Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)
1995-12-22 / 300. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1995. december 22., péntek Megkérdeztük a gyerekeket Mit csináltok a téli szünetben? Kolop Krisztián 11 éves, az orosházi Eötvös Téri Általános Iskola tanulója: — Szeretnék hócsatázni, nintendózni, videózni és a televízióban olyan filmeket nézni, amelyek jó bunyósak és megnevettetnek. El kell olvasnom egy kötelező irodalmat, a Pál utcai fiúk című könyvet. Kikapcsolódásnak viszont előveszem a legómat, mert szeretek kocsikat, űrhajókat, várakat építeni. A nagyapával, remélem, elmegyünk majd korcsolyázni, csúszkálni. Plenter Andrea 10 éves, az Orosházi III. Számú Általános Iskola tanulója: — Van három testvérem: Szilvi, Sanyika, Ádám. Velük sokat játszom majd, remélem lesz hó és akkor kimehetünk együtt hógolyózni. Szeretünk tévézni, én elsősorban a rajzfdmeket és a mesefilmeket kedvelem. Karácsonykor a családdal elmegyünk a rokonokhoz. Az iskolában adnak házi feladatot, azt is el kell készítenem, de segítek anyukámnak is. A főzésből kiveszem arészem, megterítem az asztalt, felmosok. Budai Mariann 17 éves, békéscsabai tanuló: — Télen sokkal rosszabb felkelni, már alig várom, hogy elkezdődjön a szünet, hogy végre kialhassam magam. A pihenésen kívül olvasni és — mivel zeneművészeti iskolába járok —gyakorolni fogok. A könyvek és az újságok is nagyon érdekelnek, ám a tanítási időszakban sajnos nem sok idő jut az olvasásra, ezért nekem különösen jól jön a tél i szünet. Továbbá a karácsonyt és az új évet is nagyon várom. Püski Melinda 17 éves, békéscsabai tanuló: — A téli szünet alatt egyáltalán nem fogok unatkozni. Sőt a problémám éppen az, hogy túl rövid lesz ez a szünet. A zenei gyakorláson kívül a kötelező olvasmányokkal is végezni szeretnék. Remélem, tévénézésre is több időm jut majd. hisz mostanában csak kevés időt tudok a tévé előtt tölteni. S végül, de nem utolsósorban: azért is nagyon várom a szünetet, hogy végre nyugodtan, korlátlanul kialhassam magamat. Almáskamarás bízik a változásokban Nagy érdeklődés kísérte nemrég a művelődési házban rendezett falugyűlést Almáskamaráson. Az összejövetelen Ambrus Attiláné polgármester meghívására dr. Pelcsinszki Boleszláv, a megyegyűlés alelnöke, valamint Tóth Sándor országgyűlési képviselő is részt vett. A zsúfolásig telt teremben elsőként a polgármester mondta el az ön- kormányzat beszámolóját az 1995. évi munkáról, majd a vendégek a jelenlevők által feltett kérdésekre válaszoltak. — Az elmúlt egy év legfontosabb feladata az intézmények működtetése volt — hangsúlyozta Ambrus Attiláné. A gazdálkodást sikerült úgy megoldani, hogy miközben önhibáján kívül négy hónapig fizetésképtelenné vált az önkormányzat, a megkezdett beruházásokat is befejezhették. A hiányzó pénzt pályázatokkal igyekeztek pótolni. A település életében a legnagyobb horderejű beruházás a gázvezeték építése volt. 1992 óta működik az Almáskamarásért Alapítvány, amelyhez — meghatározott célok mellett — a legtöbb támogatást Németországból kapják. Arról, hogy jövőre mire futja majd és milyen gazdasági feltételek mellett lehet gazdálkodni, a meghívott vendégek szóltak. Tóth Sándor végül leszögezte: „Bár nem tudjuk bőrönddel idehozni a pénzt, de a hallottak és látottak meggyőztek arról: óriási akarat van az almáskamarási emberekben. Ez biztosítéka, hogy a problémák többségét sikerül a jövőben is megoldani.” H.M. Nem fizetett A közelmúltban megtartott dombegyházi közmeghallgatáson ismét elhangzott, hogy a dombiratosi Kiss—Magyar Kft. még mindig nem fizette ki a lakosságtól felvásárolt hízósertések árát. Az önkormányzat újólag kérte Tóth Sándor ország- gyűlési képviselő közbenjárását e régóta húzódó ügyben. Ugyancsak a képviselőhöz fordultak a dombegyháziak a 2-es számú kárpótlási földalap kijelölésének elhúzódása miatt. A településen mintegy 200 hektár termőföldre lenne még igény. Ötven év emlékeiből Lapunk fél évszázados fennállása alkalmából e helyen rendszeresen bemutatunk olyan olvasókat, akik 40-50 éve előfizetői lapunknak, továbbá visszaemlékezéseket, sztorikat, egyéb színes írásokat közlünk. Új sorozatunkban terjesztőinkkel, nyomdászokkal, kiadónkkal ismerkedhetnek meg. Bemutatkozik a kiadónk „...hirdetni kötelező!” Az 1990-től bekövetkezett változások, a piacgazdaságra történő átállás, a privatizáció, valamint a vállalkozások növekvő száma a hirdetés és reklám szerepét is nagymértékben átalakította. Mindez fokozottan jelentkezett a napilapok piacán is, ahol a bevételek döntő részét a lapárak és a hirdetési bevételek alkotják. Ha egy napilap a jelenlegi körülmények között életben akar maradni, gazdálkodását biztonságossá tenni, akkor a bevételének legalább a felét a hirdetésekből kell fedeznie. „Ha nem megy az üzlet, hirdetni kell, ha megy az üzlet, hirdetni kötelező” — olvashatták nemrég a Békés Megyei Hírlapban. E gazdasági felismerés alapján épült ki hirdetési részlegünk, mely a számítógépes rendszer teljes bevezetése után nyolc fővel szolgálja nap mint nap hirdetési partnereink igényeit. A hirdetési részleg vezetője Nánási János. O irányítja közvetlen munkatársait, a hirdetésszervezőket és a hirdetésfelvevő helyeket egyaránt. Értékesítési előadó Ágostonná Gyebrovszki Andrea, hirdetésfelvevők Plavecz Pálné, Majernyik Mátyásné és Nyíri Mária. Hirdetéstördelő-vezető Molnár József, tördelők Sipos András és Kovács Pál. Rajtuk kívül több vállalkozó hirdetésszervező és helyben működő hirdetésfelvevő áll ügyfeleink rendelkezésére. A kezdeti időszak mennyiségi növekedését mára inkább a minőség, az igényesség jellemzi. A piacgazdaságból fakadó követelményeket, az azokhoz való igazodást mindkét félnek — a hirdető ügyfeleknek és a hírlap hirdetési szervezetének — újra kellett tanulnia. Annak ellenére, hogy — igaz, elsősorban budapesti székhellyel — egymás után alakultak a reklámügynökségek, a megyében kevés önálló reklámszakemberrel rendelkező vagy azt alkalmazó vállalkozás van. így a Békés Megyei Hírlapba feladott hirdetések teljes megszerkesztése, sok esetben megfogalmazása is a hirdetésen dolgozó munkatársak feladata. Emellett új formák, grafikai megoldások, akciók szervezése is munkájuk részét képezi. Mindezek a követelmények felelősségteljes munkát igényelnek a hirdetési részleg dolgozóitól. Bemutatásuk tette teljessé a Békés Megyei Hírlapot kiadó Népújság Kft. ismertetését, segítve olvasóink eligazodását e bonyolultnak tűnő szervezet megismerésében. Tóth Miklós Új otthonra lelt a Gyulai Várszínház Régóta szüksége lett volna egy állandó otthonra a Gyulai Várszínháznak, ahol próbatermek, öltözők, irodák egyaránt megtalálhatók. Ugyanakkor évek óta rendezetlennek tűnt a volt Jókai Művelődési Ház sorsa a városban, melyet egy időre a kisgazda- párt kapott meg használatra, majd a képviselő- testület a Vagyonigazgatóság hatáskörébe utalta a hasznosítását. Jövő évtől azonban két önkormányzati intézmény is igényt tart a nagyterem használatára, de ők legfeljebb csak az üzemeltetési költségekhez tudnának hozzájárulni. A képviselők hétfői döntése alapján a ház 1996. április elsejétől a Várszínház kezelésébe kerülne. Szabó Jenő tervei alapján több mint 3 millió forintos beruházással átalakítanák. A nagyterem napközben kondicionáló teremként működne, megoldva ezzel a Bay Gimnázium és a népfőiskola teremigényét, illetve délutánonként a művelődési ház táncpróbáinak és a Várszínház kamaraelőadásainak biztosítana helyet. Kialakítanának emellett férfi- és női öltözőket, vizesblokkot, a volt lakás helyén pedig a színházi kellékek tárolását oldanák meg. így minden igényt kielégítő székhelyévé válik az épület a következő évadban a Gyulai Várszínháznak. A. Gy. Most még üresen áll, de hamarosan a Várszínház új székhelye lesz a Jókai Művelődési Ház épülete Gyulán, a Városház utcában FOTÓ: SUCH TAMÁS Újdonságok a kaszaperi gazdaboltban Kaszaperen a Mezőgazdasági Kisgép Szerviz és Gazdaboltban második alkalommal rendezte meg Katona István vállalkozó — karácsonyi ajándékként — az itt vásárlók részére az év közben kiadott tombolák sorsolását. Ez alkalommal is szép számmal gyűltek össze az érdeklődők a nagy eseményre, amelynek első díja egy benzinmotoros fűnyíró volt. — A megye minden részéből érkeztek vásárlók. A tavalyi sikerre alapozva az idén emeltük a nyereményalapot, sőt egy napig rendkívüli akcióként gyári áron kínáltuk a portékát — mondta a tulajdonos. Mint azt tapasztalhattuk, az üzleti kör jelentősen bővült. A kezdeti kisgépszervizhez kapcsolódott a gazdabolt, amit a feleség irányít. Legutóbb a vetőmagok és kéziszerszámok, festék- és műanyag áruk, csavarok és vízvezetékszerelvények, valamint kerékpáralkatrészek gazdagították a kínálatot. Egyedi jelleggel ma is 15-féle rotakapa és 16-féle fűnyíró található a boltban. — A nyár végén megkezdtük egy 120 négyzetméteres raktárüzlet felépítését. Ami eddig 5— 6 raktárban volt, az most rendezett körülmények közé kerül. A kis irodában számítógépes nyilvántartást vezetünk. A lányom és a vőlegénye ezt tanulták, nekik jövőre Orosházán hasonló üzletet szeretnénk nyitni. A régi kapcsolatokra építve a továbblépésen is gondolkodtunk: hamarosan megkezdjük a kisgépek nagykereskedelmi forgalmazását. Új vállalkozásként a Hidasháti Mezőgazdasági Rt. vetőmagforgalmazását is felvállaltuk. Februártól a veszprémi Agroker is kedvező ajánlatot tett. A vevőinknek nem csak olcsó és kedvezményes árukat kínálunk, de a minőségre is hangsúlyt fektetünk. Tombolaakciónkkal a vásárlóknak szerettünk volna kedveskedni és a sikert bizonyítja, hogy az első díj még aznap gazdára talált egy tótkomlósi vásárló személyében. A villanymotoros fűnyíró C—95, a fűnyíró adapter Z—81, az ajándékcsomag T—85 és a felmosószett O—28 számú tombola tulajdonosai viszont még nem jelentkeztek. Kérjük, keressenek fel bennünket Kaszaperen, a Mikszáth u. 2. szám alatti gazdaboltban. DCellemes Iza ráeső a (fi nnnepelzef és holdocf áj évet Izíoáaanlz na lam en a tj t Ize dors je le ale (fi és leendő (f (i k tf'o (f tf as utó n Iza a tz I DÉGÁZ Rt. Békéscsabai Üzemigazgatóság: Békéscsaba, Kétegyházi út 4. Gyulai Kirendeltség: Gyula, Nürnbergi u. 10. Szarvasi Kirendeltség: Szarvas, Szabadság út 22. Szeghalom, Bocskai út 53. DÉGÁZ Rt., Orosházi Üzemigazgatóság: Orosháza, Fürdő u. 1. Mezőkovácsházi Kirendeltség: Mezőkovácsháza, Szabadság u. 103/A.
