Békés Megyei Hírlap, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
Közgazdászok, a Magyar Közgazdasági Társaság Békés Megyei Szervezetének elnöksége idei első ülését tartotta a minap. Egyebek között — arról tárgyaltak, megvizsgálják a lehetőségét annak, hogy 1997-ben Békés megyében rendezzék meg az országos közgazdász vándorgyűlést. Foglalkoztak a közelgő, február 17-ei megyei közgazdászbállal, amelyet hagyományteremtő céllal most először rendeznek, és amelyre jeles vendéget várnak. Készül a megyei szervezet ifjúsági tagozata a fiatal közgazdászok találkozójára, amelyet Salgótarjánban tartanak az idén. Földárverések. A Békés Megyei Kárrendezési Hivatal február l-jén 9 órára tűzte ki az árverést Zsadányban a Hidasháti Mezőgazdasági Rt., Murony használatában lévő termőföld- területből az állam.által kijelölt födrészletre. Az árverés helye: Zsadány, polgármesteri hivatal. Földárverés lesz február 2-án 9 órától Köröstarcsán a polgármesteri hivatalban is, ahol ugyancsak a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. által használt földterületből kijelölt részletre lehet licitálni. Új Mezőhegyes. Ismét megjelent az Új Mezőhegyes, amelynek harmadik oldalát — immár hagyományosan — Bajnai István helyi plébános szerkesztette. A lap címoldalán Ba- dics András főszerkesztő köszönti az olvasókat, majd az újjászervezett polgárőrség számol be eredményeikről és feladataikról. Sás Menyhértné cikkben köszönti Hollós László testnevelő tanárt kitüntetése alkalmából, Nagy Péter pedig — új színfoltként — humoros oldallal jelentkezik, amely a helyi fonákságokat kari- kírozza. A lap más oldalain apró hírekkel, sportelőzetessel és szilveszteri tudósítással találkozhatnak az olvasók. Gázrobbanás. Tegnap este Gyulán, az Apor Vilmos tér 5. szám alatt, a garázs előtt egy személygépkocsi gáztartályát pb- palackból töltötték. Miután a töltőcső szétcsúszott, robbanás történt. A gépkocsi csomagtartója, utastere, a garázsban álló gépkocsi ablaka, karosszériája megsérült, a garázsfödém megemelkedett, megrepedt, a környező házak ablakai kitörtek, a betonkerítés 6 méter hosszan károsodott. Senki nem sérült meg, miután senki sem tartózkodott a helyszínen: az összekapcsolás után ugyanis szerencsére magára hagyták a palackot. Az anyagi kár az első becslések szerint mintegy 800 ezer forint. Négyes ütközés. A 44-es úton, Békéscsaba külterületén, a Kistölgyfa csárda közelében három személygépkocsi és egy teherautó ütközött tegnap délelőtt. A baleset következtében egy személy súlyosan, kettő könnyebben sérült. MEGYEIKÖRKÉP 1996. február 1., csütörtök „...hogy fecseg a felszín, hallgat a mély” Pusztaföldváron Feloldhatatlannak látszó ellentét jellemzi a testületet Képviselőtársaim! Ha ma nem döntünk, elképzelhető, hogy a Békés Megyei Köz- igazgatási Hivatal feljelent bennünket. Akkor majd a bíróság oldja meg ezt az áldatlan állapotot — ez a kijelentés Pusztaföldváron hangzott el a polgármester szájából az idei első rendkívüli testületi ülésen. Történt ugyanis, hogy a helyi ÁMK igazgatói pályázatára ketten is (Istvánná Laták Éva, Pribelszki Já- nosné) beadták pályamunkájukat, a képviselőknek pedig el kellett (volna) dönteniük, kit tartanak erre a posztra alkalmasnak. Az ülés elején még nem is volt komolyabb gond, hiszen ajelöltek szóbeli kiegészítést tettek, majd a testület tagjai (ekkor még a nyilvánosság is) megismerhették a dolgozók, a szakszervezet, az iskolaszék véleményét. Pribelszki Jánosné kérésére a testület zárt ülésen folytatta — a folyosón is hallható — közel 2 órás heves vitáját. —A minősített többség hiányában nem született eredmény. Új pályázatot írtunk ki, aminek leadási határideje június 15-e. Az állást augusztus elsejétől lehetne betölteni — tájékoztatta a sajtót Vetró László. Arra is kíváncsiak voltunk, mi zajlott a kulisszák (a csukott ajtók) mögött. Dr. Baranyai István képviselő így összegezte a történteket: — A két fél (a Földvárért Frakció és a másik oldal) álláspontja nem közeledett egymáshoz, az ellentét inkább mélyült és egyre feloldhatat- lanabbnak látszik. A tudósítás végén egy kis ízelítő a folyosói hangulatból: — Minek is vagyunk itt mi valójában?! A két pályázó véleményezése manipulált dolog volt. Ezt minden jó érzésű ember tudja Földváron. És önök tudják, hogy a dolgozók félnek, pontosabban meg vannak félemlítve?! De kár is erről beszélni. Ja! Döntésre ne számítsanak! (Milyen igazuk lett az egyszerű embereknek, csak az a baj, „...hogy fecseg a felszín, hallgat a mély” Pusztaföldváron.) Csete Hona Szlovák delegáció utazik a Vajdaságba A Csabai Szlovákok Szervezete soros vezetőségi ülését tartotta tegnap a békéscsabai szlovák iskolában. A tanácskozáson többek között elfogadták az éves munkatervet. Ancsin Pálné, a szervezet ügyvezető elnöke a legközelebbi programokat ismertette, így február 17-én 18 órakor a Tégla Közösségi Házban rendezik meg a szlovák bálát, szintén februárban aktuális nemzetiségi kérdésekről szerveznek vitafórumot, megrendezik a szlováksággal kapcsolatban álló újságírók találkozóját. A későbbiekben az ifjú citerások táborától a nemzetiségi gyermektalálkozóig, a külföldi és magyarországi szlovák vezetők tanácskozásának megszervezéséig, az óvodai kulturális napig széles a kínálat. A tegnapi ülésen a Csabai Szlovákok Szervezete együttműködési szerződéseket is kötött a Békéscsabai Szlovák Fiatalok Baráti Körével, a Vasutas Művelődési Házzal és az ifjúsági házzal. Elhangzott az is, hogy a közeljövőben tíztagú szlovák kulturális delegáció utazik a Vajdaságba. Végezetül bemutatták azt a program- füzetet, mely az idei szlovák jellegű eseményeket, rendezvényeket tartalmazza. Ny. L. Ma fél fizetést kapnak a kertészszigetiek Kertészszigeten kellemetlen meglepetésben részeszülnek a polgármesteri hivatalnál, illetve az önkormányzat intézményeinél dolgozók, ugyanis a falu kilátástalan anyagi helyzete miatt a mai napon fizetésüknek csak ötven százalékát kapják kézhez. A kertészszigeti önkormányzat tavaly hatmillió forintos forráshiányos volt, s egyelőre úgy tűnik, ez az idén sem változik. Ami viszont jelentős gondot okoz: az első fél évre esedékes forráshiányt július előtt aligha kapják meg a kertészszigetiek. Márpedig ha ez valóban így lesz, akkor, mint a mai eset is bizonyítja, könnyen csődbe juthat a helyi önkormányzat. Kertészszigeten eddig is takarékoskodtak, a további megszorítás már aligha lehetséges. A tegnapi testületi ülésen például fölmerült: meggondolandó, hogy ősztől a helyi iskolát ne vonják-e a bucsai igazgatása alá?! Az anyagi gondok orvoslására tíz napon belül rendkívüli testületi ülést hívnak össze, hisz február 20-ig rendezni kell a ma ki nem fizetett bérek második felét. A pénzügyminiszternek levelet írnak, s ha ez nem vezet eredményre, akkor egy busznyian Budapestre mennek, a Parlament elé demonstrálni, (Magyari) Szarajevói sírhely egy gyulai temetőben Többen érdeklődtek lapunknál: mi a folytatása annak a történetnek, ami a decemberi árvíz egyetlen halálos áldozatáról, egy szarajevói férfiről szólt. A jegyzőkönyvből kalandos élettörténet bontakozott ki: a férfi több éven át országokon keresztül menekült, elmondása szerint Nagyatádon élő felesége országunkban gyermeket szült. A meséből azonban — úgy tűnik — szinte semmi sem volt igaz. A nagyatádi táborban nem tudnak a feleségről és a gyermekről, de még Omerovic Élmerről sem, aki egyébként nem is biztos, hogy Omerovic Elmer. A Külügyminisztérium bosnyák referense és a követség mit sem törődik az üggyel: számukra a sok nyomaveszett ember között egy az a holttest, ami ma is a Pándy Kálmán Kórházban fekszik. Hogy mi lesz vele? Ha a kórház nem tudja tovább tartani, a polgár- mesteri hivatal lesz kénytelen közpénzen egy gyulai temetőben Omeric Elmer néven eltemettetni — és hozzátartozói számára talán soha nem derül ki, hol is található „jeltelen” sírja. A. Gy. Az életekért naponta küzdenek (Folytatás az 1. oldalról) kell kigazdálkodni. Amikor pedig életet mentünk, nem veszünk figyelembe gazdasági szempontokat, a beteg az első, akár idős, akár fiatal. Az utolsó percig mindent megteszünk a megmentéséért. Lelkileg, érzelmileg, de fizikailag is rendkívül megterhelő ez a munka orvosnak, nővérnek egyaránt. A főorvosasszony szerint nem is menne ez másként csak ilyen jó szakmai, emberi csapatmunkával. Olyan sok a fiatal öngyilkos, van aki még harmadszor, negyedszer is visszakerül ide és meglehetősen drasztikus módját választja élete eldobásának. Meglehetősen bőven adnak munkát az alkoholos károsodásból eredő megvonásos tünetekkel küzdő, májkárosodott, baleseti betegek is. — A gyors mérlegelési képesség, a megfelelő döntéshozatal, az empátiás készség és a szakmai felkészültség a legfontosabb tulajdonságegyüttese az itt dolgozónak. Amikor riasztást kapunk valamelyik osztálytól, halljuk, hogy a mentő életveszélybe került embert hoz, már ott vagyunk, mindenki tudja a dolgát. Mesélik, hogy a kómás betegek felépülve arra emlékeznek, hogy hamarább érzékelik a külvilágot, mint azt jelezni tudnák. Persze a divatos könyvekben leírt halálélményre a klinikai halálból visszatérők nem emlékeztek, de állapotuk javulásával egyre több hangra, szóra, környezeti hatásra igen. No és a szeretet gyógyító ereje tagadhatatlan. Ősz hajú bácsi tipeg nagy aggódással Teréz doktornőhöz: „Hogy van a feleségem?” — kérdezi suttogva. — Alszik, pihen, most ez kell neki — hangzik a válasz. — Nyolcvanasok — magyaráz felém fordulva Szabó doktornő —, reszketnek egymásért, hogy valamelyik hamarabb elmegy, pedig ez a sorsunk. Persze mi sem tudunk belenyugodni, ezért küzdünk minden idekerülő életéért... Bede Zsóka Derűre ború, avagy 110 év időjárási szélsőségei (Folytatás az 1. oldalról) Békéscsabai Főállomásának vezetője összegyűjtötte a város időjárási szélsőségeit. A hórekordot 1966-ban mérték Csabán: január 20—22 között 44 centi vastag hótakaró borította a várost. A legerősebb hófúvás 1984. február 11—12-én tombolt a megyében. Az elmúlt 110 évben a legcsapadékosabb az 1915-ös esztendő volt, amikor 857 milliméter hullott. A legesősebb nyár pedig 1937 nyara, három hónap alatt 292 milliméter csapadékkal. A legnagyobb, egy napig tartó zápor 1956. június 18-án zúdult a városra: 86 millimétert mutatott a csapadékmérő! A leghosszabb esős időszakot 1943 novemberében jegyezték, amikor 17 napon át minden áldott-nap volt eső. A jégeső sem kerülte el a várost: 1936. június 19-én 63 milliméter jég hullott, és akadt 3 centiméter átmérőjű jégdarab is. De ne csak a rosszat idézzük: az ország egyik legnapsütöttebb megyéje Békés. A legtöbb napsütést 1946 júliusában mérték: összesen 366 órát sütött a nap. 1978 novemberében viszont egyetlen óráig lehetett látni a napot Békéscsaba felett. Ami a hőmérsékletet és a szelet illeti, a legmelegebbet 1950. július 6-án mutatott a hőmérő: 39,6 °CelsiEgy régi párolgásmérő, amelyben 1 mm magas vízréteg súlya 25 g us volt árnyékban. Az ötvenes évek elején jól kijutott hóból- fagyból, ugyanis a leghidegebb 1954. február 6-án volt: mínusz 28 fokot mutatott a hőmérő. A szél-szélsőség 1957. február 15- re datálódik: 21 óra 50 perckor 115 kilométer/óra sebességgel süvített. Friss „leg” a ’90-es évek elejéről az 1992-es esztendő, ugyanis ez az elmúlt 110 év leg- aszályosabbja. Ráadásul úgy tűnik, mostanában fizetjük a legtöbb adót is. Tóth Ibolya „VALAHÁNYSZOR SZERENCSÉTLENT LÁTSZ, TUDD MEG, HOGY EMBER Ő.” (Seneca) Pista bácsi a házát siratja (Folytatás az 1. oldalról) — Vasárnap délután az utcabeliek hozták a hírt. Nem akartam hinni a szememnek, mintha robbanás vetette volna szét a házat — meséli Pista bácsi, aki most is a sírással küszködik. — Még jó, hogy itt ez a gunyhó az udvaron, ebben meghúzhatom magam. De ez is összedől jövőre! Szükséglakásba nem megyek, az biztos. Nem hagyhatom őrizetlenül a házat. A gyönyörű bútoraimat menten széthordanák. Azt még Pista bácsi sem tudja, hogy a berendezési tárgyakból mi maradt épen. Három napjába tellett, mire az omladéktól annyira kiszabadította az ajtót, hogy a keskeny nyíláson át valamennyi zsírt tudott kihozni a kamrából. De beljebb még ő sem merészkedett. — Először azzal biztattam magam, hogy a megmaradt főfalakra egy könnyű palatetőt húzok. De a műszakiak szerint nem lehet, mert hiányzik az alap. Azt mondják, új házat kell építeni. De miből?! Tizenötezer forint nyugdíjból? Úgy döntöttem apránként elbontom a romot és a porta sarkán építek egy szoba-konyhát. Csak lenne annyi pénzem, hogy el tudjak indulni! Az önkormányzat azzal biztat, hogy kapok kamatmentes kölcsönt. Szerencsére volt biztosítás a házon, csütörtökre várom a kárfelmérőt. Koszti István elmondta, az önkormányzat két évvel ezelőtt megállapította, hogy a tető javításra szorul. A szak- vélemény 470 ezer forintos felújítási költséget tartott indokoltnak. Ezek után kereste meg a biztosítót, ám az elutasította. — Arra hivatkoztak, nem jár a pénz, mert nem vagyok tulajdonos. Pedig akkor félmillióból megúszhatták volna az egészet, most lehet, hogy háromszorosa a kár. Pista bácsinak csak a biciklije és a kutyája maradt, s az ólban egy vágásra szánt hízó. A disznótor elmarad, inkább eladja, kell az ára a házra. Mondja, az emberek együttéreznek vele, de segíteni senki sem tud. Csak magára számíthat. Csath Róza Mintha robbanás vetette volna szét a házat — meséli Pista bácsi, aki most is a sírással küszködik FOTO: tÜHQCZKY l’ÉTBK
