Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-11 / 9. szám
A kárpótlás végórái Lassan befejeződik a kárpótlás folyamata: eddig 1 millió 800 ezer jogosultnak ítéltek meg ki- sebb-nagyobb összeget. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnökhelyettese, Marczelly Gusztáv tegnap arról számolt be, hogy az elmúlt év végéig megítélt kárpótlási jegyek címletértéke meghaladja a 130 milliárd forintot. Az 1992. évi XXXII. és a pótbeadási törvény alapján hozzátartozóként 1150-en kaptak kárpótlást, mintegy 540 millió forintot, készpénzben. Több mint 30 ezren részesültek egyösszegű kárpótlásban. A hivatal abban az esetben hozott ilyen határozatot, ha annak idején 30 napnál hosszabb, de fél évnél rövidebb ideig tartott a jogtalan szabadságelvonás. Az így kifizetett összeg meghaladja a 680 millió forintot. Havi életjáradék formájában több mint 59 ezren részesültek kárpótlásban, átlagosan négyezer forint körüli összegben. Nemzeti gondozási díjat eddig csaknem 3100-an kaptak. Ilyen ellátás - meghatározott feltételek alapján - továbbra is kérelmezhető. Az igényléshez szükséges adatlapot az OKKH ügyfélszolgálatainál lehet beszerezni. Kárpótlási jegyekkel az I. (szövetkezeti) földalapból csaknem 562 ezren szereztek földtulajdont. A II. (állami) . földalap értékesítése jelenleg is tart, eddig 4 ezer árverésen 44 ezren jutottak földtulajdonhoz. Az MNB hivatalos (I egységre, forin tban) Német márka 96,65 Osztrák schilling 13,74 USA-dollár 139,21 ECU (Európai Unió) 179,92 A behozatalnál nagyobb mértékben nőtt a kivitel Javul a pénzügyi egyensúly Magyarország külső adósságállománya (miiiió usd> Bruttó adósság 1990 1991 1992 1993 1994 1995 okt. Magyar Nemzeti Bank 17735 17921 16118 18347 20195 22290 Kormány 473 1511 1646 2013 2257 2000 Kereskedelmi bankok 1832 1991 1807 1780 2377 2882 Vállalati szféra 1230 1235 1867 2420 3693 5494 Összesen 21270 22658 21438 24560 28521 32666 Nettó adósság 1990 1991 1992 1993 1994 1995 okt. Magyar Nemzeti Bank 16315 13763 11655 11551 13132 12796 Kormány 249 1295 1466 1838 2088 1841 Kereskedelmi bankok 686 593 312 454 1353 1940 Vállalati szféra-1312-1096-157 1084 2361 3781 Összesen 15938 14555 13276 14927 18934 20359 Az ország devizatartalékai rekordszintet értek el, s ma megközelítik a 11,8 milliárd dollárt. Van tehát mód arra - mondotta Hárshegyi Frigyes alelnök a Magyar Nemzeti Bankban tegnap tartott sajtótájékoztatón -, hogy a privatizációs többletbevételeket kamat- és előtörlesztésekre fordítsuk. Az alelnök annak a véleményének adott hangot, hogy az ország mai gazdasági helyzetében 7-9 milliárdos deviza- tartalék elegendő, ebben az esetben viszont minden pénzügyi mutató arra utal, hogy az idén nem kell külföldi hitelt felvennünk. Az ország nettó külföldi adóssága - figyelembe véve az év végén beérkezett 3,5 milliárd dollárnyi privatizációs bevételeket is - mintegy 17 milliárd dollár. A pénzügyi egyensúlyt tavaly számottevően sikerült javítani, és felgyorsult a működőtőke-beáramlás is. A fizetésimérleg-hiány a tervezettnek megfelelően alakult, s elérhetőnek látszik a cél, hogy - a tavalyihoz hasonlóan - az idén se haladja meg a 2 milliárd dollárt. Az export és az import egyaránt nőtt tavaly, bár az utóbbi üteme lelassult. Mindez még így is azt bizonyítja - mondotta Hárshegyi -, hogy a megszorító intézkedések nem akadályozták a gazdasági növekedést. Magyarország tavalyi devizabevételei - az export mellett beleértve az idegenforgalmi, szolgáltatási bevételeket is - elérték a 16-17 milliárd dollárt, ami azt jelenti, hogy egy év alatt több devizához jutott az ország, mint amekkora az állam nettó külföldi adósságállománya. A privatizációs bevételekkel kapcsolatban Hárshegyi Frigyes elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium és az MNB között már korábban létrejött a megállapodás, miszerint a betervezett pénzeket az államadósság törlesztésére fordítják. Az alelnök szerint ugyanezt kellene tenni a terven felüli bevétellel is, mert ellenkező esetben romlani fog a költség- vetés helyzete, s nem lehet tartani az 1996-ra előirányzott 20 százalékos inflációt. (deregán) Az 1996. jan. 2. -jan. 9. között érvényes szabadpiaci árak (Ft/kg, ill. db) forrás: fm-akii Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 34- 60 30- 45 35- 45 48- 50 30- 40 30- 45 Fejes káposzta 20- 30 12- 30 15- 20 28- 30 12- 25 15- 30 Kelkáposzta 40-100 30- 50 45- 60 68 20- 80 40- 80 Sárgarépa 40- 80 35- 70 40- 50 70- 80 30-100 40- 70 Petrezselyem 90 -220 40-100 80-140 130-145 90-150 80-130 Vöröshagyma 25- 70 20- 40 30- 40 38- 45 20- 60 25- 40 Fokhagyma 100-140 130-160 70-110 145-200 100-200 80-120 Paradicsom 200-400 160-300 180-220 380-450 150-420 150-300 Zöldpaprika/db 15- 55 15- 28 15- 28 38- 50 15- 42 15- 40 Méz 280-500 280-500 , — 450-500 330-600 280-500 Megtermett az idei cukor Ezerforintos nézetkülönbség A termelők tavaly augusztus óta nem jutnak közös nevezőre a feldolgozókkal a cukorrépa 1996. évi irányárát illetően - nyilatkozta lapunknak Gyenes István. A Cukorrépa Termesztők Országos Szövetségének titkára szerint a répatermesztők által javasolt, tonnánkénti 5400 forintos ár ugyan számottevően nem javítaná a jövedelmezőséget, de elegendő lenne a további veszteségek elkerülésére. A feldolgozók azonban makacsul kitartanak a maguk kalkulálta 4600 forintos felvásárlási ár mellett. A szövetség titkára tájékoztatta lapunkat arról is, hogy tavaly 122,5 ezer hektárról 4,5 millió tonna cukorrépát takarítottak be a gazdálkodók, amelyből várhatóan 450 ezer tonna cukor készül. Ez a meny- nyiség fedezi az ország szükségletét. A répatermesztők azonban mégsem elégedettek, mert a csaknem ezerforintos nézetkülönbség továbbra is fennáll. Ha nem sikerül megegyezésre jutniuk, gazdaságilag ellehetetlenülhet az ágazat. Mivel a termelők csak úgy érhetnek el eredményt, ha egységesen lépnek fel, a szövetség szorgalmazza, hogy a feldolgozókkal kötendő szerződéseket csak a cukorrépa-termesztőket tömörítő térségi szövetségek szakmai véleményének kikérése után véglegesítsék. A mérkőzésnek még nincs vége: várhatóan néhány napon belül újabb egyeztetésre kerül sor az érdekeltek között. (újvári) Az úthasználati díj miatt nem lesz olcsóbb a benzin Hitelből épül az autópálya Felröppent a híre, hogy az újonnan átadott Ml-es autópályához hasonlóan az év közepétől az M3-son is fizetni kell majd. Az ötlet ellenzői a benzin árába beépített útalapra hivatkoznak: miért is fizetnénk meg kétszer ugyanazt a szolgáltatást? A kérdésre Dusza János, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője válaszolt:- Elképzelhetetlen, hogy a fizetős autópályák elején és végén olyan kutak legyenek, amelyeknél az adott útszakaszra olcsóbb benzint lehet vásárolni, hiszen az üzemanyag árába beépített útalap összegét nem az új autópályák építésére fordítják. Az útalapba befolyt pénzből a 30 ezer kilométernyi magyarországi úthálózatot kell üzemeltetni; ez fedezi a karbantartást, a mai árak mellett nem telik belőle új autópályákra. Az Ml-es is csak haszonbérletbe adás révén, hitelekből épülhetett fel. Ennek következményeként majdnem húsz éven át kell fizetni a használatáért. Az olcsóbb benzin forgalomba hozatalát többek között azért sem tartja jó megoldásnak a főosztályvezető, mert az számos, nehezen megakadályozható visszaélésre adna lehetőséget. Bozsó Bea
