Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-04 / 284. szám

1995. december 4., hétfő VILAGTUKOR Magyarország elsődleges érdeke a déli határainkon túli béke Közelebb vagyunk a NATO-hoz Egyértelművé vált: az érintett országok megállapodásra ju­tottak abban, hogy nem beszélnek arról, kit és mikor vesznek föl a NATO-ba. Szakértők szerint hazánk, mint úgynevezett „aktív partner”, tevőlegesen csatlakozva a boszniai béke­misszióhoz, jóval közelebb került a NATO-tagsághoz is. Clinton döntött a csapatok indításáról Aggódnak a szerbek A transzatlanti együttműkö­dés új programját látta el kézje­gyével vasárnap a madridi Moncloa-palotában Bili Clin­ton amerikai elnök, Felipe González spanyol kormányfő és az Európai Unió Bizottságát vezető, luxemburgi Jacques Santer. A történelminek neve­zett dokumentum külön szabá­lyozza az Egyesült Államok és az Európai Unió kapcsolatainak fejlesztését. Az utolsó szovjet elnök, Mi­hail Gorbacsov bejelentette, hogy indulni kíván a jövő évi elnökválasztáson. Az orosz par­lament felsőháza 1996. június 16-ra tűzte ki a választást, mi­vel a jövő nyáron lejár Borisz Jelcin ötéves megbízatása. Magyar zsidó vezetők négy­tagú küldöttsége érkezett teg­nap Izraelbe. A hivatalos tár­gyalásokon a többi között szó lesz a második világháborút le­záró párizsi békeszerződéssel kapcsolatos közösségi kártérí­tésről és a magyar kormánnyal ez ügyben folytatott megbeszé­lésekről. Kész részt venni a London és Dublin által kezdett békefo­lyamatban a Sinn Fein, az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai szárnya - jelentette ki Garry Adams, a szervezet veze­tője. A brit-ír javaslatok értel­mében nemzetközi bizottságot hoznának létre a félkatonai szervezetek lefegyverzésére, és a konfliktusba keveredett felek tárgyalásainak előkészítésére. Házi őrizetbe helyezték szombaton Bolíviában azt a nyugállományú tábornokot, aki feltárta, hogy hol találhatóak Ernesto Che Guevara forradal­már földi maradványai. Mario Vargas Salinast a The New York Timesnak adott nyilatko­zatában elárulta, hogy a La Paz- tól 770 kilométerre délre fekvő Vallegrande repülőterén temet­ték el a 28 éve meggyilkolt Che Guevarát. Meggyilkoltak egy újságírót vasárnapra virradóra Algír kö­zelében. A Liberté francia nyelvű algériai napilap munka­társát, valamint gépkocsiveze­tőjét átvágott torokkal találták meg a főváros közelében. A ha­tóságok feltételezése szerint a merényletet iszlám szélsősége­sek követték el. Az idén ő a 21. újságíró, aki politikai gyilkos­ság áldozata lett Algériában. A francia lottó történelmének legnagyobb nyereményét érte el a hét végén egy észak-fran­ciaországi fogadó: a szerencsés nyertes a szombat esti sorsolá­son 69 millió frankot (majdnem kétmilliárd forintot) nyert. A lottózó mindössze 32 frankkal játszott, s a számokat számító­gép jelölte ki számára. Elsődleges érdekünk, hogy béke legyen a déli határainkon túl, és a vérontás megállításá­val a bennünket ért jelentős gazdasági hátrányok és vesz­teségek is csökkenjenek, eset­leg az újjáépítésben vállalható tevékenységünk révén ki­egyenlítődjenek. A Külügyminisztérium ille­tékesének tájékoztatása szerint Magyarország mostani sze­repvállalásával természetesen jelentősen közelebb került a észak-atlanti szövetséghez, azaz a lehetséges NATO-tag­sághoz is. Számíthatunk arra, hogy „aktív partnerként” az elsők leszünk a felveendő új országok között. A békepartnerségi program eddigi 22 hónapja alatt hazánk politikailag, katonailag egy­aránt bebizonyította alkalmas­ságát és eltökéltségét, ugyan­akkor NATO-körökben is ro- konszenv kíséri törekvésün­ket. A szintkülönbség, ame­lyet mielőbb ki kell egyenlíte­nünk, a kommunikációban, kommunikációs berendezése­ink színvonalában és a légtér­védelemben mutatható ki. Az egyéb fegyverzeti felszerelé­sek cseréjére nincs szükség. A boszniai NATO-misszió menetrendjében fontos sze­repe lesz Clinton elnök és az amerikai kongresszus vitájá­nak. Addig a lehetséges me­netrend: 14-én a balkáni há­ború érintettjei ünnepélyesen aláírják a már parafáit béke; megállapodást. Ezt az ENSZ BT határozata, majd az Észak­atlanti Tanács és az amerikai szenátus döntése követi. Aztán jöhetnek a katonák. B. K. Az amerikai haderő a napok­ban megkérdi felvonulását a volt Jugoszlávia területén. Az erről szóló rendeletet Bili Clinton vasárnap írta alá. Boszniai szerbek arra számí­tanak, hogy a békekonferen­cián a szarajevói szerbek biz­tonsági garanciákat kapnak. Nikola Koljevics, a boszniai szerb állam alelnöke vasárnapi rádiónyilatkozatában elmondta: a vezető európai államok kép­viselőivel, valamint az ENSZ különmegbízottjával folytatott tárgyalásokon kiderült, hogy a nemzetközi közösség aggoda­lommal tekint Boszniára, s el­sősorban a szarajevói helyzetet tartja veszélyesnek. Az alelnök hangsúlyozta: elégedettséggel tölti el, hogy a világ országai figyelnek Szara­Az elmúlt ötven évben több mint 120 ezer könyv, írás je­lent meg Adolf Hitlerről, de a rettegett diktátort sokolda­lúan és tárgyszerűen bemu­tató tévés összeállítás csak most született. A német közszolgálati állomás, a ZDF készített hatrészes soro­zatot „Mérleg Hitlerről” cím­mel. Szerzője, Guido Knopp történész, aki hat szerzőtársá­val, ismert tudósokkal, kuta­tókkal úttörő munkát végzett. Dolgukat megkönnyítette, hogy immár hozzáférhetővé váltak a Ceausescuék rettegett titkos- szolgálatának emberei állnak a Németországban hírhedetté vált román rablóbandák hát­terében. Az új maffia fedőszerve a Garda. Egy elfogott román bű­nöző koronatanúként tett beis­merő vallomást erről a német hatóságoknak. A szervezethez tartozók jel­szóval azonosítják egymást. Idegenlégiósokat megszégye­nítő, kemény kiképzésben ré­szesülnek a szép számmal je­lentkező új felvételisek. A Garda-tagjelöltség erőnléti gyakorlatokkal, közelharctanu­lással, tájékozódási futással és túlélési tréninggel kezdődik. Ezután célfelderítéssel, objek­tum- és személymegfigyelés­sel, támadási tervek kidolgozá­sával, a zsákmány elosztásával és elrejtésével folytatódik. jevóra. Meggyőződése szerint a boszniai főváros státusának megnyugtató rendezése olyan kulcskérdésnek számít, amely­nek megnyugtató megoldása nélkül nem alakulhat ki tartós béke Boszniában. A boszniai szerb politikus ismét hangsúlyozta, hogy a daytoni megállapodás szerint mintegy 80-100 ezer szerb ke­rülne a muzulmán vezetés fennhatósága alá. Koljevics azt is közölte, hogy tudomása sze­rint a boszniai szerb parlament nem vitatja meg a daytoni egyezményt. A képviselők csak azután ülnek össze, hogy Pá­rizsban az érdekelt felek aláír­ták a végleges békeszerződést. Az alelnök bejelentése arra utal, hogy a paléi parlament to­vábbra is megosztott a rende­zési egyezmény miatt. korábban elzárt amerikai, orosz és kelet-németországi filmar­chívumok. A tévésorozat készí­tői csaknem kétezer embert szólaltattak meg, köztük Hitler áldozatait és egykori híveit is. Két évig dolgoztak, amíg el­készült a film, amelyet vasár­naponként ad a Magyarorszá­gon is sok helyütt vehető ZDF. Akik most nem láthatnák, idő­vel megnézhetik magyarul is: a német tévéállomástól eddig több mint húsz külföldi tévétár­saság, köztük az MTV is meg­vásárolta a produkciót. Ferenczy Europress A Garda egy-egy csoportjá­nak fél-hárommillió márka ér­tékű zsákmány a tervfeladata, ha teljesíti, akkor tagjait három hónapra kivonják a forgalom­ból. Olyankor hazautaznak Romániába, ahol környezetük úgy tudja, jól fizetett vendég- munkások a gazdag Nyugaton. A csoportvezetők nem vesznek részt az akciókban, a háttérből irányítják embereiket. Rádióik­kal lehallgatják a rendőrségi beszélgetéseket, tudják, merre az egérút, ahol nem futnak a ha­tóság karjaiba. Módszerük a kíméletlenség és a gyakorlatiasság: nem ve­sződnek a helyszínen a páncél- szekrények kinyitásával. Egy közeli erdőben, csalitosban tö­rik föl őket. A pénzt átutalással juttatják haza, a zsákmányolt értékeket ugyancsak postai csomagban küldik Romániába - „szeretteiknek”. Letartóztatták az exelnököt. Rossz idők járnak Dél-Korea egykori államfőire-. Ro Te Vu után most Csőn Tu Hvant zárták rács mögé: őt azzal vádolják, hogy szerepet játszott az 1980-as kvangdzsui diáklázadás véres leverésében. fotó: feb/reuter Billiókra rúg a hidegháborús számla Amerikának is sokba került az atomfegyverkezés Amerikának eddig négybillió, azaz négyezermilliárd dollár­jába kerültek az atomfegyverek. Ez a háború óta az Egyesült Államok védelmi kiadásainak körülbelül egvharmada. Amikor az ötvenes években meghirdették az atomfegyver­programokat, abból indultak ki, hogy az új fegyver olcsóbb lesz, mint a hagyományos. A valóságban a fordítottja kö­vetkezett be, mert nem vették számításba a járulékos költsé­geket. Az összesen több mint hetvenezer atomfegyver előál­lítása 378 milliárd dollárba ke­rült, míg e fegyverek ellenőr­zése 1,1 billióba. Az utóbbi kiadások közé tartozik az atomrobbanófejek biztonságát szolgáló személy­zet és technika fenntartása, a műholdas felderítés, a korai, atomtámadás elleni riasztó- rendszerek és az atomfegy­verbiztos bunkerek telepítése, ahová támadás esetén vissza lehet húzódni. Reagan elnök „csillaghábo­rús’” programjának ára, amelynek keretében atom­fegyverrel felszerelt műhol­dakkal akarta körülvenni Amerikát, 38 milliárd volt. Kétszer annyi, mint a világhá­borús első atombombaprog­ram. E fantasztikus összegeket a tudósok csak most vették számba, annak idején se a közvéleményt, se a törvény- hozást nem tájékoztatták ró­luk. Arról sem, hogy a kiadá­sok még távolról sem értek véget. Az elavult atomfegyve­rek és -hordozók leszerelése eddig már 15 milliárdba ke­rült. Emellett legalább 385 milliárd dollárt igényel majd a sugárszennyezett atomfegy­verüzemek szanálása. Kiderült, hogy az atom­program áldozatai alig kap­tak kártérítést. A legalább negyedmillió katona, aki a kísérleteknél sugárfertőzést szenvedett, éppúgy nem lá­tott pénzt, mint a minden vé­delem nélkül dolgozó urán­bányászok. Heltai András Német film Hitlerről A diktátor tárgyilagos megvilágításban Szekusok állhatnak a román rablóbandák mögött Terjed a Garda-terror Vita a Hold állítólagos darabkájáról Ki hozta le az űrkavicsot? Kisebbfajta botrány tört ki New Yorkban egy aukcióra bocsátott tárggyal kapcso­latban. Az 127Ä jelű, árve­résre kínált darabról a kata­lógus azt állította, hogy a Holdról származó szikla­törmelék. A kő állítólag az 1969. évi Apolló-12 holdutazás után került a Földre. Ám az Ap­olló-12 asztronautája, Alan L. Bean - a negyedik ember, aki a Holdon járt - tiltakozik. „Egyszerűen hazugság. Tő­lünk semmilyen minta nem kerülhetett magánforga­lomba, mi semmit sem tartot­tunk meg. Minden, amit le­hoztunk, az Egyesült Államok kormányának tulajdona.” Az inkriminált Hold-kavi­csot magánszemélyek bocsá­tották aukcióra, és siettek is a helyreigazítással: „Félreértés történt. A kődarab nem köz­vetlenül az űrhajósoktól származik, noha valóban az Apolló-12 hozta a Földre.” Csalásról nem lehet szó, hi­szen az aukció 127A kataló­gusszámú darabját tudomá­nyos igazolás hitelesíti: a kő­zet nem földi eredetű, és több mint hatvanmillió éves. De hogyan került magántu­lajdonba a Hold egy apró da­rabkája? Az űrkutatási hiva­tal, a NASA nem hajlandó ál­lást foglalni. A felhajtásnak hála, bizonyára kisebbfajta vagyonért fog elkelni a titok­zatos „holdkavics”. Bibliai képregény A világ legnépszerűbb könyve is fölkerült a képregények listá­jára Nagy-Britanniában. Robert Sutherland kiadótu­lajdonos a gyerekek körében oly népszerű comics-sorozatok után most feldolgoztatta a Szentírást. „Bibliai történetek” a füzetek címe, amelyek közül az első karácsonyra jelenik meg. Követik majd a többiek, a szokásos, két hónapos időkö­zökben. A kiadó szerint a mű a gye­rekek számára érthető módon fogalmazza meg a Szentírásban foglaltakat. „Ez a fajta ismeretterjesztés olyan szülőknek való, akik nem akarnak a kicsinyekkel sűrűn a templomba járni, ám ennek el­lenére meg szeretnék ismertetni gyerekeikkel a Bibliát” - hir­deti új sorozatát a londoni könyvkiadó. FEB Sziámi ikrek születtek Izraelben. Az oldaluknál összenőtt kislányok műtétre várnak a Tel-Aviv melletti Beilinson Kórházban. Az orvosok szerint ez a hetedik ilyen ikerpár a világon. fotó: feb/reuter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom