Békés Megyei Hírlap, 1996. január (51. évfolyam, 1-26. szám)
1996-01-17 / 14. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1996. január 17., szerda Megkérdeztük olvasóinkat Megéri-e disznót vágni otthon? Megyesi Andrásné 41 éves, orosházi kereskedő: — Igaz, hogy sok, aprólékos munka van a disznótorban, de megéri. A boltban olyan drága már minden húsféle, hogy érdemesebb a hűtőszekrénybe nyúlni. Mi az idén anyósomékkal közösen vágtunk egy több mint 2 mázsás disznót. A két család részére bőségesen lett belőle minden. 40 szál szalámi került a kamrába, de nagyon szeretjük a májast és a disznósajtot is, nem beszélve a sonkáról, ami majd jó lesz hűsvétra. Oláh Sándor 64 éves, orosházi, nyugdíjas: —Annak éri meg disznót vágni, aki fel is tudja nevelni. Úgy kifizetődő, ha több jószágot tart valaki. Nem is tudom, megfizethető-e például, ha valaki egy fél disznót akar megvenni a feldolgozás érdekében. Mi a hatvanas években vágtunk utoljára. Pedig de szeretjük a „disznósá- gokat”! A finom abált szalonna valamikor 30 forint volt a boltban, manapság viszont az is drága. Meg kell gondolni, hogy a nyugdíjból mikor és mit veszünk. Lövei Istx’án 66 éves, orosházi, nyugdíjas: — Mindig hizlaltunk malacokat leadásra és saját részre is. Mostanában viszont nem bajlódunk a jószággal, nem éri meg. Ennek ellenére karácsonyra mi is vágtunk egy disznót, olcsóbban lehetett hízott sertéshez jutni. Az „áldozat” 2 mázsás volt, a finomságok zöme hűtőládába került, a füstölt dolgok a kamrában vannak. Az 5 tagú családnak hat hónapig biztosan lesz mihez nyúlnia. Habár a gyomrunkkal óvatosan kell bánni! Miszlai Sándor 24 éves, orosházi hentes: — Aki nem tudja felnevelni a disznókat, netán nem tud megvásárolni egy egész sertést, annak biztosan nem éri meg az otthoni vágás. A hozzám betérők zöme kispénzű nyugdíjas. Ha a télire valóról akarnak gondoskodni, akkor vesznek 20 kiló húst és saját kedvük, ízlésük szerint készítik el például a kolbászt. Én bérházban élő ember vagyok, nem is tartok, nem is vágok disznót, de disznótorba szívesen megyek. Jelentős megtakarítás A füzesgyarmati képviselő-testület még a novemberi ülésen úgy döntött, hogy az idei évi emelések előtt megvásárolja a diósgyőri gyártól az 1996-os évben esedékes útépítésekhez szükséges kohósalakot. A nélkülözhetetlen útalapanyag szállítását a napokban fejezték be. Ezzel az előrelátó lépéssel az önkormányzat jelentős pénzösszeget takarított meg. Békés megyei lakosok figyelem! AKCIÓ! KlSMj/IUSI ßmifii fURD-THÍRM nyílászárói gyári ár —20% engedménnyel 1996. január 31-éig kaphatók. MEGRENDELHETŐ Békés megyében kizárólag: Molonit Kft., 5820 Mezőhegyes, Battonyai út 12., telefon: 06 (60) 301-176. és az rt. mintaboltjában, 6400 Kiskunhalas, Felsőipartelep 1., telefon: (77) 321-244. □ □ □ l Nyitva: hétfő szünnap, c keddtől péntekig 7.30—15.30 óráig, szombat 7.30—10.30 óráig. Munkáltatói adóelőleg A munkáltatói adóelőleg levonással kapcsolatos adószabályváltozásokhoz az APEH-től a következő tájékoztatást kaptuk: azok a munkáltatók, akik az 1995. december 31-éig hatályos személyi jövedelemadó törvény 52. §-ának (1) bekezdése szerint az APEH által előzetesen elfogadott módszert alkalmaznak az adóelőleg megállapítására, ezt a módszert külön engedélyeztetés nélkül továbbra is alkalmazhatják. Nem kell külön engedélyt kérni, ha e módszerbe a náluk kifizetett összes jövedelem (pl. az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély javára a munkáltatói tag által befizetett hozzájárulás, átvállalt biztosítási díj) figyelembevételével a két adótábla együttes alkalmazását és az arányos adójóváírást beépítik úgy, hogy ezáltal az év végi (pozitív vagy negatív) adókülönbözet mérséklődik. Nem kell külön engedélyt kérni annak sem, aki előzetesen engedélyezett és az előzőek szerint átalakított programot most vezet be. Nyugdíjas pókászok Tavaly a gyomaendrődi Körösi Halászati Szövetkezetnél nyolcszáznegyvenen váltottak engedélyt a kisszerszámos halászatra. A nyugdíjas hobbihalászoknak az idei esztendőre kedvezményt ajánl a szövetkezet. Akiknek januári nyugdíja nem haladja meg a tizenkettőezer-kettőszáz forintot, azok nyolcezer forintért kapják meg a szövetkezet területén lévő valamennyi élővízre, illetve csatornára szóló engedélyt. Azok akik már kiváltották az engedélyt, ám jogosultak a kedvezményre, nyugdíjszelvényük beküldése után, visszakapják a különbözetet. A Budapesti Árutőzsde hírei Megállt a búzapiacon az áremelkedés, szilárdulás tapasztalható, kiegyensúlyozott eladói és vevői részvétel mellett. A kukoricapiacon az árak nem változtak, az üzletmenetre a vételi nyomás jellemző. A napraforgóárak nem változnak, vevő nincsen. A sertéspiacon limitnapos csökkenés tovább tart mind a közeli, mind a távoli határidőkre. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t ajánlati ársáv Március 17 800 16 000—18 000 17 750—18 200 17 750—18 000 Október Búza Ft/t 18 150 17 900—18 150Március 17 060 26 800—27 000 27 360 Július 18 790 18 400—18 900 18 750—19 000 18 750—18 900 Napraforgó Ft/t Október 42 000 42 000—42 300 EU vágósertés I„ Ft/kg Február 188,00 188,00—192,00 Március 189,00189,00—193,00EU vágósertés II., Ft/kg Február 192,00 192,00 Március 192,00192,00—200,00Ballai Pál BÁT-tőzsdetag Értelmet az éveknek Megváltozott munkaképességgel is Ez a jelmondata a Megváltozott Munkaképességűek Békés Megyei Egyesületének (MMBE). Králik Mátyásnét, az egyesület elnökét kérdeztük az MMBE megalakulásának körülményeiről, céljáról, az eddig elért eredményekről és további terveikről. — Egyesületünk 1995. április 20-án alakult Jackli István, a Megváltozott Munkaképességűek Országos Egyesülete elnökének és Bartók Tamásné, a Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ osztályvezetőjének kezdeményezésére huszonkét fővel és hat pártolótaggal. Jelenlegi taglétszámunk 42, és 12 pártolótagunk van. Működésünkhöz az induláskor pénz nem állt rendelkezésre —a minimális tagdíjon kívül. Pályázat útján a megyei önkormányzattól tízezer, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatától pedig 25 ezer forintot kaptunk. Alapvető célunk: elősegíteni és támogatni a megváltozott munkaképességű emberek munkaügyi, egészségi, pszichológiai, szociális és információs rehabilitációját, érdekvédelmét, valamint fő célkitűzésünk még, hogy tagjaink egymást ismerő és segítő közösségre találjanak. Egyesületünk vezetői, szervezői munkájukat anyagi ellenszolgáltatás nélkül végzik, mivel rrtaguk is megváltozott munkaképességűek, ezért teljes mértékben átérzik „sorstársaik” gondjait, problémáit. Állandó helyiségünk még nincs, de ígéretet kaptunk arra, hogy a békéscsabai ifiház az idén otthont ad nekünk. A napokban tartottuk második taggyűlésünket a megyei önkormányzat nagytermében, amit térítés nélkül bocsátottak rendelkezésünkre. Az egyesület cégbírósági bejegyzése folyamatban van. Céljaink 1996-ban: m indenekelőtt támogatókat keresünk, és igyekszünk minden pályázati lehetőséget kihasználni. Szeretnénk felvenni a kapcsolatot kulturális intézményekkel annak érdekében, hogy jótékonysági kultúrműsorokat szervezzünk. Részt kívánunk venni a szociális kerekasztal munkájában, melynek létrejöttét a polgármesteri hivatal szociális irodája kezdeményezte. Ebben a széles körű összefogásban nagy lehetőséget látunk. Tudom, hogy a kitűzött célok elérése sok munkát, kitartást igényel, de mindenképpen megéri. így viszont nehéz helyzetben levő tagjaink számára is bizonyossá válik, hogy további életüknek értelme van. Tagjaink sorába várjuk azokat az embereket, akik alapszabályunkkal egyetértenek, és ebben a nemes munkában részt kívánnak venni. Csekkszámlaszám: Kondo- rosi Takarékszövetkezet Békéscsabai Belvárosi Kirendeltsége, 5370007215704779. Dóczi Magdolna / Értékel a román kisebbségi önkormányzat Az 1994-ben megalakult Román Kisebbségi Önkormányzat tennivalókban gazdag évet tudhat maga mögött. Érvényesítette az alapvető feladatként kitűzött városi román nemzetiség érdekei-, nek védelmét és képviseletét, kapcsolatot alakított ki a polgár- mesteri hivatallal, a Békéscsabai Román Szövetséggel, az ortodox egyházzal, a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatával, valamint a Békés Megyei Nemzeti és Etnikai Bizottsággal és magánemberekkel. Szívesen fogadja ötleteiket, javaslataikat, hasznosítja azokat. A rendelkezésre álló jogi és gazdasági eszközök igénybevételével elősegíti a helyi román kisebbség kulturális és gazdasági életének megszervezését. Erre a csoportra a kisebbség mellett mások is szavaztak, így a hozzájuk forduló— az etnikumhoz nem tartozó — embereket is támogatják. Az önkormányzat új intézmény, előzetes tapasztalattal nem redelkezik, ezért minden problémával most kell szembenéznie. A szellemi kultúra megőrzésén túl az anyanyelv ápolása nehéz feladat, mert Békéscsabán nincs román oktatási nyelvű intézmény. A csoport tavaly az általános iskolások és a felnőttek részére nyelvoktatást szervezett, ez utóbbi képzést beindították. A helyzet javítása érdekében az önkormányzat munkakapcsolatot szeretne kialakítani a nyelv tanítására vállalkozó általános és középiskolákkal, továbbá a főiskolával is. A Kemény Gábor Szakközépiskolával már folyamatban van az együttműködési megállapodás megkötése. Grósz György, a kisebbségi önkormányzat elnöke arról is beszámolt, hogy részt vettek a Battonyai Román Kulturális Napon, a békéscsabai Oriens ’95. Tavaszi Fesztiválra megszervezték a román csoportok fellépését és román gasztronómiai napokat is tartottak. Ez évi terveik között gyermek vers- és prózamondó verseny, író-olvasó találkozó, kiállítások és millecentenáriumi programok szerepelnek. B. Takács Marianna
