Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-08 / 288. szám
1995. december 8., péntek GAZDASÁG Aki bérlő, fizethet(ne), de... APEH-tájékoztató a nyugtaadást biztosító pénztárgépek alkalmazásáról Jelentős változás következett be az önkormányzati lakásállomány tekintetében az utóbbi időben. Ez is indokolta, hogy az eddig érvényes lakbéreket felülvizsgálják Orosházán. (Az ön- kormányzati bérlakások száma az értékesítés után 360-nal csökkent és további 300 lakás vár új tulajdonosra.) A tervezett emelés körülbelül 700 lakást, illetve bérlőt érint. Az emelés indoklásaként az orosházi képviselő-testület legutóbbi ülésén az is elhangzott, hogy ez az önkormányzat bevételeinek ésszerű növelése annak érdekében, hogy a lakásértékesítés következtében leszűkült, de szociálisan nélkülözhetetlen bérlakás-állomány felújítására, állagmegőrzésére pénzügyi forrás legyen. De törekednek arra is, hogy a lakbérek és a tulajdonosi-bérbeadói költségek mindinkább közelítsenek egymáshoz. A rendelettervezet megalkotói gondoltak a negatív kihatásokra is (hogy a bérlői réteg számára a megélhetés tovább nehezedik), ezért lakbértámogatásban kívánják részesíteni az arra rászorulókat. Ám az előterjesztést a komoly előkészítő munka ellenére sem fogadta el a testület, mondván, az emeléssel járó következményeket fel kell mérni a lakosság körében. cs. i. Az általános forgalmi adóról szóló ÁFA-törvény szerint 1995. év december 31. napjáig kedvezmény vehető igénybe adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugtaadást biztosító pénztárgép üzembe helyezéséhez. A kedvezményt az APEH által engedélyezett forgalmazó jogosult igénybe venni az első alkalommal a felhasználónak értékesített pénztárgép, illetve taxaméter után. A kedvezmény összege annak a pénztárgépnek, illetve taxaméternek az ÁFA nélküli értékesítési árát csökkenti, melyet az arra jogosult adóalany szerez be. Kedvezmények A kedvezmény mértéke: pénztárgép után 50 000 Ft/db, ha az számítógép-alapú, PC kategóriájú, pénztárgép-funkcióval rendelkező, kiegészítő perifériákkal és egyéb eszközökkel (számlanyomtató, hitelkártya-leolvasó stb.) bővíthető, 25 000 Ft/db, egyéb pénztárgépek esetében 20 000 Ft/ db taxaméter után. A kedvezményes beszerzés minden nyilvántartásba vett adóalanyt (a mező- gazdasági tevékenységet folytatók kivételével) megillet és pénzátvételi helyenként egy darab pénztárgép egyszeri beállítására terjed ki. így, ha egy adóalany olyan értékesítő helyére — pénzátvételi helyeire — szerez be pénztárgépet, ahová korábban azt még kedvezménnyel nem tette meg, úgy az ÁFA-törvényben biztosított kedvezményt igénybe veheti. A kedvezmény igénybevételi lehetősége tehát 1995. december 31-ével megszűnik. E törvényi előírást feltehetően az érintettek többsége ismeri, de nem árt minden lehetséges alkalmat igénybe venni a változás tudatosítására. Az adóhivatal egyébként az elmúlt időszakban több ízben felhívta az adózók figyelmét a kedvezmény megszűnésére. Az 1996. évtől érvénybe lépő, a pénztárgép alkalmazására kötelezett kör bővülése miatt indokolt a kedvezmény igénybevételének 1995. december 31 -i határidejére különös figyelmet fordítani. Tehát minden olyan üzletben, amelyben még nincs adóhivatal által jóváhagyott pénztárgép, célszerű azt beszerezni még ebben az évben. Választék Különösen fontos kiemelni, hogy az ÁFA törvény szerinti kedvezményes pénztárgép üzembe helyezéséhez vehető igénybe, tehát nem elegendő 1995. december 31 -ig -— a kedvezmény igénybevételéhez — a pénztárgépet megvásárolni, azt ezen időpontig üzembe is kell helyezni, azaz az adómemóriát a szervizzel el kell indíttatni („élesíteni”). Ennek elmulasztása a kedvezmény elmaradásával jár. Az adóhivatal—a korábbi engedélyek megújítását is figyelembe véve — mintegy 140-féle pénztárgéptípust hagyott jóvá. A kiskereskedőknek és vendéglátóipari üzleteknek is lehetőségük van választani mind az általános, mind a speciális rendeltetésű pénztárgépek között; több típusú hordozható (akkumulátorral működő) pénztárgép is engedélyezett. A teljes lista az APEH ügyfélszolgálatain rendelkezésre áll. Kinek kötelező? Mint az közismert, az 1993. év elejétől hatályba lépett ÁFA-tör- vény 1993. július 1-jei hatállyal általánosan kötelezővé tette a számla- és nyugtaadást (kivéve a szerencsejáték-szolgáltatás és az újság-, folyóiratárusítás). A 6/1993. (II. 9.) PM rendelet pedig 1994. január l-jétől a taxiszolgáltatásban, valamint meghatározott üzletkörökben, a kiskereskedelemben és vendéglátó-iparban kötelezővé tette a pénztárgép (taxaméter) alkalmazását. További üzletkörök ugyanezen év július 1- jétől kerültek a kötelező használati körbe. A pénzügyminiszteri rendelet melléklete a kötelező pénztárgép-használatra meghatározott üzletköröket a 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet 1. számú mellékleteire hivatkozással állapította meg. Ezek az üzletkörök a következők: 1994. január l-jétől: kiskereskedelem köréből az iparcikkkiskereskedelem; járművek és gépek üzlete; elektronikai termékek üzlete, vendéglátó-ipari üzletekből az italüzletek. 1994. július l-jétől: kiskereskedelem üzletköréből az élelmiszer-kiskereskedelem, élelmi- szer-szaküzlet, élelmiszer jellegű vegyesüzlet, vendéglátó-ipari üzletből a melegkonyhás vendéglátó-ipari üzletek. 1994. július l-jétől: jövedéki terméket forgalmazó valamennyi kiskereskedelmi.és vendéglátó-ipari üzletben, ideértve a munkahelyi éttermet és büfét, továbbá az e feltételeknek megfelelő pavilont, valamint személyhajó éttermét és büféjét, a belföldi polgári repülőgép-járatot, vasúti étkezőkocsit, büfét is. A kötelező használatra több lépcsős fokozatban történő előírást 1995. évre továbbiak nem követték, pedig a kijelölt kör a kiskereskedelmi üzletek többségét nem ölelte fel. A kötelezéstől függetlenül az előző évben, valamint 1994. év folyamán számtalan üzlet vásárolt APEH-engedélyes pénztárgépet, tekintettel arra, hogy 1990. évtől szabályszerű gépi nyugtaadásra már csak ezek voltak alkalmazhatók. A kedvezmények mellett a pénztárgéphasználat elterjedését elősegítette az is, hogy a pénztárgép alkalmazása sokkal gyorsabb és kevesebb munkával jár, mint a kézzel írt nyugta, a tévedés lehetősége is kisebb. Változások 1996-ban Az 1996. január 1-jén hatálybalépő 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet újabb üzletkörökben teszi kötelezővé a pénztárgépek kötelező használatát, így 1996. január l-jétől: az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendelet (a továbbiakban KeM rendelet) I. számú mellékletében foglalt I. kiskereskedelem körébe tartozó valamennyi üzlet, a 72. üzemanyagtöltő állomás üzletkörébe besorolt üzletek kivételével. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt II. vendéglátó-ipari üzletekből a 2. cukrászda üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt IV. szolgáltatás üzletköréből az 1. szolgáltató iroda és 2. információs iroda üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet. A KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt V. kereskedelmi szálláshelyek (ide nem értve a fizetővendéglátó-he- lyet) üzletekből az I. szálloda üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet. A gyógyszertárak. A fenti üzletkörök esetében az adóalany a pénztárgép leszállításáig, de legkésőbb 1996. március 31 -ig kézi nyugtaadást alkalmazhat, ameny- nyiben a pénztárgépet — a forgalmazó által igazoltan — 1996. január 1-je előtt megrendelte, de az nem került leszállításra. » 1996. július l-jétől a KeM rendelet 1. számú mellékletében foglalt I. kiskereskedelemből a 72. üzemanyagtöltő állomás üzletkörébe tartozó valamennyi üzlet. 1997. január l-jétől a KeM rendelet 1. számú mellékletében szereplő valamennyi üzlet, a IV. szolgáltatás üzletköréből a 3. egyéb hálózati egységek üzletkörébe sorolt üzletek kivételével. A megye szarvasmarha-állománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31.' 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 18,2 17,2 17,5 15,6 19,8 Szövetkezetek 23,8 20,8 22,2 22,6 22,3 Egyéni gazdálkodók 22,522,2 22,3 21,5 Mindösszesen 64,6 38,1 62,0 60,5 63,6 A megye juhállománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31. 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 1,6 U 2,3 1,7 2,1 Szövetkezetek 21,2 10,5 25,3 23,1 21,4 Egyéni gazdálkodók 34,732,5 11,7 10,8 Mindösszesen 57,5 11,6 60,1 36,6 34,4 A megye sertésállománya Megnevezés 1994 1995 szept. dec. márc. jún. szept. 30. 31. 31. ezer darab 30. 30. Gazdasági társaságok 78,9 79,7 80,2 77,8 77,0 Szövetkezetek 118,7 104,1 112,1 114,4 120,5 Egyéni gazdálkodók 315,4287,7 326,4 379,5 Mindösszesen 513,0 183,8 480,1 518,6 577,0 Forrás; KSH Békés Megyei Igazgatósága Majdnem minden eladva! Az idei privatizációs bevétel meghaladja a 300 milliárd forintot, mert eredményes volt a gáz- és energiaszolgáltatók értékesítésére kiírt versenytárgyalás. Az ÄPV Rt. sajtótájékoztatóján bejelentették, hogy hat áramszolgáltatóra, két erőműre és négy gázszolgáltatóra sikerült vevőt találni. Az áramszolgáltatók és -erőművek részleges értékesítéséből 180 milliárd, a gázszolgáltatók eladásából 53 milliárd forint folyik be. Az új tulajdonosok két év után szerezhetnek többségi részesedést. Az öt gázszolgáltató közül eddig négynél volt sikeres a magánosítás. A Tigáz már korábban az Italgas/ Snam konzorciumé lett, 23 milliárd forintért kelt el. Szerdán az ÁPV Rt. igazgatósága a DDgáz, a Dégáz és az Egáz esetében döntött a vevőkről. A DDgáz többségi tulajdonát a Ruhrgas-Vew konzorcium vásárolhatja meg, a Dégázt és az Egázt pedig a Gas de France. A befektetők vállalták, hogy tárgyalásokat kezdenek a helyi önkormányzatokkal a tulajdonukban lévő 20 milliárd forint értékű vezetékhálózat megvásárlásáról is. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Német márka 96,04 Osztrák schilling » 13,65 USA-dollár 138,32 ECU (Európai Unió) 176,94 Kormánystratégia készül a kis- és középvállalkozások támogatására Egymilliárdos alapítvány Fejlődő piacgazdaság, erősödő ország, feltörekvő polgári társadalom. Ez a tétje annak a hazai kis- és középvállalkozásokat érintő 3-5 éves kormányprogramnak, amelyről Gulácsi Gábor ipari és kereskedelmi minisztériumi helyettes államtitkár tartott tájékoztatót. Az egymilliónál is több kis- és középvállalkozást általában jellemzi, hogy bár teljesítményük jelentősebben nőtt, mint a gazdaság egészéé - tavaly például ipari termelésünknek több mint ötödét ők adták -, de még így is elmaradnak az EU-mércétől. Munkaerő-piaci hatásuk elsősorban a szolgáltatásban és a kereskedelemben érvényesül. Különösen a termelői ágazatokat érintette igen súlyosan a piaci visszaesés, a tőkehiány és a nagymérvű állami eladósodás. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy gyenge az őket támogató intézményrendszer. A kormány olyan stratégiai program kidolgozására törekszik, amely a következő 2-5 évben kedvezőbb helyzetbe hozhatja a kis- és középvállalkozásokat. A legfontosabb tennivalók közül kiemelte a helyettes államtitkár az adóterhek csökkentését, a kedvezőbb hiteleket, a foglalkoztatási helyzet javítását, a szociális és egészségügyi ellátás színvonalának emelését. Növelni kell az innovációs képességet, megfelelőbb infrastrukturális hátteret kialakítani, jobb külkereskedelmi stratégiára van szükség, és ki kell dolgozni az intézményrendszerben szükségszerűvé vált változtatásokat. A Magyar Vállalkozásfej-' lesztési Alapítvány pályázatai révén konkrét költségvetési támogatás is társulna ehhez a szakképzésben, a tanácsadásban és az innovációban. E célokra jövőre egymilliárd forint áll rendelkezésre. Szakmai és érdekképviseletek közreműködésével Vállalkozásfejlesztési Tanács alakul, hogy segítsen a kormánynak kidolgozni a stratégiát. B. K. Változások a társasági adózásban A társasági adóról szóló 1991. évi törvény módosítása csupán kisebb változásokat hoz jövőre az eddigihez képest. A szigor jele az az új rendelkezés, amely a vállalkozási, illetve a bevétel- szerző tevékenységgel nem szorosan összefüggő ráfordításokkal az adózás előtti eredményt növeli. A módosított törvényszöveg körülírja a szokásos piaci ár fogalmát, illetve, hogy ezt mikor kell figyelembe vennie az adóhatóságnak. Azok a vállalkozások, amelyek tanulószerződéssel vagy oktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján foglalkoztatnak szakmunkástanulókat, jövőre havonta tanulónkét 3000 forinttal csökkent- hetik adóalapjukat. Amennyiben a szövetkezetek a szövetkezeti törvény alapján kiadott üzletrészeket visszaveszik, akkor a névérték és a visz- szavásárolt érték pozitív különbözeiét levonhatják adójukból. A törvény többféle adókedvezményről is rendelkezik. Például az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti a műalkotásokra fordított összeg, de legfeljebb az adóévi beruházás értékének 2 ezreléke erejéig. A gazdaság fejlesztését, az exportképes árualapok bővítését szolgáló beruházásokat a hitel- és kölcsönkamatok bizonyos arányának megfelelő adókedvezményben részesíti a módosított paragrafus. Az úgynevezett vállalkozási övezetekben a társaságok biztosított adókedvezmény mellett az amortizált gépek és épületek értéke alapján is jogosultak kedvezményre. A nagyvállalkozásoknak előnyös, hogy a beruházások öt évig 50 százalékos beruházási adókedvezményben részesülnek, ha értékük meghaladja az egymilliárd forintot, és a cég előző évhez viszonyított exportárbevétele 25 százalékkal, de legalább 600 millió forinttal nő a fejlesztés nyomán. A kiemelt térségekben és vállalkozási övezetekben a jövőre megkezdett beruházásoknál ötéves adómentességet élveznek a termék-előállítással foglalkozó cégek, illetve a kereskedelmi szálláshely létesítését szolgáló beruházások. A kedvezmény feltétele termékelőállítás esetén az árbevétel növekedése. Az öntözővíz iránt nagy az igény Orosházán a Dél-Békés Megyei Vízgazdálkodási Társulat látta vendégül azokat a térségi szakembereket, települési vezetőket, akik a Mezőhegyes és Battonya környéki területek öntözésfejlesztési tanulmánya iránt érdeklődnek. A koncepciót a Vízpart Mérnöki, Gazdasági, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. tervezője, Czirok Ferenc ismertette. Elöljáróban elmondta, hogy a fent említett területeken újabb öntözési igények jelentkeztek, de a reális vízbeszerzési lehetőségek korlátozottak. Ennek érdekében tárgyalások zajlottak a román vízügyi szervek képviselőivel. Lehetőség kínálkozik a Szemlak térségében lévő marosi vízkivételi mű által kitermelt vízből a meglévő és létesítendő vízellátó rendszeren keresztül öntözővíz beszerzésére. A jelenlegi tanulmánytervek célja a térségben az öntözés fejlesztésén belül az öntözendő területek kijelölése, a számbavehető felszíni vizek az egyes területekre történő elosztására javaslat kidolgozása. A tervező a jelenlegi helyzet értékelése során kitért a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. területeinek vízigényére, a pitvarosiakéra és a tótkomlósiakéra. A tájékoztatóban szólt a fejlesztés lehetőségeiről (jelenleg csak a Maros folyó vízkészletére lehet alapozni, Szemlakról viszont van remény), az öntözővíz elosztásáról (az importálandó vizet szállító csatorna külföldi nyomvonalát az országhatárig kijelölték, az öntözendő területeket és a jelenlegi vízelosztást, valamint a területi adottságokat figyelembe véve került meghatározásra a fővonal, ami az országhatártól az Élővíz csatorna átkötését jelenti), a megvalósíthatóság szempontjairól (a megvalósításhoz a befektetőknek és a leendő üzemeltetőknek a döntése szükséges), a várható költségekről (először azt kell tudni, mit csinálnak és mennyiért). cs. i. Kevés az őszi árpa és a rozs Földben pihen már a jövő évi termés. Az őszi vetésű növények állapota - a novemberi minősítések' tükrében - lényegesen gyengébb, mint az elmúlt öt esztendő -hasonló időszakában bármikor volt. A vetésnek csak 27 százaléka minősül kiválónak. A Földművelésügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az idén őszi búzát a tavalyinál 68 ezer hektárral nagyobb területen, 1 millió 700 ezer hektáron vetettek a gazdálkodók. Csökkent viszont az őszi árpa és a rozs vetésterülete, ami 28 illetve 11 ezer hektárral kisebb a tavalyinál. Befejeződött a burgonya, a szója, a napraforgó, a cukorrépa, a rizs és a silókukorica betakarítása. A minisztériumhoz érkezett jelzések szerint a terméseredmények lényegesen jobbak a tavalyinál.U. G.
