Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-08 / 6. szám

MEGYEIKÖRKÉP 1996. januar 8., hétfő o Tessedik Sámuelre emlékeztek Halálának 175. évfordulóján, Tessedik Sámuelre emlékez­tek tegnap a szarvasi evangéli­kus Otemplomban. 1767-ben, huszonöt évesen került Szarvasra, ahol haláláig, ötvenhárom esztendőn át szol­gált az evangélikus gyülekezet­ben. A lelkész mint pedagógus és mezőgazdasági szakember is méltó az utódok tiszteletére. 1780-ban nyitotta meg hazánk első mezőgazdasági szakisko­láját. Meghonosította a lucer­nát, talajjavításra, méhészke­désre, selyemhernyó-tenyész­tésre tanította a helybélieket. Nagy híve volt az Alföld fásítá­sának. Faiskolájának akác-, szil-, tölgy-, juhar- és eperfa csemetéit szétosztotta a szarva­siak között. Számos mezőgaz­dasági és falufejlesztési kérdé­sekkel foglalkozó tanulmányt írt. Az evangélikus Otemplom 1788-as felépülte is az ő nevé­hez fűződik. A tegnapi ünnepi istentisztelet díszvendége dr. Julim Filó, a Szlovák Evangéli­kus Egyház püspök-elnöke ige­hirdetésében a szlovák és a ma­gyar evangélikus egyház kap­Balról jobbra Ribár János, nyugat-békési egyházmegyei evangélikus esperes, Dusán Ondrejovics, a szlovákiai Coménius Egyetem teológiai fakultásának professzora, dr. Julius Filó a Szlovákiai Evangélikus Egyház püspök­elnöke és Nobik Erzsébet evangélikus lelkész. FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET csolatáról beszélt. Mint mondta, Jézus és a nemzetiség köteléke még a határoknál is erősebb. —Tessedik Sámuel nyitott szívvel dolgozott a gyüleke­zetért. Az igehirdetés és a hit erősítése mellett, népe életkö­rülménye javításán fárado­zott — fogalmazott a püspök­elnök. Nobik Erzsébet evangéli­kus lelkész Tessedik küzdel­mes, korában értetlenséggel övezett életéről beszélt. — Ötvenhárom évet élt itt, megbecsülés, tisztelet és sze­retet nélkül. Csemetekertjét letapostatták, tudásszomjáért kigúnyolták. A lelkésznő zárógondolatul Tessedik Sá­muel Önéletírásából idézett: „...még síromon is ki fognak kelni ama virágok, melyeknek magvait talán idő előtt, talán terméketlen földbe, jó remény fejében elvetettem.” A magok halála után keltek ki és még ma is kelnek. Az utódok folytatják azt a munkát, amit ő elkezdett. Csath Róza Adventista imaház épül Dombiratoson Dombiratoson a sportpálya mellett kecses épület vonja magára az átutazó figyelmét: a Hetednapi Adventista Egyház befejezés eló'tt álló új imaháza. Az alig 150 éves múltra visszatekintő' egyháznak szerte a világban mintegy 8 millió tagja van, s további milliók tekintik otthonuknak az imaházakat; az adventi üzenetet 209 országban hirdetik 703 nyelven. Az imaházépítő dombiratosi gyülekezet vezetője Nagy István kertész, aki tagja a települési önkormányzat képviselő-testületének is. Diákküldöttség utazik Ausztriába Egy gyermekért. „Katika beteg! — ezzel a címmel adtunk hírt december 27-ei számunkban a dombegyházi hatéves kislány, Tarapcsik Katalin súlyos beteg­ségéről. A gyermek csontvelő­átültetésre szoml, amihez több millió forint szükséges. A beteg gyermeken segíteni szándékozók a gyógykezelésre szánt adományt a következő alapítványi számlára fizethetik be: SzentLászló Kórház Csontvelő Alapítvány Tarapcsik Katalin transzplantáció javára, 10200885-32611283-00000000 Magyar Hitelbank Rt. 7. számú Körzeti Fiók. Véradók. A Vöröskereszt eleki alapszervezete január 10- én, szerdán 14 órai kezdettel a községháza házasságkötő termé­ben tartja rendes évi közgyűlését. Itt beszámoló hangzik el az alap­szervezet tavalyi munkájáról, majd az önkéntes véradóknak el­ismeréseket adnak át. Kiállítás. Barkó Zoltán auto­didakta festő alkotásaiból nyílik kiállítás ma 17 órakor a békéscsa­bai ifjúsági ház előtér galériájá­ban. A tárlat január 28-áig tekinthető meg. Fogadóóra. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő január 9-én 15 órától fogadóórát, 17 órától la­kossági fórumot tart Szabadkígyó­son a polgármesteri hivatalban. Szöllősi Istvánná országgyűlé­si képviselő január 9-én 13 órától Szarvason, 15 órától Békés- szentandráson tart fogadóórát. A helyszín mindkét esetben a helyi polgármesteri hivatal. Tüzesei. Gyulaváriban, az Alsó­sor 16. szám alatti lakóépület kazán­házában keletkezett tűz tegnap délelőtt. A fűtőcső szigetelése gyul­ladt meg, és a tűz átterjedt a födém­re, amely mintegy 30 négyzetméte­res részen égett. A becsült anyagi kár 200 ezer forint. Személyi sérülés nem történt. Az ártérbe borult. Január 5- én 23 óra körül Békéscsabán, a Derkovits soron egy Renault Clio a jeges úton megcsúszott és az Élővíz- csatorna árterébe borult. A vezető könnyű sérülést szenvedett, az anya­gi kár 500 ezer forint. Összeütköztek. Okány belte­rületén történt közlekedési baleset szombaton. Egy Volkswagen típusú személygépkocsi ütközött össze egy kerékpárossal, és a baleset követ­keztében a kerékpáros könnyű sérü­lést szenvedett. Az Austria Lottó első játékhetén a kihúzott számok: 14, 25, 27, 37, 38, 43, a pótszám 1. — Tizenhét évvel ezelőtt költöz­tünk ide, 48 éves vagyok, nős, három gyermek édesapja — kez­di bemutatkozását a gyülekezet­vezető. — Szeretek itt lakni, sze­retem az embereket. Két kisebb gyermekem itt született. A nagy­lányom már férjhez ment, a fiam 16 éves és Gyulán tanul, Sári lá­nyom nyolcadikos, s éppen a kö­zelmúltban jelentette be nagy örömömre, hogy szeretne meg­keresztelkedni. A szüleim refor­mátus családból származnak, kis­gyermekkoromban fokozatosan eljutottak az adventista egyház­hoz. Magánemberként kertész­kedem, ezen belül különböző cé­geknek hibrid paprikamagokat termesztek. Van egy államilag el­ismert, minősített paprikafajtám, a Viharsarok FI. —Tizenhét évvel ezelőtt voltak itt hittársaik? — Ideköltözésünkkor néhány idősebb adventista élt a faluban, mára ők — egy bácsi kivételével — sajnos elhaltak. Szervezetileg a kevermesi gyülekezethez tar­toztunk, a közelmúltban jöttünk át végleg Dombiratosra. — Mikor határozták el, hogy itt építenek imaházat? —Attól kezdve foglalkoztunk a gondolattal, hogy ideköltöz­tünk. E célra a gyülekezetünk minden évben elkülönített vala­mennyi pénzt. Mindenki annyit adott, amennyire az Úr lelke indí­totta, és amennyire a tehetsége engedte. A kezdetben összegyűlt pénzeken különböző letéti jegye­ket vásároltunk, az összeg három év alatt a duplájára növekedett, így kb. egymilló forinttal kezd­hettünk hozzá az építkezéshez. Az önkormányzat több területet is felajánlott, mi ezt választottuk, mert úgy véltük, jobb helye van itt, az átmenő forgalmat is lebo­nyolító út mellett, mint benn, a falu közepén. Nagy örömünkre szolgált, hogy a telket ajándékként kaptuk az önkormányzattól, csak a földmé­résért kellett fizetnünk. — Konkrétan mikor kezdték el az építkezést ? —1994 novemberében kezd­tem ásni az alapot, de akkor már olyan hideg volt, hogy a vízmér­tékbe fagyállót kellett tenni, mert különben befagyott volna. Szeghalmon az elmúlt napok­ban tartotta ülését a Péter András Gimnázium első igazgatójáról, Nagy Miklósról elnevezett ala­pítvány kuratóriuma. Dr. Nagy Zoltán, a kuratóri­um elnöke kiemelte: 1995-ben is gyarapodott az alapítvány tőké­je a gimnázium öregdiákjainak támogatásával. (A támogatók emlékül megkapták a Szigeti Endre Emlékkönyvet.) Az elmúlt évben az alapít­vány pénzéből számítógépet vá­sároltak a gimnáziumnak, támo­gatták a helyi mazsorett csopor­tot, ösztöndíjat kapott néhány végzős diák. U. Nagy István ta­nárnak kulturális kutatómunká­jához ösztöndíjat biztosítottak. Az alapítvány ötvenezer forin­A Szarvasi 7 városi hetilap szer­kesztőcsapata a millecentená- rium évére kalendáriummal lep­te meg olvasóit. A kiadvány a klasszikus kalendáriumi hagyo­mányokat követi. Naptárában ott sorakoznak a hónapokhoz fűződő egyházi ünnepek és a je­les napok. A köny tudósít a mil­lennium évi országos és szarvasi Hozzátartozik a kezdethez, hogy a családom lobontásra megvette a szomszédban lévő nagyméretű házat, s annak az anyagát felajánlottuk az imaház építésére. Az összes, itt felhasz­nált tégla és faanyag onnan szár­mazik. További jelentős tétel, hogy a barátaink, ismerőseink vagy anyagilag segítettek, vagy munkával. A Tisza-vidéki Egy­házkerület 260 ezer forinttal tá­mogatta az építkezésünket. •—Ki tervezte az imaházat? — Egy fiatal gyulai építész, Rapport István, aki tökéletesen megértette, hogy milyen épületet szeretnénk. Az a tapasztalatom, hogy az egyháztagoknak is, és a falubelieknek is tetszik az imaház. —Mikorra készülnek el telje­sen, és mikor lesz afelszentelés? — Eredetileg 1995 végére ter­veztük az átadást, de ez a korai kemény tél hátráltatta a munkát. Koratavaszra, úgy március köze­pére azonban mindenképpen sze­retnénk a gyülekezet rendelkezé­sére bocsátani az imaházat.-—A dombiratosi híveken kí­vül kik tartoznak az önök gyüle­kezetéhez? — Dombegyházon, Battonyán, Kevermesen és Lökösházán is él­nek tagjaink, összesen 16-an va­gyunk. Kunágota idáig a medgyes- egyházi gyülekezethez tartozott, úgy gondolom azonban, hogy ezu­tán egyházunk ottani tagjai is ezt az új, hozzájuk közelebb eső imahá­zunkat fogják látogatni. Ménesi György tos támogatásával 1996 áprilisá­ban szeghalmi diákküldöttség utazik Ausztriába, az osztrák millenáriumi ünnepségekre. A kuratóriumi ülés végén Vaszkó Tamás igazgató felolvas­ta azt a levelet, amelyet Kovács Imre szeghalmi kötődésű nyugal­mazott újságíró küldött a kurató­riumnak. ,,Kötődésem Szegha­lomhoz több, mint negyven év óta nagyon erős. Szeghalomra és gimnáziumába én mindig úgy mentem, mint tiszta forráshoz; erősödni, hittel telítődni, jó re­ménnyel gazdagodni. Példát ven­ni és adni arra, hogyan lehet és kell emberi eszményeket felmu­tatni, gyarapítani." — hangzot­tak az idős újságíró méltató gon­dolatai. Magyari Barna eseményekről, közli korabeli la­pok írásait. Találunk még benne Gárdonyi elbeszélést, szép ver­seket. Megtudhatjuk, mit mon­danak a csillagok, leckét kapunk illattörténelemből és etikettből. A háziasszonyok Móra Ferenc - né receptjeiből válogathatnak. A gyerekekre mese és történelmi fejtörő vár. Cs. R. Felmondott a jegyző Dr. Nárai Róbert Budapestről októberben költözött Okányba, azt követően, hogy a jegyzői ál­lásra beérkezett hat pályázat kö­zül az ő ajánlatát találta a leg­megfelelőbbnek a község kép- viselő-testülete. A jegyző úr október 16-án állt munkába, ám úgy tűnik, okányi pályafutása nem bizonyul hosz- szú életűnek. A napokban Kó­nya Mária polgármesternél írás­ban jelezte felmondási szándé­kát. A polgármester asszony az ügy kapcsán rendkívüli kép­viselő-testületi ülést hívott össze, ahol a képviselők tudo­másul vették ajegyző szándékát. Okányban ismét pályázatot írnak ki a jegyzői állásra (a pá­lyamunkák beküldési határideje február 23.). Eredményes pályá­zat esetén az új jegyző március elsején áll munkába. Dr. Nárai Róbert febmár 29- ig marad az okányi polgármeste­ri hivatal állományában, ám az utolsó két hétben felmentik a munkavégzés alól. Arra az idő­szakra valamelyik közeli telepü­lés jegyzőjét kérik majd fel az okányi feladatok ellátására. M.B. ,MINDIG A RÉSZLE­TEK A LEGIZGALMA­SABBAK.” (Picasso) Tavasszal szentelik fel Dombiratoson a befejezés előtt álló adventista imaházat fotó: kovács ERZSÉBET A Szarvasi 7 kalendáriuma „Elszállt-e” ötmillió a gyulai várnál? Színházhalál elleni hét pont A történelmi falak igencsak rászorulnának a rekonstrukcióra (ARCHÍV KÉP) (Folytatás az 1. oldalról) — 1995. december 18-án. Ekkor már nagyon szorított az idő, hiszen kiderült: a KVSZ- nek év végén épületfenntartásra támogatási lehetősége adódott, melyre december 28-áig pályáz­hattak az egész országból. A gyulai önkormányzat önálló kezdeményezéseként a vár re­konstrukciójának második üte­mére tudomásom szerint egy 80—100 millió forint körüli ter­vezet készült, és ez a kormány elé is került. Ezért olyan mun­kákban kellett gondolkodni, me­lyek beilleszthetők a tervekbe, szakaszolhatok, az elkészült épületrészek úgymond önállóan is funkcionálnak. Az építész- tervezőt kerestem fel, és meg­kértem, készítsen egy szakmai, költségvetési tervet ötmillió fo­rintos munkákra, melyek beil­leszthetők a további rekonstruk­cióba. Kirendeltségünk a tervet megkapta, ez magában foglalta pillérek megépítését, függőfo­lyosó, loggia kialakítását, lefe­dését a várudvaron. Ezt az ön- kormányzat illetékesei elé ter­jesztettük, akik azonban elzár­kóztak ettől a tervezői ötlettől. Arra hivatkoztak, hogy vissza­fordíthatatlan folyamatok indul­nának el ezzel, beszűkülne a vár­udvar, a beinduló munkálatok „ütnék” a várszínházi évadot. Aztmondták: az épületen sokkal fontosabb feladatok is adódnak. Megegyeztünk, hogy a követ­kező napra eljuttatják a KVSZ- hez az önkormányzat elképzelé­seit. Kaptunk is egy hét pontból álló „kívánságlistát” tőmonda­tokban, de ezzel nem tudtunk mit kezdeni, erre nem lehetett gyors, meghívásos pályázatot kiírni. Mivel a használó jogait mi nem csorbíthatjuk, akaratuk ellenére nem kezdhetünk mun­kálatokat, patthelyzet alakult ki. — Mi a biztosítéka, hogy lett volna ténylegesen pénz, és miért éppen ötmillió? — Hangsúlyozom: a segítőszándék vezetett bennün­ket, a pénzről mindig feltételes módban beszéltünk, hiszen a pá­lyázatokat országosan értékelik. Azért „keringett” ötmillió, mert a közbeszerzési törvény szerint meghívásos pályázatot ennél magasabb összegre nem írha­tunk ki. Más, esetleges bukta­tókkal is számolni kellett, hiszen a munkákat engedélyeztetni szükséges a műemlékvédelmi és az építési hatósággal is. A nyer­tes vállalkozóval kötött szerződésben szerepelt volna: ha a megrendelő pénzhiány mi­att visszalép, vele szemben sem­miféle követelésnek nincs he­lye. Tehát csupán egy lehetőség volt adott, elképzelhető, hogy a munkákra kapunk ötmilliót, le­het, hogy kettőt, de megeshet, hogy elutasítanak. Most már előre kell nézni, jó lenne, ha az önkormányzat a „hét pontját” szakmailag, költségvetésileg részletesen kidolgozná, a KVSZ-hez benyújtaná, mert tá­mogatás elnyerése sohasem ki­zárt. Az ügyben megkerestük Lebenszky Attila gyulai polgár- mestert is. — A tavalyi év végén értesül­tünk arról, hogy lehetőség lenne bizonyos várfelújítási összegre — mondta. — Gyorsan léptünk, megköttetett az átadás-átvétel a KVSZ-szel. Ezt követte a tár­gyalás, hogy milyen munkákat végeztetnénk el. Számunkra az említett terv valóban elfogadha­tatlan volt, hiszen ez a várszín­ház halálát jelentené, beszűkül­ne, felére csökkenne a színpad, a nézőtér. Az eredeti, teljes re­konstrukcióra vonatkozó elkép­zelést egyébként több oldalú megállapodáson, kompromisz- szumkötésekkel átdolgoztuk és felterjesztettük a kormányhoz. Abban a formában nem fogad­ták el, néhány ponton változtatni kellett. Elkészült így a módosí­tott változat. Azt a jelzést kap­tuk, hogy január 31 -éig megkap­juk az erre alapuló új tervet. En­nek birtokában az említett hét pontot is részletesen kidolgoz­zuk, és benyújtjuk a kincstári vagyonkezelőhöz. Bízunk ab­ban, hogy ezt követően sikere­sen pályázhatunk fenntartási tá­mogatásra. Hozzátartozik a té­mához, hogy az idei költségve­tésben mi is beállítottunk 3 mil­lió forintot a vár felújítási mun­káira. Tudom, nem egy horribi­lis összeg, de reméljük, ez is némi lökést ad, hogy elkezdőd­jön végre a rekonstrukció. Nyemcsok László

Next

/
Oldalképek
Tartalom