Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-12 / 291. szám
MEGYEI KORKÉP 1995. december 12.. kedd Szünetel a tanítás pénteken? Mint köztudott, a kormány és a pedagógus-szakszervezet nem tudott megállapodni, ezért várható, hogy a pedagógusok országszerte sztrájkolni fognak. Mint Tuskáné Papp Erzsébet, a békéscsabai oktatási, közművelődési és sportiroda vezetője elmondta, a városi pedagógus-szakszervezet is felállította a sztrájkbizottságot. A békéscsabai önkormányzat vezetői pedig kijelölték azt az ad hoc bizottságot, amelyiknek folyamatosan tárgyalnia kell a helyi szakszervezettel. A tárgyalások elsősorban a gyerekek ellátásával kapcsolatosak, hiszen a helyi erőknek nem feladatuk az ennél nagyobb jelentőségű kérdések megoldása. A sztrájkbizottság javaslatát a városi bizottság tegnap véleményezte, amit aztán visszajuttattak a sztrájkot szervezőkhöz. — A szakszervezettől kapott információk szerint pénteken várhatóan városszerte sztájkolnak a pedagógusok — tette hozzá az eddigiekhez Tuskáné. — Az is várható, hogy emiatt az iskolákban nem lesz tanítás. Fontos, hogy erről a szülők is időben értesüljenek, hiszen sokat segítenének, ha ezen a napon gondoskodnának gyermekeik ellátásáról. Akik ezt nem tehetik meg, azok számára a szakszervezettel és az iskolákkal közösen ügyeletet biztosítunk az oktatási intézményekben. Ennek megszervezéséről, részleteiről azonban még folynak a tárgyalások. —ria * Megalakult az orosházi sztrájkbizottság a pénteki közoktatási dolgozók megmozdulására való felkészülés alkalmából. Mint megtudtuk, az önkormányzattal való egyeztetések során a sztrájkolok vezetői vállalták, hogy korrekt módon tájékoztatják a szülőket, gondoskodnak ügyeletről. Ennek értelmében például Orosházán több óvodában is fogadnak olyan gyerekeket, akiknek elhelyezését az anyukák nem tudják megoldani pénteken. A középiskolákban nem lesznek tanulók, az általános iskolások viszont ebédelhetnek az Eötvös téri napközi konyhán. Az orosházi önkormányzat a megállapodás értelmében biztosítja a sztrájk idejére a sztrájkolok alapilletményét, de kéri, hogy a szakmai munka szüneteltetése idején is a munkavállalók munkahelyeiken tartózkodjanak. cs. i. Képeikből életöröm sugárzik Paksi Pálné csorvási alkotó Csendélet című képe előtt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Családtervezési és információs tanácsadás Az 1993-tól működó' családvédelmi szolgálatok tárgyi feltételeinek bővítésével a segítségnyújtás újabb formájának bevezetésére nyílott lehetősége a tisztiorvosi szolgálatnak. A hét elejétől kezdi meg működését Békés megye három városában a mobil telefonos családtervezési és információs tanácsadás. Sztárok a Fitnessben. Dallos Anna, az idei Miss California Fitness győztese, valamint Schorbert Norbert, az Egyesült Államok hadseregében kifejlesztett Army Aerobic magyarországi meghonosítója lesz a vendége a békéscsabai, Bajza utcai Fimess központnak december 13-án és 14-én 18, 19,20 és 21 órától. Pénzügyek terítéken. A füzesgyarmati képviselő-testület legutóbbi ülésén az utolsó negyedév várható pénzügyi helyzetével kapcsolatban elhangzott: a település bevétele valószínűleg több lesz a tervezettnél, míg a kiadás az előirányzottak szerint történik majd. így Füzesgyarmat sikeres esztendőként könyvelheti el az 1995-öt, s minden bizonnyal több intézmény maradvánnyal zárja az évet. Úgy tűnik, a település jövő évi költségvetésének sarokszáma várhatóan 285 millió forint körül mozog majd. Sallangmentes ábrázolás. Az Orosházi Festők Csoportjának újabb tagja, Fekete János mutatkozott be pénteken délután a Petőfi Művelődési Központ színháztermi előcsarnokában képeivel. A művész Kerti Károly, majd Rajki József irányítása mellett ismerkedett meg a képzőművészet alapjaival még diákként. Fiatal festőként alapítótagja lett a festők helyi cso- porjának, velük rendszeresen megjelenik kiállításokon. Fekete Jánost mindig foglalkoztatta az egyszerű, sallangmentes ábrázolás és látásmód. A kiállítás megtekinthető december 27-éig hétköznapokon 9-től 17 óráig. Jégpályára léptek? Tegnap Körösladány és Szeghalom között a csúszós út miatt fának ütközött egy személygépkocsi, benne két személy könynyű sérülést szenvedett. Szeghalom környékén egyébként lapzártánkig három gépkocsi landolt az árokban, egy olasz autóbusz pedig egy személyautónak csúszott — egyik esetben sem sérült meg senki. Mezőberény és Csárdaszállás között, a 46-os fó'úton tegnap 16.45-kor egy személygépkocsi és egy kisteherautó frontálisan ütközött. A rend- ó'rség esti adatai szerint ketten súlyosan sérültek, egy személy könnyű sérülést szenvedett, de az érintettek orvosi vizsgálata lapzártakor még tartott. Hajánem megperzselődteb. Szabadkígyóson tegnap délután egy 7x3 méteres sertésól égett, ennek eloltásához riasztották a békéscsabai tűzoltókat. Az állatokat sikeresen kiterelték az ólból, a kár értéke és a tűz keletkezési oka egyelőre ismeretlen. Az érdeklődő fiatal párok akár névtelen hívásait várják és készséggel fogadják a családvédelmi szolgálatok védőnői. A segítségnyújtás területei: családtervezési, fogamzásszabályozási, ifjúsági tanácsadás, személyes találkozás kérése, időpontA tegnap délutánra meghirdetett gyulai közmeghallgatás — bár eredeti tervek szerint a költségvetésről szólt volna —- központi témája a szennyvíz lett. A testület november 20-i döntése szerint ugyanis a városban fizetendő szennyvízdíjat egységesen 90 forintban állapították meg, függetlenül attól, hogy csatornázott területről van-e szó. Cserében azokról a területekről, ahol nincs jelenleg csatorna, ingyen szippantották volna ki a szennyvizet, a költségeken felül befolyt pénzből pedig a városi szennyvíztelep fejlesztését oldották volna meg. A döntés nagy felháborodást okozott, és ez a a hír valószínűleg egyeztetés, válsághelyzet esetén azonnali tanács gyors segítség- nyújtásra. Békéscsabán a 06-30-552278- as számot hétfőn és csütörtökön 14 és 15 óra között hívhatják. Orosházán a 06-30r552279- es szám él hétfőtől péntekig eljutott Lebenszky Attila polgár- mesterhez is, aki a meghallgatás első perceiben bejelentette: a testület döntését hatáskörénél fogva nem írta alá, tehát az kihirdetésre sem került. Ennek ellenére, több mint két órán át minden hozzászóló valamilyen módon ehhez az ügyhöz szólt hozzá. Kneif el Ferenc, a gyulai Közüzemi Vállalat igazgatója elmondta: nem tudja, mi lesz a végső döntés, de az biztos: valami megoldást találni kell, mert a városban évente 600 ezer köbméter víz folyik tisztítatlanul az Élővíz-csatornába, vagy a földbe — a városban lassan talajvíz helyett is szennyvizet találnak. Antal Gyöngyi 8-tól 14 óráig. Szeghalmon a 0630- 552-280-as számot szerdánként 13-tól 16 óráig tárcsázhatják a tanácsot kérők. A szolgáltatás célja, hogy a nem kívánt terhességek száma, az abortuszok és az ismételten terhességet megszakítók aránya csökkenjen. A családtervezési ismeretek, a hiteles információ, a tanácsadás intim körülményei, a szakember elérhetősége segíthet a tudatos és tervezett gyermekvállalásban. B. Zs. A tévé gazdálkodásáról Az orosházi önkormányzat kulturális bizottsága a napokban tartotta ülését. A napirenden három téma is szerepelt: a sporttámogatás rendszere, a helyi televízió gazdálkodása és az 1996. évi költségvetés. A bizottsági tagok egyetértettek abban, hogy az 1996. évi költségvetés ismeretében döntenek — a sportvezetők meghallgatása után — a támogatás hogyanjáról. A városi televízió gazdálkodása kapcsán elhangzott, hogy a jövőben több lehetőség is lenne a bevételek növelésére. A főszerkesztői poszt betöltésére elhangzott egy javaslat: pályáztassák meg a vezetői állást, mert a jelenlegi megbízott főszerkesztő, Kocziszki László mandátuma december 31 -ével lejár. A többség viszont úgy vélte, az 19%. évi költségvetés ismerete nélkül ne pályáztassanak, ezért 1996. március 31- éig meghosszabbították a jelenlegi főszerkesztő megbízatását. A Békés Megyei Felnőtt Amatőr Képzőművészeti Stúdiónak harminc tagja van. általában havonta egyszer találkoznak, képzőművészek munkásságával ismerkednek, ellátogatnak műtermekbe, a foglalkozásokat neves alkotók vezetik. Tegnap délután Békéscsabán, az ifjúsági házban dr. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a stúdió 16 tagjának alkotásaiból rendezett kiállítást. Ez a harmadik alkalom, hogy a korábbi mezőkovácsházi és csorvási bemutatkozás után ismét közönség elé lépnek az amatőr művészek, képeiket 1996. január Kőváry E. Péter, a Békés Megyei Nap főszerkesztője „kiakadt”. Lapjának tegnapi számában dörgedelmes dolgozatban határolódott el saját magától: bejelentette, kivonulnak a gyulai 3. számú iskolából (csak munkatársa hozzátartozóit hagyják ott), csináljuk mi a tanintézet évkönyvét, ha akarjuk. Ok csak üzleti alapon tudnak segíteni, s mivel oda az üzlet, hát mennek. Úgy tetszik, kedves főszerkesztő kollégám fölött kissé eljárt az idő. Az utóbbi időben mindenből mást olvas ki, mint ami oda írva vagyon. Ezúttal sem az volt lapjával a bajunk, hogy térítés ellenében vállalnak el egy munkát. Mindössze annyit bátorkodtunk megjegyezni, hogy ennek árát ne az iskolások szüleivel fizettessék meg, másfelől ne tekintsék a pedagógusokat olyan árucikk akvizitőrének, aminek semmi helye az iskolában. Ennyi, nem több. Erre lehetett volna azt mondani, rosszul látjuk a dolgot, vagy azt, hogy igazunk van. Ám ehelyett Kőváry E. Péter előkapta coltját és össze-vissza lövöldözött. Beszélt (írt) többek között valami „német birodalomról”, azt követően, hogy főszerkesztőségét egy német birodalom „találta ki”. Igaz, néhány tízmillió forint elverése, meg gyenge teljesítménye után a nagy német biro7-ig láthatják az érdeklődők. Békéscsabától Gyuláig, Körös- tárcsától Gyomaendrődig, Orosházától Medgyesegyházáig a megye számos települése képviselteti magát a kiállításon. Mint Pap István hangsúlyozta, a közelgő karácsonyra, a szeretet ünnepére segítenek ráhangolódni ezek az alkotások, hiszen végre nem a búslakodásról, nem az élet nehézségeiről szólnak. Az amatőr képzőművészek alkotásai között sok a megnyugtató, szép hangulati kép, az üde csendélet, a művekből életöröm és a művészet szeretete sugárzik. N. K. dalom előbb eladta őt lapostól, mindenestől a Postabanknak (annak „neve ugyebár a siker szinonimája”, meg „a Postabank az Postabank”), amely újabb öt hónapos gyenge teljesítmény után megvált tőle és lapjától. Kőváry E. Péter azóta házal, eközben nem restell kétes kalandjának folytatásához olyan cégektől is pénzt kérni, tőkéjüket használni, mint a Békés Megyei Vízművek Rt., amely épp a közelmúltban emelte a csabaiak nem kis bosszúságára a vízdíjat. (Szerencsés lett volna mindjárt egy ingyen előfizetést is bekalkulálni az áremelésbe.) Lapja indulásakor Kőváry E. Péter felhívott telefonon és arra kért, ne személyeskedjünk egymással lapjaink hasábjain. Rendben — mondtam, s megegyeztünk. Kőváry E. Péter eddig bírta. Az olvasókhoz és a szülőkhöz tegnap küldött üzenetében felrúgta ezt a megállapodást. Olyan útra lépett — mellesleg munkássága alatt nem először —, amilyenre csak nagyon ideges, ízlését vesztett ember szokott lépni. Valamikor, még a Békés Megyei Népújság szerkesztőségében ismertem egy becsvágyó, ám akkor még szimpatikus kollégát. Kőváry E. Péternek hívták. Tegnap ez a kolléga kiírta magát az emlékeimből. Árpási Zoltán Tisztázatlan ügyek és szennyvíz Gyulán Volt egyszer egy Kőváry E. Péter Meg kell küzdeni minden • művelődési házért Tegnap a Békés Megyei Művelődési Központ és a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezetének vendégeként Gyulán járt Vitányi Iván, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Torba Nándor, a Belügyminisztérium főtanácsosa. A rendezvény házigazdája, Pál Miklósné elmondta: — Hivatalosan most sikerült először egy asztalhoz ültetni művelődésiház-vezetőket és képviselőket. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évek adatai azt bizonyították: a lakosságnak igenis szüksége van a házak tevékenységére, mert nélkülük a közösségi együttlétek- nek egyszerűen nem lesz helye. Vitányi Iván sem tudott semmi biztatót mondani a jelenlévőknek: — Bár az önkormányzatok mindent megtesznek a művelődési házak érdekében, félő, hogy anyagi lehetőségeik szűkülésének az első áldozatai ezek az intézmények lesznek. Márpedig ez a hálózat ma semmivel sincs jobb állapotban, mint az 1920-as években — nem hagyhatjuk, hogy a kultúra rosszabb helyzetbe kerüljön, mint a Horthy-korszakban. Minden egyes művelődési házért meg kell küzdeni a ház vezetőinek, a lakosságnak és képviselőknek egyaránt. Vitányi Iván gyulai látogatásának zárásaként az MSZP gyulai irodájának meghívására politikai vitafórumon vett részt, ahol elsősorban a szociáldemokráciáról kérdezték. Antal Gyöngyi Ismét tűzoltókocsira gyűjtenek a gyulai tűzoltók, akik a város védelmén túl Geszttől Lökösházáig más települések tüzeit is oltják. Nemrégen egyik írásunkban felróttam a térség három településének: bár az akkori kérés ellenére egy fityinget sem adtak az új gépjárműfecskendő beszerzéséhez, élvezik annak szolgáltatásait. A három említett egyike Sarkad volt, ám mint utóbb kiderült, félig-meddig tévesnek bizonyult adatok alapján őket méltatlanul soroltam a hármak közé, s amit külön sérelmeznek: eljárásukat nem találtam bölcsnek. Miután ezen a város képviselői nyilvánvalóan felháborodtak, a gyulai tűzoltóparancsnok nevében nemrégen írt levél pedig azt tartalmazza, hogy a Sarkadra vonatkozó információ nem tőlük származik, nincs is más dolgom, mint a sarkadi képviselők elnézését kérni a tévedésért. (A történeti hűség kedvéért említeném csak, hogy a sarkadiak annak idején valóban elutasították a gyulai kérést, aztán hónapokkal később mégis megszavazták a támogatást. Sajnos, erről az új fejleményről sem a sarkadiak, sem a gyulai tűzoltó- parancsnok nem látta szükségét — akár levélben — tájékoztatni lapunkat.) Az önkritika mellett méltányosnak és szükségesnek láttuk, hogy Tóth Imre sarkadi polgármesterrel egy kicsit alaposabban „körbejárjuk” a témát. — A bölcsesség: a saját lehetőségek és korlátok felmérése—mondta Bibóra hivatkozva a polgármester. — Úgy gondolom, az a település nem jár el bölcsen, amelyik rosszul méri fel a lehetőségeit, amely nem képes ellátni alapfeladatait saját erejéből, hiteleket kénytelen felvenni, melyet kamatostól vissza kell fizetnie. Sarkad máig hitelek nélkül működik. Döntésünk nem feltétlenül népszerű, inkább ésszerű akar lenni. A tűzoltóság önhibáján kívül kényszerül az államin túli támogatásokra. Amikor az önkormányzat egyensúlya helyreállt, megtámogattuk a gyulai tűzoltóságot. Ami a cikk íróját illeti: véleményét három motívum alakíthatta ki: valaha tűzoltó volt, baloldali beállítottságú, illetve több testületi tag nézete szerint dr. Tokaji Ferenc gyulai országgyűlési képviselő eszközeként működik. Égyébként egyetlen normatíva sem létezik, mely az önkormányzati tűzoltóságok működési alapjait leadja a települési önkormányzatokhoz. Tehát semmi ilyen pénzt nem tartunk vissza, nem költünk másra. A tűzoltóságok székhelye szerinti ön- kormányzatoknak pedig nincs módjuk arra, hogy bekérjék a többi településre fordított összegeket. — Hogyan képzeli Sarkad tűzvédelmének jövőjét? — Valaha Sarkad hozta a legnagyobb áldozatot: harminc éve minden ellenszolgáltatás és kártérítés nélkül felszámolták állami tűzoltóságát, összeolvasztották a gyulai tűzoltósággal. A gyulai tűzoltók fele így sar- kadiakból tevődött ki, s ez az arány meg is maradt. Mi bőven és előre fizettünk... Békés megye a kistérségek irányába mozdul. Sarkad és térsége historikusán és közigazgatásilag egy egység lenne, harmincezer lakossal. Harmadik éve már újra működik a rendőrkapitányság, munkaügyi hivatalra és tűzoltóságra, bíróságra is szükség lenne. Mindezt alulról szerveződő egy- bentartás erősíti, de az is nyilvánvaló, hogy elképzeléseink ma reálisan nem kivitelezhetőek. Közhelynek számít lassan: a hír szent, a vélemény szabad. Ez a bölcs, s az egyszerűen csak valós véleményekre egyaránt igaz. Nyilvánvaló, hogy nem csupán a bölcsességek, a realitások sem boldogítják a gyulai tűzoltókat, akiknek szembe kell nézniük 1995—96 valóságával: az elvonásokban fuldokló, levegő után kapkodó önkormányzatok idén aligha lesznek képesek pénzzel bélelt mentőövet dobni számukra. K. A. J. „A HIÚSÁG, E MOHO KESELYŰ, ZSÁKMÁNYA FOGYTÁN ÖNMAGÁBA TÉP.” (Shakespeare) Sarkad és a szirén(a)hangok