Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-24 / 20. szám

Kettőn áll a vásár Békéscsabán, a Csabacentrum Áruház­ban a héten kezdődött a szezonvégi téli vásár, mégis kevés a vevő. (3. oldal) / Uj operacsillag: Rost Andrea Hat éve mutatkozott be a Magyar Állami Operaház színpadán, júliusban Carreras és Domingo társaságában lép fel. (4. oldal) Megkérdeztük olvasóinkat Serfőző Zoltán vállalkozó szerint lát­szik: a D&D áruház tulajdonosait nem a gyors meggazdagodás vezérli. (5. oldal) ■ _ ..■ 1996. JANUÁR 24., SZERDA ÁRA: 29 FORINT (3,50 FORINT ÁFÁVAL) LI. ÉVFOLYAM 20. SZÁM Itlegúj uló j átszótér. A gyulai várnál tett séták után egyre többször panasz­kodtak szülők, üdülők: a játszótér nem- hogyjátékra nem használható, agyerekek testi épségét is veszélyezteti. Lebenszky Attila polgármester újévi köszöntőjében hangzott el: a játszótér tavaszra megújul. FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER „Tájkép” árvíz után Sarkad kompromisszumot kötött a Vízüggyel A sarkadi képviselő-testület tegnapi ülésén az egyik leg- hosszabban tárgyalt napirendi pont a december végi árvíz­kérdés volt. A sarkadi elöljárók a tapasztalatok összefoglalá­sához és a jövőbeli lehetőségek közös áttekintéséhez meghív­ták Pálinkás Lajost, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnök igazgatóhelyettesét is. A maratoni megbeszélés egy-két forróbb hangulatú pillanata után úgy tűnik, komp­romisszum született a város és a Vízügy között. Bevezetőjében Pálinkás Lajos elmondta, hogy egész életét a vízügyes szakmára tette fel. Tíz évig csak erről tanult a középiskolában és az egyete­men, mára több évtizedes szakmai gyakorlat áll mögöt­te. Mindezt azért tartotta fon­tosnak elmondani, hogy a sarkadiak nagyobb bizalom­mal tekintsenek azokra a dön­tésekre, amelyeknek maga is részese volt. — Minden folyónak, így a Körösöknek is sajátos termé­szetük van — állította a szak­ember. — A Sarkadot fenye­gető Fekete-Körös az utóbbi 20 esztendőben nagyon sok gondot okozott a vízügyesek­nek, ám ezúttal látszott, in­kább a Fehér-Körösre kell koncentrálnunk, hiszen az a veszélyesebb pont. A Fekete- Körössel kapcsolatban tud­tuk, hogy az elmúlt évtized fejlesztéseinek eredménye­ként viszonylag jó állapotúak a töltések, ezentúl Románia felől olyan tározók vannak, amelyek a víz egy részét leve­zetik. A jövőben szeretnénk meg­építeni a Fehér- és a Fekete- Körös árhullámainak lecsapo- lására szolgáló „kis deltái” tá­rozót, szeretnénk megerő­síteni a Kettős-Körös jobb partját és a Fekete-Körös vé­delmi stabilitását. Tóth Imre polgármester hozzászólásában szóvá tette a nem kellőképpen összehangolt tájékoztatást, hiszen mint mondta, a mai napig sem lehet tudni, ki nyilatkozott decem­ber 29-én a Déli Krónikának a sarkadi kitelepítésről, ami pá­nikot keltett a városban. A tele­pülésen tett óvintézkedéseket (vasúti kocsik, autóbuszok odarendelése) a polgármester többek között azzal indokolta, hogy a Vízügy vezetése a kriti­kus napokban faxon tájékoz­tatta a várost a nagysitkai partvédő mű kritikus hely­zetéről. A képviselők határozatban kérték a Vízügy vezetésétől, hogy tekintsék Sarkadot egyen­rangú partnerüknek, ugyanak­kor köszönetüket fejezték ki. mindazért, amit a város érdeké­ben a vízügyes dolgozók tettek. Magyar Mária Együtt a megye gazdaságáért A vállalkozói szféra erőfor­rásainak, gazdasági előmene­telének segítése a kölcsönös érdekekre tekintettel — ez a deklarált célja annak az együttműködési megállapo­dásnak, amelyet Békéscsabán tegnap írt alá dr. Sümeghy Csaba, a Békés Megyei Ipar- szövetség és Hódsági Tamás, a Békés Megyei Kereskedel­mi és Iparkamara elnöke. Az iparszövetség a megye ipará­nak 65 százalékát, az iparka­mara pedig 15 ezer tagot tö­mörít, a megye gazdasági éle­tében tehát jelentős lépés ez a megállapodás. Az aláírást követően az előzményekről, a részletekről beszélgettünk Hódsági Ta­mással. A kamara elnöke el­mondta: már egy évvel ezelőtt felvette a kapcsolatot a kama­ra, mint általános érdekképvi­seleti szervezet a szövetség­gel. A most létrejött megálla­podás ezt az együttműködést fűzi szorosabbra, konkretizál­va a kapcsolódási területeket és módokat. Összehangolt lépéseket határoztak el a kereskedelem fejlesztésével kapcsolatos te­vékenységben, és közösen próbálják felkutatni az elkü­lönített állami pénzalapok ál­tal nyújtott lehetőségeket; együtt kívánnak lobbizni a megye gazdaságáért. Az üz­letember-találkozókon, vá­sárokon való részvétel, kiállí­tások megszervezése szintén olyan terület, ahol kölcsönö­sen előnyös az egyeztetés, közös fellépés. Hódsági Tamás kiemelte: megkülönböztetett fontossá­gúnak tartják az együttműkö­dését a kamarai osztályok és a szövetség szakmai tagozatai között. (tóth) Munkavédelmi vándorgyűlés Hírek Külföldi kapcsolat. Holland mezőgazdasági szak­emberek jártak a közelmúltban a mezőhegyesi ménesbirtokon. Marinus Overheul mezőgazda- sági attasé, Dominic Terberg bankszakember, valamint Louis W. J. Borm és Bobok Endre (mindketten a világhírű Gas­coigne Melotte cég képviselői) arról tanácskoztak a vendég­látókkal, hogy Mezőhegyes mi­lyen növényekkel tudná haszno­sítani a hibridkukorica-termesz­tésből kiesett területeket. Az egyik számításba vehető növény a burgonya. Ditzingeni látogatás. Tegnap este érkezett haza Lebenszky Attila polgármester, Gulyás József és dr. Bartóki László képviselő Gyula testvér- városából, Ditzingenből. Utazá­suk célja az idei programok egyeztetése. ElektrotecKniKnsok. Tegnap Gyulán, a DÉMÁSZ ki- rendeltségen találkoztak a ma­gyar. román és francia elektro­technikai egyesület vezetői. Dr. Krómer István, a Magyar Elekt­rotechnikai Egyesület vezetője az idei hazai eseményekre, ren­dezvényekre nyújtott át meghí­vót vendégeinek. Anca Popescu egy Arad és Sándorfalva között kiépítendő 400 kilovoltos kap­csolódás technikai feltételeiről tárgyal. Yves Bokshorn, a fran­cia delegáció vezetője egy fran­cia elektrotechnikai klub kiala­kításán fáradozik. Mezőhegyesen is. Dr. Gál László ezredes, Békés me­gye rendőrfőkapitánya és Csa­nádi István, a mezőhegyesi 614. Számú Ipari Szakképző Iskola igazgatója írt alá tegnap együtt­működési megállapodást Bé­késcsabán, a főkapitányságon. Eszerint az 1996—97-es tanév­ben a mezőhegyesi oktatási in­tézményben is -— immár hatodik iskolaként a megyében — gim­náziumi, közbiztonsági fakultá­ciós osztályt indítanak be, 30-as tanulólétszámmal. A Gépipari Tudományos Egye­sület (GTE) Munkavédelmi Központi Szakosztálya és me­gyei munkavédelmi szakosztá­lya, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete szervezésében kétna­pos vándorgyűlés kezdődött tegnap délelőtt Gyulán, az Erkel Hotelben. A VII. Munkavédelmi Ván­dorgyűlésre több, mint kétszázan jöttek el a munkaadók, a foglalko­zás-egészségügyi, munkavédel­mi feladatokat irányító, ellátó munkabiztonsági és foglalkozás­egészségügyi szakemberek, or­vosok, munkavállalók érdek- képviselői közül az ország egész területéről. A vendégeket kö­szöntötte dr. Simon Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke, Wein Ádám, a GTE főtitkára és dr. Kiss Viktória megyei tisztifőorvos. A tanácskozás témaválasztását az 1993. évi munkavédelmi tör­vény, valamint a foglalkozás­egészségügyről szóló 89/1995. Kormányrendelet és a foglalko­zás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. Népjóléti minisz­tériumi rendelet bevezetése, ér­telmezése, gyakorlati tapasztala­tai indokolták. A népjóléti , tárca politikai államtitkára, dr. Kökény Mihály az egészségügy időszerű kérdéseit, az államháztartás kor­szerűsítésének várható egészség- ügyi vonatkozásait és a foglalko­zás-egészségügy népjóléti tenni­valóit összegezte. A foglalkozás­egészségügy időszerű kérdé­seiről Ungváry György pro­fesszor, az Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet fő­igazgatója tartott előadást. A ta­nácskozás délután három szek­cióban folytatódott. Ma a témá­hoz kapcsolódó kiállító, gyártó cégek, termékforgalmazók is szót kapnak mielőtt Főcze Lajos, a GTE Munkavédelmi Központi Szakosztály elnöke levezetné a záró plenáris ülést és összefoglal­ná a tanácskozás tanulságait. (Főcze Lajossal készült interjúnk lapunk 5. oldalán olvasható.) B.Zs. Tanítónak alkalmas A békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskolán az idén is megtartották a tanítói pályára készülő fiatalok előalkalmas- sági vizsgáját — tájékoztatta la­punkat Erdmanné Jenes Margit, a főiskola főtitkára. Mint mond­ta, az idén 80 jelentkező méret­tette meg magát a testmozgást, az ének-zenei és vizuális képes­ségeket, valamint a beszédmű­velést felmérő előalkalmassági vizsgán. Közülük 58-an estek át a szűrőn. Ok alkalmasak a tanító pályára, jelentkezhetnek tehát a főiskolára, s ott szóbeli felvételi vizsgát tehetnek. Öten voltak olyanok, akik a tavalyi alkal­masságin kiestek, ám kis gya­korlással most ők is átléphették ezt az első „küszöböt”. Tizenhét diáknak tanácsolták azt, hogy egy-egy képességüket fejleszt­gessék még az áprilisi alkalmas- sági vizsgáig. Tizenkét pont Romániának Olvasom kolléganőm írásá­nak felcímét, s a fejemhez ka­pok. „Békés és Arad megye együttműködése előtt Stras- bourgban bezárultak az aj­tók.” De hát miért, és leg­főképpen: meddig? Ez utób­bira ott van válasznak a főcím: „Amíg Románia nem változ­tat törvényein...” Vajon azok alapján, amiket kint láttunk és hallottunk, szá­míthattunk-e másra!? Mert­hogy a semminél többet remél­tünk, az nyilvánvaló. Őszinte hittel ezért kezdeményeztük a testvértelepülési kapcsolatok felvételét, az ideiglenes, majd a végleges határnyitásokat, a polgármester-találkozókat, a Kézfogásokat. Kezdetben csak a rokoni, a baráti, illetve a sport- és a kulturális kapcsola­tok ápolását hangsúlyoztuk, majd egyre többször szóltunk a határmenti (kis)térségek egy­másra utaltságáról, gazdasági együttműködésük szükséges­ségéről. Mi tagadás, elbűvölt bennünket „természetes part­nereink” szívélyessége; a ba­rokkosán kígyózó mondatok­ból mindig kiértettük azt, ami kedves volt a fülünknek. Köz­ben pedig elhessegettük ma­gunktól a baljós gondolatokat, „apró-cseprő” dolgokkal egyáltalán nem foglalkoz­tunk. A határ átjárhatóságá­ról, a két ország közötti tele­fonkapcsolat színvonaláról, a cégbejegyzések és a pénzügyi átutalások tortúráiról, a to­vábbra is végletesen centrali­zált s éppen ezért mindenható állami bürokráciáról össze­gyűlt tapasztalatainkat sem vertük nagydobra. Miért? Egyrészt azért, mert mindenki tud róluk, másrészt pedig azért, mert innen úgysem vál­toztathatunk rajtuk. Az a fő, hogy mielőbb tető alá hozzuk az együttműködést. Hát erre mondtak most ne­met Strasbourgban. Ha ettől Románia lóhalálában elkezdi az ajánlás 12 pontjának beépí­tését saját törvényeibe, azt mondom, helyesen tették,, hogy lesöpörték az asztalról dr. Simon Imre levelét. De ha vé­letlenül mégsem ez történik, akkor Strasbourg az én sze­memben olyan kártyajátékos­hoz válik hasonlatossá, aki semmit sem kockáztat, mert csak... kibicel. Ménesi György Betongerendák, áthidalók gyári árnál 25%-kal olcsóbban, Wienerberger téglagyár termékei áremelés előtt gyári áron befizethetők február 1-jéig. Magyar cement telepi áron: 990 Ft/q. 30 q felett házhoz szállítva: 1020 Ft/q. Hejőcsabai diszpozíció befizethető: 760 Ft-os áfás áron, szállítása saját fuvareszközzel. Fenyő fűrészáru, szigetelők, nyílászárók, padlóburkolók nagy választékban. Tüzelőakció tavalyi áron, amíg a készlet tart! Mányoki brikett 1180 Ft/q Koksz, 40—80 mm szemnagyságig 2480 Ft/q Tatai brikett 1180 Ft/q EP—1 kocka darabos 1030 Ft/q Dorogi brikett 1150 Ft/q Pécsi iszap 960 Ft/q Lengyel darabos 1280 Ft/q Fűrészelt vegyes tűzifa 650 Ft/q Lengyel lángborsó 1240 Ft/q Fűrészelt akác tűzifa 750 Ft/q 30 q feletti vásárlásnál Békés megyében díjtalan házhoz szállítás. Viszonteladóknak további kedvezmény. Áraink az áfát is tartalmazzák! Kisebb tételek házhoz szállítását is vállaljuk! Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. Telefonszámaink: « (66) 441 -264, (66) 453-687. | BORBÉLY MMM TÜZÉP MU\BÉKÉSCSABA BERÉNYI ÚT 140.

Next

/
Oldalképek
Tartalom