Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-12 / 291. szám

MEGYEI KORKÉP 1995. december 12.. kedd Szünetel a tanítás pénteken? Mint köztudott, a kormány és a pedagógus-szakszervezet nem tudott megállapodni, ezért várható, hogy a pedagó­gusok országszerte sztrájkolni fognak. Mint Tuskáné Papp Erzsébet, a békéscsabai okta­tási, közművelődési és sport­iroda vezetője elmondta, a vá­rosi pedagógus-szakszervezet is felállította a sztrájkbizottsá­got. A békéscsabai önkor­mányzat vezetői pedig kijelöl­ték azt az ad hoc bizottságot, amelyiknek folyamatosan tár­gyalnia kell a helyi szakszer­vezettel. A tárgyalások első­sorban a gyerekek ellátásával kapcsolatosak, hiszen a helyi erőknek nem feladatuk az en­nél nagyobb jelentőségű kér­dések megoldása. A sztrájkbi­zottság javaslatát a városi bi­zottság tegnap véleményezte, amit aztán visszajuttattak a sztrájkot szervezőkhöz. — A szakszervezettől ka­pott információk szerint pénteken várhatóan város­szerte sztájkolnak a pedagó­gusok — tette hozzá az eddi­giekhez Tuskáné. — Az is várható, hogy emiatt az is­kolákban nem lesz tanítás. Fontos, hogy erről a szülők is időben értesüljenek, hi­szen sokat segítenének, ha ezen a napon gondoskodná­nak gyermekeik ellátásáról. Akik ezt nem tehetik meg, azok számára a szakszerve­zettel és az iskolákkal közö­sen ügyeletet biztosítunk az oktatási intézményekben. Ennek megszervezéséről, részleteiről azonban még folynak a tárgyalások. —ria * Megalakult az orosházi sztrájkbizottság a pénteki közoktatási dolgozók meg­mozdulására való felkészülés alkalmából. Mint megtudtuk, az önkormányzattal való egyeztetések során a sztrájko­lok vezetői vállalták, hogy korrekt módon tájékoztatják a szülőket, gondoskodnak ügyeletről. Ennek értelmében például Orosházán több óvo­dában is fogadnak olyan gye­rekeket, akiknek elhelyezését az anyukák nem tudják megol­dani pénteken. A középisko­lákban nem lesznek tanulók, az általános iskolások viszont ebédelhetnek az Eötvös téri napközi konyhán. Az orosházi önkormányzat a megállapodás értelmében biztosítja a sztrájk idejére a sztrájkolok alapilletményét, de kéri, hogy a szakmai munka szüneteltetése idején is a mun­kavállalók munkahelyeiken tartózkodjanak. cs. i. Képeikből életöröm sugárzik Paksi Pálné csorvási alkotó Csendélet című képe előtt FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Családtervezési és információs tanácsadás Az 1993-tól működó' családvédelmi szolgálatok tárgyi feltételei­nek bővítésével a segítségnyújtás újabb formájának bevezetésé­re nyílott lehetősége a tisztiorvosi szolgálatnak. A hét elejétől kezdi meg működését Békés megye három városában a mobil telefonos családtervezési és információs tanácsadás. Sztárok a Fitnessben. Dallos Anna, az idei Miss California Fitness győztese, va­lamint Schorbert Norbert, az Egyesült Államok hadsere­gében kifejlesztett Army Aero­bic magyarországi meghonosí­tója lesz a vendége a békéscsa­bai, Bajza utcai Fimess központ­nak december 13-án és 14-én 18, 19,20 és 21 órától. Pénzügyek terítéken. A füzesgyarmati képviselő-tes­tület legutóbbi ülésén az utolsó negyedév várható pénzügyi helyzetével kapcsolatban el­hangzott: a település bevétele valószínűleg több lesz a terve­zettnél, míg a kiadás az elő­irányzottak szerint történik majd. így Füzesgyarmat sikeres esztendőként könyvelheti el az 1995-öt, s minden bizonnyal több intézmény maradvánnyal zárja az évet. Úgy tűnik, a tele­pülés jövő évi költségvetésének sarokszáma várhatóan 285 mil­lió forint körül mozog majd. Sallangmentes ábrázolás. Az Orosházi Festők Csoportjá­nak újabb tagja, Fekete János mutatkozott be pénteken dél­után a Petőfi Művelődési Köz­pont színháztermi előcsarnoká­ban képeivel. A művész Kerti Károly, majd Rajki József irá­nyítása mellett ismerkedett meg a képzőművészet alapjaival még diákként. Fiatal festőként ala­pítótagja lett a festők helyi cso- porjának, velük rendszeresen megjelenik kiállításokon. Fekete Jánost mindig foglalkoztatta az egyszerű, sallangmentes ábrázo­lás és látásmód. A kiállítás meg­tekinthető december 27-éig hét­köznapokon 9-től 17 óráig. Jégpályára léptek? Tegnap Körösladány és Szeghalom között a csúszós út miatt fának ütközött egy személygépkocsi, benne két személy könynyű sérülést szenvedett. Szeg­halom környékén egyébként lapzár­tánkig három gépkocsi landolt az árokban, egy olasz autóbusz pedig egy személyautónak csúszott — egyik esetben sem sérült meg senki. Mezőberény és Csárdaszállás kö­zött, a 46-os fó'úton tegnap 16.45-kor egy személygépkocsi és egy kisteher­autó frontálisan ütközött. A rend- ó'rség esti adatai szerint ketten sú­lyosan sérültek, egy személy könnyű sérülést szenvedett, de az érintettek orvosi vizsgálata lapzártakor még tartott. Hajánem megperzselődteb. Szabadkígyóson tegnap délután egy 7x3 méteres sertésól égett, ennek el­oltásához riasztották a békéscsabai tűzoltókat. Az állatokat sikeresen kiterelték az ólból, a kár értéke és a tűz keletkezési oka egyelőre isme­retlen. Az érdeklődő fiatal párok akár névtelen hívásait várják és kész­séggel fogadják a családvédelmi szolgálatok védőnői. A segít­ségnyújtás területei: családter­vezési, fogamzásszabályozási, ifjúsági tanácsadás, személyes találkozás kérése, időpont­A tegnap délutánra meghirdetett gyulai közmeghallgatás — bár eredeti tervek szerint a költségvetésről szólt volna —- központi témája a szennyvíz lett. A testület november 20-i döntése szerint ugyanis a város­ban fizetendő szennyvízdíjat egységesen 90 forintban állapí­tották meg, függetlenül attól, hogy csatornázott területről van-e szó. Cserében azokról a területekről, ahol nincs jelenleg csatorna, ingyen szippantották volna ki a szennyvizet, a költsé­geken felül befolyt pénzből pe­dig a városi szennyvíztelep fej­lesztését oldották volna meg. A döntés nagy felháborodást oko­zott, és ez a a hír valószínűleg egyeztetés, válsághelyzet esetén azonnali tanács gyors segítség- nyújtásra. Békéscsabán a 06-30-552­278- as számot hétfőn és csütör­tökön 14 és 15 óra között hívhat­ják. Orosházán a 06-30r552­279- es szám él hétfőtől péntekig eljutott Lebenszky Attila polgár- mesterhez is, aki a meghallgatás első perceiben bejelentette: a testület döntését hatáskörénél fogva nem írta alá, tehát az kihir­detésre sem került. Ennek elle­nére, több mint két órán át min­den hozzászóló valamilyen mó­don ehhez az ügyhöz szólt hoz­zá. Kneif el Ferenc, a gyulai Köz­üzemi Vállalat igazgatója el­mondta: nem tudja, mi lesz a végső döntés, de az biztos: vala­mi megoldást találni kell, mert a városban évente 600 ezer köb­méter víz folyik tisztítatlanul az Élővíz-csatornába, vagy a föld­be — a városban lassan talajvíz helyett is szennyvizet találnak. Antal Gyöngyi 8-tól 14 óráig. Szeghalmon a 06­30- 552-280-as számot szerdán­ként 13-tól 16 óráig tárcsázhat­ják a tanácsot kérők. A szolgáltatás célja, hogy a nem kívánt terhességek száma, az abortuszok és az ismételten terhességet megszakítók aránya csökkenjen. A családtervezési ismeretek, a hiteles információ, a tanácsadás intim körülményei, a szakember elérhetősége segít­het a tudatos és tervezett gyer­mekvállalásban. B. Zs. A tévé gazdálkodásáról Az orosházi önkormányzat kultu­rális bizottsága a napokban tartot­ta ülését. A napirenden három téma is szerepelt: a sporttámoga­tás rendszere, a helyi televízió gazdálkodása és az 1996. évi költ­ségvetés. A bizottsági tagok egyetértettek abban, hogy az 1996. évi költségvetés ismereté­ben döntenek — a sportvezetők meghallgatása után — a támoga­tás hogyanjáról. A városi televízió gazdálkodása kapcsán elhangzott, hogy a jövőben több lehetőség is lenne a bevételek növelésére. A főszerkesztői poszt betöltésére elhangzott egy javaslat: pályáztassák meg a vezetői állást, mert a jelenlegi megbízott főszer­kesztő, Kocziszki László mandátu­ma december 31 -ével lejár. A több­ség viszont úgy vélte, az 19%. évi költségvetés ismerete nélkül ne pá­lyáztassanak, ezért 1996. március 31- éig meghosszabbították a jelen­legi főszerkesztő megbízatását. A Békés Megyei Felnőtt Amatőr Képzőművészeti Stúdiónak har­minc tagja van. általában havonta egyszer találkoznak, képzőmű­vészek munkásságával ismer­kednek, ellátogatnak műtermek­be, a foglalkozásokat neves alko­tók vezetik. Tegnap délután Bé­késcsabán, az ifjúsági házban dr. Pap István, a Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg a stúdió 16 tagjának alkotásaiból rendezett kiállítást. Ez a harmadik alkalom, hogy a korábbi mezőkovácsházi és csorvási bemutatkozás után ismét közönség elé lépnek az amatőr művészek, képeiket 1996. január Kőváry E. Péter, a Békés Megyei Nap főszerkesztője „kiakadt”. Lapjának tegnapi számában dör­gedelmes dolgozatban határoló­dott el saját magától: bejelentette, kivonulnak a gyulai 3. számú is­kolából (csak munkatársa hozzá­tartozóit hagyják ott), csináljuk mi a tanintézet évkönyvét, ha akarjuk. Ok csak üzleti alapon tudnak segíteni, s mivel oda az üzlet, hát mennek. Úgy tetszik, kedves főszer­kesztő kollégám fölött kissé eljárt az idő. Az utóbbi időben mindenből mást olvas ki, mint ami oda írva vagyon. Ezúttal sem az volt lapjával a bajunk, hogy térítés ellenében vállalnak el egy munkát. Mindössze annyit bátor­kodtunk megjegyezni, hogy en­nek árát ne az iskolások szüleivel fizettessék meg, másfelől ne te­kintsék a pedagógusokat olyan árucikk akvizitőrének, aminek semmi helye az iskolában. Ennyi, nem több. Erre lehetett volna azt monda­ni, rosszul látjuk a dolgot, vagy azt, hogy igazunk van. Ám ehe­lyett Kőváry E. Péter előkapta coltját és össze-vissza lövöldö­zött. Beszélt (írt) többek között valami „német birodalomról”, azt követően, hogy főszerkesz­tőségét egy német birodalom „ta­lálta ki”. Igaz, néhány tízmillió forint elverése, meg gyenge telje­sítménye után a nagy német biro­7-ig láthatják az érdeklődők. Bé­késcsabától Gyuláig, Körös- tárcsától Gyomaendrődig, Oros­házától Medgyesegyházáig a me­gye számos települése képvisel­teti magát a kiállításon. Mint Pap István hangsúlyozta, a közelgő karácsonyra, a szeretet ünnepére segítenek ráhangolódni ezek az alkotások, hiszen végre nem a búslakodásról, nem az élet nehézségeiről szólnak. Az amatőr képzőművészek alkotásai között sok a megnyugtató, szép hangulati kép, az üde csendélet, a művekből életöröm és a művé­szet szeretete sugárzik. N. K. dalom előbb eladta őt lapostól, mindenestől a Postabanknak (an­nak „neve ugyebár a siker szinonimája”, meg „a Postabank az Postabank”), amely újabb öt hónapos gyenge teljesítmény után megvált tőle és lapjától. Kőváry E. Péter azóta házal, eközben nem restell kétes kaland­jának folytatásához olyan cé­gektől is pénzt kérni, tőkéjüket használni, mint a Békés Megyei Vízművek Rt., amely épp a kö­zelmúltban emelte a csabaiak nem kis bosszúságára a vízdíjat. (Szerencsés lett volna mindjárt egy ingyen előfizetést is bekalku­lálni az áremelésbe.) Lapja indulásakor Kőváry E. Péter felhívott telefonon és arra kért, ne személyeskedjünk egy­mással lapjaink hasábjain. Rend­ben — mondtam, s megegyez­tünk. Kőváry E. Péter eddig bírta. Az olvasókhoz és a szülőkhöz tegnap küldött üzenetében fel­rúgta ezt a megállapodást. Olyan útra lépett — mellesleg munkás­sága alatt nem először —, ami­lyenre csak nagyon ideges, ízlését vesztett ember szokott lépni. Va­lamikor, még a Békés Megyei Népújság szerkesztőségében is­mertem egy becsvágyó, ám akkor még szimpatikus kollégát. Kőváry E. Péternek hívták. Teg­nap ez a kolléga kiírta magát az emlékeimből. Árpási Zoltán Tisztázatlan ügyek és szennyvíz Gyulán Volt egyszer egy Kőváry E. Péter Meg kell küzdeni minden • művelődési házért Tegnap a Békés Megyei Mű­velődési Központ és a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Területi Szervezetének vendégeként Gyulán járt Vitányi Iván, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke és Torba Nándor, a Belügyminisz­térium főtanácsosa. A rendezvény házigazdája, Pál Miklósné elmondta: — Hivatalosan most sikerült először egy asztalhoz ültetni művelődésiház-vezetőket és kép­viselőket. Ez azért is fontos, mert az elmúlt évek adatai azt bizonyítot­ták: a lakosságnak igenis szüksége van a házak tevékenységére, mert nélkülük a közösségi együttlétek- nek egyszerűen nem lesz helye. Vitányi Iván sem tudott semmi biztatót mondani a jelenlévőknek: — Bár az önkormányzatok mindent megtesznek a művelő­dési házak érdekében, félő, hogy anyagi lehetőségeik szűkülésé­nek az első áldozatai ezek az in­tézmények lesznek. Márpedig ez a hálózat ma semmivel sincs jobb állapotban, mint az 1920-as évek­ben — nem hagyhatjuk, hogy a kultúra rosszabb helyzetbe kerül­jön, mint a Horthy-korszakban. Minden egyes művelődési házért meg kell küzdeni a ház veze­tőinek, a lakosságnak és kép­viselőknek egyaránt. Vitányi Iván gyulai látogatá­sának zárásaként az MSZP gyulai irodájának meghívására politikai vitafórumon vett részt, ahol elsősorban a szociáldemokráciá­ról kérdezték. Antal Gyöngyi Ismét tűzoltókocsira gyűjtenek a gyulai tűzoltók, akik a város vé­delmén túl Geszttől Lökösházáig más települések tüzeit is oltják. Nemrégen egyik írásunkban fel­róttam a térség három településé­nek: bár az akkori kérés ellenére egy fityinget sem adtak az új gépjárműfecskendő beszerzésé­hez, élvezik annak szolgáltatása­it. A három említett egyike Sar­kad volt, ám mint utóbb kiderült, félig-meddig tévesnek bizonyult adatok alapján őket méltatlanul soroltam a hármak közé, s amit külön sérelmeznek: eljárásukat nem találtam bölcsnek. Miután ezen a város képviselői nyilván­valóan felháborodtak, a gyulai tűzoltóparancsnok nevében nem­régen írt levél pedig azt tartal­mazza, hogy a Sarkadra vonatko­zó információ nem tőlük szárma­zik, nincs is más dolgom, mint a sarkadi képviselők elnézését kér­ni a tévedésért. (A történeti hűség kedvéért említeném csak, hogy a sarkadiak annak idején valóban elutasították a gyulai kérést, aztán hónapokkal később mégis meg­szavazták a támogatást. Sajnos, erről az új fejleményről sem a sarkadiak, sem a gyulai tűzoltó- parancsnok nem látta szükségét — akár levélben — tájékoztatni lapunkat.) Az önkritika mellett méltányosnak és szükségesnek láttuk, hogy Tóth Imre sarkadi polgármesterrel egy kicsit alapo­sabban „körbejárjuk” a témát. — A bölcsesség: a saját lehetőségek és korlátok felméré­se—mondta Bibóra hivatkozva a polgármester. — Úgy gondolom, az a település nem jár el bölcsen, amelyik rosszul méri fel a lehetőségeit, amely nem képes el­látni alapfeladatait saját erejéből, hiteleket kénytelen felvenni, me­lyet kamatostól vissza kell fizet­nie. Sarkad máig hitelek nélkül működik. Döntésünk nem feltét­lenül népszerű, inkább ésszerű akar lenni. A tűzoltóság önhibá­ján kívül kényszerül az államin túli támogatásokra. Amikor az önkormányzat egyensúlya hely­reállt, megtámogattuk a gyulai tűzoltóságot. Ami a cikk íróját illeti: véleményét három motí­vum alakíthatta ki: valaha tűzoltó volt, baloldali beállítottságú, il­letve több testületi tag nézete sze­rint dr. Tokaji Ferenc gyulai or­szággyűlési képviselő eszköze­ként működik. Égyébként egyet­len normatíva sem létezik, mely az önkormányzati tűzoltóságok működési alapjait leadja a telepü­lési önkormányzatokhoz. Tehát semmi ilyen pénzt nem tartunk vissza, nem költünk másra. A tűz­oltóságok székhelye szerinti ön- kormányzatoknak pedig nincs módjuk arra, hogy bekérjék a töb­bi településre fordított összege­ket. — Hogyan képzeli Sarkad tűzvédelmének jövőjét? — Valaha Sarkad hozta a leg­nagyobb áldozatot: harminc éve minden ellenszolgáltatás és kár­térítés nélkül felszámolták álla­mi tűzoltóságát, összeolvasztot­ták a gyulai tűzoltósággal. A gyulai tűzoltók fele így sar- kadiakból tevődött ki, s ez az arány meg is maradt. Mi bőven és előre fizettünk... Békés me­gye a kistérségek irányába moz­dul. Sarkad és térsége historiku­sán és közigazgatásilag egy egy­ség lenne, harmincezer lakossal. Harmadik éve már újra működik a rendőrkapitányság, munka­ügyi hivatalra és tűzoltóságra, bíróságra is szükség lenne. Mind­ezt alulról szerveződő egy- bentartás erősíti, de az is nyilván­való, hogy elképzeléseink ma re­álisan nem kivitelezhetőek. Közhelynek számít lassan: a hír szent, a vélemény szabad. Ez a bölcs, s az egyszerűen csak valós véleményekre egyaránt igaz. Nyilvánvaló, hogy nem csupán a bölcsességek, a realitá­sok sem boldogítják a gyulai tűzoltókat, akiknek szembe kell nézniük 1995—96 valóságával: az elvonásokban fuldokló, le­vegő után kapkodó önkormány­zatok idén aligha lesznek képe­sek pénzzel bélelt mentőövet dobni számukra. K. A. J. „A HIÚSÁG, E MOHO KESELYŰ, ZSÁKMÁNYA FOGYTÁN ÖNMAGÁBA TÉP.” (Shakespeare) Sarkad és a szirén(a)hangok

Next

/
Oldalképek
Tartalom