Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-10 / 8. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. január lö„ szerda 4> MSZP-nagygyűlés. Az MSZP mezőkovácsházi alap­szervezete január 11 -én 18 órai kezdettel a városi művelődési központban választási nagygyű­lést tart. A nagygyűlés szónokai: Kürtösi Zsigmond, az MSZP polgármester-jelöltje, valamint Csintalan Sándor országgyűlési képviselő, az MSZP ügyvezető alelnöke. Képviselők fogadóórái. Tóth Sándor országgyűlési képviselő január 12-én 15 órától fogadóórát, 17 órától pedig lakos­sági fórumot tart Nagykamaráson a polgármesteri hivatalban. Szöllősi Istvánná, a szarvasi választókerület országgyűlési képviselője Gyomaendrődön a polgármesteri hivatalban január 11-én 12.30-tól 13.30 óráig tart fogadóórát. Koltay Zsoltné országgyűlési képviselő fogadóórát tart Körös- tárcsán a polgármesteri hivatal­ban január 12-én Mórától. Hideg volt az óvodában... Kétségbeesett szülők keresték meg szerkesztőségünket Lökös- házáról: az óvodában és az iskolá­ban hétfő reggel 9 fokos (!) hideg­ben várták a gyerekeket, ezért töb­ben aggódtak csemetéjükért. A helyszínen járva másnap már kellemes idő várt bennün­ket, Nagy Józsefné óvoda­vezető pedig elmondta: — Sajnos hét elején előfordult már hasonló eset, az okát inkább az iskola igaz­gatója tudná megmondani, hi­szen velük közös a fűtésrend­szerünk. Gulyás Szabó Géza a meg­oldást abban látná, ha ezeket az intézményeket is rákötnék a gázvezetékrendszerre: — Reményeink szerint a jövő tanévet már jobb körül­mények között kezdjük, és a gázfűtés mellett már nem for­dulhat elő hasonló eset. Most viszont nehéz körülmények között dolgozunk: bár a ka­zánt tavaly felújították, annak rácsa, szellőzése nem meg­felelő, a szén csak napokra elegendő. Régebben az egész szezonra megvettük a tüzelő­anyagot, most ezt a havonta adagolt pénzből nem tehetjük meg. Ennek ellenére vasárnap is fűtünk, ha keveset is. Most hétfőn későn fűtött be a fűtő, így a termek csak délre mele­gedtek be. Addig mindent megtettünk, hogy a gyerekek ne fázzanak meg. Kedd reggel már kellemes melegben mesél Priskin Anikó óvónő a délutáni pihenő előtti pillanatokban a lökösházi óvodásoknak fotó: lehoczky Péter Együtt gondolkodó észak-békési települések Rajzolgató határátlépő. A Dácia nemzetközi gyorsvona­ton szeretett volna hazánkba utazni tegnap hajnalban az a ro­mán állampolgárságú férfi, aki román útlevéllel jelentkezett be­lépésre a határon. Az ellenőrzés során bebizonyosodott, hogy az útlevélbe-saját kezűleg rajzolt nagylaki átléptető bélyegző virí­tott. Az úr a hamis lenyomatot fekete filctollal rajzolta és a kilé­pés dátumát hagyományos bélyegzővel helyezte el. A ha­misítást végző férfit az eljárást követően visszairányították ro­mán területre. Haudujudu? — később. Az előzetes hírekkel ellentétben nem január 11-én 19 órakor, ha­nem február 21-én 19 órakor lesz a Haudujudu? vendége Hor­váth Adám, a Magyar Televízió leköszönt elnöke Békéscsabán, az ifiházban. Jutalon a nyomravezetőnek. A Moroko Farm Kft. csabacsűdi műhelyéből ismeretlen tettes ello­pott egy piros színű, rendszám nél­küli MTZ 80-as traktort az elmúlt évben, december 17-én. Az ügyben a rendőrség folytatja a nyomozást. A sértett kft. 50 ezer forint jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek, aki az ellopott traktor hollétéről informá­ciót tud adni a Szarvasi Rendőr- kapitányság részére a 66/313-711-es telefonszámon. „AKINEK AKASZTÓ­FÁT RENDELT A SORS, AZ NEM FUL­LAD VÍZBE.” (Hasek) Szeghalom, Vésztő, Füzesgyar­mat, Dévaványa, Bucsa, Ecseg- falva és Kertészsziget polgár- mestereinek részvételével az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztési Tár­sulás tegnap Szeghalmon tag­gyűlést tartott. Pap Tibor, Dévaványa pol­gármestere megnyitóbeszédé­ben elmondta: öt résztvevővel a társulás már 1990 óta működik. Legjobban talán az észak-békési gázprogram megvalósulása bi­zonyítja az együttműködés sike­rét. Ennek ellenére a közelmúlt­ban Körösladány kilépett a tár­sulásból, ám tanácskozási jog­gal a jövőben is számítanak a körösladányi polgármester je­lenlétére, hisz ez a község is a térség integráns részét képezi. Jelenleg csak önkormányzatok alkotják a társulást, a későbbi­ekben viszont gazdálkodó és ta­nácsadó szervezetek is belép­hetnek majd. A gyűlésen meghívott elő­adóként szólalt fel Nagy Zoltán (a Nemzetközi Vezetői Tanács­adó képviseletében), Törökné Halász Zsuzsanna, Julisné Laki Dóra (mindketten a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Rész­vénytársaságtól), dr. Tímár Ju­dit (az MTA Regionális Kutatá­sok Központja Alföldi Tudomá­nyos Intézet Békéscsabai Osztá­lyának munkatársa), Argyelán György és Kárpáti Zoltán (a vál­lalkozásfejlesztési alapítvány részéről). Mivel a közelmúltban bővült a társulás, az előadások elhang­zása és a felvetődött kérdések megválaszolása után a hét pol­gármester kézjegyével látta el az új együttműködési szerződést. Néhány polgármester úgy döntött: települése csatlakozik a Magyar Hírlap és a Mai Nap Aranypatkó elnevezésű játéká­hoz. A játéklapok kikézbesítésé­ért cserébe hirdetési lehetőséget kapnak az adott települések. Ar­ról is döntés született, hogy fel­kérik a vállalkozásfejlesztési alapítványt, hogy december 31- ig készíttesse el a térség fejlesz­tési tervét. A kötelező munkaegészség­ügyi vizsgálat igen nagy terhe­ket ró az önkormányzatokra — vetette fel Kaszai János, Vésztő polgármestere. Ez ügyben ered­ményesen csak közösen (me­gyei vagy akár országos össze­fogással) lehet lépni. (Magyari) Tovább apad... (Folytatás az l. oldalról) A térdig érő sárban le kellett állítani a töltés anyagát szállító teherautókat, a remetei nevelő- otthontól — mintegy 6 kilo­méterről — most már csak há­rom földmunkagép szállítja a földet. Ezek gazdaságosan csak eg>* kilométeres távon üze­meltethetők, a szükség azonban nagy úr. A lényegesen lelassított munka ennek ellenére jól halad, a töltés zárása a napokban befejeződik. A mályvádi tározót gyakorlatilag csak vékony jég­réteg fedi, a felesleges víz már lefolyt a Körösökön. így a Feke­te-Körösnek ez a szakasza egy újabb árhullám fogadására ké­szen áll. Sz. A. — A. Gy. Rejtélyes bűncselekmény történt Dévaványán Fejszecsapásoktól vérbe fagyva Hajdú Benedek Dévaványán édesanyjával él egy lakásban. A férfit december 23-án reggel a látogatóba érkezett lánytestvére ágyában vérbe fagyva találta. A több sebből vérző, életveszélyes állapotban lévő testvéréhez gyorsan orvost hívott, s a rendőrségnek is szólt. A lát­ványtól az ügyeletes orvosnő is meglepődött, aki meggyőződve az eset súlyosságáról, azonnal értesítette a mentőket. Hajdú Benedek még jelenleg is kórházban fekszik. A bűncse­lekmény körülményeit viszont mind a mai napig nem sikerült egyértelműen feltárni. A szóbe­széd, a tanúk vallomásai, vala­mint az áldozat visszaemlékezé­sei alapján két variáció is adott. Az első történet szerint de­cember 21-én az egyik község­széli kocsmában veszekedés, majd verekedés tört ki a törzsven­dégek között. Ekkor a kocsmáros Hajdú Benedeket kérte fel: érte­sítse a rendőrséget. A férfi el is hagyta a szórakozóhelyet, ám nem a rendőrőrsre, hanem haza­ballagott. Másnap este ismét megjelent a kocsmában, az előző napi rendetlenkedő törzsvendé­gek szintén. Utóbbiak azt gondol­ták, hogy az előző esti rendbon­tást Hajdú Benedek jelentette a helyi rendőrőrsön. Ezért számon kérték. A nagyobb nyomaték kedvéért egy balta is előkerült. Az éles szerszámmal jó párszor oda­csaptak a férfinek, akiből azonnal dőlni kezdett a vér. Ekkor a kocsmáros két embert arra kért, hogy Hajdú Benedeket vigyék haza. A felkért személyek eleget tettek a kérésnek. Otthon idős édesanyja javaslatára ágyba fektették, majd távoztak. Az idős nő sem orvost, sem rendőrt nem hívott, sőt a fia véres mháját is elégette. Ha reggel nem érkezett volna meg még időben az áldozat lánytestvére, minden bizonnyal elvérzett volna a férfi. Az említett kocsma tulajdo­nosa szerint a szórakozóhelyen egyik este sem történt atrocitás. Tehát december 21-én sem küldte a rendőrségre Hajdú Be­nedeket. Mások viszont mindkét esetről tudnak. Két szomszéd pedig szintén azt erősítette meg, hogy az áldozatot 22-én este hozták haza. Hajdú Benedek a rendőrök­nek teljesen más történettel állt elő. Elmondása szerint decem­ber 23-án reggel kocsmába in­dult, s amikor az egyik szom­szédja portája előtt haladt el, a kintálló szomszéd vitába keve­redett vele, majd baltával neki­esett, s őt agyba-főbe verte. Ezt követően pedig egy másik férfi­val együtt hazavitte. Az áldozat szerint azért foglal­hatta le a baltát a rendőrség ettől a szomszédtól. Többen pedig azthan- goztatják: a balta azért került ehhez a szomszédhoz, mert előző este ő volt az az egyik férfi, aki az áldoza­tot a kocsmából hazahozta. Továb­bá a második variáció ellen szól az a tény is, hogy a szomszéd portájának környékén semmilyen vémyomot sem talált a rendőrség. Az eljárás jelenleg is folya­matban van. Arra, hogy a két történet közül melyik lesz az igazi, csak a nyomozás befeje­ződése után adhatunk majd megnyugtató választ. Kovácsné Szőke Zita — Magyari Barna / Átléptek a jövő évezredbe (Folytatás az 1. oldalról) országos jelentőségű új moderni­zációs központ jöhetne létre. Az elképzelések szerint a főiskola stratégiai döntéseiben részt ven­nének a régió meghatározó szer­vezetei, mindenekelőtt az intéz­mény fejlesztésében részt vállaló önkormányzatok. A 21. századot megcélzó el­képzelés — talán Trianon óta elsőként—számol atérség 1920- ban szétzúzott gazdasági szerke­zetével, amelyben Arad és Nagy­várad a fejlődés „motorjaként” működött. Az igazságtalan határ­húzás következtében megcson­kult régiónak máig nem jött létre erős ipari-kereskedelmi-kulturá- lis centruma. Ennek oka többek között, hogy mindvégig hiányoz­tak azok a „belső energiák”, hu­mán erőforrások, amelyek a gaz­dasági tényezőkkel egyenlő fon­tosságúak. Három olyan körül­mény van, amely okán halasztha­tatlanná vált az új főiskolai straté­gia kidolgozása: a megye gazda­sági ereje (kőolaj, földgáz, mező- gazdaság, egyebek), a 80-as évek urbanizációs folyamata, valamint Magyarország lehetséges híd­szerepe a kelet-nyugati kereske­delemben. A jelenlegi pedagógus és köz- gazdasági fakultás mellett meg­kezdődik egy harmadik kar kiépí­tése, ahol menedzsereket képez­nének személyzeti, egészség- ügyi, szociális és közigazgatási területre. A főiskola keretei kö­zött továbbra is megmarad az innovátorképzés egyetemi szintű állami elismertetéssel, ugyanak­kor félfelsőfokú oktatás kez­dődne meg, amely főiskolai ta­nulmányokra készítene fel, illet­ve a „leszakadókat” szakképzett­séghez juttatná. A regionális főiskola jogi kerete­it még az idén, szervezeti struktúrá­ját pedig 2000-re teremtenék meg. A tervezett hallgatói létszám — nappali és levelező együttesen—az ezredfordulón megközelítené a há­romezret. Á. Z. Kalandos (?) sorsú vállalkozók Országszerte sokan adják vissza engedélyüket Forgalmas zöldhatár Az Orosházi Határőr Igazgató­ság működési területén az idei év első hetében is volt esemény bőven. Az államhatár e szaka­szán 116 ezer 600 utast léptettek át a határőrizeti szervek. Jogel­lenes cselekményt 56 személy követett el. Magyarországra heten próbálkoztak bejutni köz­okirat-hamisítási kísérlettel. Külföldiek rendészetével kap­csolatos cselekményt egy török és 24 román állampolgár köve­tett el. Az eljárások során öten kerültek kiutasításra, 20 sze­mély ellen viszont helyszíni bír­ságot szabtak ki. Lopott gépjárművet 2 esetben fedtek fel az útlevélkezelők 4 millió forint értékben. (Az elkövetők mindkét esetben bol­gárok voltak, akik Gyulán és Biharkeresztesen hamis forgal­mi engedéllyel akarták az Opel Vectrát és a VW Passatot az or­szágból Románia területére anyagi haszonszerzés címén ki­juttatni.) cs. i. Értesüléseink szerint a múlt év végén, sőt még ezekben a na­pokban is számtalan magánvál­lalkozó adja vissza vállalkozói igazolványát, „becsukja a bol­tot”. Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalá­nak földszint 12-es irodája előtt is mindig sok a várakozó ügyfél. Itt található a közigazgatási iro­da ipari, kereskedelmi és mun­kaügyi csoportja, az ügyintéző Kovács Jánosné főelőadó. Kovácsné Ancika 30 éve dol­gozik itt és 1977-től vég/i az iparengedélyekkel, majd a vál­lalkozásokkal kapcsolatos mun­kát (vállalkozói igazolványt 1990 áprilisától válthatnak az emberek). Az országos jelensé­geket saját tapasztalatával is ma­gyarázza. — Mi lehet az oka a tömeges ,,meghátrálásnak" ? — 1995-ben már az év kö­zepétől sűrűn nyitogatták az aj­tónkat az ügyfelek, akkor a Bok­ros-csomagban megfogalma­zott társadalombiztosítási járu­lékfizetési kötelezettség terve­zete ijesztette meg az embere­ket. Az első híreket követően átgondolták a lehetőségeiket a vállalkozók, főként a kiegészítő tevékenységet végzők és a nyugdíjasok, leadták a vállalko­zói igazolványukat. Az Alkot­mánybíróság nem fogadta el a tervezetet, a vállalkozók égy ré­sze visszakérte az engedélyét. Méginkább siettek ezzel, mert 1995. július 31-étől változott az illetéktörvény, 500 forint helyett a kérelem illetékbélyege 5000 forintra emelkedett. Az áfa-tör­vény a múlt év végéig biztosított kedvezményt az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta­adást biztosító pénztárgép üzembe helyezésére. Ezek az ügyfelek is siettek vagy változ­tatni a tevékenységükön, vagy engedélyüket kiváltani, hogy ne veszítsék el a lehetőséget. Újabb fordulat következett, mert a sze­mélyi jövedelemadó 1996-os változásairól keringő baljós hí­rek ismét kedvét szegték az em­bereknek. Törvénybe iktatták a 48 százalékos adókulcsot, szű­kítették az elszámolható költsé­geket, az emberek ismét soroza­tosan adták le az engedélyüket. Volt olyan napunk, hogy 90 ügyfelet szolgáltunk. —Mit tesz a hivatal és mit kell tennie a vállalkozónak, ha ki­váltja, bővíti vagy éppen meg­szünteti a vállalkozását? — Mindenkinek elsoroljuk a teendőit, lehetőleg négyszem­közt, hiszen az ő gondja másra nem tartozik. Az újonnan jelentkezőket figyelmeztetjük arra, melyik kamaránál van tag­sági kötelezettségük. Az APEH- et is értesíteniük kell 15 napon belül változás-bejelentési nyomtatványon az engedélyé­nek a számáról, a változásokról (bővítésről) vagy a megszün­tetésről. Megszüntetés esetén 30 napon belül adóbevallást is ké­szítsenek. Igazolást kapnak tőlünk a változásokról. Tizenöt napon belül áz egészségbiztosí­tót fel kell keresniük. Mi hivatal­ból tájékoztatjuk az APEH-et és az egészségbiztosítót, de ez a személyes kötelezettségük alól nem mentesíti a vállalkozókat. Fontos tudnivaló még, hogy a vállalkozónak a polgármesteri hivatal adócsoportjában is je­lentkeznie kell a helyi iparűzési adó miatt. — Ön itt nemcsak ügyfelek­nek, embereknek tekinti az ide- fordulókat, erről még ismeretle­nül meggyőződhettem... — Szeretem az embereket, és ha valaki felbosszant, a követ­kezőn nem bosszulhatom meg a rossz kedvemet. Sokan próbál­koznak valamilyen vállalkozás­sal, akik néhány hónap múlva feladják. Decemberben 402-en adták le az igazolványukat, 51 - en változtattak tevékenységet és 43-an kaptak új igazolványt. Bi­zony könnybe lábad a szemem, ha évtizedek munkáját sejtető elsárgult iparigazolványt ad le valaki, mert nem bírja tovább a terheket. Név szerint is sokakat ismerek. Novák Gyuri bácsi pél­dául 1907-ben született, lakatos és villanyszerelő engedélyét bővítette a minap mezőgaz­dasági vállalkozással. Ez év feb­ruár 15-ig kell eldöntenie a vál­lalkozóknak, hogy vállalják-e az új adózási formát. A folyamato­san változó törvények, jogsza­bályok, adókötelezettségek bi­zonytalanná teszik az embere­ket. Félő, hogy ha túl sok terhet rónak ki rájuk, kevesebb vállal­kozó lesz az országban és többen keresik majd a feketegazdaság lehetőségeit. Bede Zsóka Mínusz 15fokban jobban boldogultak a gépek FOTO: LEHOCZKY PÉTER I

Next

/
Oldalképek
Tartalom