Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

iRÉKÉS megyei hírlap MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 9., kedd Vőlegény a menyasszony karjaiban — Meg kell magyarázni egy kicsit a címet. Sok vőlegény bújik a menyasszonyához, de amihez én asszisztáltam, az nem mindennapi — meséli Szeverényi Tamás, akit jól is­mernek a megyében, hiszen fotóit nem csak otthoni albu­mokban tartják becsben, ha­nem számon tartja őt a szakma is... — Egy kedves, bűbájos fi­atal párt fotóztam. A meny­asszony közel állhatott a száz kilóhoz, ha nem haladta meg. A vőlegény' meg egy fejjel ala­csonyabb is volt, meg jó negy­ven kilóval kevesebb. Így az­tán a szokásos menyasszonyi ölbekapás fordítva történt. A jó humorral megáldott meny­asszony felkapta vézna vőlegényét, és így kérték megörökíteni magukat. —Szeverényi úr! Mindenki tudta, hol találja meg az Ön műtermét Békéscsabán, az Andrássy úton. Most azt lá­tom, leszedte a ,,Fotó Szeverényi” táblát. Miért? — Több oka is van, de elsősorban azt említeném, hogy kevésbé divat manapság a műtermi felvétel. Mint nyu­gaton, itt is azt kívánják legtöb­Szeverényi Tamás Jaminá- ban, saját házában alakí­totta ki műtermét ben, hogy kinn a szabadban készítsem el a felvételeket: Szabadkígyóson, a Körös partján, különböző parkokban. Nos ehhez egyik „díszlet” pél­dául a Jaminában található csa­ládi házunk kertje. —Pontosan hol található? — A jaminai új templom mögött, a Pozsonyi utca 15- ben. A másik ok, ami miatt otthon alakítottam ki a műter­met, az anyagiak. A házam­ban megspórolom a bérleti dí­jat, ami nem kevés, hiszen a belvárosban dolgoztam. S a harmadik ok: Andrea lányom, aki mellettem „inaskodott”, az eredeti szakmájában, az egészségügyben helyezkedett el külföldön. —Milyennek értékeli az el­múlt esztendőt? — Az embereknek — saj­nos — egyre kevesebb pén­zük van ahhoz, hogy fotóztas- sák magukat. Érthető, másra kell... — Sztorival kezdtük, ké­rem, fejezzük be egy emléke­zetes esettel! — Kánikulai melegben fo­tóztam esküvőt. Mielőtt mun­kához kezdtem, a vőlegény arra kért, vigyázzak, ne látsszon, hogy a meny­asszony hófehér ruhája elöl nagyon „felkap”. (Egy-kéthét hiányozhatott a baba világra- jöttéhez.) Fotózom az ifjú párt jobbról, balról, míg a keresőmben egyszer csak el­tűnik a vőlegény. Kiderült: a terhes menyasszony jobban bírta a kánikulát, mint újdon­sült párja, aki elájult mellette. BÉ A battonyai népdalkor hattyúdala Földink volt. Ezen a na­pon hunyt el 1902-ben a körös- ladányi születésű Kiss István építész, tanulmányait a buda­pesti műegyetemen végezte 1880-ban. 1882-85 között álla­mi ösztöndíjjal külföldön tar­tózkodott. Visszatérve a buda­pesti műegyeteme magántaná­ri képesítést nyert. Fő művei: a veszprémi megyeháza, a komá­romi, kalocsai, nagyváradi, miskolci törvényszékek épüle­tei, a budapesti Baross utcai szülészeti klinika és a budapes­ti János Kórház. Jellegzetes műve a Lenin körút és a Rákó­czi út sarkán levő észak-ma­gyarországi pártázatos bérpa­lota. Ez a motívum először itt jelentkezett a magyar eklekti­kában. SUimiÉá^pb Mezőko­vácsházán a helyi adók és a gép­járműadó bevezetésével az adó­zók száma többszörösére nőtt. Az adócsoportnál üzemelő szá­mítógépek elavultak és techni­kai eszközök híján nehézkessé vált a többcélú adatbázis keze­lése. Célszerű megoldást egy új, modern gép vásárlása jelentene, ám erre nincs pénz. Az adó­ügyek zökkenőmentes tovább­vitelére az önkormányzat — át­meneti megoldásként — egy nagyobb teljesítményű win­chestert, nyomtatót és alaplapot vásárolt a számítógéphez 120 ezer forint értékben. A nemrég megemelt gépjárműadókat már ezen a felújított számítógépen szeretnék feldolgozni. Oktatás. A szabadkígyósi önkormányzat és a munkaügyi központ közös szervezésében munkanélküliek számára szer­vez oktatást és munkalehető­séget. Az érdeklődőknek az első megbeszélése január 12-én lesz 13 órakor a művelődési ház klubtermében. A szervezők a nyúltenyésztés iránt érdeklődő­ket várják. A 21-es szám a kártyában többnyire nyerő, de ez nem áll a battonyai magyar népdalkör történetére. Az 1974-ben (ak­kor még asszonykórus név­vel) alakult énekkart 1995 de­cemberében megszűntnek kellett nyilvánítanunk. Ter­mészetesen mindent meg le­het magyarázni, megérteni már kevésbé. A megszűnés legfőbb oka a lassú, de állandó létszámcsök­kenés. A tartósan és rendsze­resen próbákra járó fiatal nők előbb-utóbb (férjhez)mentek. így maradt az egyre korosodó, betegséggel, fáradó hanggal küszködő, majdhogynem csak nyugdíjasokból álló, de fanati­kusan ragaszkodók csapata. Nem tett jót az énekkarnak az sem, hogy a Pintér Matyibécsi vezette citerazenekar tagjai azokat a magyar asszonyokat hagyták cserben, akikkel együtt kezdtek, és akiknek si­kereik legnagyobb részét kö­szönhették. A battonyai magyar népdal­kor nem akármilyen arculcsa- pás kíséretében hozta el — im­már harmadszor — a Tótkom­lóson megrendezett országos népzenei minősítőről az arany oklevelet. A zsűri — látva, hogy a résztvevő együttesek száma rohamosan csökken — minden énekkarnak a legma­gasabb minősítést adta, megje­gyezve, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ezzel a humánus­nak álcázott, de komolytalan gesztussal elérte azt, hogy ép­pen azoknak a kedve ment el az ilyenfajta egyenlősditől, akik két éven keresztül becsülete­sen készültek az országos megmérettetésre. A helyi művelődési központ mindvégig jó gazdának bizo­nyult, de az utolsó évben el­apadtak a források, egyéb tá­mogatónk meg eddig sem volt. így a szárnya- és kedveszegett kórusunk az utolsó próbákra már csak az együttlét öröméért gyűlt össze, még mindig teljes létszámmal. Már nem gondol­tunk a következő minősítésre, csak a múlt emlékei hozakod­tak elő. Karácsony előtt a legutolsó próbán megnéztük, meghall­gattuk a korábbi sikereinkről készült felvételeket, és nehéz szívvel, könnyes szemmel el­búcsúztunk egymástól. A magam nevében ezúton mondok köszönetét a kórusta­goknak és mindazoknak, akik segítségével időlegesen átörö­kítettük a magyar népzenei kultúrát. A most megszűnt te­vékenységet nagyon nehéz lesz újraindítani. Holló László (volt) művészeti vezető' Megkérdeztük olvasóinkat Helyeslik-e a futballkapu méretének növelését? Fáber Péter, 53 éves dombira- tosi rokkantnyugdíjas: — Én a világhírű futballsztár- ral, Maradonával értek egyet: ne szélesítsék, és ne magasítsák a kaput! Szerintem éppen elég széles és éppen elég magas most is az a kapu! Persze, ha előírnák, hogy csak 2 méter fölöttiek véd­hetnek... De akkor mi lenne a távolkeleti kis termetűekkel!? Nekik aztán borzalmas rugal­masnak kellene lenniük! Elsősorban nem is a magasság, hanem a megnövekedett oldaltá­volság miatt. Most, ebben a ro­hanó világban másfél, két méterről csúsznak be a hátvé­dek. És mi, magyarok így is ép­pen elég gólt kapunk! Szilasi Sándor, 33 éves ma- gyardombegyházi rokkant- nyugdíjas: — Nincs nagy véleményem a dologról, már eddig is megfogták a futballt mindenféle szabályok­kal. Én úgy látom, hogy a mosta­ni kapumagasság és -szélesség éppen megfelelő. A lessel vi­szont egyszerűen tönkreteszik a játékot. Ézt egyszerűen nem tu­dom megérteni, mint ahogy a mostani FIFA-javaslatot sem. Mire jut így egy jó képességű japán kapus!? Más kérdés vi­szont a bedobást helyettesítő be- rúgás ötlete: ezzel a változtatás­sal az illetékesek—szerintem— a játékot kívánják gyorsítani, s ezt helyeslem. Szűcs Lajos, 61 éves dombegy­házi nyugdíjas fodrász: — Ha megnövelik a kapu mé­retét, kevesebb lesz a kapufa, több labda talál a sarokba. Nyil­vánvaló, hogy a meccset gólra játsszák, s a közönség is igényli a gólokat. Fiatalabb koromban, amikor még kijártam a mérkőzésekre, én is azért szur­koltam, hogy a csapatunk minél többet rúgjon. Na már most: ha több a gól, biztosabb a győzelem, s nagyobb a fizető közönség. Úgy vélem tehát, hogy a tervezett változtatások üzleti célokat is szolgálnak. Megértem persze a tiltakozó Maradonát: neki kizárólag a fut­ball szépsége a fontos. Kinyó Zsolt, 25 éves végegyházi földsugárzásmérő: — Érdekesebb lesz a játék, szebbek lesznek a szabadrú­gás-gólok, véget fog érni a passzivitás, a döntetlenek kora. A kapusok nem portás­ként fognak álldogálni, nekik is többet kell dolgozniuk, mint eddig. Nyilvánvaló, hogy a kö­zönség gólra éhes, s ezt az igé­nyét ki kell elégíteni. Egyetlen néző sem kedveli az unalmas meccset, a 0—0-t pedig vég­képp nem, legalább 4-5 gólt szeretne látni. Minden szurko­lónak biztosítani kell azt a kis örömet, hogy elmondhassa: „Kikaptunk ugyan, de rúgtunk két gyönyörű gólt!” Jambo Afrika A stuttgarti Linden Múzeumban kiálíított afrikai szobor Ha jobban belegon­dolunk, Magyaror­szágon egy hétköz­napi ember — nem tudományos kutató — a világ földrészei közül talán Afrikáról tudja a lehető legke­vesebb információt beszerezni. Egyrészt azért, mert kevés szakkönyv jelent meg magyar nyel­ven, másrészt azért, mert Teleki Sámuel 1888-tól foglalko­zott elsőként tudo­mányos tekintetben Afrikával. Véletlen egybeesés, de rend­kívül érdekes, hogy az év utolsó heteiben két nagy afrikanista életútját, munkássá­gát ismefhettük meg. A televízióban Teleki Sámuel expe­díciójára emlékezve vetítettek egy dokumentum- fdm-sorozatot, december 11 - étől pedig Ecsedy Csabára emlé­kezve a Magyar Afrika Társaság (MAT), az ELTE Afrika- misztika Oktatási Programja (AOP), a pesterzsébeti múzeum és a pesterzsébeti önkormányzat rendezésében 1996. január 28- áig különleges programsorozat zajlik a Kossuth Lajos utcai Gaál Imre Galériában. A progra­mok között szerepel tudomá­nyos ülésszak, néprajzi kiállítás, ismeretterjesztő előadások, kerekasztal-értekezések, afrikai élőzene és tánc, népművészeti tárgyak árusítása és találkozá­sok afrikanistákkal. A kiállítás anyagát dr. Füssy Nagy Géza docens, a MAT elnöke, dr. Benkes Mihály docens, a MAT főtitkára, valamint dr. Sebestyén Éva állította össze a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményé- ből. A kiállított tárgyak között megtekinthetők a pásztori élet használati tárgyai, rituális szer­tartások eszközei, maszkok, szobrok, hangszerek. A kiállítás ideje alatt dr. Füssy Nagy Géza, Lendvai Pál A mai Afrika társadalma az ipar­művészet tükrében, valamint Próbáld Ferenc docens Közép- és Kelet-Afrika gazdasági föld­rajza címmel ismeretterjesztő előadást tart. Ilyenkor, télen kel­lemes belecsöppenni egy kis af­rikai forró hangulatba. S hogy stílusos legyek, melegen aján­lom mindenkinek, aki január 21 - én 16 órakor a Nagy Győri Ist­ván utca 4—6. környékén jár, s szívesen hallgatna afrikai zenét vagy esetleg még táncolni is van kedve, nézzen be, s személyesen garantálom, hogy elfelejti a zord hóesést (egy jó tanács táncolók- nak: vegyék le a cipőt, higgyék el, megéri). Tusjak Marianna Honfoglaló vetélkedők, művészeti pályázatok Mint már arról hírt adtunk, Békés­csaba Megyei Jogú Város Önkor­mányzata, a Békés Megyei Könyvtár és a Békéscsabai Városvédő' és Városszépítő Egyesület a mille- centenárium alkalmából meghirdeti 1. Békéscsaba város ifjúsága szá­mára „A honfoglaló Árpád útján” című vetélkedó'sorozatát. A játék célja: a honfoglalás eseményeinek felidézése, a hazafiasság erősítése. A vetélkedőre 4 fős csapatok jelentke­zését várják az általános iskolák felső tagozatos tanulói, középiskolás diákok és főiskolai hallgatók korosz­tályából. A vetélkedősorozat program­ja: 1. Rejtvények: a Békés Megyei Hírlapban 1996. február hónap­ban írások jelennek meg „Regék és mondák a honfoglalásról” cím­mel. Kérjük, hogy a benevezett csapatok az írásokhoz kapcsoló­dó rejtvények megoldását a Hír­lapban megjelölt időkben küldjék be. A benevezett csapatok a he­lyes megfejtésekért pontokat kapnak, ami a vetélkcdősorozat döntőjének részeredményét ké­pezi, illetve az egyénileg bekül­dött megfejtőkkel közösen — for­dulónként — 3 db értékes könyv kerül kisorsolásra. 2. Pályamű: témája a magyar nép honfoglaláskori történelmének kuta­tása, feldolgozása a XX. századi em­ber gondolatvilágában, érzéseiben. Megjelenítési formája: írásos pálya­mű (a beérkezett pályaműveket nem küldjük vissza). Leadási határidő: 1996. április 15. A leadás helye: Bé­késcsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., I. em. 7. Értékelés: 1996. május 1. (kategóriánként, szakmai zsűri által értékelve). A benevezett csapatok pontszámai a döntő rész- eredményét képezik. 3. Vetélkedő: témája a honfoglalás eseményei. Időpontja: 1996. május 15. Helye: Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, Derkovits sor 1. Értéke­lése: I. kategória (általános iskola felső tagozatos tanulói): 1.15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.5000 Ft. II. kategória (középiskolások és főiskolai hallga­tók): 1.15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.50(H) Ft. A csapatverseny végső eredmé­nye a rejtvények megoldásából, a pá­lyaművek elkészítéséből és a vetélkedőn szerzett pontokból tevődik össze. Minden részt vevőcsa­pat oklevelet és egyénenként könyv- jutalmat kap. Kérjük a vetélkedősorozatra jelentkező csapatokat, hogy részvé­teli szándékukat 1996. január 31-éig jelezzék a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületnél, Békés­csaba, Szabadság tér 11—17., I. em. 7. Fogadóóra: minden kedden és pénteken 10—12 óráig. Telefon: 447-247. A témajavaslatokat és a vetélkedővel kapcsolatos irodalmi ajánlásokat a benevezetteknek meg­küldjük. 11. Mindenki számára: (egyéni­leg). 1. Művészeti pályázat. Témája a magyar nép honfoglaláskori történel­me. Résztvevők: korosztálytól füg­getlenül, amatőr pályázók. Megjele­nési forma: szabadon választott képző- és iparművészeti alkotások, melyeket kiállításon mutatunk be a Békés Megyei Könyvtárban. Leadási határidő: 1996. április 15. A leadás helye: Békés Megyei Könyvtár, Bé­késcsaba. Derkovits sor 1. Értékelés: 1996. május 15. Díjazás: diák és felnőtt kategória együttes értéke: 50 000 Ft. 2. Irodalmi pályamű. Témája: a magyar nép honfoglaláskori törté­nelmének kutatása, feldolgozása a XX. századi ember gondolatvilágá­ban, érzéseiben. Megjelenési formá­ja: írásos pályamű (a beérkezett pá­lyaműveket nem küldjük vissza). Le­adási határidő: 1996. ápirlis 15. Le­adás helye: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, Békés­csaba, Szabadság tér 11—17., 1. em. 7. Értékelés: 1996. május 1. (szakmai zsűri által). Felnőtt kategória: 1. 15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.5000 Ft.

Next

/
Oldalképek
Tartalom