Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-09 / 7. szám

iRÉKÉS megyei hírlap

MEGYEIKÖRKÉP

1996. január 9., kedd

Vőlegény a menyasszony karjaiban

— Meg kell magyarázni egy kicsit a címet. Sok vőlegény bújik a menyasszonyához, de amihez én asszisztáltam, az nem mindennapi — meséli Szeverényi Tamás, akit jól ismernek a megyében, hiszen fotóit nem csak otthoni albumokban tartják becsben, hanem számon tartja őt a szakma is...

— Egy kedves, bűbájos fiatal párt fotóztam. A menyasszony közel állhatott a száz kilóhoz, ha nem haladta meg. A vőlegény' meg egy fejjel alacsonyabb is volt, meg jó negyven kilóval kevesebb. Így aztán a szokásos menyasszonyi ölbekapás fordítva történt. A jó humorral megáldott menyasszony felkapta vézna vőlegényét, és így kérték megörökíteni magukat.

—Szeverényi úr! Mindenki tudta, hol találja meg az Ön műtermét Békéscsabán, az Andrássy úton. Most azt látom, leszedte a ,,Fotó Szeverényi” táblát. Miért?

— Több oka is van, de elsősorban azt említeném, hogy kevésbé divat manapság a műtermi felvétel. Mint nyugaton, itt is azt kívánják legtöbSzeverényi Tamás Jaminá- ban, saját házában alakította ki műtermét

ben, hogy kinn a szabadban készítsem el a felvételeket: Szabadkígyóson, a Körös partján, különböző parkokban. Nos ehhez egyik „díszlet” például a Jaminában található családi házunk kertje.

—Pontosan hol található?

— A jaminai új templom mögött, a Pozsonyi utca 15- ben. A másik ok, ami miatt otthon alakítottam ki a műtermet, az anyagiak. A házamban megspórolom a bérleti díjat, ami nem kevés, hiszen a belvárosban dolgoztam. S a harmadik ok: Andrea lányom, aki mellettem „inaskodott”, az eredeti szakmájában, az egészségügyben helyezkedett el külföldön.

—Milyennek értékeli az elmúlt esztendőt?

— Az embereknek — sajnos — egyre kevesebb pénzük van ahhoz, hogy fotóztas- sák magukat. Érthető, másra kell...

— Sztorival kezdtük, kérem, fejezzük be egy emlékezetes esettel!

— Kánikulai melegben fotóztam esküvőt. Mielőtt munkához kezdtem, a vőlegény arra kért, vigyázzak, ne látsszon, hogy a menyasszony hófehér ruhája elöl nagyon „felkap”. (Egy-kéthét hiányozhatott a baba világra- jöttéhez.) Fotózom az ifjú párt jobbról, balról, míg a keresőmben egyszer csak eltűnik a vőlegény. Kiderült: a terhes menyasszony jobban bírta a kánikulát, mint újdonsült párja, aki elájult mellette.

BÉ

A battonyai népdalkor hattyúdala

Földink volt. Ezen a napon hunyt el 1902-ben a körös- ladányi születésű Kiss István építész, tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1880-ban. 1882-85 között állami ösztöndíjjal külföldön tartózkodott. Visszatérve a budapesti műegyeteme magántanári képesítést nyert. Fő művei: a veszprémi megyeháza, a komáromi, kalocsai, nagyváradi, miskolci törvényszékek épületei, a budapesti Baross utcai szülészeti klinika és a budapesti János Kórház. Jellegzetes műve a Lenin körút és a Rákóczi út sarkán levő észak-magyarországi pártázatos bérpalota. Ez a motívum először itt jelentkezett a magyar eklektikában.

SUimiÉá^pb Mezőkovácsházán a helyi adók és a gépjárműadó bevezetésével az adózók száma többszörösére nőtt. Az adócsoportnál üzemelő számítógépek elavultak és technikai eszközök híján nehézkessé vált a többcélú adatbázis kezelése. Célszerű megoldást egy új, modern gép vásárlása jelentene, ám erre nincs pénz. Az adóügyek zökkenőmentes továbbvitelére az önkormányzat — átmeneti megoldásként — egy nagyobb teljesítményű winchestert, nyomtatót és alaplapot vásárolt a számítógéphez 120 ezer forint értékben. A nemrég megemelt gépjárműadókat már ezen a felújított számítógépen szeretnék feldolgozni.

Oktatás. A szabadkígyósi önkormányzat és a munkaügyi központ közös szervezésében munkanélküliek számára szervez oktatást és munkalehetőséget. Az érdeklődőknek az első megbeszélése január 12-én lesz 13 órakor a művelődési ház klubtermében. A szervezők a nyúltenyésztés iránt érdeklődőket várják.

A 21-es szám a kártyában többnyire nyerő, de ez nem áll a battonyai magyar népdalkör történetére. Az 1974-ben (akkor még asszonykórus névvel) alakult énekkart 1995 decemberében megszűntnek kellett nyilvánítanunk. Természetesen mindent meg lehet magyarázni, megérteni már kevésbé.

A megszűnés legfőbb oka a lassú, de állandó létszámcsökkenés. A tartósan és rendszeresen próbákra járó fiatal nők előbb-utóbb (férjhez)mentek. így maradt az egyre korosodó, betegséggel, fáradó hanggal küszködő, majdhogynem csak nyugdíjasokból álló, de fanatikusan ragaszkodók csapata. Nem tett jót az énekkarnak az sem, hogy a Pintér Matyibécsi vezette citerazenekar tagjai azokat a magyar asszonyokat hagyták cserben, akikkel

együtt kezdtek, és akiknek sikereik legnagyobb részét köszönhették.

A battonyai magyar népdalkor nem akármilyen arculcsa- pás kíséretében hozta el — immár harmadszor — a Tótkomlóson megrendezett országos népzenei minősítőről az arany oklevelet. A zsűri — látva, hogy a résztvevő együttesek száma rohamosan csökken — minden énekkarnak a legmagasabb minősítést adta, megjegyezve, hogy nem mind arany, ami fénylik. Ezzel a humánusnak álcázott, de komolytalan gesztussal elérte azt, hogy éppen azoknak a kedve ment el az ilyenfajta egyenlősditől, akik két éven keresztül becsületesen készültek az országos megmérettetésre.

A helyi művelődési központ mindvégig jó gazdának bizonyult, de az utolsó évben elapadtak a források, egyéb támogatónk meg eddig sem volt. így a szárnya- és kedveszegett kórusunk az utolsó próbákra már csak az együttlét öröméért gyűlt össze, még mindig teljes létszámmal. Már nem gondoltunk a következő minősítésre, csak a múlt emlékei hozakodtak elő.

Karácsony előtt a legutolsó próbán megnéztük, meghallgattuk a korábbi sikereinkről készült felvételeket, és nehéz szívvel, könnyes szemmel elbúcsúztunk egymástól.

A magam nevében ezúton mondok köszönetét a kórustagoknak és mindazoknak, akik segítségével időlegesen átörökítettük a magyar népzenei kultúrát. A most megszűnt tevékenységet nagyon nehéz lesz újraindítani.

Holló László (volt) művészeti vezető'

Megkérdeztük olvasóinkat

Helyeslik-e a futballkapu méretének növelését?

Fáber Péter, 53 éves dombira- tosi rokkantnyugdíjas:

— Én a világhírű futballsztár- ral, Maradonával értek egyet: ne szélesítsék, és ne magasítsák a kaput! Szerintem éppen elég széles és éppen elég magas most is az a kapu! Persze, ha előírnák, hogy csak 2 méter fölöttiek védhetnek... De akkor mi lenne a távolkeleti kis termetűekkel!? Nekik aztán borzalmas rugalmasnak kellene lenniük! Elsősorban nem is a magasság, hanem a megnövekedett oldaltávolság miatt. Most, ebben a rohanó világban másfél, két méterről csúsznak be a hátvédek. És mi, magyarok így is éppen elég gólt kapunk!

Szilasi Sándor, 33 éves ma- gyardombegyházi rokkant- nyugdíjas:

— Nincs nagy véleményem a dologról, már eddig is megfogták a futballt mindenféle szabályokkal. Én úgy látom, hogy a mostani kapumagasság és -szélesség éppen megfelelő. A lessel viszont egyszerűen tönkreteszik a játékot. Ézt egyszerűen nem tudom megérteni, mint ahogy a mostani FIFA-javaslatot sem. Mire jut így egy jó képességű japán kapus!? Más kérdés viszont a bedobást helyettesítő be- rúgás ötlete: ezzel a változtatással az illetékesek—szerintem— a játékot kívánják gyorsítani, s ezt helyeslem.

Szűcs Lajos, 61 éves dombegyházi nyugdíjas fodrász:

— Ha megnövelik a kapu méretét, kevesebb lesz a kapufa, több labda talál a sarokba. Nyilvánvaló, hogy a meccset gólra játsszák, s a közönség is igényli a gólokat. Fiatalabb koromban, amikor még kijártam a mérkőzésekre, én is azért szurkoltam, hogy a csapatunk minél többet rúgjon. Na már most: ha több a gól, biztosabb a győzelem, s nagyobb a fizető közönség. Úgy vélem tehát, hogy a tervezett változtatások üzleti célokat is szolgálnak. Megértem persze a tiltakozó Maradonát: neki kizárólag a futball szépsége a fontos.

Kinyó Zsolt, 25 éves végegyházi földsugárzásmérő:

— Érdekesebb lesz a játék, szebbek lesznek a szabadrúgás-gólok, véget fog érni a passzivitás, a döntetlenek kora. A kapusok nem portásként fognak álldogálni, nekik is többet kell dolgozniuk, mint eddig. Nyilvánvaló, hogy a közönség gólra éhes, s ezt az igényét ki kell elégíteni. Egyetlen néző sem kedveli az unalmas meccset, a 0—0-t pedig végképp nem, legalább 4-5 gólt szeretne látni. Minden szurkolónak biztosítani kell azt a kis örömet, hogy elmondhassa: „Kikaptunk ugyan, de rúgtunk két gyönyörű gólt!”

Jambo Afrika

A stuttgarti Linden Múzeumban kiálíított afrikai szobor

Ha jobban belegondolunk, Magyarországon egy hétköznapi ember — nem tudományos kutató — a világ földrészei közül talán Afrikáról tudja a lehető legkevesebb információt beszerezni. Egyrészt azért, mert kevés szakkönyv jelent meg magyar nyelven, másrészt azért, mert Teleki Sámuel 1888-tól foglalkozott elsőként tudományos tekintetben Afrikával. Véletlen egybeesés, de rendkívül érdekes, hogy az év utolsó heteiben két nagy afrikanista életútját, munkásságát ismefhettük meg.

A televízióban Teleki Sámuel expedíciójára emlékezve vetítettek egy dokumentum- fdm-sorozatot, december 11 - étől pedig Ecsedy Csabára emlékezve a Magyar Afrika Társaság (MAT), az ELTE Afrika- misztika Oktatási Programja (AOP), a pesterzsébeti múzeum és a pesterzsébeti önkormányzat rendezésében 1996. január 28- áig különleges programsorozat zajlik a Kossuth Lajos utcai Gaál Imre Galériában. A programok között szerepel tudományos ülésszak, néprajzi kiállítás, ismeretterjesztő előadások, kerekasztal-értekezések, afrikai élőzene és tánc, népművészeti tárgyak árusítása és találkozások afrikanistákkal. A kiállítás anyagát dr. Füssy Nagy Géza docens, a MAT elnöke, dr. Benkes Mihály docens, a MAT főtitkára, valamint dr. Sebestyén Éva állította össze a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményé- ből. A kiállított tárgyak között

megtekinthetők a pásztori élet használati tárgyai, rituális szertartások eszközei, maszkok, szobrok, hangszerek.

A kiállítás ideje alatt dr. Füssy Nagy Géza, Lendvai Pál A mai Afrika társadalma az iparművészet tükrében, valamint Próbáld Ferenc docens Közép- és Kelet-Afrika gazdasági földrajza címmel ismeretterjesztő előadást tart. Ilyenkor, télen kellemes belecsöppenni egy kis afrikai forró hangulatba. S hogy stílusos legyek, melegen ajánlom mindenkinek, aki január 21 - én 16 órakor a Nagy Győri István utca 4—6. környékén jár, s szívesen hallgatna afrikai zenét vagy esetleg még táncolni is van kedve, nézzen be, s személyesen garantálom, hogy elfelejti a zord hóesést (egy jó tanács táncolók- nak: vegyék le a cipőt, higgyék el, megéri).

Tusjak Marianna

Honfoglaló vetélkedők, művészeti pályázatok

Mint már arról hírt adtunk, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Békés Megyei Könyvtár és a Békéscsabai Városvédő' és Városszépítő Egyesület a mille- centenárium alkalmából meghirdeti

1. Békéscsaba város ifjúsága számára „A honfoglaló Árpád útján” című vetélkedó'sorozatát. A játék célja: a honfoglalás eseményeinek felidézése, a hazafiasság erősítése. A vetélkedőre 4 fős csapatok jelentkezését várják az általános iskolák felső tagozatos tanulói, középiskolás diákok és főiskolai hallgatók korosztályából.

A vetélkedősorozat programja: 1. Rejtvények: a Békés Megyei Hírlapban 1996. február hónapban írások jelennek meg „Regék és mondák a honfoglalásról” címmel. Kérjük, hogy a benevezett csapatok az írásokhoz kapcsolódó rejtvények megoldását a Hírlapban megjelölt időkben küldjék be. A benevezett csapatok a helyes megfejtésekért pontokat kapnak, ami a vetélkcdősorozat döntőjének részeredményét képezi, illetve az egyénileg beküldött megfejtőkkel közösen — fordulónként — 3 db értékes könyv kerül kisorsolásra.

2. Pályamű: témája a magyar nép honfoglaláskori történelmének kutatása, feldolgozása a XX. századi ember gondolatvilágában, érzéseiben. Megjelenítési formája: írásos pályamű (a beérkezett pályaműveket nem küldjük vissza). Leadási határidő: 1996. április 15. A leadás helye: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., I. em. 7. Értékelés: 1996. május 1. (kategóriánként, szakmai zsűri által értékelve). A benevezett csapatok pontszámai a döntő rész- eredményét képezik.

3. Vetélkedő: témája a honfoglalás eseményei. Időpontja: 1996. május 15. Helye: Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, Derkovits sor 1. Értékelése: I. kategória (általános iskola felső tagozatos tanulói): 1.15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.5000 Ft. II. kategória (középiskolások és főiskolai hallgatók): 1.15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.50(H) Ft. A csapatverseny végső eredménye a rejtvények megoldásából, a pályaművek elkészítéséből és a vetélkedőn szerzett pontokból tevődik össze. Minden részt vevőcsapat oklevelet és egyénenként könyv- jutalmat kap.

Kérjük a vetélkedősorozatra jelentkező csapatokat, hogy részvételi szándékukat 1996. január 31-éig jelezzék a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesületnél, Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., I. em. 7. Fogadóóra: minden kedden és pénteken 10—12 óráig. Telefon: 447-247. A témajavaslatokat és a vetélkedővel kapcsolatos irodalmi ajánlásokat a benevezetteknek megküldjük.

11. Mindenki számára: (egyénileg).

1. Művészeti pályázat. Témája a magyar nép honfoglaláskori történelme. Résztvevők: korosztálytól függetlenül, amatőr pályázók. Megjelenési forma: szabadon választott képző- és iparművészeti alkotások, melyeket kiállításon mutatunk be a Békés Megyei Könyvtárban. Leadási határidő: 1996. április 15. A leadás helye: Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba. Derkovits sor 1. Értékelés: 1996. május 15. Díjazás: diák és felnőtt kategória együttes értéke: 50 000 Ft.

2. Irodalmi pályamű. Témája: a magyar nép honfoglaláskori történelmének kutatása, feldolgozása a XX. századi ember gondolatvilágában, érzéseiben. Megjelenési formája: írásos pályamű (a beérkezett pályaműveket nem küldjük vissza). Leadási határidő: 1996. ápirlis 15. Leadás helye: Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, Békéscsaba, Szabadság tér 11—17., 1. em. 7. Értékelés: 1996. május 1. (szakmai zsűri által). Felnőtt kategória: 1. 15 000 Ft, 2.10 000 Ft, 3.5000 Ft.