Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-09-10 / 289. szám

m MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 9-10., szombat-vasárnap Földink volt, Kiss Bá­lint lelkész, egyházi író, az MTA tagja 1772-ben ezen a napon született Vésztó'n, és 1853-ban Szentesen halt meg. Debrecenben tanult te­ológiát. 1798-ban egy évet a jénai egyetemen töltött. 1799-tól lelkész Szentesen. 1836-ban esperes és iskolai felügyelő'. Számos népisko­lai tankönyvet írt, melyek három évtizeden át haszná­latban voltak. Tátika Sarkadon. „Karácsonyi tátika” címmel rendeztek Sarkadon városi tátikaversenyt a hét végén. A Bartók Béla Művelődési Központban tartott népszerű gyermekvetélkedő fődíjasa Molnár Kitti lett, aki társá­val, Lakatos Zsanettel a cso­portos versenyt is megnyer­te. (Mindketten az 1-es isko­lai tanulói.) A rendezvény szponzorai Pribék György, Őré Tamás és Virág Sán- domé sarkadi vállalkozók voltak. Q KfT § BÉKÉSCSABA A CSABACENTRUM Kft. karácsonyi meglepetése 10-20-30-40% engedménnyel különböző árucikkek: — női hálóingek, — gyermekpulóverek, — názicipők, papucsok, — függönyök, — pamut méteráruk, — törölközők, frottír anyagok, — férfi-, gyermekdzsekik, — női kosztümök. Műszaki cikkek kedvező áron kaphatók! Nyitva tartás: december 9-én szombaton 9—16 óráig, 10-én, vasárnap 9—13 óráig. Békéscsaba, Szent István tér 14. Rázga karnagy úr Weiner-díjas Szerdán adták át Budapesten a Magyar Alkotóművészek Or­szágos Egyesülete zenei tagoza­tának idei díjait. A Weiner Leó Zenei Alapítvány díját kapta ki­magasló művészi és zenepeda­gógiai tevékenységéért Rázga József Erkel-díjas karnagy, ko­rábban a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművé­szeti Szakközépiskola igazgató­ja és az iskola leánykarának kar­mestere. Mindössze öten része­sültek elismerésben, köztük a békéscsabai származású Garay Attila dzsessztanár is. Rázga karnagy űr mindenek­előtt a békéscsabai zeneiskola megszervezéséért és az ott folyó színvonalas képzés, valamint a Bartók Béla Leánykar számos hazai és külföldi sikerének elis­meréseként kapta meg a Wei- ner-díjat. Éppen három eszten­deje, 1992 decemberében ment nyugdíjba; húsz esztendő után mondott búcsút az iskolának. Nyár óta a leánykart is átadta Két kórussal is készül kará­csonyi hangversenyre (ARCHÍV FOTÓ) fiatal kolléganőjének, és az is­kolában, ami életművének ne­vezhető, már nem tanít. —Aki kicsit is ismeri Ont, egy percig sem feltételezi, hogy munka nélkül telnének nyugdí­jas évei. — Valóban nem így van. Át­meneti felhígulása után sikerült újjászerveznem a Békéscsabai Bartók Vegyeskart, szeptember óta negyventagú a kórus, és re­mek hangulatban tudunk dol­gozni. Most a december 18-i ka­rácsonyi hangversenyre készü­lünk, amelyet közösen tartunk a kamarazenekarral és operaházi szólistákkal az evangélikus kis- templomban. Gydlán vezetem az ötventagú Erkel Vegyeskart, velük december 21-én lesz hangversenyünk a városházán. Ezenkívül a békéscsabai óvó­nők népdalkörével foglalkozom nagyon szívesen. — A kitüntetés nemcsak elis­merés, hanem bizonyosság, hogy érdemes volt, és talán kár­pótlás is... — Ez a díj nekem ismét hitet adott. Mindenért kárpótol, hi­szen a szakmától kaptam, a ti­zenegy tagú bizottság egyhan­gúan szavazta meg. Nehéz erről beszélni, nagyon méltatlan ér­zés, ha az ember hatvan után nem kell... Én nem tudnám elvi­selni, ha nem dolgozhatnék. — Jó egészséget és további sikereket kívánva szívből gratu­lálok! Niedzielsky Katalin Békés megye első Telebingó Ford ja. A 48. héten, a 0130 sorozat 52494 sorszámú szelvény tulajdonosa, aki Orosházán, a takarékszövetkezetben vásárolta szerencseszelvényét, nyerte a Ford Escort Club személygépkocsit. Az 51—52. héten egyébként a Telebingó több autót és egyéb nagy értékű nyereménytárgyat sorsol ki a megszokottakon felül Magyar-román építőipari szakszervezetek tanácskozása A három napja Békéscsabán tar­tózkodó román építőipari dele­gáció tegnap a szakszervezetek házában tájékoztatta a sajtót ma­gyarországi útjuk céljáról, ered­ményeiről. Mint Mihail Mun- teanu, a Román Építő- és Építő­anyagipari Szakszervezet okta­tási és nevelési titkára (a delegá­ció vezetője) elmondta, 1994 óta már második alkalommal talál­koznak magyar kollégáikkal. Tavaly Marosvásárhelyen hatá­rozták el a folyamatos együtt­működést, melynek következ­ménye ez a mostani, békéscsa­bai tanácskozás. A házigazda Magyar Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Dolgozók Szak- szervezeteinek Szövetsége elő­ször a Gyulai Bútoripari Kft.-t, majd az újkígyósi Akvaline szigetelőlemez gyártó céget mu­tatta be a román vendégeknek, akiket főként a magyarországi privatizáció menete érdekelte. Nagymihály János, a magyar építők szakszervezetének orszá­gos elnöke a feketemunka visszaszorításában kért segítsé­get a szomszédos országot kép­viselőktől, akik ígéretet tettek rá, hogy hazájukban a sajtó útján tájékoztatják a lakosságot, mi­lyen következményekkel jár a magyarországi feketemunka. Ugyanakkor kérték, hogy a ma­gyar kollégáik segítsék a román munkások legális magyarorszá­gi munkavállalását. Ezzel kap­csolatban jövőre konferencia összehívását tervezik. —ria Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendsze­resen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve eló'fizetól lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb szí­nes írásokat közlünk, megismerkedhetnek a szerkesztőséggel, a kiadóval. Hogyan „működik” a sportrovat? Megyénkben 36 sportágat „jegyeznek”, amit mintegy kétszáz klub több mint két és fél száz szakosztályában űzhetnek a fiatalok. A tömegsportot nem számítva összesen tízezer iga­zolt versenyzővel 300 edző foglalkozik. E temérdek csapat, illetve egyéni versenyző eredményeiről, a bajnokságok sokféleségéről számolunk be folyamatosan hétről hétre, nap­ról napra. Természetesen előnyt élveznek lapunk hasábjain a nagy közönségvonzatú, illetve nagy érdeklődésre számot tartó sportágak, így a labdarúgás, amelyet az NB I-től a hatodik vonalig, a megyei III. osztályú bajnokságig részletesen köz­lünk. „Szentírásnak” tekintjük, hogy minden NB I-es eseményről, így a labdarúgás mellett a kézilabda-, a kosárlab­da-, a röplabda-, az asztalitenisz-bajnokikról, kupamérkő­zésekről már a másnapi lapunkban olvashassanak előfize­tőink, vásárlóink. De ugyanilyen előnyt élveznek azok a sportágak, amelyekben legalább a hazai mezőnyben az „erősebbek” között jegyzik a Békés megyei szakosztályt vagy klubot. így frekventált helyet kap a sportoldalon a torna, az atlétika, az úszás, a karate, a súlyemelés, a lovaglás, a salakmotorozás, az ejtőernyőzés és sorolhatnánk még siker­sportágainkat. Nemzetközi kitekintésben az olimpiaés a labdarúgó-világ­bajnokság élvez előnyöket, de mostanában a nemzetközi kupaporondra kilépő focicsapatoknak is helyet szorítunk be­számolóink között, legyen egy-egy esemény befejezési idő­pontja lapzárta előtt közvetlenül. Ugyanígy igyekszünk más sportágak legnagyobb eseményeit is figyelemmel kísérni. Riportjainkban mindig az aktualitáshoz kötődő témákat igyekszünk feldolgozni, vagy a legérdekesebb embereket, sportolókat, vezetőket bemutatni. Mindezt napjainkban három és „fél” státuszban lévő belső munkatársunk igyekszik megoldani, nevezeteseniávo/- Péter rovatvezető, Fábián István főmunkatárs, Verasztó Lajos munkatárs és a „fél”, azaz félállású — Hankó György. De munkánk hiábavaló lenne, ha nem segítené csaknem hetven lelkes, naprakész tudósító a sportrovat munkáját. T p Lappangó arzén helyett jó víz Az egészséges ivóvíz kérdése szerepelt a péntek délutáni köz­meghallgatás középpontjában Szarvason. Nem véletlenül, hi­szen a ’80-as évek közepén itt fedezték fel az országban az ar­zént az ivóvízben. A későb­biekben a „veszélyes kutak” vizét keverték, így a Körös-parti város be sem kerülhetett a korábbi évek négy milliárdot felemésztő ivó­vízjavító programjába. A közemghallgatás vendége Hosszú Szilárd, a Békés Megyei Vízművek Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy a Maros horda­lékkúpja alól várhatóan ’96 nya­rára érkezik meg Szarvasra a jó víz. Ez minőségben, ízben és illa­tában eltér majd a jelenlegitől, azonban teljesen megfelel az egészségügyi szabályoknak. Itt egyébként 1996. január 1-jétől 71,60 Ft + áfa lesz az ivóvíz köb­méterenkénti díja, ami 23 száza­lékos áremelést jelent. Az önkor­mányzat nem tudta felvállalni a 7—8 milliós kompenzációt, mi­vel a több száz milliós beruházás utolsó, jövő évi szakaszában 80 millió forintot kell saját erőként felvállalnia. Mint azt dr. Demeter László polgármester érzékeltette: a város történetében az ivóvíz­beruházás legalább akkora érté­ket képvisel, mint a gáz bevezeté­se. Szenes János Megkérdeztük olvasóinkat Mire költenék az önkormányzat pénzét? Dobos István, 70 éves, szeghal­mi nyugdíjas: — Mindenekelőtt több munka­helyet létesítenék. Aztán a város tisztaságára is nagyobb gondot (s persze több pénzt) fordítanék. A szeméttelep rendezésének kérdése évek óta nyitott. A város utcáin is egyre több a szemét, ezért meg kellene szüntetni az illegális szemeteléseket. A köz- biztonsággal sem vagyok meg­elégedve. Szerintem Szegha­lomnak sokkal több rendőrre és polgárőrre lenne szüksége. Takács Zoltán, 56 éves, vésztői nyugdíjas: — Élsősorban az iskoláknak és az óvodáknak adnék pénzt, hisz a tudás a legjobb befektetés. Ha fejlesztésre is jutna, akkor jár­dákat és aszfaltos utakat építenék. Itt Vésztőn a Malompuszta felé vezető utcák közül az Ősz, a Nyár és a Tavasz utcák sem szilárd útburkolatúak. Ezeket minden­képpen leaszfaltoztatnám. Ha még mindig maradna pénz, a fia­taloknak több programot szer­veznék, hisz ez is nagyon fontos. Varjúné Bai Márta, 30 éves, okányi, gyesen levő anyuka: — A gázberuházástól egyál­talán nem sajnálnám a pénzt, hisz a gázvezetékre nagy szük­sége volna Okánynak. A tele­fonhálózat fejlesztése is már na­gyon megérett. Két nyilvános fülkén kívül, több crossbáros ké­szülék nincs a községben. Munkahelyből sincs elegendő, sokan segélyre kényszerülnek. Márpedig a hosszú távú megol­dás nem a segélyezés, hanem a munkahelyteremtés lehet. Zsombok Kálmán. 57 éves, ker­tészszigeti traktoros: — Minden önkormányzati pénzt arra fordítanék, hogy Ker­tészsziget polgárai mind jobban érezzék magukat ezen a kis tele­pülésen. Igaz én most is elégedett vagyok; soha rosszabb helyzet­ben ne legyen ez a falu. Ha vala­milyen úton mégis több pénz folyna az önkormányzat kasszá­jába, akkor atz további parkosí­tásra, területrendezésre és segé­lyezésre fordítanám. S persze munkahelyeket is létesítenék. Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy takarékszövetkezetünk 1995. december 22-én és 1 996. január 2-án BANKSZÜNNAPOT tart. (Könyvelési és pénztári szünnap.) Kérjük szíves megértésüket. | Szarvas és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet T ' I MÉRNÖKÖK, ÜZEMMÉRNÖKÖK 1 FIGYELEM! A Pénzügyi és Számviteli Főiskola (Budapest) a legújabb ismeretek felhasználásával indítja Csongrádon a legeredményesebb KÖZGAZDASÁGI SZAKOKLEVELES MÉRNÖK másoddiplomás képrését. Jelentkezhetnek mindazok, akik mérnöki, üzemmérnöki oklevéllel rendelkeznek. Szervezi a: bt. a főiskola megbízásából i Küldjön válaszborítékot és mi tájékoztatjuk’ A szakon - a képzést idő fél évvel való meghosszabbításával mérlegképes | könyvelői képesítés szerezhető i Helyt szervezőnk: F ábián György igazgató Levélcím: f>640 Csongrád, Kossuth tér 1 Pt. 11. Batsányi János Gimnázium és Szakközépiskola Telefon: munkanapokon 7-14 sVáig (63) 381-211

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom