Békés Megyei Hírlap, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-21 / 299. szám

1995. december 21., csütörtök KÖRKÉP Mikor lőhet az IFOR-katona? Elkészült a boszniai tűzparancsszabályzat A boszniai béketeremtő erők (IFOR) szerdán átvették a tér­ségben állomásozó ENSZ-csapatok feladatait. A hadműveleti terv értelmében a húszezer amerikai katona főhadiszállása Tuzlában lesz, a tizenháromezer brité Gornij Vakufban, Sza­rajevó és Gorazsde között pedig hétezerötszáz francia katona állomásozik majd. A három NATO-ország mint­egy negyvenezer főből álló csapatokat küld a boszniai tér­ségbe, míg az észak-atlanti szervezethez tartozó többi ál­lam, illetve a tömbön kívüliek tíz-tízezer katonát. Közöttük lesz négyszáz honfitársunk is, akik főként műszaki-építési feladatokat látnak el. Szabályozták a kényes alá- és fölérendeltségi viszonyokat. Az 1500 orosz békefenntartó­nak, illetve béketeljesítőnek végső soron amerikai, de nem NATO-parancsnoka lesz. Bo­nyolult feladat volt az IFOR „erőszakkódexének” kidolgo­zása is, vagyis annak a kérdés­nek a szabályozása, hogy mi­kor, miért, kire lőhetnek. íme az eredmény: „megen­gedett a tűzparancs kiadása, il­letve a fegyverhasználat, ha az IFOR valamelyik katonáját, a szövetséges csapatokat, vagy az általuk oltalmazott szemé­lyeket és vagyontárgyakat sú­lyos fenyegetés éri.” A fenye­getés súlyosságát illetően há­rom pontot sorolnak fel. Először: ha valaki IFOR-ka- tonákra tüzel vagy azokat célba veszi. Másodszor, ha robbanóanyagot használnak el­lenük vagy ilyen anyag beveté­sét előkészítik. Harmadszor: ha járművel át akarnak gázolni a katonákon. Éles helyzetben nem kell megvárni, amíg visz- szalőhetnek, mód van kemény megelőzésre is. A nemzetközi közösség nyilván abban érdekelt, hogy ne legyenek utólagos értelme­zési viták, és elejét lehessen venni az IFOR kényszerű fegyveres fellépésének. ■ (réti) Hatalomváltás: megy az ENSZ, jött a NATO FOTÓ: FEB/REUTER A orosz állambiztonsági hi­vatal határozottan cáfolja, hogy Józef Oleksy lengyel kormány­főnek, vagy Aleksander Kwas­niewski megválasztott államfő­nek bármi köze lenne a szerve­zethez. „A Varsóban felhozott vádak a kétségbeesett politikai provokációk kategóriájába tar­toznak” - nyilatkozta a szerve­zet szóvivője, válaszul arra, hogy Lech Walesa, név emlí­tése nélkül, nemzetbiztonságot veszélyeztető tevékenységgel gyanúsította meg az ország egyik vezető politikusát. Az Európai Unió kibővítése a jelenlegi elképzeléseknél gyorsabban zajlik majd - véle­kedett Hervé de Charette fran­cia külügyminiszter egy napi­lapnak adott interjújában. Sze­rinte a következő tíz évben a szervezet taglétszáma húsz és harminc közé fog emelkedni. Warren Christopher ameri­kai külügyminiszter kedden te­lefonon gratulált orosz kollégá­jának abból az alkalomból, hogy a murmanszki körzetből beválasztották a parlament al­sóházába. Hírek szerint a be­szélgetésben fölmerült Andrej Kozirjev esetleges lemondásá­nak ügye is, részletek azonban nem ismeretesek. Kisebb tűz miatt részlegesen le kellett zárni Ukrajnában a hmelnyicki atomerőmű egyet­len reaktorát. Az ukrán illetékes hatóságok közlése szerint ra­dioaktív anyagok nem szaba­dultak el, viszont a kiszivárgott hidrogén hét percen át lángolt. Tovább romlott az elmúlt 12 órában Andreasz Papandreau görög miniszterelnök egészségi állapota - adta tudtul szerdán az athéni Onasszisz szívkórház közleménye. A kormányfőt géppel lélegeztetik és a veséjét is mesterségesen működtetik. Izrael kész néhány hónapon belül kivonulni a megszállt Go- lan-fennsíkról - a bejelentést Faruk as-Saara szíriai külügy­miniszter tette, miután megis­merkedett a Simon Peresz iz­raeli kormányfő által kidolgo­zott tízpontos javaslatcsomag­gal. Jeruzsálemben magas rangú illetékesek jelezték: Iz­rael hajlandó lemondani arról, hogy csapatai kivonása után, előretolt jelzőállomásokat tart­son fenn a térségben. Tömeges vérengzésbe torkol­ló bűncselekmény zajlott le kedden New York Bronx ne­gyedében, egy cipőboltban. A lövöldözésben hat ember életét veszítette, ketten — köztük maga a tettes - megsebesültek. A gyilkos azután rántotta elő a fegyverét, hogy az üzlet egyik alkalmazottja nem volt haj­landó kiszolgálni. Elutasítják a kollektív jogokat Januárra halasztották az alapszerződés ratifikálását A pozsonyi törvényhozás szerdán megkezdte, majd felfüg­gesztette a magyar-szlovák alapszerződés ratifikációs vitá­ját. A törvényhozás úgy döntött, hogy a dokumentumról kö­vetkező, januári ülésszakán szavaz. Iván Gasparovic házelnök szerint „ez a lépés nem a rati­fikálási folyamat végét, hanem csak meghosszabbítását je­lenti”. Több parlamenti párt úgy vélekedett, hogy a szerző­dés kapcsán magyarázó jegy­zéket kellene elfogadni. Juraj Schenk szlovák kül­ügyminiszter szerdán a po­zsonyi törvényhozásban a magyar-szlovák alapszerző­dés ratifikációs vitájában fel­szólította a Magyar Koalíció, a magyar nemzetiségi pártok választási szövetségének képviselőit: fogadjanak el nyilatkozatot arról, hogy le­mondanak mindenféle kol­lektív és autonómiához fű­ződő jogukról. „Ez minden problémát megoldana” - mondta Schenk, aki a Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomhoz tartozik, és egyedüli kormánytagként vesz részt a ratifikációs vitában. Jan Carnogursky volt szlo­vák kormányfő, jelenleg az el­lenzéki Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy Meciar mostani kormá­nya olyan helyzetbe került Szlovákiában, ami lehetet­lenné teszi a kabinet számára, hogy jobb szerződést kössön. „Az egész kormánykoalí­ciónak támogatnia kell a kabi­net döntéseit és viselnie kell a ratifikáció következményeit” - vélekedett Carnogursky. Pártja nevében kijelentette, hogy „a területi autonómia, bármilyen formában valósul­jon is meg, elfogadhatatlan a KDH számára”. A politikus szerint a szer­ződésben föllelhető hibák Me­ciar lelkén száradnak, mivel a kormányfő senkivel sem be­szélte meg a megállapodást. Könnyebb lesz fölütni a nevünket, címünket tartalmazó főkönyvet A személyi adatok tabuk maradnak A kutatás és közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló törvényt fogadott el leg­utóbbi, maratoni ülésén az Országgyűlés. Az új szabályozás a korábbinál nagyobb betekintést enged bizonyos szerveze­teknek az adatainkat tartalmazó „főkönyvbe”.- Miért kellett az alig egyéves jogszabály szigorát enyhíteni?- kérdeztük dr. Szurdy Kingá­tól, a Belügyminisztérium tit­kársága vezetőjétől.- A törvény megújítására azért volt szükség, mert akadá­lyozta a kutatókat, elsősorban a közvélemény-kutatókat és a marketingszervezeteket ab­ban, hogy név- és lakcímada­tokhoz jussanak.- A törvény most kimondja, hogy a nevek és címek besze­rezhetők a személyi adat- és lakcímnyilvántartástól vagy a jogszerűen nyilvánosságra hozott adatállományból, pél­dául telefonkönyvből. Ezt meg sem lehet akadályozni?- De igen, például azzal, ha valaki titkosíttatja a telefon­számát.-A személyi adat- és lak­címnyilvántartó azonban kiad­hatja nevünket és a címünket a piackutatóknak. Eddig ezt en­gedély nélkül nem tehette meg.-A személyi adatokat ez­után sem lehet kiadni, csak a nevet és a címet. Egyébként ezeket is le lehet tiltani, ha va­laki ezt írásban kéri.- Vannak címlistákat hivata­losan is forgalomba hozó cégek, ezekre is vonatkozik a törvény?- Ezután ők is csak jogsze­rűen gyűjthetnek újabb adato­kat. Egyébként a reklámkülde­mények áradata ellen is megvéd a törvény. Ha valaki a neki kül­dött reklámlapok, prospektusok alapján azt tapasztalja, hogy fölkerült valamilyen listára, tö­röltetheti magát róla. Még akkor is, ha katalógus alapján vásárol, s a megrendelését aláírásával, lakcímével hitelesíti. Elég, ha mellé írja, hogy neve és címe további felhasználásához nem járul hozzá. Koós Tamás Magyar börtönök - nyugati szemmel A vizsgálat lezárult, de a kormány nem felejti el Az embertelen bánásmód, a megalázó büntetések alkalma­zása ellen az Európa Tanács bizottságot hívott életre, amely a közelmúltban - munkaprogramja szerint - behatóan vizs­gálta a magyarországi börtönviszonyokat. Nem értesült kín­zásról, az elítéltek fizikai bántalmazásáról. Egyebek között ezt tartal­mazza a bizottság jelentése, amelyet szerdán az Igazság­ügyi Minisztériumban, sajtó- tájékoztatón tártak a nyilvá­nosság elé. Vastagh Pál igazságügy­miniszter elmondta: a bünte­tés-végrehajtási intézmények működésének jogi hátterét rendezettnek és az európai kö­vetelményeknek megfelelőnek találta a bizottság. Ugyanakkor a fogva tartottak elhelyezésé­nek körülményeit számos kriti­kai megjegyzéssel illették. A miniszter elmondta: a túl­zsúfoltság enyhítésére 600 személyes fővárosi börtönt lé­tesítenek a közeljövőben, és 1996 tavaszára elkészül a bün­tetés-végrehajtás intézményi rendszerének hosszú távú fej­lesztési terve is. A jövő évben 150 fővel növelik a büntetés­végrehajtási testület, elsősor­ban az elítéltekkel közvetlenül foglalkozó személyzet számát. Nyíri Sándor, a Belügymi­nisztérium helyettes államtit­kára bejelentette: a kerepes- tarcsai menekülttábort - amelyről a jelentés igen elítélő kitételeket tartalmazott - meg­szüntették. A helyettes államtitkár je­lezte: a bizottság néhány eset­ben arra utaló jeleket észlelt, hogy az őrizetbe vett szemé­lyeket az eljárás során, még a fogdában való elhelyezésük előtt bántalmazták. A kormány januárban ké­szül el közbenső jelentésével, amelyben tájékoztatja a kínzás elleni bizottságot a kifogásolt állapotok javítása érdekében tett és teendő lépésekről. Vizsgálóbizottság, meghallgatások Döntés-előkészítő fórumok Bizottsági ülések sorozata adott tegnap munkát a tör­vényhozóknak. A tanácsko­zások ezúttal is a döntések előkészítését szolgálták. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság általános vitára al­kalmasnak találta Szabó Iván (MDF) javaslatát az olajügy részleteinek felderítésére hiva­tott parlamenti vizsgálóbizott­ság megalakításáról, amelybe a kormánypárti és az ellenzéki frakciók egyaránt négy-négy tagot delegálnának. Ok vizs­gálnák ki a magyar-orosz olaj- szállítások és az orosz állam- adósság hasznosítása során ki­alakult helyzetet, valamint a po­litikai döntéshozók és a gazda­sági élet résztvevőinek esetle­ges összefonódását. A kulturális és sajtóbizottság 14 igen szavazattal, egy nem­mel és egy tartózkodással, az oktatási bizottság ellenszavazat nélkül, 13 igennel és 4 tartóz­kodással támogatta, hogy Ma­gyar Bálintot kinevezzék mű­velődési és közoktatási minisz­terré. Az SZDSZ ügyvivője egyebek között stílusváltást he­lyezett kilátásba, és azt ígérte, hogy a kormányban a tárca ér­dekét kívánja képviselni. Kijelentette: a felsőoktatás­ban nagyon fontosnak tartja a gazdálkodás önállóságának megteremtését, s azt, hogy a beszedett pénzeket a költségve­tés ne vonja el. A jövőben - a törvényben meghatározott köte­lezettségeken túlmutatóan - új egyeztetési formákat keres az érdekvédelmi és érdekképvise­leti szervezetekkel. A környezetvédelmi bizott­ság elfogadta Lot: Károly köz­lekedési miniszter beszámoló­ját, amelyben a többi között be­jelentette: 1996-tól - az európai gyakorlathoz igazodva - foko­zatosan korlátozzák hazánkban a nehéz-tehergépkocsik hétvégi forgalmát, és az új gépkocsik közül csak a katalizátorral fel­szereltek forgalomba helyezé­sét kívánják engedélyezni. A foglalkoztatási bizottság ülésén Halmos Csaba, az Or­szágos Munkaügyi Központ igazgatója arról számolt be, hogy a jövőben hatóság helyett szolgáltatóként kívánnak fel­lépni. Új stratégiájuk értelmé­ben olyan szolgáltatásokat ve­zetnek be, amelyek érdemben segítik az elhelyezkedést. Eh­hez hatáskört, anyagi forrást adnak át a helyi munkaügyi ki- rendeltségeknek. / _ N incs megállapodás az ET ülésén A munkaadók szerint inkább provokáció, mint előterjesztés a kor­mány legújabb tervezete az ár- és bérmegállapodásra. Az ÉT elé terjesztett változatból ugyanis már minden olyan tétel kimaradt, amelyet a munkaadók fontosnak ítéltek. A munkavállalói oldal ugyancsak a tárgyalások folytatását szorgalmazza. Megnyugtató tapasztalatok Továbbra is zavartalan a vasúti szállítás, a békefenntartók sze­relvényei semmiféle gondot nem okoznak a hazai forgalomban. Ezt állapították meg a MÁV szállítási operatív bizottságának tagjai, akik a helyszínen tájékozódtak a felszerelésekkel érkező szerelvények kirakodási rendjéről, elhelyezéséről és az ameri­kaiak véleményéről. Kormányzati hajrá, sok napirenddel Várhatóan kétnapos évzáró ülést tart a héten a kabinet. A napirend ugyanis negyvenhárom pontból áll. Ráadásul a kormány tagjai az Országgyűlés csütörtöki ülésén is részt vesznek. Itt egyebek között a jövő évi költségvetés elfogadásáról szavaznak. Megengedhető a kedvezmény szűkítése Az Alkotmánybíróság - egy különvéleménnyel - szerdán elutasí­totta azokat az indítványokat, amelyek a lakáscélú támogatások­ról szóló kormányrendelet több rendelkezését, így a szociálpoli­tikai támogatás szűkítését kifogásolták. A határozat megállapítja: az alkotmány egyetlen rendelkezéséből sem vezethető le az, hogy a jogalkotó - például a költségvetés nehéz helyzete miatt — ne szigoríthatná e kedvezmény feltételeit. Választ vár a Fidesz A Fidesz-Magyar Polgári Párt egyelőre semmilyen választ nem kapott arra a levelére, amelyet Horn Gyula miniszterelnöknek írt a Budapest Bank privatizációja ügyében. Ezt az elnökségi ülés utáni tájékoztatón tették szóvá. Véleményük szerint a bank eladása kife­jezetten hátrányos a magyar állam számára, ezért érthetetlen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom