapásra visszatért. Az orvosok a földön járnak, és közölték a Dockery család­dal: bár a csoda megtörtént, még hosszú az út hozzátartozó­juk teljes gyógyulásáig. Most a tüdőgyulladása okozza a legna­gyobb gondot, könnyen lehet, hogy operálni is kell. Előválasztás New Hampshire-ben. Az egymillió lakosú USA-államban megtartott tegnapi voksolással kez­detét vette az elnökválasztási kampány. Mivel Bili Clin­tonnak a pártján belül nincs kihívója, a szavazás tétje az volt, hogy ki végez első helyen a republikánusok közül. Az egyik induló, a milliomos Steve Forbes már bizonyított: pa­lacsintasütésben verhetetlen. fotó: feb/reuter Régi tárgyaink Mindennap használjuk őket, jelenlétük a háztartásban és a ház körül magától érte­tődő. Életünk ma már el­képzelhetetlen nélkülük. Pedig egyik-másik eszkö­zünk, tárgyunk még csak százéves sincs. íme egy kis válogatás, a születés évszá­mával: Szemüveg 1289 Fogkefe 1498 Hőmérő 1714 Szendvics 1745 Farmernadrág 1850 WC-papír 1851 Telefon 1876 Kerékpár 1885 Aszpirin 1889 Cipzár 1891 Borotvapenge 1901 Ajakrúzs 1915 Kenyérpirító 1918 Filteres tea 1920 Kijev és a kolumbiai kábítószer-maffia kínos kapcsolata Ukrán repülök kokainbáróknak Hosszú hónapokig kutatták az amerikai Los Angeles Times ri­porterei, hogy van-e bizonyítható kapcsolat a dél-amerikai ká­bítószercsempészek és az ukrán kormány között. Az amerikaiaknak már régen föltűnt, hogy a kokainbárók kedvelt szállító járművei azok az AN-32B típusú, turbólég- csavaros repülőgépek, amelye­ket egy kijevi állami repülő­gépgyártó üzem bocsát külön­féle kolumbiai és panamai cé­gek rendelkezésére. A gépeket ukrán vagy orosz pilóták veze­tik, és ők működnek közre a he­lyiek kiképzésében is. „Az AN-32B a kokaincsem­pészek legtökéletesebb szállí­tóeszköze” - állítják a kábító­szer-ellenes amerikai hatóság emberei, akik évtizedek óta nyomoznak a drogbárók után. Az eredetileg katonai szállító­járművet ejtőernyősök célba juttatására tervezték. Fedélze­tén egyszerre 6,5 tonna kokaint képes szállítani, s az „árut” nagy pontossággal dobja le rendeltetési helyére. Az Ukraj­nából érkezett gépek napjaink­ban magabiztosan röpködnek Peru, Panama, Kolumbia és Mexikó légterében. A rejtélyes repülőgép-szál­lítmányok nyomába eredt ame­rikai újságírók megállapították: a kijevi gyár kolumbiai képvi­selője bizonyíthatóan kapcso­latban áll a kokainbárókkal. Az amerikai kormány nem hivatalos csatornákon keresztül többször is figyelmeztette az ukránokat, hogy rendkívül kö­rültekintően vizsgálják meg, kinek adnak el gépeket. Kijev viszont nem akar lemondani az Antonovok eladásából szár­mazó haszonról. „Nyilvánvaló - mondta új­ságíróknak a gyár egyik vezető tisztségviselője hogy a kor­mány jóváhagyása nélkül semmilyen komolyabb üzlet nem jöhet létre.” Most az a legizgalmasabb kérdés, hogy akaratán kívül, avagy szándékosan keveredett- e bele a kolumbiai kábítószer­csempészetbe az ukrán kor­mány? Az ország washingtoni nagykövete gyors választ ígért. Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom