Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1996-01-18 / 15. szám

BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP KramlíS Nyugdíjasok közgyűlése. Tizenkilenc sarkadi nyugdíjas­szervezet vezetője találkozik ma 14 órakor a helyi művelődési központban, hogy megvitassák a tavalyi esztendő záró köz­gyűlésének részleteit. Mint a 19 szervezetet összefogó Sarkadi Nyugdíjas Egyesület elnöke, Kiss Lajos elmondta, az ünnepi záró közgyűlést (melyre közel 400 meghívót küldenek ki) janu­ár 24-ére tervezik. Látogatási tilalom. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézete a békéscsabai Réthy Pál Kórházban az influenzás meg­betegedések miatt határozatlan időre elrendelte a szülészeti, új­szülötteket gondozó és gyer­mekgyógyászati osztályokon a látogatási tilalmat. Kép-választás. Ma délután 2 órakor nyílik az a képzőmű­vészeti kiállítás a békéscsabai polgármesteri hivatal Mokos termében, amelynek anyagából a hivatal iroda- és csoport- vezetői válogathatnak a munka­szobák díszítésére. A városháza raktárában számos képzőművé­szeti alkotás, festmény gyűlt össze az évek folyamán, ame­lyeket a közművelődési csoport munkatársai így kínálnak fel kollégáik munkahelyi környe­zetének esztétikusabbá tételére. Politikai nagygyűlés. A Független Kisgazdapárt janu­ár 20-án 17 órakor Gyulán, a sportcsarnokban politikai nagy­gyűlést, január 21 -én 15 órakor Mezőkovácsházán, a művelő­dési házban választási nagygyű­lést tart, ahol bemutatkozik Róka Ferencné, a Kisgazdapárt polgármesterjelöltje. Mindkét nagygyűlés szónoka dr. Tor- gyán József, a Kisgazdapárt or­szágos elnöke. Fórum. Január 18-án 17 óra­kor választási fórumot tart Reformátuskovácsházán, az ál­talános iskolában az MSZP vá­rosi alapszervezete. Jelen lesz Kürtösi Zsigmond polgármes­terjelölt és Tóth Sándor ország- gyűlési képviselő. Vezetőségválasztás. A Vöröskereszt kevermesi szerve­zete január 18-án 16 órakor a helyi művelődési házban tartja taggyűlését. Napirenden szere­pel többek között a vezetőség és a küldöttek megválasztása. „MIALATT AZ IGAZ­SÁG ELŐSZOBÁZIK, TÍZ HAZUGSÁG JUT SZÓHOZ.” (Móra) MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 18., csütörtök Vendéglővel és diszkóval bővült a Phaedra Napközben önkiszolgáló étteremként, esténként pedig hagyo­mányos kisvendéglőként üzemel a napokban nyílt Holsten söröző Békéscsabán, a Phaedra mozi mellett FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Már régóta hiányzott Békéscsa­báról egy olyan hely, ahol este tíz után is bárki magtalálhatja az ízlésének és pénztárcájának leg­inkább megfelelő ételt, italt, ahova bármikor elvihetjük messziről jött vendégeinket. A Phaedra mozi környékén még látszanak az építkezés nyo­mai, de a városban már szájról szájra jár a híre a napokban nyílt Holsten sörözőnek és a Win­chester Pub nevű diszkónak. A sörözőben délután háromig önkiszolgáló rendszerben, olcsó és ízletes ételekkel várják az ebédelőket. Némi átrendezés után pedig ugyanez a helyiség este hagyományos kisvendéglő­ként üzemel. Az üzlet vezetői szeretnék, ha nem csak a városban, hanem leg­alább száz kilométeres körzetbe híre menne a helynek: hiszen aligha találni manapság olyan vendéglátó egységet, ami három moziteremmel, egy két-három- száz fős állófogadás megrende­zésére alkalmas diszkóteremmel, önkiszolgáló étteremmel és — ami sokaknak a lényeg — egy­szerre tizenegyfajta csapolt sörrel várja vendégeit. A.Gy. Kéznyújtás a sarkadi cigányságnak A Sarkadi Cigány Kisebbségi Önkormányzat tegnapi ülésén részt vett Rajki Tóth László, a helyi Családsegítő, Gondozási és Szociális Központ igazga­tója és Boros Ibolya, az 1-es számú általános iskola igazga­tó-helyettese. A cigány kép­viselők meghívott vendégeik­kel az együttműködési lehető­ségeket vették számba. Rajki Tóth László többek között el­mondta, hogy intézményük­nek már egy-két éve nincs se­gélyalapja, így csak tanács­adással, és különböző szociá­lis ügyek előkészítésével tud­nak segítséget nyújtani a helyi cigány lakosoknak. A képvi­selők kérték, hogy a Ceres Alapítvány által kiosztott parcellák elosztásánál ők is részt vehessenek. Rajki Tóth László elmondta, hogy véle­ményezhetik a benyújtott ké­relmeket, de a döntés joga a jövedelemigazolás és a kör­nyezettanulmány alapján a kilenctagú kuratórium kezé­ben van. Boros Ibolya abban kért segítséget a cigány képvise­lőktől, hogy azok különböző kérdésekben próbáljanak meg hatni a szülőkre. El­mondta többek között, hogy sok gond van azoknak a ci­gánygyerekeknek a beillesz­kedésével, akiket a szüleik nem járattak óvodába vagy iskolaelőkészítőbe. Sokszor maga a szülő sem hajlandó jó viszonyt fenntartani az iskolá­val vagy a pedagógusokkal. Több cigánytanulónál is gond, hogy év közben egyre hiányo­sabbak a felszereléseik, és né- hányuknál komoly magatar­tásbeli problémák is vannak. Az iskola azt szeretné—hang­súlyozta az igazgatóhelyettes —, ha minél több cigány szülő jönne el nyílt napokra, szülői értekezletekre, ha minél többet beszélgetne egymással szülő és pedagógus a gyerek érdeké­ben. —ria Blokádszerű húsipari betartás? (Folytatás az 1. oldalról) — A húsipar blokádszerű betartása. Ugyanis ha nem kapják meg a várt állami támo­gatást, „elorozzák” a terme­lőktől, vagyis csökkentik a felvásárlási árat. Nekünk a már megszületett állományt fel kell nevelni, el kell adni, de nem mi diktálunk. Az is az ágazat fonákságait jellemzi, hogy jobban megéri Békésből a Dunántúlra szállítani, mint egyes megyei feldolgozóhoz, mert hamarabb, többet fizet­nek. Jobban járunk a nagy tá­volság ellenére is. Sokszor közvetlenebb a kapcsolatunk velük — rugalmasabb terme­lésszervezésük miatt is —, mint mondjuk a Gyulai Hús­Nagy Sándor: „Olyan sza­bályzórendszerre számí­tunk, amely a termelőt ember­számba veszi” FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER kombináttal. Olyan központi szabályzórendszerre számí­tunk, amely a termelőt ember­számba veszi. — Ha jól értem, a termelők közvetlen támogatására gon­dol. — A nagyüzemi sertéstar­tóknak a leadott húskilogram­mot, az árbevételt könyvelni­ük, jelenteniük kell. Ez alap­ján kaphatnák ők az állami tá­mogatást, míg a kistermelők a felvásárlási jegyek szerint ré­szesülhetnének ebben. Ha el­marad a támogatás, a kiszol­gáltatottság, a ráfizetés követ­kezménye valóban az ólak ki­ürülése, az állatállomány kiir­tása lehet. Nyemcsok László Szexvonal: erotikus lihegés helyett „békahang...” (Folytatás az 1. oldalról) pótdíjat sem kell fizetnie... Mint Kopcsák Mihály, a 66-os és 68- as körzetszámú telefonokat üzemeltető Hungarotel Rt. igaz­gatóhelyettese elmondta, a korlá­tozásról először ők is az újságok­ból értesültek, tegnap óta viszont rendelkezésükre áll egy tájékoz­tató, amelyből kiderül, hogy a 90- es előszámú szolgáltatások közül kilenc továbbra is megmaradt, így például a Dallas tartalmát ismertető, a Hogy is van ez?, a Kabarévonal, a Labirintus, a Kapcsolt, a Munkaközvetítő, a Mindent vagy semmit, a Torpedó és a Szerencsekerék. Ezek is csak a 66-tal kezdődő számokról hív­hatók, egy majdani új központ letelepítésével az orosházi 68-as körzetből is hívható lesz majd. Hogy végtére is miért vezet­ték be a nemzetközi korlátozást? Az ok prózai. Az utóbbi időben nagyon megnőtt a bizonyos or­szágokba irányuló audiotex (au­tomata távhívásra szolgáló) kör­zetszámok körében a csalások száma, a vonallopóktól a hamis kártyákat használókig jelentős károkat okoznak a Matávnak, amely külföldre köteles fizetni, miközben ezt itthon már soha­sem tudja behajtani. Az biztos, hogy sok szülő nagy örömére szűkült a szex­telefonok használatának lehető­sége. Jellemző, hogy az első két napban senki nem hívta a 01-es számot azzal, hogy „hozzák be” neki azonnalira a „Buja csa- jok”-at... F. I. Közös ügyek Gyula és a megye vezetői előtt (Folytatás az 1. oldalról) Elindult a megyei kórház bővítésének folyamata — tájé­koztatott a megyegyűlés elnöke —, ezzel összefüggésben meg­tárgyalták az ingatlanügyeket. A kórház a jövőben néhány tulaj­donostól megvásárolja az érin­tett ingatlanokat. A tárgyaló felek áttekintették a várszínház működtetésére kö­tött megállapodást. A megye erre az esztendőre 5 milliót ígért, Gyula 7-et kért — a döntés a megyegyűlés kezében van. A gyulaiak felvetették, legyen kö­zös intézmény a várszínházból, de a megyei vezetők—a megyei képviselő-testület művelődési bizottságának ajánlása alapján — óvatosan reagáltak: addig nem lépnek, amíg nem konszoli­dálódik a helyzet a várszínház körül. A Gyulán működő múzeumi intézményekről is megoszlottak a vélemények. A megyei intéz­ményekre a gyulai önkormány­zat 3,1 milliót szándékozik for­dítani, ezt a pénzt a megye ke­vesli. Egyébként a gyulaiak fel­vetették, hogy az általuk működ­tetett két múzeumot is átadnák a megyei önkormányzatnak — fogalmazott Simon Imre. A gyulai Tourinform iroda a megyétől eddig 1 millió forintot kapott (összesen 4 millió áll a rendelkezésükre). A gyulaiak viszont szeretnék, ha a megyei önkormányzat 1,4 millióval se­gítené a Tourinform működését. A téma az illetékes bizottságok elé kerül. Békés megye idegenforgalmi kiadványának elkészítéséhez 2 millió forintot kértek megyei forrásból (Gyula 300 ezer forint hozzájárulást vállal). A 7 milliós költséget felemésztő kiadvány ügyét elnapolták, mert a megyei vezetők kevesellték a külső szponzorok részéről tervezett 300 ezer forintot. Az elképzelé­sek szerint megbíznak egy szervezőirodát, amely megvizs­gálja, lehetséges-e nagyobb összegű hozzájárulást kérni a szponzoroktól. A tanácskozáson terítékre ke­rültek a Gyula által megyei mű­ködtetésre átadott intézmények. Karbantartásra, felújításra a me­gye 4,5 millió forintot igényelt Gyulától, az ígéret viszont 3,1 millió. Megtárgyalták még egyebek mellett a Thermál Kempinggel, a csabai repülő­térrel, a vendégházzal, illetve az ivóvízminőség-javító program­mal összefüggő, mindkét felet érintő kérdéseket. L. E. Gépjárműadó Mezőkovácsházán Mint köztudott, a kormány ren­deletben módosította a gépjár­műadóról szóló önkormányzati lehetőségeket. A testületek két árhatár között választhattak, hogy a településeken milyen nagyságú adót érvényesítenek. Figyelembe véve a lakosság te­herbíró képességét, valamint azt a tényt, hogy a gépjárműveket már ezen kívül is több központi kötelezettség terheli (üzem­anyagár, biztosítás...), ezért Mezőkovácsházán a legalacso­nyabb díjtétel mellett voksolt a testület. Eszerint, a személygépkocsik önsúlyát alapul véve, minden megkezdett 100 kg után 400 fo­rint adót kell fizetni, amely ön­magában is duplája az eddigi díj­nak. Hitoktatás az óvodában Van még ingyenes influenza elleni oltóanyag Agrárszakembereknek Informatikai rendszerének kiépí­tésén munkálkodik teljes lendü­lettel a Magyar Agrárkamara. Az átfogó agrárinformációs rend­szernek fontos pillérei a Magyar Agrárkamara szervezésében dol­gozó gazdajegyzők. Számukra, közelebbről négy megye, Békés, Csongrád, Heves és Jász-Nagy- kun-Szolnok megye gazdajegy­zői számára tartanak most három­napos továbbképzést Gyulán. Tegnap, január 17-én kezdő­dött a szakmai program, melyen dr. Csikai Miklós, a Magyar Ag­rárkamara elnöke tartott nyitó- előadást. Beszámolt a kamara ta­valyi évéről, az agrárgazdaságot érintő főbb törvényi változások­ról. Délután a Pénzügyminiszté­rium szakembere az ágazatra vo­natkozó szabályozókról, a pályá­zati lehetőségekről, az ágazatnak juttatott állami támogatásról adott tájékoztatást. A továbbkép­zés pénteken, szakmai fórummal zárni. Az istenségről való kérdések, rejtélyes talányok mindig is fog­lalkoztatták az emberiséget. És ez minden bizonnyal így is lesz egészen az idők végezetéig. Most nem az a szándékunk, hogy állásfoglalásra sarkall­junk, de egy szempontot semmi­képpen sem hallgathatunk el. Ha az emberiség betartaná a tízpa­rancsolatot, a világ más lenne. Elképzelhetően jobb. Az em­bert, mint annyi más dologra az életben, tanítani, nevelni kell. És az nem baj, sőt ha minél előbb, mondjuk az óvodás korában tör­ténik. Eleken, a 3-as számú óvo­dában hitoktatás folyik. —Mióta és milyen intenzitás­sal? — kérdeztük Singer Éva óvónőtől, a békéscsabai teológi­ai tanfolyam másodéves távhall­gatójától. — A harmadik éve folyik óvodánkban hitoktatás. Heti egy-egy alkalommal a nagycso­portosoknak, illetve a kiscso­portosoknak adunk elő. — A kicsinyeket valószínű­leg sajátságos módszerrel ta­nítják. — Igen, megpróbáljuk szemléletesebb módszerekkel bevonni a gyerekeket a hit vi­lágába. Először megbeszéljük a tudnivalókat, majd eljátszuk a történeteket. Emellett sokat énekelünk, ami nagyon hatá­sos. — Bizonyára sok élményt, történetet tudna felsorolni. — Igen. Most kettőt szeret­nék elmesélni. A Mikulásra ké­szülve, Miklós püspök szerepét is elmeséltük. Az oktatást köve­tő napokban bejött egy szülő az óvodába, hogy gyermeke oda­haza valami Miklós püspökről mesél. És hát miről is van szó tulajdonképpen? A történetből kiderül, hogy a gyerek oktatja a szülőt. A másik pedig a szere- tetről szól. Adventkor gyertyá­kat gyújtottunk, és az ajándéko­zás meghittségéről beszélget­tünk. A gyerekek elmondták, hogy ki milyen ajándékot szeret­ne kapni karácsonykor. Az egyik csöppség kijelentette, hogy ő nem magának szeretne kapni meglepetést, hanem a kis­testvérének. Valahol itt kezdődik a humá­num, az emberséges magatartás. Remélhetőleg ezeknek a gyere­keknek a szíve később, felnőtt korban sem keményedik meg. Akkor sem önmagának, hanem embertársának szeretné a jót. Akkor pedig valóban szebb vi­lág lesz. b—t— (Folytatás az 1. oldalról) A járványügyi szakemberek által jól ismert, hogy az influenza elleni oltásokat legcélszerűbb az influenzaszezon előtt elvégezni, ekkor ugyanis még nincs vagy jelentéktelen a víruscirkuláció. Ekkor kicsi a valószínűsége, hogy az oltott személyek azelőtt fertőződjenek, mielőtt az oltást követő immunitás kialakul. Az influenzamegbetegedé­sek halmozódása, illetve jár­vány kibontakozása sem jelenti akadályát az influenza elleni ol­tások további végzésének. Az országos influenzajárványok 6— 10 hétig is eltarthatnak, tehát a járvány tartama alatt, különösen annak elején végzett védőoltásokat követően a 10—14 nap alatt kifejlődő immunitás a járvány későbbi szakaszában bekövetkező fertőzés ellen nagy valószínűséggel védelmet biztosít. A fentiek figyelembevételével a még raktárunkban meglévő ol­tóanyag teljes mértékű felhaszná­lása indokolt és szükséges a megelőzés érdekében. A jelenleg kiadásra kerülő oltóanyagból a krónikus betegeken, 60 éven fe­lülieken, egészségügyi és szociá­lis intézményi dolgozókon kívül — indokolt esetben — azok a személyek is olthatok ingyene­sen, akiknek járványos körülmé­nyek közötti esetleges megbete­gedése jelentősen rontaná alap­vető szolgáltatások biztosítását (pedagógusok, közlekedési, ren­dészeti dolgozók stb.). Fentiek ér­telmében kérem, éljenek minél többen az ingyenes védőoltás lehetőségével, egészségük meg­védése érdekében.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom